230 millió évvel ezelőtt egy bizarr tengeri hüllő testhosszának közel kétszeresére nyúló nyakával ejtette el áldozatait. A halak csupán apró fejét láthatták a homályos vízben, és amikor kellő közelségbe kerültek hozzá, az állat hirtelen kitágította félelmetes torkát és beszippantotta az ebédet.
Hirdetés
A Dinocephalosaurus elképesztő nyakhosszúságára akkor derült fény, amikor Kínában egy majdnem teljes csontvázat sikerült kiásnia Chun Linek, a pekingi Gerinces Őslénytani és Antropológiai Intézet kutatójának. A hossz meglepetésként érte a tudósokat is, mivel korábban csupán egy megkövesedett koponya alapján ismerték az őshüllőt. A Dinocephalosaurus egy kevésbé ismert csoporthoz, a protoroszauruszokhoz tartozik, melyek először 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és feltehetőleg a dinoszauruszok őseivel állhattak rokonságban.
Olivier Rieppel, a chicagói Természettörténelmi Múzeum paleontológusa maga is részt vett a feltárásban, és elmondása szerint először azt hitte, hogy kis teste miatt a csontváz egy hosszúnyakú plezioszauruszé. Miután azonban közelebbről szemügyre vették, kiderült, hogy ez a leghosszabb nyakú protoroszaurusz, amit valaha találtak. Több más protoroszaurusz is elnyújtott nyakkal rendelkezett, azonban ezek a fajok földi életet éltek, így nyakuk nem nőtt olyan elképesztően hosszúra, mint vízi társuké. Az egyetlen kivétel a kétéltű Tanystropheus volt, aminek 12 nyakcsigolyája voltv, azonban ez is kevesebb, mint fele a Dinocephalosaurus nyakméretének, ami 25 csigolyából állt, miközben a modern emlősöknek, még a zsiráfnak is csupán hét nyakcsigolyája van.
A kutatócsoport harmadik tagja, Mike LaBarbera két érdekességet fedezett fel a Dinocephalosaurus tanulmányozása közben. A nyak bordaszerű csontjainak különleges elrendezése - amennyiben feltevése helytálló - azt jelenti, hogy az izmok összehúzódása gyorsan kiegyenesíthette a nyakat és egyben kitágította a torok szöveteket is, ami szívó hatást eredményezett. Ez tette lehetővé a fej előrelendülésével a víz beszippantását és az útjába kerülő hal lenyelését, még mielőtt az észlelhette volna a mozgást és elmenekülhetett volna. Egyes halak és teknősök ma is hasonló stratégiát alkalmaznak szájüregük kitágításával.
LaBarbera szerint ezen felül a hosszú nyak remekül alkalmazható volt a homályos vízben, mert elrejtette a protoroszaurusz testét. "A hüllő feje kicsi volt, így ha egy hal perspektívájából nézzük, akkor egy vele azonos méretű lényt láthattunk, mire pedig rájöttünk valódi méreteire, addigra már régen eleséggé váltunk" - mondta.
Sőt én olyan feltételezéseket is hallottam, hogy a Hold nem a Földdel együtt állt pályára, hanem már újabb kori "szerzemény" Amíg nem volt Hold, addig létezhetett, hogy merőleges volt a Föld tengelye az Ekliptika síkjára...persze ez csak találgatás...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
Én a National geographic-on úgy hallottam egy tudós figurától, hogy azért nöttek olyan méretüre a dínók, és a rovarok, mert volt eröforrás rá. Értsd: a hüllök, és rovarok légzöszerve roppant kezdetleges az emberéhez képest is, és mi sem vagyunk valami óriások. Oka a levegövétel. A 20% körüli oxigén tartalom a levegöben egyszerüen ilyen légzö szervekkel nem tudja ellátni a nagy testet. Ezzel szemben a Kréta, Jura, és hasonló idöszakokban a hatalmas erdöségek miatt (ugye akkor más volt még a föld tengelyének az állaopta is, értsd: nem volt ferde mint most, és az éghajlat is a föld szinte egész területén trópusi volt) a levegö oxigén tartalma 30-32-35% is volt. Így már egy nagyra nött rovar is tudott repülni, mert a fejletlen légzöszervével el tudta látni oxigénnel az izmait. Ugye nagy test->nagy szárnyak->nagy erö kell -> sokkal több oxigént éget. Dínóknál dettó. Azért a hüllö légzöszerve eléggé karcsú még egy béka is liheg nagyon, ha megkergeted:))) Most képzeld el a T-Rex-et, amelyik 4-500 kilós testével sprintel egyet a zsákmány után:) Bocsi, nem okoskodni akartam ,csak tényleg érdekesség. És a leg logikusabb válasz a kérdésedre, amit valaha hallottam.
Ismeritek a viccet? Nyuszika találkozik a zsiráffal: -Te zsiráf! Téged nem zavar, hogy ilyen hosszú a nyakad? -Á dehogy. Képzeld el milyen jó érzés, amikor nyáron a rettenetes melegben érzed, ahogy a hideg víz végigfolyik a torkodon. -Te zsiráf! Te nem szoktál hányni?
Mi mindent találnak még. Ja, és szerintem elég volt abba is belehalni, mire felért a feje a felszínre, és leért a levegő a tüdejébe! Hacsaknem kopoltyús volt... ez végöl is tök mindegy. :) A "múltor" meg óriáskrokodilt, meg óriás-ezt-azt amazt találtak, mindig van valami. És az emberek azt hiszik, mindent tudnak! De a rossz, hogy amit tudnak, az is helytelen! :)
Dr.BrainMaster-Az Agyrém
"Képzeletemnek csak agyam mérete állíthat korlátot."
Erdekes, hogy az osallatok milyen nagyon voltak. A multkor lattam egy dokumentumfilmet valami oscaparol. Sivatagokban talaltak fogakat. Elkepeszto mekkora egy allat lehetett az.
A kutatócsoport harmadik tagja, Mike LaBarbera két érdekességet fedezett fel a Dinocephalosaurus tanulmányozása közben. A nyak bordaszerű csontjainak különleges elrendezése - amennyiben feltevése helytálló - azt jelenti, hogy az izmok összehúzódása gyorsan kiegyenesíthette a nyakat és egyben kitágította a torok szöveteket is, ami szívó hatást eredményezett. Ez tette lehetővé a fej előrelendülésével a víz beszippantását és az útjába kerülő hal lenyelését, még mielőtt az észlelhette volna a mozgást és elmenekülhetett volna. Egyes halak és teknősök ma is hasonló stratégiát alkalmaznak szájüregük kitágításával. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Extra hosszú nyaka volt egy ősi tengeri lénynek
Az emberi űrrepülés álmát kergeti a SpaceDev
Elkészült az alakváltó robotok kódja
Újabb életre utaló jelek a Marson?
Feltalálták a fényantennát
Mumifikálásukban egyenrangúak voltak az állatok Egyiptomban
Velünk született képesség a nyelv kialakítása
Vízen járó robotot épített az MIT
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
