A Gfk szerint 1,8 millió magyar internetezik
2004. szeptember 30. 11:35, csütörtök
Az internetet használó magyar felnőttek száma fél év alatt 300 ezerrel nőtt, és eléri az 1,8 milliót. Így a 15 éves és idősebb lakosság 21 százaléka él a világháló adta előnyökkel, a GfK Piackutató Intézet adatai szerint.

Hirdetés

Hiába azonban a gyors fejlődés Magyarországon, mert a régió többi országához képest így is hátrányban vagyunk: az EU-hoz idén csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország között nálunk legalacsonyabb az Internet-használók aránya. Például a régiónkban éllovas Szlovéniában a felnőttek 50, Észtországban 46 Csehországban 35, Szlovákiában 33 százaléka használja az internetet. A nemzetközi összehasonlító adatok a nyolc új EU-tag rangsorában közvetlenül Magyarország elé Lettországot sorolják 24, illetve Lengyelországot 25 százalékkal.

A régiónkban az EU-hoz most nem csatlakozott országokhoz képest a web-et használó magyarok aránya általában nagyobb. Kivétel Horvátország 33, és Szerbia-Montenegró 23 százalékos mutatójával. Romániában a felnőttek 18, Ukrajnában 10, míg Oroszországban 19 százaléka internetezik kisebb-nagyobb gyakorisággal. A vizsgált 33 európai ország mezőnyében Dánia és Svédország került az élre; mindkét országban a felnőttek 75-75 százaléka használja a világhálót, ami Dániában 3,3 millió, Svédországban pedig 2,8 millió embert jelent. Idén tavasszal a múlt év őszéhez képest a legnagyobb arányú növekedést Oroszországban és Törökországban regisztrálták, ahol megduplázódott a web-használók számaránya. Figyelemre méltó a világháló gyors terjedése Magyarország mellett Szerbia-Montenegróban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és Horvátországban, ahol a növekedés üteme 20-43 százalék között mozog.

A változások következtében a finnektől a dánok és svédek hódították el az európai internetezésben az elsőséget. Szorosan felzárkózott mögéjük a negyedik skandináv ország, Norvégia is. Az új EU-tagok közül az észtek viszonylag nagyot ugrottak előre, és figyelemre méltó a horvát fejlődés is. Ha az egyes országok piacméretét az internet-használók száma szerint vizsgáljuk, akkor Németország a listavezető, 37 millió emberrel, második Nagy-Britannia 27, harmadik Franciaország 23, negyedik Olaszország 22, ötödik pedig Oroszország 20 millióval. Az adatokat a világ ötödik legnagyobb piackutató vállalkozása, a GfK-csoport tárta fel, illetve gyűjtötte össze.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2004. okt. 03. 01:49 | válasz | #12
Jah a Matáv (Deutsche Telekom, T-mobil, Axelero, Origo, Freemail..) a Vodafone és a PannonGSM meg az Antenna Hungária nomeg a K. Kálmán bekaphatja tövig!
2004. okt. 01. 17:41 | válasz | #11
Nem értem: a DSL korábban monopolszolgáltatás volt, a Matáv annyit kért érte, amennyit akart. Az ISP épphogy rátehette a kis hasznát, és kész, ezért hasonlóan magasak az árak minden szolgáltatónál, de nem ez nem az ISP-k sara. Hasonló a helyzet a kábellel is, azzal a különbséggel, hogy ott adott kábelen egyetlen egy internetszolgáltató érhető el.
2004. okt. 01. 14:31 | galéria | válasz | #10
is is .. de pl. ahol már van kiépített dsl , kábel etc .. pl. BP ott egyértelműen az ISP-k a gecik..
2004. szept. 30. 19:52 | válasz | #9
Nem annyira az internetszolgáltatók, mint inkább a telefonszolgáltatók...
gregor  
2004. szept. 30. 17:30 | válasz | #8
Egy ehhez hasonló cikk a Népszabadság Onlineról:http://www.nol.hu/melleklet/cikk/334626/
2004. szept. 30. 16:10 | galéria | válasz | #7
tegye fel a kezét aki internetezik .. oké jó köszi letehetitek .. én csak egymillióg-hétszáz-kilencven-kilencezer-kilencszáz-kilencven -kilencet számoltam .. jaj meg plusz én :D


amúgymeg kúrvára elegem van az ilyen statisztikáktól . itt verik a nyálukat hogy még a szerbeknél is többen neteznek ... igen de legalább nálunk kevesebb a kocka ;]
amúgy meg az egészér BIG THX to FATÁV & INVITEL & UPC szupertrió .. kéne a szájukba egy jó kis versenyhivatali kartellper .. vagy egy kézigránát .. tuti siker , és dél koreai 15 megabit 5-6 K HUF / hó hoz képest jócskán elvagyunk maradva ...
fapapi  
2004. szept. 30. 16:02 | válasz | #6
És azt még had tegyem hozzá ha már meg akarsz venni valamit is hitel kell mert amire osszekuporgatod a lovet vén leszel (kinen kincs manapság már hitele) akor mi a pi**ábol fizessen ki az ember egy net et.
HUUU jol felhuztam magam :DDD
fapapi  
2004. szept. 30. 15:51 | válasz | #5
"Hiába azonban a gyors fejlődés Magyarországon, mert a régió többi országához képest így is hátrányban vagyunk: közép- és kelet-európai ország között nálunk legalacsonyabb az Internet-használók aránya.
noss 1 kis dolog mikor havi 100.000ret kerestem abol is nehezen fizettem ki a netet.
1. kajalni kell
2. alberlet
3.altalanos szamlak
Erre eleg 100.000 forint a net mar igy is nehezen fert bele. Es akár hogy is nézzük ez egy jó kerestenek számit.
A lakosság nagy része a töredékét keresi. Ha az albérletet le is számolom akor sem tud megvenni egy Pc t nem hogy 1 evre minimum elkötelezze magát.
Kint Pl Ausztria a minimálbérböl is még el tundak menni nyaralni az emberek. Ami már egy luxus nak számít idehaza legalább is nekem még az.
Ithon az Internet egy luxus.
DW emlitetted a modemes netet számolj már utana menyire jön ki ha már használod is egy kicsit.
Úgyhogy ez is mehet a luxus kategóriába.
Eröl nem mi tehetünk hanem az INTERNETSZOLGALTATÓK.
Úgyhogy hajlongva köszönkük meg nekik

2004. szept. 30. 14:49 | válasz | #4
mocsokdráganagy%áfagyökerek....
DW  
2004. szept. 30. 14:26 | válasz | #3
Nem tudom, hogy gondolják, hogy az átlag magyar a nagy rezsin és kajáláson kívül ki tud még fizetni havonta 12ezret széleesávú netre. Persze a modemes elérés más tészta. Azt meg lehet olcsóbban is úszni, ha valaki csak nézegetni akar esténként egy-két dolgot. Ez azonban másra nem jó, pedig a világháló jóval többre való.
ráadásul az egész felmérés ott ferde, hogy nagyon sok gyerek az iskolában netezik az óra alatt. Márpedig számtechóra és net a legtöbb helyen van, ennek kövezménye, hogy sokkal több fiatal internetezik, mint ahogy ők azt felmérték.
2004. szept. 30. 12:42 | galéria | válasz | #2
hidd el lenne több, csak vagy nincs net vagy ha van akkor túl drágán :(
gregor  
2004. szept. 30. 12:13 | válasz | #1
Sziasztok!
1,8 millió magyar netezik,ez szerintem szép szám!
Ennél több embert nem hinném,hogy érdekelne a net!
Országos viszonylatban,nem rossz szám,8éve még csak 10 ezren neteztek országos viszonylatban.