Hét évvel a kilövés után, négy bolygó gravitációját kihasználva és több mint 3 milliárd kilométer megtételét követően a NASA 3,3 milliárd dolláros plutónium fűtőegységekkel ellátott Cassini űrszondája - a valaha épített legkifinomultabb robot űrjármű - végre elérte a Naprendszer leglátványosabb célpontját, a gyűrűk bolygóját, a Szaturnuszt.
A "gyűrűk urának" négy éves tanulmányozása hivatalosan június 11-én vette kezdetét, amikor a Cassini mindössze 2056 kilométeres távolságban elhaladt a rendszer legkülső, kissé furcsa holdja, a Phoebe mellett. A Földről csupán parányi foltként, illetve a Voyager 2 1981-ben készült felvételein elmosódott gömbként látható égitestről kiderült, hogy egy szabálytalan, kráterekkel erősen tarkított világot rejt, amely ellenszegül az egyértelmű magyarázatoknak.
Megdöbbentő felvétel a Phoebe-ről
A Phoebe melletti elhaladás felbecsülhetetlen értékű lehetőséget kínált a feltehetően a Naprendszer születésekor keletkezett, az óriásbolygó által foglyul ejtett törmelékdarab tanulmányozására. Ez azonban csak az első felvonása volt a tudományos szempontból valaha elindított legértékesebb bolygókutatási expedíció hosszú történetének. "Nem túlzás azt mondani, hogy ez korunk legjelentősebb küldetése" - mondta Carolyn Porco, a Cassini képfeldolgozó csapatának vezetője. "A számunkra elérhető leggazdagabb bolygórendszert derítjük fel ezzel a nagyszerű űrjárművel, amit az űrkutatás eddigi történetének legkifinomultabb műszerezettséggel láttak el, ezért biztos vagyok benne, hogy segítségével rengeteg dolgot fogunk felfedezni. Ráadásul a Szaturnusz a legcsábítóbb az összes bolygó között, egyfajta ikonnak számít ilyen tekintetben. Úgy vélem a kapott levelek alapján a közvéleményt nagyon érdekli ez az expedíció, sokan úgy érzik, mintha potyautasként helyet kaptak volna ezen az űrhajón."
Mint arról már korábban hírt adtunk, a Cassini magyar idő szerint július 1-én pályára állt a Szaturnusz körül. Augusztusban közelíti meg legjobban a gyűrűs bolygót, ekkor fogja előkészíteni a terepet igazi felfedező útja számára. A legmodernebb teleszkópokkal, leképező radarrendszerrel és más nagyteljesítményű műszerek hadával ellátott űrszonda legalább négy évet fog pályán tölteni a Naptól számított hatodik bolygón, példátlan részletességgel tanulmányozva gyűrűit, nagy felbontású mozgó felvételeket készítve szeles légköréről, feltérképezve mágneses mezőit és jeges holdjainak sokaságát.
A szonda Szaturnusz-felvétele még érkezése előtt - klikk a nagyobb változathoz
A Szaturnusz legnagyobb holdja a Titán különleges bánásmódban részesül, ugyanis meglátogatja az európai építésű Huygens szonda, ami jelenleg még a Cassini oldalán pihen, januárban viszont átvágva magát a hold sűrű légkörén ejtőernyői segítségével leereszkedik a felszínre. A bolygó kategóriájú Merkúrnál nagyobb Titán a Naprendszer egyetlen sűrű légkörrel rendelkező holdja, ahol a szénhidrogének esőként záporoznak és a rendkívül hideg felszínen folyékony metán tavak találhatók.
Szerintem a NASA és az ESA zsebre vágta az egész projektből származó pénzt, a hang nevetéges. 2. hanganyagot a STREETROD-ból(régi autótuningolós játékból) lopták a gyorsulásos versenyből. Az 1-t meg valami szélviharban,tengerparton vették fel. (Vihar a biliben !!!)
fordítva a gyürük általában széttöredezett, vagy össze sem állt holdak ha egy bolygónak tucatnyi van, simán ütközhetnek, és ezek az évmilliárdok során "picike" aszteroidák lesznek
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
A NASA, ESA és ASI (olaszok) közös projektje a fent/lent említett. Nem olvastam L az egész cikket, de nem látom sehol h atommeghajtásút írnának. És télleg szonda (is).
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
Annyit csak kiegészitésül, hogy a hidrazin hajtóanyag a 16db pozicionáló hajtóműhöz kell, a főhajtómüvek N2O4/MMH (Nitrogén tetroxide/Monomethylhidrazine) hajtóanyagot használnak.
Bocsánat a kukacoskodásért, de a szonda nem atomhajtású, csupán az áramtermelésért felelős termoelektromos generátorokhoz szolgáltatja a hőt plutónium, mint ahogyan a külső Naprendszert vizsgáló szondáknál már eddig is láthattuk. A cikk is hidrazin üzemanyagról ír. Másrészt a szondának semmiféle raktere nincs, a Huygens az oldalára van felerősítve. Kicsit több odafigyelést, mert az ilyen apróságok a cikkben közölt adatok hitelességét kérdőjelezik meg.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
