Az Antarktisz jege szerint még nem jön a jégkorszak
2004. június 12. 18:36, szombat
740 ezer évre visszanyúló globális éghajlati sémákat fedett fel a Déli-sarkon fúrt három kilométer hosszú jégmag, számol be a Nature magazin.

Hirdetés


Buborékok a jégben
A jég elemzése bebizonyítja, hogy bolygónk ez idő alatt nyolc jégkorszakon esett át, melyeket elég rövid meleg időszakok szakítottak meg, olyanok, mint amit ma is élvezhetünk. Ha ez a séma a jövőre nézve is igaz, akkor a következő jégkorszak 15 ezer év múlva következik be. Az adatok segíthetnek megjósolni az üvegház gázok hatásait az éghajlatra, a jégmagban foglyul ejtett gázok előzetes tesztjei azt mutatják, hogy a széndioxid-szint magasabb, mint az elmúlt 440 ezer évben. Senki sem tudja igazán, ez hogyan fogja befolyásolni éghajlatunkat, azonban a kutatók remélik, a múlt ingadozásainak részletes feltérképezése jobb elméletekhez vezet.

A tíz ország tudósaiból álló csapat az elmúlt évtized nagy részét azzal töltötte, hogy kinyerjék a gigantikus jégtömböt az Antarktisz keleti fennsíkján található Dome C körzetéből. Az Epica (European Project for Ice Coring on Antarctica) célja múltunk éghajlati titkainak megfejtése, és ezáltal jobb betekintést nyújtani abba, ami a jövőben ránk várhat. Nem ez az első jégmag projekt, azonban ez tekint vissza a legmesszebbre az időben. A Dome C 800 ezer évnyi hóesést tartalmaz, lehetővé téve az Epica számára hogy kétszer olyan hosszú éghajlati "feljegyzéshez" juthasson hozzá, mint a legközelebbi jégmag riválisaitól.


"Úgy véljük, ez a projekt valóban megváltoztatja az éghajlatról kialakult szemléletmódunkat" - nyilatkozott az elemzés társzerzője, Eric W. Wolff, a Brit Antarktisz Felügyelet kutatója. A jégmag minden egyes szelete egy-egy történetet regél el arról a távoli világról, amiből származik. Például a tudósok ki tudják számítani az éghajlat milyenségét a hidrogén atomok különböző típusainak, vagy izotópjainak arányaiból. A deutérium a hidrogén egyik izotópja; ha egy jégmintában sok van belőle, az arra utal, hogy a hőmérséklet melegebb volt, illetve ha kevés, akkor fordítva.

A másik fontos dolog, amit a tudósok ki tudnak olvasni a jégből az a légköri gázok aránylagos koncentrációja. Ezeket az adatokat a magot pettyező apró buborékokból szerzik meg, melyekben parányi tartósított levegő rejtőzik. "Ez a csodálatos a jégmagokban" - mondta Jerry F. McManus, az amerikai Woods Hole Óceánkutató Intézet professzora. "Az a levegő háromnegyed millió éves, és még mindig ott pihen ezekben a buborékokban, egészen elképesztő."

Az Epica folyamatosan elemzi a jégmag légköri gázait, azonban az előzetes eredmények arra utalnak, hogy a jelenlegi széndioxid-szint rendkívül magas. "Soha nem volt tapasztalható olyan mértékű üvegházhatást okozó gáz felgyülemlése, mint napjainkban" - mondta Dr. Wolff.

Az elmúlt 800 ezer évben a Föld összességében egy elég hideg hely volt. A meleg időszakok minden 100 ezer évben érkeztek és általában rövid életűek voltak. Az elmúlt 400 ezer évben a meleg időszakok körülbelül 10 ezer évig tartottak, melyeknek éghajlata a maihoz hasonló volt. Korábban hűvösebbek voltak ezek az időszakok és valamivel tovább is tartottak. Nagyjából 10 ezer éve vagyunk az enyhe periódusban, így elvileg, a séma alapján egy jégkorszak felé tartanánk, azonban mégsem ez a helyzet.

Az Epica csapat megjegyzi, a 400 ezer évvel ezelőtti meleg turnus nagyon hasonlított a mostanihoz, mivel a Föld pályájának alakja ugyanaz volt, mint most. Akkor ez a kellemes időszak 28 ezer évig tartott, így valószínűleg a mostani sem lesz sokkal rövidebb. "Nem fenyeget a következő jégkorszak, mi több, a globális felmelegedés még valószínűtlenebbé teszi bekövetkezését, azzal szemben, amit a Holnapután című film jósol" - mondta Dr. Wolff.

Az Epica tudósai remélik, amint teljesen kielemzik a jégmagban eltárolódott légköri gázokat, jóval mélyebb tudásanyag fog a rendelkezésükre állni az éghajlati összefüggésekről. Az üvegházhatást okozó gázok a múlt globális hőmérsékletre gyakorolt hatásának megismerésével a tudósok képesek lehetnek megjósolni az emberiség lelkes széndioxid-okádásának következményeit. "Hatalmas viták zajlanak arról, hogy vajon az ember változtatta-e meg az éghajlatot" - tette hozzá McManus professzor. "Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy az ember megváltoztatta a légkört, az üvegházhatást okozó gázok megnövekedett szintje geológiailag hihetetlen."
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. okt. 27. 18:56 | válasz | #47
Ma, 18 fok volt. Akkor mikor jön a jégkorszak?
Kori  
2004. jún. 30. 21:05 | galéria | válasz | #46
az éghajlatváltozás a tudósok szerint már visszafordíthatatlan
enen  
2004. jún. 18. 17:08 | válasz | #45
Nemcsak a szarvasmarhából jön a metán, hanem a földre pottyantott kakiból is, ami nagy mennyiségben a füvet is kiégeti.
Zéta  
2004. jún. 17. 21:18 | válasz | #44
És mitől jegesedne el a Föld? Mi mutatja azt, hogy jégkorszak készülne? Biztos, hogy elengedhetetlenek az említett dolgok az élethez? Miért pusztítaná ki magát az emberi faj? A legrosszabb, amit reálisan el lehet képzelni, hogy jelentősen csökken a Föld lakossága, és a világgazdaság összeomlik. A civilizációs szint csökkenése még nem jelenti a faj pusztulását, csak azt, hogy előröl kell kezdeni sokmindent. És a rendet nem szervezetek tartják fenn, hanem a közakarat. Ha az emberekben nincs meg az akarat, akkor a szervezetek elmehetnek a sóhivatalba, ha meg rendet akarnak az emberek, akkor a szervezetek hiányában is megoldják a fentartását.
djyuri  
2004. jún. 17. 19:52 | válasz | #43
TomCAT-tomika!
Én teljes mértékig egyet értek veled!
Kicsit pontosabbakat tudsz majd mondani,akkor már bíztos,hogy felfigyelenek rád!
Csak kár.hogy kevesen vagyunk ilyenek,persze a bátrabbak közül nézve....
Sirály vagy!
Üdv...
Kelta  
2004. jún. 16. 22:46 | válasz | #42
Kérdés az, hogy szükség van-e ennyi sz*rságra????
2004. jún. 16. 21:10 | válasz | #41
A másik!
Jó dolog bemenni a TESCO-ba vagy akárhova és venni kötelező egy év garival bármiféle műszaki cuccót vagy ízléses csomagolásban paprikás szalámit... De ha az ezeket fejlesztő és készítő emberek földobják a pacskert akkor még megjavittatni sem tudod a bedöglött ketyerét nem, hogy újat venni?!
2004. jún. 16. 21:05 | válasz | #40
Az éghajlat változása miatt csak azok a fajok tűnnek el, amelyek képtelenek alkalmazkodni az új körülményekhez. Ezek a fajok általában túlontúl specializálódtak, és csak jólmeghatározott feltételek mellett életképesek. Az ember nem ilyen. Ha a civilizáció jóértelemben vett vívmányaitól el is tekintünk, akkor is képesek vagyunk megélni nagy melegben és hidegben egyaránt (pl. Alaszka, Szibéria - Szhara - egynlítői esőerdők).

Na igen! Csak az a gond, hogy idézzem a "men in black"-ből miszerint "az ember önmagában kicsi és okos, de nagy tömegben buta".
Vagy ha azt vesszük a WW2 is már egy veszélyes dolog volt!
Másszóval, ha a bizonyos szervezetek (rendőrség-NATO-ENSZ)nem tudják kordában tartani a rendet ill. a rendentlenséget akkor egy olyan helyzetben amikor a Föld nagy részének az eljegesedése végbemegy az emberiség elpusztíthatja önmagát!
...
Kelta  
2004. jún. 16. 10:06 | válasz | #39
abszolut nem illünk itten bele semmibe:((( mintha nem is a bolygóra valok lennénk...fura ez egy kicsit..
Zéta  
2004. jún. 15. 21:41 | válasz | #38
A vulkán kalkulálva van az egyensúlyhoz, az emberi tevékenység nincs.
Zéta  
2004. jún. 15. 21:37 | válasz | #37
Az éghajlat változása miatt csak azok a fajok tűnnek el, amelyek képtelenek alkalmazkodni az új körülményekhez. Ezek a fajok általában túlontúl specializálódtak, és csak jólmeghatározott feltételek mellett életképesek. Az ember nem ilyen. Ha a civilizáció jóértelemben vett vívmányaitól el is tekintünk, akkor is képesek vagyunk megélni nagy melegben és hidegben egyaránt (pl. Alaszka, Szibéria - Szhara - egynlítői esőerdők).

A jégkorszakok nyomai pl. itthon is megtalálhatók. Ha előveszel egy általánosiskolai földrajz könyvet, akkor magad is megtalálhatod ezeket.

Régebben is voltak jégkorszakok. Pl. 1 milliárd éve valószinűleg még az Egyenlítőnél is befagytak a tengerek, és jóval tovább tartott az eljegesedés, mint "napjaink" jégkorszakaiban.

Egy jégkorszak még nem ok egy civilizáció pusztulására. A civilizációhoz csak ember kell, az éghajlat nem számít.

A környezetszennyezés definíció szerint az, amit az ember csinál. Mivel a mai ember kb. 200 ezer évvel ezelőtt jelent meg biztos, hogy az előző melegebb időszakban is volt környezetszennyezés. Csakhogy akkor még jóval kevesebb ember élt a Födön, és kevésbé hatékony eszközökkel dolgozott, így azt a szennyezést még elviselte a rendszer. A Római Birodalom hatása már kimutatható pl. a sarki jégben, az utóbbi 400 év pedig egyre erősebb hatással van az időjárásra. Kimutatták pl, hogy a monszun egyre nagyobb pusztítást okoz az ipari forradalom óta.

A "felmelegedés jégkorszakot okoz" elképzeléssel kapcsolatban nem szertném ismételni magamat, olvasd el, amit a #23-ban írtam.

Ha valaki ezzek a cikkel kezdi, akkor annak ez tényleg kevés így magában.
Kelta  
2004. jún. 14. 22:46 | válasz | #36
De van a legutobbi jégkorszaknak nyomai, maradványai..pl: svájci gleccserek többek közt.
Mér halnánk ki? soxor volt már jégkorszak és mindig fenn maradt az állatvilág egy része... Csak az ember szennyezi a légkört:(( Na talán még egy kicsit a vulkánok:))
lol?  
2004. jún. 14. 19:50 | válasz | #35
"A meleg időszakok minden 100 ezer évben érkeztek és általában rövid életűek voltak"

Szal, ha mittomén mennyi év múlva §20-28E év mulva ujra jégk. lesz, akkor a bolygó resetel egyet?és kihalunk? :D
Én vaok nagyon láma vagy máshol, nincsennek jégk. nyomok csak az antarktiszon?
lsd, ősi kontinensek blabla,dinókorszak 65milló év..most akkor mi van?
amugy szerintem ez tök hülyeség, akár megmondták a nagykoponyák akár nem..
A jégk. feltételezi az egész civilizáció kihalását?
más: az akkori meleg időszakokban semmi nem volt a Földön? ergo semmi nem szennyezte a légkört?vagy hogy?mert ha semmi, akkor szerintem, az emberek által okozott szennyezés, sokkal előbre teszi a jégk.-ot..ha lesz.Hm, ez a cikk igy sztem, nagyon kevés magába.
Zéta  
2004. jún. 14. 19:08 | válasz | #34
Valóban. Csak azt ritkán szokták hozzátenni, hogy a marhák a helytelen étrend miatt fújódnak fel, és eregetnek nagymannyiségű metánt a légkörbe. Ezek a szuperintenzív takarmányok nagy tejhozamot, és gyors súlygyarapodást biztosítanak, de közben emésztési problémákat okoznak az állatnak.
ricsi1  
2004. jún. 14. 18:13 | válasz | #33
mármint a lehülés:)
ricsi1  
2004. jún. 14. 18:12 | válasz | #32
pff...itt nem a marhák(legalábbis nem az állat marhákokozzák a gondot):D
amúgy sztem elképzelhető,vmi ilyensmi a közeljövőben.
Kelta  
2004. jún. 14. 17:02 | válasz | #31
Valahol olvastam, hogy a világ összes szarvasmarhája által kibocsátott metán, kb évente megduplázodik. Elöbb utobb ez gondot fog okozni:)))))
Zéta  
2004. jún. 14. 15:03 | válasz | #30
Pontosabban CO2-t és metánt. Az utóbbi sokkal erősebb üvegházhatást okoz.
Kryon  
2004. jún. 14. 10:02 | válasz | #29
D-Amerikában,és Afrikában a marhatenyésztők okaznak még igazán nagy pusztítást,ők egyszerűen felégetik az erdőt,hogy legelőhöz jussanak,ha pedig az kimerül továbbmennek.Amúgy a TV-ben láttam a klímaváltozásról egy műsort,ott azt mondták ,hogy Amazónia éghajlata szárazabbá válhat,ekkor az egész erdő kihal,a korhadó,bomló szerves anyag pedig még több CO2-t juttat a légkörbe....
Kelta  
2004. jún. 14. 08:39 | válasz | #28
Persze, csak az a baj, hogy az éghajlat és minden egyéb szempontjábol nincs jelentösége az europai erdöknek.az utteni erdök mérete 10%-a se az esöerdöknek....de az arány sajna egyre nö:(((
2004. jún. 14. 04:41 | válasz | #27
Valojaban a legnagyobb gondot nem a multik okozzak, mivel ok azok akik tobbe-kevesbe de terveznek es erdomuvelest folytatnak. A kormanyoknak (Azsia, Afrika - itt vannak tapasztalataim) elsosorban a helyi "kisvallalkozokkal" van a gondja. TI. ok azok akik illegalisan vagjak a fat es aruljak olcso penzert, ami ugye lenyomja a piaci arakat igy a nagyobb multik kerulnek nehezebb helyzetbe. Ugyanakkor a profit a helyi kormanyzat helyett a kereskedok zsebebe vandorol, akik nem telepitenek ... ugye.


Pl.: Vietnam a vilag egyik legnagyobb kertibutor exportore, ugy hogy gyakorlatilag nincs sajat erdeje/fakitermelese. A Lao kormany tavaly decemberben betiltotta a ronkfa exportjat, aminek ugye hatasa nincs, mivel az illegalis kitermeles nem all meg es csempeszik a fat.

Ezt ugy lehetne egyszeruen megallitani, ha a kormany kinalna munkalehetoseget az illegalis kitermeles helyett. Ehhez befektetes es profi vezetes kell(ene) ... na most Laos eleg szegeny.

Aki egyebkent szeretne tenni valamit a kornyezetert megteheti, es meg penzt is kereshet; 1Ha Teak plantation kb. 1500USD ....
Cat  
2004. jún. 14. 01:40 | galéria | válasz | #26
mindemellet sztm zéta és kelta is elismeri, hogy európában (és magyarországon) valódi erdőgazdálkodás folyik, azaz telepítenek is, csak éppen egész európa jó sokszor beleférne az esőerdők területébe - semmit nem számit hogy mi itt védjük a magunkét, ha ott irtanak
Kelta  
2004. jún. 13. 23:26 | válasz | #25
Jobb ha tudod, évente több 100e hektár erdöt ugy irtanak ki, hogy eszükben sincs potolni.Gözöd sincs mi folyik dél amerikában, és szibériában..afrikárol nem beszélve..
HSZ  
2004. jún. 13. 22:33 | válasz | #24
Zéta: Én nem mondom, ezt így is lehet. És nyilván csinálják így is. De ott a másik oldal is. Itt is vannak rablók és vannak akik tisztességesen érik el a céljukat. Mindenki maga dönti el, tesz-e a világhoz valamit, vagy csak elvesz.
Zéta  
2004. jún. 13. 22:03 | válasz | #23
A magas CO2 szint egyértelműen globális felmelegedést okoz. Az addig rendben van, hogy ennek hatására megolvadnak a sarki jégsapkák, és az óceánokba kerülő édesvíz leállítja az áramlatokat. Ez történt minden egyes jégkorszak végén. Milyen következményekkel járt? Pl. az utolsó jégkorszak végén Írországban a globális felmelegedés ellenére lehülés kezdődött, ami kb. ezer éván át tartott, de ez csak helyi jelenség volt! A mostani felmelegedés is csak helyi és időszakos lehülést okozhat, a jégkorszakot nem. A sarki jég elolvadása, vagy egy új egyensúlyi állapot beállása után ezek a helyi lehülések megszünnek. Ha teljesen elolvad a sarki jég, akkor onnantól már folyamatosan növekedhet az átlaghőmérséklet a Föld minden pontján.

Aki komolyan vette a filmben felvázolt elméletet, annak ajánlom, hogy gondolkodjon el rajta, hogyan érhetett véget egyetlen jégkorszak is, ami ugye a nagykiterjedésű jégtakaró megolvadásával jár.
Zéta  
2004. jún. 13. 21:49 | válasz | #22
Braziliában a kiirtott esőerdők helyén kávéültetvényeket létesítenek. Ez még alapjában véve nem lenne baj, csakhogy a kávé gyorsan kimeríti a földet, így hamar újabb területeket kell művelésbe vonni. Ez még mindig rendeben lenne, csakhogy a parlagon hagyott területeken már képtelen újra helyreállni az eredeti élővilág. A brazil kormány azért nem lép fel a rablógazdálkodás ellen, mert a kávé adja bevételeinek nagyrészét.

Máshol, pl. Szibériában vagy Indonéziában kifejezetten a fáért itják az edőt. Az ottani hatóságok viszont meglehetősen lazán viszonyulnak az erdőgazdálkodási szabályok betartatásához, így az erdőket tarra vágják, és nem telepítik újra. Szibériában koreai, Indonéziában a japán Mitsubishi foglalkozik fakitermeléssel. Az utóbbi cég a bírálatokra úgy reagált, hogy ők betartják a helyi törvényeket. Az már persze egy más kérdés, hogy az ott alkalmazott módszerekkel otthon nem dolgozhatnának. Az ügy kapcsán elmegettek olyasmit is, hogy azt sem lenne szabad hagyni, hogy a cégek más országokban végezzenek környezetromboló tevékenységet. Tudtommal nem lett belőle semmi.

Ha nem hiszel a sajtóban megjelenő híreknek, akkor nézegesd a műholdak felvételeit. Számtalanszor bemutatták már hogy változik pl. az Amazonasz-medence erdővel való fedettsége. A Kolumbia erdeivel történtekről, és annak folyókra való hatásáról pl. Márquez valamelyik könyvében is olvashatsz.
HSZ  
2004. jún. 13. 21:01 | válasz | #21
Mit csinálnak? És milyen lemaradás? Ez nem verseny, hanem körforgás.
tigeroo   2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó
2004. jún. 13. 20:24 | galéria | válasz | #20
igen ELVILEG nem lehetne megcsinálni, de azt csinálják...jah és: mi, az emberek több száz éves fákat vágunk kifele, és mire a csemeték behozzák a "lemaradást"
HSZ  
2004. jún. 13. 19:21 | válasz | #19
Jó, hát akkor erdőirtást.

Ezek olyan dolgok, amit sem te, se én nem látunk át. Mert amit hallasz, olvasol, látsz TVben az ...

Ismersz cégeket, akik Braziliában vagy Afrikában folytatnak fakitermelést?
Cat  
2004. jún. 13. 16:32 | galéria | válasz | #18
az esőerdőknél nem erdőgazdálkodást folytatnak hanem irtást, és a brazil kormány csak azért ad engedélyt, mert iszonyat szegények, és jó pénz van benne
2004. jún. 13. 15:40 | válasz | #17
Na igen, ugy kellene, hogy minden kitermelo rendelkezzen FSC certificate -tel :) ...


<off> ha faval foglalkozol, kuldj egy mailt legyszives, volna egy-ket kerdesem ... koszi <on>
HSZ  
2004. jún. 13. 15:36 | válasz | #16
a futbalpálya terület az nem is sok :-) az is biztos, hogy ha ennyi tűnik el, nem telepítenek ugyanennyit, de minden fejlődik.
HSZ  
2004. jún. 13. 15:31 | válasz | #15
Sokszor kezdem utálni a sok fanatikus környezetvédőt akik annyit nem tesznek a környezetükért mint azok akiket bírálnak. Inkább az alternativákat kell megkeresni, pl.: a sok környezet kímélő energiatakarékos találmány amit eltitkolnak előlünk azok, akiknek ez az érdekük...

Bocs hogy kicsit hülyén fogalmaztam csak 39 fokos lázam van és ennyire tellik.
HSZ  
2004. jún. 13. 15:25 | válasz | #14
Te már hallottál olyan szóról, hogy erdőgazdálkodás? Elég komoly megkötések vannak a fakitermeléssel kapcsolatban. Nem lehet azt csinálni hogy kivágatsz egy erdőt, és ott hagyod a csonkokat. Ha valaki hosszútávon sikeres akar maradni, az úgy is gondolkodik. Ugyanannyi fát kell ültetni, amennyit kivágatsz. Persze ez nem mindenhol van így, de ez a szakma is nagyon nagy múlttal rendelkezik, és ne hidd, hogy megragadtak a gyüjtögető életmódnál, akik ezzel foglalkoznak! Ma már olyan szerződéseket kötnek a faüzemek, hogy ha olyan helyről szerzik az anyagot, ami egy bizonyos jelzéssel van ellátva hogy az erdész a kivágott fák után ülteti a csemetéket, akkor sokkal több pénzt kapsz a feldolgozott fáért. És ezt már legnagyobb fakitermelők is így csinálják.
2004. jún. 13. 14:19 | válasz | #13
Na igen, és gondoljunk csak bele ott van pl az essőerdők írtása, ami ugye elvileg a föld "tüdeje". Naponta egy futbalpálya nagyságú terület tűnik el:((
2004. jún. 13. 13:45 | galéria | válasz | #12
azért vesznek jó VASTAG mintát hogy a közepe ép maradjon a fúrás behatásaitól ...
Kelta  
2004. jún. 13. 10:06 | válasz | #11
igy igaz, hihetetlen precizen kell csinálni...gondolj bele..majdnem laboratoriumi körülményeket kell teremteni ott.mert hát ugye a minta nem szennyezödhet.Lehet azonban ogy a föld régen igy müködött, de akkor egy tényezö még nem volt: az ember nevü bolygóromboló:)) ki tudja mennyire csesztük szét a bolygó egyensulyát? bár persze két hét alatt kialakuló jégkorszak az hülyeség....de azt hiszem manapság nem ez miatt kéne aggodni..:((
Zéta  
2004. jún. 13. 03:04 | válasz | #10
Nem. Azt is vedd figyelembe, hogy ott évente legfeljebb pár hónapot lehet dolgozni. Ha évente két-három hónapot lehet dolgozni, akkor az a tíz év már nem is olyan sok. Meg arra is vigyázni kell, hogy ne olvadjon meg fúrás közben a jég, így csak lassan lehet haladni.
Etele1  
2004. jún. 13. 01:35 | válasz | #9
Szerintem nagy ötlet volt ez attól, aki kitalálta. Viszont 1 valamit nem értek... jó rendben van, hogy sarki körülmények között nehéz dolgozni, na de akkor is kicsit soknak tartom ezt a 10 évet...Ti nem ?
2004. jún. 12. 23:39 | válasz | #8
Te vagy hülye, az alapszó fogoly, ami ly.
hey  
2004. jún. 12. 23:35 | válasz | #7
" Az adatok segíthetnek megjósolni az üvegház gázok hatásait az éghajlatra, a jégmagban foglyul ejtett gázok előzetes tesztjei azt mutatják, hogy a széndioxid szint magasabb, mint az elmúlt 440.000 évben. "

foglyul...öhm
hey  
2004. jún. 12. 23:31 | válasz | #6
a holnap után az jó film volt, de most én vagyok hülye, vagy a "foglyul" az nem pontos J-vel írják? :)
2004. jún. 12. 21:58 | válasz | #5
"Hatalmas viták zajlanak arról, hogy vajon az ember változtatta-e meg az éghajlatot" - tette hozzá McManus professzor.


hallottátok, a manus megmondta...
2004. jún. 12. 21:47 | válasz | #4
Heh, kb. 400'000 ev mulva, a kovetkezo "intelligensebb" faj elemzik a jeget, es kozben rajonnek, hogy 400ezer evvel ezelott IS nagy volt a CO2 szintje, ezutan megallapitjak, hogy csak korforgas az egesz, aggodalomra semmi ok, mikozben ...
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2004. jún. 12. 20:25 | válasz | #3
where will U be (after) the day after tomorrow? ;)
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2004. jún. 12. 19:39 | galéria | válasz | #2
Az jó hogy globális jégkorszaktól nem kell tartani, de a felmelegedés miatt, ha megszünik a Golf-áramlás Európában egy kicsit hidegebb lesz.
tigeroo   2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 09. 09. óta regisztrált VIP fórumozó
2004. jún. 12. 18:57 | galéria | válasz | #1
érdekes!
szó szerint tök hawaii...:)