Hirdetés

A játékok következő generációjának kapujában állunk. A pécés játékok általános minősége folyamatosan romlik, nem kis részben a Microsoft, Sony és Nintendo közötti konzolháborúnak köszönhetően. Míg azok a nappali vezető szerepéért harcolnak, addig az egérrel és billentyűzettel kezükben várakozó fiatalok csalódottan várakozhatnak.

Mára szinte megszűntek a hajnalig gép előtt tartó, a barátnőt és a munkahelyet is háttérbe szorító játékok. Ez természetes következménye a csak PC-n megjelenő címek erős visszaszorulásának, mert a többplatformos megjelenés elkerülhetetlen kompromisszumokat eredményez. Ugyan számos fejlesztőcég mélyen beágyazodott a PC iparba, de hatalmas erők szívják el őket a konzolok irányába. A célhardverre fejlesztés kényelme, a megvásárolt többmillió játékgép piacának csábereje, az eladások garantálható száma, és természetesen a kiadók által finanszirozott fejlesztés mind-mind a PC ellen hat.

Amióta csak a kiadóknak van elég pénze a fejlesztés, a forgalmazás és értékesítés elvégzésére, egyedül ők döntik el mi kerül a boltok polcaira és mi nem. Mivel elemi érdekük, hogy egy adott termék minél több pénzt fialjon, ezért a csak egy platformra készülő játékokkal automatikusan kizárnák magukat a többi szegmensből. Ebből következően, hogy biztosítsák hogy bárki megvehesse az adott játékot, a technológiai korlátoknak való megfelelés, a kompatibilitás fenntartása kompromisszumokat hoz magával. Ez a közgazdasági alapszabály okozza a PC játékosok szenvedését.

A keresztplatform kompatibilitás terén a legfontosabb dolog a PC és a konzolok irányítási módjának különbözősége. A gyakorlatban lehetetlen minden vezérlőszerkezet igényeinek megfelelni, ezért valamelyiken a játékélmény nem biztosítható kielégítően. Jó példa erre a Prince of Persia: The Sands of Time nézőpontváltoztatása, vagy a Grand Theft Auto: Vice City esetén a helikopter és a repülőgép vezérlése - mondanom sem kell, biztos mindenki kitalálta: a PC verzió szenvedett hátrányt.


Még nagyobb probléma, ha egyes játékok meg sem jelennek PC-n. Ennek oka szintén lehet költségtakarékosság, vagy a játék motorjának korlátozott tudása, de talán leggyakoribb indok a Microsoft, Sony, Nintendo trió részéről az exklúzivítás fenntartása. Az évek során mindhárom cég dollárszázmilliókat ölt platformja sikerébe és a domináns szerep megszerzésébe, és mivel a Nintendonál bejött a Mario agresszív nyomulása, a másik kettő is követte (lásd pl. a PS2-nél Final Fantasy sorozatot). Remény sincs a tendencia változására, viszont fokozodására annál inkább.

A konzolok terjedésével a játékok kreatívitása zuhan, és a számítógépek történelmi sokoldaluságából fakadó innovációt a célgépek egyszerűsége és univerzalitása öli meg. Marketingszempontból ugyan biztos hogy az előre betervezhető pénz jobb, mint az esetlegesen nem megtérülő, de vajon hány Grand Theft Auto 3 és Rainbow 6 klónt bír el a piac? Úgy látszik ez egy olyan kérdés, amire a kiadók megpróbálják meg is találni a választ. Szerencsére az utolsó bástya még áll, az online és helyi hálózatos közösségeket nem fenyegeti veszély, de persze a konzolgyártók ezen a téren is próbálják átvenni a vezetést.

Megoldás persze többféle lehet, például hogy fellázadnak a fejlesztők, de amíg a kiadóknál a pénz, addig ez nem túl valószínű. Másik eset, hogy a PC-s játékosok egyszerűen lemondanak a csökkentett értékű konzolverziókról, de ez a variáció meg a piacra kerülő hibridek tömkelege miatt zárható ki. Harmadik verzió hogy ők is konzolt vásárolnak, de amíg például a Halo irányítása és kinézete is jobb PC-n mint az Xbox-on, addig erre sem mernék fogadni. Mentőövként a számítógép változékonysága, általános elérhetősége, és nyers ereje szolgálhat. Mivel nyílt platform, bármely fejlesztő licenszköltség nélkül próbálhatja ki rajta ötleteit, és ára sem visszatartó tényező. A GameCube 2, PlayStation 3 és Xbox 2 megjelenéséig a többplatformos játékok biztosan jobban fognak mutatni PC-n, és a következő generáció sokmindent megváltoztathat.