Pénteken az amerikai mozikban bemutatkozott az Én, a robot című film, ami a valódi intelligenciával rendelkező gép gondolatával, valamint annak lehetőségével játszik el, hogy ezek robotok egy nap az emberiség szövetségesei vagy ellenségei lesznek-e. A film Asimov azon három törvényén alapul, amit egyszerű, ám megváltoztathatatlan erkölcskódexként vázolt fel a robotoknak.

Hirdetés

A három törvény a következő:
1 - Egy robot nem bántalmazhat emberi lényt, illetve tétlenségével nem hagyhatja, hogy egy ember megsérüljön.
2 - A robotnak engedelmeskednie kell az emberek által adott parancsoknak kivéve, ha ezek a parancsok ellent mondanak az első törvénynek.
3 - A robotnak védenie kell a saját létét egészen addig, amíg ez a védelem nem mond ellent az első és a második törvényben foglaltaknak.

Asminov végül hozzá tett egy negyedik törvényt is, mely megkövetelte a robotoktól az emberiség egészének védelmét. A film cselekménye a törvények megszegése körül bonyolódik, melyben egy robotot egy híres tudós meggyilkolásával vádolnak.

Míg maga a film egy élvezhető lármás akciófilm, a robot és mesterséges intelligencia-kutatók elismerik, messze van még az az idő, amikor ezektől a törvényektől tartanunk kellene.

"A gond az, hogy először valami olyat kellene építenünk, ami egyáltalán felfogja azokat" - mondta Alan Bundy, a brit Edinburgh Egyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének tudósa. "Ez azonban még igen messze van a tudomány jelenlegi állása szerint."

Bundy megjegyezte, hogy az egyszerű biztonsági előírások máris döntő fontosságú részei az ipari robotok tervezésének, melyek igen ritkán ugyan, de emberek halálát okozták. Ezek az előírások azonban nem igazán hasonlíthatók Asimov törvényeihez.

"Érdekes elgondolkozni azon mire lenne szükség ahhoz, hogy olyasvalamit készítsünk, ami engedelmeskedik a törvényeknek" - mondta a New Scientist magazinnak.
Még ha a kutatók valaha is képesek lesznek megfelelő intelligenciájú robotok építésére, hogy azok felfogják Asimov törvényeit, nem valószínű, hogy alkalmazni fogják ezt a három kitételt. Bár a mesterséges intelligencia kutatásának korai szakaszában ezek a törvények keltettek némi érdeklődést, azokat gyorsan elvetették, mint túl megszokott és leegyszerűsített téziseket.

"Asimov törvényei annyira időszerűek a robotkutatásban, mint a piócák a modern gyógyászatban" - mondta Steve Grand, a brit Cyberlife Research cég alapítója, ami tanuláson alapuló mesterséges intelligenciákat fejleszt. "Egy ártatlan régmúlt korból származnak, amikor az emberek komolyan gondolták, hogy az intelligencia olyasmi, ami beprogramozható akárcsak egy logikai feladatsor."

A kulcs probléma, mondja Grand, az emberi agy alapvető működési alapelveiben keresendő, ami a fejlett intelligencia egyetlen rendelkezésünkre álló modellje, és tegyük hozzá, hogy ezt sem ismerjük igazán. Jelenleg számtalan elmélet és lehetséges megközelítés létezik a mesterséges intelligencia kialakítására, ami ezt a területet Bundy szerint mára már rettenetesen széttöredezett.

Az egyik mód a gondolkodó robotok megalkotására a Grand és társai által képviselt nézet, a tanítás. Grand egy egyszerű robot tanításával kísérletezik, és reméli a robotok egy nap képesek lesznek összetett intelligencia kialakítására utánozva az emberek tanulási módszereit.

"Meg kell tanulniuk a különbséget a jó és a rossz között, akárcsak nekünk" - magyarázta. "Biztos vagyok abban, hogy el fogunk jutni odáig, véleményem szerint azonban ez egy sorozat hirtelen, megjósolhatatlan változás bekövetkezésével teljesül, nem egy kiegyensúlyozott folyamat hatására."

Jelenetek a filmből:

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »