Vízen járó robotot épített az MIT
2004. szeptember 17. 09:23, péntek
Akár mechanikai csodának is nevezhetjük azt a robotot, ami képes a vízen járni. Az MIT természet inspirálta parányi robotja a vízi rovarokhoz hasonlóan közlekedik a víz színén.

Hirdetés

Bár még csak egy alap prototípus készült el, a kutatócsoportot vezető Metin Sitti, a Carnegie Mellon műszaki karának professzora szerint a kész robot bármilyen állóvízen képes lesz majd siklani. Egy kémiai szenzorral felszerelve alkalmazható lenne a vízkészletek szennyeződéseinek felmérésére, míg egy kamera beiktatásával ideális kémmé vagy felderítővé válhatna.

Sitti, a Carnegie Mellon Nanorobot Laboratóriumának vezetője, jó ideje tanulmányozza a vízi rovarokat és foglalkozik robot változatuk megépítésének gondolatával. "Úgy vélem ez az igazi kihívás a mikro-robottechnika számára, annyira könnyűnek és összetettnek kell lennie" - mondta Sitti. "Egyszer nézzék meg, hogyan tartja magát fenn a víz színén a rovar teljes testével."


Metin Sitti, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem professzora a robot felett

Méretükhöz képest ezek a rovarok igen gyorsan haladnak a vízen. A tavi molnárpoloska másodpercenként egy métert siklik, ami az emberi mértékekhez viszonyítva 640 km/h sebességgel egyenértékű. Jelenleg Sitti robotja csak kevéssel haladja meg az 1 centis méretet, négyzetes teste szénszálas anyagból készült, amit nyolc vízlepergető műanyaggal bevont 5 centiméter hosszú, acéldrótból készült láb szegélyez, tehát gyakorlatilag egy vízipókot alkottak.

Nincs agya, sem szenzora, "izmait" három síkfelületű piezoelektromos aktuátor alkotja, azaz olyan különleges fémdarabok, melyek megváltoztatják alakjukat, amikor elektromosság megy át rajtuk. Az aktuátorokat három áramkör vezérli, melyek egy energiaforráshoz kapcsolódnak. Képes megállni a vízen - nem lebegésről van szó - és előre-hátra siklani két lábával hajtva magát, melyek úgy viselkednek, mint az evezők. Bár még elég egyszerű a szerkezet, Sitti elmondása szerint hat hónapon belül minden különösebb gond nélkül képes lenne egy jóval bonyolultabb robot megépítésére.

Klikk ide!
A vízen járó robot prototípusa - klikk a képre a nagyobb változathoz

Sitti prototípusa különösen annak fényében jelentős, hogy a kutatók egészen a múlt évig nem igazán ismerték a rovarok vízen járásának elvét. A szóban forgó rovarok azért képesek állni a vízen, mert súlyuk túl kicsi ahhoz, hogy megtörje a víz felületi feszültségét. Hosszú ideig úgy vélték, hogy a rovarok lábaikkal hullámokat keltenek, ezáltal haladva előre, mint amikor a hullám neki csapódik egy csónaknak.

1993-ban Mark Deny, a Stanford Egyetem tenger biológusa előhozakodott egy problémával. Amennyiben a molnárpoloska hullámok létrehozásával mozog, akkor az újonnan kikelt egyedei mozdulatlanná válnának, mivel lábaik még túl fejletlenek, erőtlenek a hullámok előállításához. Valójában azonban az újszülött rovarok pontosan úgy mozognak, mint a felnőtt egyedek. Tavaly az MIT matematikusa, John M.W. Bush és két végzős hallgatója megoldották a rejtvényt, festéket és részecskéket helyezve a rovar mozgásterének szánt vízbe, majd a történéseket egy nagy sebességű videokamerával rögzítették.

Klikk ide!
Egy kémiai szenzorral a vízkészletek szennyezettségének vizsgálatára használható - klikk a képre a nagyobb változathoz

Bush és társai felfedezték, hogy a molnárpoloskák egy kis mélyedést keltenek a víz színén, azonban nem törik meg a felületi feszültséget. A víz ezután, mint egy trambulin visszapattan, előre lökve a rovart.

A vízen járás fizikája és matematikája mellett Sitti prototípusa azt is jól példázza, milyen messzire vitték a robot technikát a könnyebb és erősebb anyagok. "Ha 10 évvel ezelőtt felkértek volna minket egy vízibogár megépítésére, akkor kétlem, hogy sikerrel jártunk volna" - mondta Mark Cutkosky, a Stanford professzora, aki csótányszerű robotokat épít. Sitti robotjának súlya egy gramm körül mozog, és rendkívűl olcsó az előállítása. A professzor becslése szerint spártai felszereltségű prototípusának anyagköltségei nem haladják meg a 10 dollárt.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. szept. 22. 09:19 | galéria | válasz | #27
Valoszinu hogy ezzel fognak kemkedni.
Tetsuo  
2004. szept. 22. 00:51 | válasz | #26
"Egy kémiai szenzorral a vízkészletek szennyezettségének vizsgálatára használható"
Általában a szennyvíznek sokkal kisebb a felületi feszültsége, tehát elég lenne egy merülés-szenzor is.. :)
2004. szept. 20. 15:40 | válasz | #25
Hát,nem tudom... Biztos,valami perverz nuddista strand megfigyelésére készítették... Lányok,ne engedjetek semmi bogarat,közel magatokhoz!!!
Gugger  
2004. szept. 18. 13:26 | válasz | #24
loál
kicsy  
2004. szept. 17. 23:15 | válasz | #23
Találtak = csináltak
kicsy  
2004. szept. 17. 23:14 | válasz | #22
De találtak már olyat, ami vezeti.
2004. szept. 17. 20:53 | válasz | #21
#6: Robocop, nem vagy hülye, az én tanárom is pont ezt mondta, csak vagy 35 éve. Meg aztán ha kidöglöttem a vízpartra a saját szemecskéimmel láthattam a molnárkákat futni és állni is. Sőt, napsütésben, sekély víz fölött a fenéken még a felületi feszültség szivárványos vonalai is látszottak. Kikergetném ezeket a zseniket a zöldbe, kezükbe adnék egy Öveges féle fizika könyvet, az ajtót meg rájuk zárnám, vissza ne jöjjenek...
bthom  
2004. szept. 17. 20:27 | válasz | #20
Mert az full műanyag tudtommal nem vezeti az áramot!
Noffir  
2004. szept. 17. 17:49 | válasz | #19
Igen, elfelejtkezhetnének már a fémalapú robotokról. Minek is acélból lennie a lábaknak, ha úgyis műanyaggal vannak beborítva?
Stewe  
2004. szept. 17. 17:46 | válasz | #18
Nekem a kép láttán a Mátrixos kütyü ugrott be, amit a csákó testébe pakoltak.

Először a vizen, majd bennünk....
Xantia  
2004. szept. 17. 17:26 | válasz | #17
Hogyan mérhet bármit is a robot, hacsak mozgató rendszere van? Lehet ez robotnak nevezni? Mert akkor az autóm is robot...
2004. szept. 17. 15:54 | galéria | válasz | #14
szegény Jézus, most megin találhat ki valami újat!
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2004. szept. 17. 15:27 | válasz | #13
2004. szept. 17. 14:18 | galéria | válasz | #12
az én robotba a robot képtelen rá :D
2004. szept. 17. 13:52 | válasz | #11
Gugger: 3. kép alatti szöveg, pl:"Klikk ide!
Egy kémiai szenzorral a vízkészletek szennyezettségének vizsgálatára használható
"

Lang: én ezt nem írtam volna be, szégyeld magad!

2004. szept. 17. 13:18 | válasz | #10
Robocop nem a felületi feszültség a "trükk", hanem az, hogy hogyan haladnak. Bár ebből a leírásból nem igazán lehet megérteni.
2004. szept. 17. 11:27 | válasz | #6
"Sitti prototípusa különösen annak fényében jelentős, hogy a kutatók egészen a múlt évig nem igazán ismerték a rovarok vízen járásának elvét."
Most vagy én vagyok hüje, vagy az amerikaiak, de én úgy emléxem, hogy a biosz tanárom is valami felületi feszültségről beszélt annak idején ezzel kapcsolatban, úgy jó 10 évvel ezelőtt. Említést sem tett olyan ostoba elméletekről, hogy folyamatos mozgás kell hozzá.
Cat  
2004. szept. 17. 10:26 | galéria | válasz | #5
sztm a tömegével van gond, 1 gramm nagyon sok, legalábbis kétlem az igazi bogár hogy ilyen súlyos lenne
milan  
2004. szept. 17. 10:19 | válasz | #4
10 évvel ezelött nem tudtam volna ilyet csinálni, szvsz talán még 10 év múlva tudják megvalósítani ezeket az ötleteket amit leírtak.
2004. szept. 17. 09:46 | válasz | #2
hááát...ahogy nézem azért még van mit fejleszteni..nagyon rezeg a léc azoknál a lábaknál...épphogy nem törik meg a felületi feszültséget, míg a kisbogarak vígan fickándoznak a vízen, ez sztem alig mer mozogni :D
milan  
2004. szept. 17. 09:46 | válasz | #1
Aranyos, természetes körülmények között nem hiszem hogy megmaradna.