Atomi regiszterek kövezik ki a kvantum­számítógép útját?
2004. október 11. 14:47, hétfő
Először építették meg egy atomsorozat felhasználásával a kvantumszámítógépek alapvető memóriáját. Az új technika megbízhatóbb utat biztosít egy működő kvantumszámítógép megalkotásához mint az eddig használt technikák, vélekednek a kutatók.

Hirdetés

A kvantumszámítógépek az anyag kvantumtulajdonságait aknázzák ki számításaik elvégzéséhez. Míg a hagyományos számítógép bináris számokat - vagy információs biteket használ elektromos töltés formájában, a kvantumszámítógép kvantum biteket, úgy nevezett kubiteket alkalmaz. Mivel a részecskék egy időben, több állapotban is lehetnek, a kubitek hatalmas mennyiségű számítás egyidejű végrehajtását tennék lehetővé, messze felülmúlva a hagyományos szuperszámítógépek képességeit.

A Bonni Egyetemen Dominik Schrader munkatársaival egy alapvető memóriakomponenst, egészen pontosan egy regisztert állított elő lelassított, és egy lézersugárban foglyul ejtett céziumatomokból. A számítógép egyszerű műveletek végrehajtásával, mint egy regiszter bitjeinek egy másikéval történő összehasonlításával, vagy bizonyos bitek 0-ból 1-re való átforgatásával végez alapvető számításokat. Az összetettebb számítások a fenti alapműveletek sokaságából jönnek létre.

A kutatóknak mikrohullámú sugárzással sikerült írniuk a kvantumregiszterbe, azaz a céziumatomok körül keringő elektronokat egy másik kvantumállapotba vitték át. A sugárzás hatékonyan erősítette fel az elektronokat egy olyan helyzetbe, az úgynevezett szuperpozícióba állítva azokat, ami a nukleusz körüli két természetes pályájuk között található. Az atomok kvantumállapotát egy másik lézer és egy magas érzékenységű digitális kamera segítségével igazolták. Schrader szerint az atomokból készült regiszter alkalmazásával épült kvantumszámítógépek sokkal ellenőrizhetőbbek lesznek, mint más előzetes módszerekkel, például foglyul ejtett ionok alkalmazásával, melyek természetükből adódóan zavarják egymást.

A következő lépés két vagy több kubit elhelyezése a regiszteren belül, hogy egymással egy logikai kapuban kölcsönhatásba lépjenek, ez az információ feldolgozás legalapvetőbb lépése, ami lehetővé teszi a számítógépnek a számítások elvégzését. Ez különösen cseles, mivel eléréséhez az atomoknak meg kell osztaniuk a kvantuminformációt, bár a kutatók meggyőződése, hogy az atomok egyikének oly módon történő gerjesztésével, hogy az egy másikkal fotont cseréljen, megoldható a dolog. "Reméljük, két éven belül eljutunk erre a pontra" - mondta Schrader. "Vegyék figyelembe, hogy egy ilyen területen gyakran kell átjutni olyan nehézségeken, amit nem látunk előre."

Sean Barrett,a Hewlett Packard brit laboratóriumának kutatója szerint a kvantum logikai kapu kifejlesztésének legfőbb megoldásra váró problémája az, hogy megakadályozzák a külvilág interferenciáját, ami megsemmisíti a kvantumállapotot. "Minden tervezett kivitelezés esetében a dekoherenciát, azaz az interferencia képességének elvesztését kell megoldani" - nyilatkoztaBarrett.

A kvantumszámítógép egyik lehetséges alkalmazása két nagy prímszám eredményének faktorizációja. Ez azonnal lehetővé tenné a számítógépes kommunikációk többségének biztonságához használt titkosító kód feltörését
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. szept. 06. 09:39 | válasz | #95

miért?
(mondjuk tényleg vége ennek a topicnak
úgyse ír ide senki)

2006. szept. 05. 19:37 | válasz | #94
Jó volna békénhagyni az időt :-]
2006. szept. 05. 19:10 | válasz | #93

nem tiltja, sőt
(sajnos csak az mikrovilágban stb)
2006. szept. 05. 19:07 | válasz | #92

régen valóban volt... -egy fejletebb emberiségben
állítólag
2004. okt. 19. 19:24 | válasz | #91
Harry Harrison szerint az űrutazás: "akkor lebontanak atomokra,és eltárolnak egy szuperszámítógépben, ami hirtelen arra gondol, hogy most másutt van??.. lol
Tetsuo  
2004. okt. 17. 02:39 | válasz | #90
Ma már nincs, de az ősidők előtt volt:
Réges régen egy messzi-messzi galaxisban..
:)
2004. okt. 16. 08:07 | válasz | #89
Ha egy stabil kvantum szg létrejön, biztosan előrelendíti a teleport kísérleteket is.
2004. okt. 16. 08:05 | válasz | #88
maradjunk annyiban, hogy mozgó hologram mozi még nincs ... rögzíteni sem tudják mivel...
jozzee  
2004. okt. 15. 22:49 | válasz | #87
Tipp-kvantumszámítógép használathoz:teleportációs kísérletek processzálása(elemi részecskék), aztán ha működik, akkor anyagi objektumokkal történő kísérletek-bár itt már valószínűleg eme új technikát is majd anno továbbfejlesztésre ítélik.
Tényleg, tud valaki bővebbet ilyen vagy hasonló kísérletekről?
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 15. 22:11 | válasz | #86
Amiről írtál, az egy optikai csalódás. Mármint a képek.
3D-s monitorok már nagyon régen léteznek, a többségük pici prizmarendszerrel dolgozik, de ennek hátránya a drága technológia, valamint a szűk tér, ahonnan jól lehet érzékelni a térhatást.

Persze 3D-s képet lehet monitoron szemüvegen keresztül látni (ettől a monitor még nem 3D-s!), ha színszűréses technikát alkalmaznak (piros-kék, illetve piros-zöld terjedt el), illetve nagyon gyors CRT-ken, ahol a szemüveggel szinkronban hol az egyik, hol a másik szembe kerül a megfelelő kép.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 15. 21:58 | válasz | #85
RöheJes... (LOL!!)
"Ha az idő az a masszív, befolyásolhatatlan valami lenne, amilyennek a hétköznapokban látjuk, akkor lenne igazad." - hát nem érted? Az idő egy fizikai (segéd)fogalom!
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 15. 21:49 | válasz | #84
Az érvelési rendszereddel válaszolok. Meddig is képzelték azt, hogy a Föld lapos? Mennyi ideje tudjuk, hogy nem lapos? Mennyi ideje képzelik az időt annak, amit manapság? És mikor fogják másképp képzelni?
Tudod, én is elég jól megtanultam azt, ami a tankönyvekben le van írva. Tisztában vagyok vele, hogy az, amit írtam, ellentmond annak, ami a tankönyvekben van. De ez itt nem egy tankönyvfelolvasó topic, nem is egy vizsga, hanem vélemények cseréje. Nekem pedig ez a véleményem.
2004. okt. 15. 09:25 | válasz | #83
Biztos vagy benne, hogy te jobban tudod, hogy mi az idő, mint a fizikusok, akik ezzel foglalkoznak?
2004. okt. 15. 09:20 | válasz | #82
Pontosan ugyanaz az érvelés, amit te használtál.
Arra próbáltam célozni, hogy egy épp csak megszületett, teljesen új technológiától nem lehet elvárni, hogy olyan megbízható és hatékony legyen, amit 60 éve intenzíven használnak.
dez  
2004. okt. 15. 01:34 | válasz | #81
(Nem kevesen nem képesek sztereoszkópikus képet látni [nem tudnak alkalmazkodni hozzá, hogy nem természetesen kell fókuszálni, és hogy fix a parallaxis, azaz szintén nem természetes], és még többen vannak, akik képesek, de egy idő után megfájdul a fejük. Többek között ezért sem túlzottan eröltetik ezt a technikát. Bár várható az ezt az elvet használó LCD monitorok nagyobb térnyerése, a fő mozgatórugó a gyártók számára, hogy kisebb költség-emelkedés után jóval drágábban adhatják az ilyen monitorokat, LCD TV-ket, mint a simákat. Ezt az utolsó mondatot egyébként maguk az elektronikusan átkapcsolható 2D/sztereo-3D üzemmódot tudó képernyő-típus kifejlesztői írták a technológiát ismertető szakmai leírásban. Persze jópofa ez a dolog, de nem a legtökéletesebb.)
Tetsuo  
2004. okt. 15. 01:31 | válasz | #80
Ezen én is jót röhögtem. Mikor is írta Einstein az első relativitáselméletét? '14?
dez  
2004. okt. 15. 01:16 | válasz | #79
nem
dez  
2004. okt. 15. 00:50 | válasz | #78
Ez sem igaz, mert azok csak sztereoszkópikusak, azaz egy adott nézetet jelenítenek meg a térből, azaz nem tudod körbejárni az objektumokat, a kép síkjára kell fókuszálnod, nem oda, ahova amúgy fókuszálnál, a parallaxis is fix. Azaz nem holografikus, tehát nem igazi 3D.
dez  
2004. okt. 15. 00:47 | válasz | #77
Hát kérlek te vagy a röhelyes. Ha az idő az a masszív, befolyásolhatatlan valami lenne, amilyennek a hétköznapokban látjuk, akkor lenne igazad. Mivel éppenhogy nem ilyen, akármi is lehet. Ma már a fizikusok jó része inkább nem mond olyat, hogy ez vagy az teljesen lehetetlen.
dez  
2004. okt. 15. 00:44 | válasz | #76
"mert pár atomocskával játszadozni, felsikítani, ha egyszer véletlenül sikerül azt az eredményt kapni, amit szeretnének látni, valamint egy megbízható, tartós, gyors működésű komplett számítógép létrehozása és üzemeltetése nem ugyanaz."

Ezt nem te írtad?
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 23:24 | válasz | #75
"Tulajdonképpen semmi sem valóságos, vagy minden lehetséges." - ez szerintem hülyeség.
"A tudományos elméletek alkotása az átlag fölötti képzelőerő és megfelelő tudásmennyiség nélkül nehezen elképzelhető" - ezt maximum így tudnám elfogadni.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 23:18 | válasz | #74
Ez nem képezi vita tárgyát, mert már rég léteznek 3D-s mozik. De a kérdésedre röviden: semeddig. LOL!!
2004. okt. 14. 21:51 | válasz | #73
És ha azt mondom, hogy a kvantumgépekkel fog megvalósulni a 3dimenziós mozi, azon mennyiideig fogtok vitatkozni?
jozzee  
2004. okt. 14. 21:11 | válasz | #72
Tulajdonképpen semmi sem valóságos, vagy minden lehetséges.Egyébként fejlett képzelőerő nélkül nem létezne se tudás, se tudomány.A tudományos elméletek, sziklaszilárd bizonyítékok tulajdonképpen az átlag fölötti képzelőerő szüleményei.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 19:35 | válasz | #71
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 19:34 | válasz | #70
Ne haragudj, de ez röhejes.
dez  
2004. okt. 14. 17:27 | válasz | #69
Én is így gondolom, sőt, de pont ezért lehet talán manipulalni, mert nem olyan, mint első "ránézésre" tűnik..
dez  
2004. okt. 14. 17:26 | válasz | #68
Végülis a te ellenérveid is ilyesmik voltak.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 14:37 | válasz | #67
Az idő egy nem létező, képzett, fizikai fogalom. Így ebben utazni sem lehet, maximum a képzeletben, valamint csak arra jó, hogy egyes állapotok közötti tényeket ki tudjunk fejezni, illetve meg tudjunk pontosan állapítani.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 14:31 | válasz | #66
Ez elég olcsó érvelés volt.
2004. okt. 14. 11:43 | válasz | #65
Bocs, az előbbi lolanak ment.

PS.: Az időutazást a jelenlegi fizika tulajdonképpen nem tiltja.
2004. okt. 14. 11:40 | válasz | #64
"Száz szónak is egy a vége, ez az egész egy nagy parasztvakítás. Többek között azért, mert pár atomocskával játszadozni, felsikítani, ha egyszer véletlenül sikerül azt az eredményt kapni, amit szeretnének látni, valamint egy megbízható, tartós, gyors működésű komplett számítógép létrehozása és üzemeltetése nem ugyanaz."
Az első digitális számítógépek rettenetesen lassúak és megbízhatatlanok voltak. Gyakorlatilag folyamatos karbantartást igényeltek. Emellett hatalmasak és nehezek voltak, rengeteg energiát igényeltek, és azt mind hővé alakították. És rettentő bonyolult volt programozni őket. Ráadásul senki se tudta igazán, hogy mire is lesznek jók. Nem is értem, minek foglalkoztak velük egyáltalán.

De nézzünk egy másik példát : A Wright fivérek repülőgépe a kor csúcstechnikája volt, mégis alig pár tíz métert repült csak (kevesebbet, mint egy 747-es hossza), utasokat nem tudott szállítani, sőt, még légkondícionáló se volt benne. Következésképp a repülés is egy teljesen értelmetlen dolog, "parasztvakítás".
2004. okt. 14. 11:28 | válasz | #63
"Amikor lassabban ment, akkor is vákumban ment!!"
Ilyen kísérletről én nem tudok. Tudnál esetleg valami cikket belinkelni róla ?
dez  
2004. okt. 14. 09:38 | válasz | #62
És azt vitatta valaki?
dez  
2004. okt. 14. 09:37 | válasz | #61
Na jó, hát ezzel nem tudok vitatkozni. Én mindenesetre kivételesen osztozom a tudósok jó részének abbéli hitében, hogy ez valóságos. :)
(Mármint a QC, nem a 3000W.)
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 14. 02:50 | válasz | #60
Vannak? Hol? Tudományos folyóiratokban, meg előadásokon? A piacon meg 3000W-os autórádiókat árulnak szappandobozméretű hangfalakkal. Ja, hogy még egy Sokol rádió is hangosabb? A papír mindent elbír!
Tetsuo  
2004. okt. 14. 01:32 | válasz | #59
Én a nanobotokat várom meg a génkombós embereket/állatokat..
Tetsuo  
2004. okt. 14. 01:30 | válasz | #58
jóvanna lolának akkor is igaza volt több dologban. :)
Kryon  
2004. okt. 13. 10:41 | válasz | #57
Valamien "antigravitációs" meghajtást tényleg kutatnak,csak nem így nevezik-(lévén nincs gravitációs pólus,így anti-gravitáció sem-).A hivatalos elnevezés a gravitáció befolyásolása.(megjegyzem eddig nem értek el értékelhető eredményt e téren)
Kryon  
2004. okt. 13. 10:32 | válasz | #56
Ez az egész kvantumszámítógép ma kb. olyan mint 1939-ben a maghasadás felfedezése,lám 6 év alatt a "semmiről" hova jutottak.....kicsivel későb pedig erőmű is lett belőle,és egy egész iparág.A tudomány más területeiről is sok példát lehetne hozi.Megjósolhatatlan,hogy egy ilyen alapkutatásnak mi a hozadéka egy-két évtizeddel későb.Nem hinném,hogy ilyen intenzíven kutatnák ezt több országban is ha csak "parasztvakítás" lenne.
dez  
2004. okt. 13. 01:49 | válasz | #55
És akkor most ettől a kvantumszámítógép lehetetlenné válik? Nem. Már vannak működő példányok, lásd #52.
Tetsuo  
2004. okt. 13. 01:28 | válasz | #54
"A fény abszolútsebessége simán változhat pl vákuumban, s ez is igaz a tudomány mai állása szerint." Ez pedig a quantummechanikából levezetve.
Tetsuo  
2004. okt. 13. 01:24 | válasz | #53
Lolának több dologban is igaza van szvsz:
-A fény sebessége a (speciális-) relativitás elmélet szerint állandó s ez a tudomány mai állása szerint igaz is.
A fény abszolútsebessége simán változhat pl vákuumban, s ez is igaz a tudomány mai állása szerint. Ezek tények.
-Már régen olvastam róla de tudom h a matematikában vannak olyan állítások amiket nem lehet logikával értékelni ill speciális esetekben a logika csődöt mond. Ezt 10-20 évvel ezelőttig vitatták de már bizonyított. Nem tudom hogyan bizonyították de gondolom nem az egyszerű 'A következő válaszod nem lesz.' állításra gondoltak.. :)
Crokin  
2004. okt. 13. 01:20 | galéria | válasz | #52
Egy részlet az előadásból:

"Ígéretes terület az ún. kvantum-számítógépek kifejlesztése, ahol a kvantumfizika törvényeinek érvényesítése új számítási eljárásokat tesz lehetővé. Itt a műveletek végzése és az adatok kezelése nem válik szét, s a számítástechnikából ismert kétállapotú bitet felváltja a folytonosan változó fázisfaktort tartalmazó qubit (kvantum-bit). Ennek a területnek az elmélete rohamosan fejlődik, s a qubit technikai megalkotására is több javaslat van. A legígéretesebbek a spin-állapotok felhasználására irányuló törekvések - már léteznek 5, illetve 7 qubites kísérleti kvantumszámítógépek. A jövő mutatja meg, hogy meddig lehet eljutni; egy 30 qubit-es kvantum-számítógép mindenesetre már messze felülmúlná a ma létező leggyorsabb szuperszámítógép teljesítményét."
Crokin  
2004. okt. 13. 01:18 | galéria | válasz | #51
itt egy link a "hitetleneknek" :)ME
dez  
2004. okt. 13. 00:48 | válasz | #50
Gondolom, számodra az egész kvantummechanika hülyeség. 100 évvel le vagy maradva. De ne izgulj, az emberiség nagy része így van ezzel.
dez  
2004. okt. 13. 00:33 | válasz | #49
"De azt nem írtam, hogy ez mindenre így lenne."

Ki mondta, hogy ezt mondtad volna? Esélyekről volt szó. (Nem 100%, hogy mindenről kiderül, de minden esetbe van rá egy kis esély, hogy kiderülhet.)

Na, ha senki sem teremtette, akkor tehát te sem. Akkor honnan is tudod?
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 13. 00:13 | válasz | #48
Foglalkozni szelleműzéssel is lehet, de ez egyáltalán nem bizonyíték arra, hogy léteznek szellemek.
"Óóó, óóó, ilyen alapon még a kőkorban lennénk" - ez olcsó dolog, és nem érv.
"Az előbb pont azt írtad, hogy ami egyik nap még tudományos tény, az másnap már tévedés." - ne csúsztass! Én azt írtam, hogy sok dologról kiderült, hogy nem úgy van, bármilyen nagy csinnadrattával is harsogták korábban. De azt nem írtam, hogy ez mindenre így lenne.
"A NASA és valamelyik nagy repülőgép-gyártó is foglalkozik a dologgal." - a NASA nagy pénzelnyelő gittegylet.
"Te teremtetted a világegyetemet?" - az anyagi világot - így a világegyetemet sem - nem teremtette senki. (A papok is milyen jó foglalkozást találtak maguknak, ugye? Nulla munkával egész jól eléldegélnek)
dez  
2004. okt. 12. 23:44 | válasz | #47
(Mellesleg a tudomány más területein is vannak szélhamosok, mint azt gondolod.)
dez  
2004. okt. 12. 23:42 | válasz | #46
Óóó, óóó, ilyen alapon még a kőkorban lennénk... Ebben a dologban olyan potenciál van, amit nem próbálni kihasználni nagy ostobaság lenne.

Egyébként honnan tudod, hogy képtelenség a gravitáció befolyásolása? Te teremtetted a világegyetemet? Az előbb pont azt írtad, hogy ami egyik nap még tudományos tény, az másnap már tévedés. Már több kutató tapasztalt anomáliákat a gravitációval kapcsolatban. A NASA és valamelyik nagy repülőgép-gyártó is foglalkozik a dologgal. (Az nem számít semmit, hogy egyesek azt állítják, már kész megoldásuk van, miközben semmit sem mutattak még, csak egy szép weboldalt.)
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 12. 23:10 | válasz | #45
Száz szónak is egy a vége, ez az egész egy nagy parasztvakítás. Többek között azért, mert pár atomocskával játszadozni, felsikítani, ha egyszer véletlenül sikerül azt az eredményt kapni, amit szeretnének látni, valamint egy megbízható, tartós, gyors működésű komplett számítógép létrehozása és üzemeltetése nem ugyanaz. Viszont elég jól el lehet éldegélni vadabbnál vadabb "eredmények" publikálásából, kisérletezgetésből, meg vágyálmok kergetéséből.
Antigravitációs készülék fejlesztéséről is hallottunk már (a sci-fiben mindennapos dolog), az más kérdés, hogy képtelenség, mint az időutazás és társai. Sajnos a szélhámosok manapság már a tudomány világába is beférkőztek.
dez  
2004. okt. 12. 22:29 | válasz | #44
Igen (mint a #31-ben is írtam).
dez  
2004. okt. 12. 22:23 | válasz | #43
"Egyébként meg bármilyen módszerről is van szó, valahogy garantálnod kell a feltörhetetlenséget, és erre a legjobb ismert módszer a matematika."

A kvantumszámítógép esetén a fizika.
dez  
2004. okt. 12. 22:22 | válasz | #42
Szerintem az ezzel a géppel végzett titkosítás sem algoritmikus, nem a kulcs hossza a lényeg, hanem a fizikája.
dez  
2004. okt. 12. 22:21 | válasz | #41
Én a bizonyítottságon nem a kulcs másolhatatlanságát, hanem magát a kvantummechanikai effektust értettem, ami a kvantumszámítógép alapja. Mint írtam, a kriptográfia csak az egyik felhasználási terület, sok más dologra lehet ezt még használni. Ha a most elképzelt titkosítás nem válik be, nem dől össze a világ (csak a fizikai világkép fog legalábbis változni). És talán ki lehet találni más titkosítási eljárásokat is ezen.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 12. 21:32 | válasz | #40
A belépési kódok, és egy encryptált állomány kettő. Ha te titkosítasz egy állományt, azt jó esetben csak egyféleképpen lehet visszanyerni. Ha már több kulcs is nyitja, az régen rossz.
A beléptetés az másik dolog. Ott természetesen lehet akár olyat is csinálni, amit leírtál.
2004. okt. 12. 20:20 | válasz | #39
OFF OFF © HUmanEmber41st tegnap 18:36 | #7
... csak rentgeteg idő kell hozzá (vagy hatalmas számítási kapacitás lásd: Swordfish )
helyesebben: mint a Swordfish-ben,amikor a hekker egy egész
számítógéptermet dolgoztatott egy hétvégén ...
Kódok: lehet olyan progit csinálni, amely percenként (vagy gyakrabban )változtatja a "zárat" csak olyan "kulcssal" tudsz belépni, amely tudja, hogy az adott időintervallumban milyen módon kell bekódolni a passwordot Folyamatosan változó zárhoz folyamatosan változó kulcs..ez talán egy kicsit nehezebb..

lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 12. 16:51 | válasz | #38
Amikor lassabban ment, akkor is vákumban ment!!
2004. okt. 12. 16:07 | válasz | #37
lola : ""tudsz olyan adatokkal végzett műveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?" - igen, de ez nem publikus. Jelenleg is használt titkosítási módszer. És hogy miért nem publikus? Azért, mert bőven elég, ha azok ismerik, akik használják. Legyen ennyi elég."
Ha nem matematikai alapú, akkor nem is lehet gépesíteni, tehát emberek csinálják. Egy ilyen módszer jut csak eszembe : A navajo kódbeszélők. Csak az velük a baj, hogy hosszú távon nem lehet használni őket, mert előbb-utóbb az ellenség is megtanulhatja a nyelvet.
Egyébként meg bármilyen módszerről is van szó, valahogy garantálnod kell a feltörhetetlenséget, és erre a legjobb ismert módszer a matematika.
2004. okt. 12. 16:00 | válasz | #36
lola : "a fény sebessége vákuumban állandó, meghatározták azt is, hogy mennyi. Ezt igazolták mérésekkel. Meg azt is, hogy lehet kevesebb is, akár lényegesen. Ezt is igazolták mérésekkel. Most akkor melyik kezemmel melyik fülemet vakarjam?"
A fény sebessége vákuumban állandó. Viszont ha valamilyen közegben halad, akkor kisebb. Minkét állítás viszonylag egyszerűen levezethető a Maxwell egyenletekből, és persze alaposan igazolták kísérletekkel is.

2004. okt. 12. 15:55 | válasz | #35
lola :
"Az a kód, ami matematikai algoritmussal leírható, az törhető, csak idő kérdése. Ezért ezek nem is megfelelő biztonságúak. Maga az elv rossz."
A trükk az, hogy a kódolás gyors, a dekódolás viszont kulcs nélkül reménytelenül hosszú. Ráadásul a feltöréshez szükséges idő legalább exponenciálisan függ a kulcshossztól, így annak kis növelésével könnyen kompenzálható a számítógépek fejlődése. A kvantumszámítógépnek viszont épp az a lényege, hogy ezt az exponenciális függést lineárissá változtatja (ha jól rémlik). De, a titkosítás elve továbbra is érvényes marad, mindössze algoritmust kell váltani.
Persze előfordulhat, hogy valaki magát az algoritmust töri fel, de ez is kivédhető, ha megfelelően "nehéz" matematikai problémára alapozunk (pl. egy NP-teljes problémára).

lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 12. 14:54 | válasz | #34
Tudod, én a matematikát tisztelem. Az egyetlen tiszta tudomány (leszámítva a sallangjait). Ugye te is belátod, hogy matematikával nem lehet mindent leírni?
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 12. 14:51 | válasz | #33
"#4-re: tudsz olyan adatokkal végzett műveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?" - igen, de ez nem publikus. Jelenleg is használt titkosítási módszer. És hogy miért nem publikus? Azért, mert bőven elég, ha azok ismerik, akik használják. Legyen ennyi elég.

"#2-re: az alapelveit jelentő jelenségek kísérletileg már igazoltak..." - a fény sebessége vákuumban állandó, meghatározták azt is, hogy mennyi. Ezt igazolták mérésekkel. Meg azt is, hogy lehet kevesebb is, akár lényegesen. Ezt is igazolták mérésekkel. Most akkor melyik kezemmel melyik fülemet vakarjam?
dez  
2004. okt. 12. 14:24 | válasz | #32
Mármint nem lehet mondani, és lehet mondani.
dez  
2004. okt. 12. 14:23 | válasz | #31
Válaszolva magamnak a másodikra: nem lehet, ha az valamiféle algoritmikus művelet (végülis bármi, amit egy mai számítógép csinál); és lehet, ha nem olyan. Na, a kvantumszámítógép a "nem olyan" kategória... Akkor mi a baj?
dez  
2004. okt. 12. 14:16 | válasz | #30
#2-re: az alapelveit jelentő jelenségek kísérletileg már igazoltak...

#4-re: tudsz olyan adatokkal végzett műveletet mondani, amit nem lehet matematikailag leírni?

dez  
2004. okt. 12. 14:12 | válasz | #29
Hidd el (ha már nem akarsz olvasni róla), hogy ez egy igazán forradalmi dolog. Sok ember képzeletét is felülmúlva, mégis valóság.
dez  
2004. okt. 12. 13:56 | válasz | #28
Ezért emeltem ki a mait... Viszont a titkostás csak az egyik felhasználási terület! Azért emlegetik annyit, mert ezzel lehet laikusoknak valamennyire érzékeltetni a lehetőségeket.

Én sem ismerem és értem ennek a dolognak a nagy részét, de azt hiszem, azt nagyjából értem, mi az a qubit, és a qubitek közötti művelet, és ez nekem egyelőre elég is.
lola   "Rest in Peace lola" 
2004. okt. 12. 13:22 | válasz | #27
Ne akard itt az okostojást játszani. Neked sincs fingod se róla.

"Pontosabban az eredetivel, vagy annak "ikertestvérével", vagy valami ilyesmi. Ezek az ikrek a fizika mai állása szerint csak ketten vannak, és nem másolhatóak..." - hát persze. A holnapi álláspont szerint meg a mai hülyeség. Számtalanszor kiderült már. Ez az egész olyan "zavarosban való halászás".
dez  
2004. okt. 12. 10:51 | válasz | #26
Pontosabban az eredetivel, vagy annak "ikertestvérével", vagy valami ilyesmi. Ezek az ikrek a fizika mai állása szerint csak ketten vannak, és nem másolhatóak... (Mai állása szerint... )
dez  
2004. okt. 12. 10:47 | válasz | #25
Ha többet akarsz érteni belőle, utána tudsz nézni a fogalmaknak. Gondolom, a bit, byte, regiszter, és hasonlók sem voltak belédprogramozva születésedkor... :)
dez  
2004. okt. 12. 10:44 | válasz | #24
Kriptográfiai szempontból ebben a kvantumos dologban az az egyik érdekes dolog, hogy pl. itt az adat érzékeli, ha nem az eredeti kulccsal nyúlnak hozzá, és eltűnik... Szóval itt már a főszerepet a fizika játsza, nem az algoritmusok. (Mondjuk a műveletekhez ki kell majd találni algoritmusokat, na ahhoz kell majd az ész...)

Itt a feltörés csak a mai gépekkel létrehozott titkosításokra érvényes.
dez  
2004. okt. 12. 10:31 | válasz | #23
Ezek nem a szokványos digitális kapuk, ezekből nem kellenek tizmillió darabok.

És hidd el, ennél sokkalta nagyobb baromságokra is elköltenek milliárdokat.

Aki azt írta, ez parasztvakítás, annak ugyanúgy fogalma sincs róla, mint neked (te mondtad), és azt sem gondolta végig, hogy nem olyasmivel szokták vakítani a népet, amit a többsége fel sem fog.
2004. okt. 12. 08:57 | válasz | #22
Kénytelen vagyok elismerni, hogy az egész cikkből lassan csak a kötőszavakat értem meg, de annyi azért világos volt, hogy még két ivig fogják az adófizetők pénzét az ablakon kiszórni mire lesz 1 azaz egy logikai kapujuk. Ha megnézitek acikket, akkor az egy ilyen regiszterhez röpke két lézert, egy mikrohullámú sugárzó bizbaszt, meg egy nagy érzenységű digitális kamerát használtak fel.
Na most ezt szorozzátok meg 2-vel vagy 3-al és már meg is van az első kapu, két év múlva. De jó!!! Már a kapukat döngeti a kvantumszámítógép!
Valaki azt írta, hogy az egész egy parasztvakítás. Szerintem igaza volt, valamivel igazolni kell a kutatásra kidobott dollármilliókat.
Tetsuo  
2004. okt. 12. 00:44 | válasz | #21
off: a filmekről annyit h a Swordfish egy nagy rakás sz*r, semmi köze a valósághoz, önmaga paródiája.
A Terminator (legalábbis az első) szvsz egy naon jó film, mégpedig azért mert egy elképzelt jövőt, technológiát.. elég realisztikusan vázol (persze hollywoodi elemekkel). Az 1ik legjobb, 'leghihetőbb' sci-fi.
on: az IBM (a kedvenc fejlesztőlaborom :) már tíz-15 éve irogat mindenféle atomokkal, néhány éve elektronszintekkel úgyhogy szvsz ők lesznek a világon az elsők akik quantumszámgépeket állítanak elő, remélem azt is bedobják a közösbe! :)
dez  
2004. okt. 11. 23:10 | válasz | #20
Ez se rossz oldal, főleg az F.A.Q. :)
http://www.qubit.org/

dez  
2004. okt. 11. 23:07 | válasz | #19
Mármint ez logikus.
dez  
2004. okt. 11. 23:01 | válasz | #18
Az viszont valószínű, hogy ha egy szuper-MI logikusan végiggondolja, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy ő okosabb, gyorsabb, strapabíróbb, stb., mint az ember, sőt, az ember a butaságával veszélyezteti is őt, tehát "elavult", szemétben a helye...
Kryon  
2004. okt. 11. 22:35 | válasz | #17
Az "idióta sci-fi filmek" nagyon hasznosak ha "képileg" el akarsz valamit képzelni,persze ez csak vizuális segítség,nem kell,nem is szabad kész tényként kezelni...A jövőt nem láthatjuk csupán megpróbálhatjuk elképzelni..,ha némi ésszel csináljuk ez nem rossz irány...
dez  
2004. okt. 11. 22:29 | válasz | #16
"a kvantumszámítógép kvantum biteket, úgy nevezett kubiteket alkalmaz. Mivel a részecskék egy időben, több állapotban is lehetnek, a kubitek hatalmas mennyiségű számítás egyidejű végrehajtását tennék lehetővé"

Ez elég enyhe megfogalmazás... :)

A kubitek olyasmit csinálnak, amit nehéz teljesen felfogni, és beilleszteni a mai hétköznapi világképbe. (A szokásos véletlenszámgenerátor dolog csak egy rossz hasonlat.)

Egy legalább viszonylag közérthető módon megfogalmazott (viszont angol nyelvű) oldal erről: http://www.cs.caltech.edu/~westside/quantum-intro.html