 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Csaá sztem fasza dolog amit itt leírtak.Bár nem vok túl hozzáértő ember de nyilván k***v sok Zsé kellett hoozzá
|
A visszahozható első fokozat csak úgy valósulhat meg, ha biztonságosan vissza lehet hozni. Az pedig vagy azt jelenti, hogy az első fokozat biztonságos helyen ér földet (inkább tengert, mert ez leginkább így megoldható, lásd STS-SRB), vagy irányítottan, mint a 'Bajkál', amelynek kinyitható szárnyai, futóműve és egy gázturbinás sugárhajtóműve van, amelyek segítségével egy hagyományos kifutóra tud visszatérni.
Szvsz a Szojuz esetén csak ez utóbbi megoldás járható, mivel az orosz indítóállások környékén nincs nagyobb vízfelület, esetleg a Koruru-i indítóállásnál...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Na igen, a sorok között olvasni kell. Azt olvastam, hogy megépült a MAKS-D, de ez tényleg nem jelenti azt, hogy repült is volna.
Azért ha az évi 2-3 állami indítás mellett még lenne legalább ennyi magán indítás is, az már nem lenne rossz. Így akár évi 24 túrista is indulhatna, feltéve, hogy 2 pilóta és 4 utas van a Kliper fedélzetén. Inkább attól tartok, hogy ehhez túl drága lesz a Szojuz-Onyega. Mostanában készült el a Szojuz-2 első két fokozata, ami alapjában véve örvendetes. A szomorú csak az, hogy szó sincs többször felhasználható fokozatokról, így viszont drága marad, és az is biztos, hogy vagy tíz évre el lehet felejteni pl. az első fokozat visszahozását. Pedig az az egész rakéta legdrágább, és legkönnyebben visszahozható része is egyben. Mivel maga a rakéta kb. 10 millióba kerül, a jegy árához legaláb 2,5 millióval járul hozzá, feltéve, hogy 4 fő vált jegyet az útra. Ehhez még hozzájönnek az egyéb költségek, így egy jegy ára kezd a csillagos egekbe emelkedni...  |
Ha ez túl kis hal, az azt is jelenti, hogy nem hoz akkora bevételt, hogy abból ki lehesen fejleszteni pl. egy igazi űrhajót reális időn belül.
|
Ezeknek a nagy cégeknek vannak más projectjeik, amik sokkal több pénzt hoznak. Ez nekik túl kis hal (a közeljövőben), és ezért nem folgalkoznak vele. Ezzel szemben foglalkoznak nagy állami megrendelésekkel (lásd pl. OSP tender). Saját elgondoloásból nem vágnak ebbe bele. Az nem kizárt, hogy a kis cégek sikerén (ha az lesz, amiben bízok, és hiszek) felbuzdulva ők is belevágnak.
Azon kívül sokkal problematikusabb egy ilyen nagy cég profiljába belvenni egy ilyen rizikós új fejlesztési irányt, mint olyan kis cégeknél, ahol az emberek nagy lelkesedéssel, kisebb fizetésekért dolgoznak.
|
Az eredeti hozzászólásom (#12) peterke #8-ban tett megjegyzésére való válasz volt. Ő vizionálta az űrkompokat leváltó technikát a magántőke termékeként, ami nem reális. Olvasd vissza.
Ha az űrturizmusban valóban olyan nagy pénzek lennének, akkor az igazi nagyok, a Boeing, a Lockheed Martin, az EADS, a BAE stb. már régen elkészített volna egy turistagépet. Ezek a cégek rendelkeznek a szükséges technikával és pénzzel is (!), bármikor összeállíthatnak egy akár 10-20 fős gépet, ami el tud érni 3-4000 km/h sebességet, és 100 km magasságot. Ezek a cégek gyártják napjaink űreszközeit és repülőgépeit. Csak le kell venni a polcról a megfelelő hajtóművet, és be kell tenni egy megfelelően módosított már meglévő repülőgépbe. Velük szemben nem állhatnák ezek a kis cégek a versenyt. Nem mozdulnak. Vajon miért?
|
Azt nem írtam, hogy ez irreális lenne (nem reális azt várni, hogy a jelenlegi űrrepülőgépeket leváltó technikát a magántőke fogja kifejleszteni), csak azt, hogy sok idő kellhet hozzá. A másik dolog, hogy nem is ez lenne a szerepük, hanem az, hogy bebizonyítsák, hogy rentábilisen lehet ilyen üzletet üzemeltetni, é ezt meg is fogják tenni.
Jelenleg úgy néz ki, hogy az állami pénzekből politikai és gazdasági okokból nem folyik elég pénz a fejlesztésekre, az előrehaladásra - sőt néha már a szintentartásra is kevés! Ehhez képest az űrturizmus fellendülőben lesz/van, és itt a bevételek egyre nőnek, egyben a piac is egyre nő. Ez egy életképes útiránynak mutatkozik a másikhoz (állami) képest. Elképzelhető az is, hogy ezt látva az államilag finanszírozott űrkutatás, űrrepülős is észbe kep, nagyobb népszerűséget ér el, így több pénzhez juthatnak a költségvetésből -> eljuthatnak olyan szintre, hogy pénzügyileg megtérülő projectjeik legyenek, és akkor beindul az is ismét. Ez is egy jó hatása lehet a Rutanék és a többiek erőfeszítéseinek. |
Ennyi pénzből ez is szép. Miután a nagy konszernek nem foglalkoznak kellő odaadással az olcsó indító járművek kifejlesztésével, maradnak a Rutan féle emberek. De ha ők se lennének, akkor még ez sem lenne...
A MAKS esetén a RADEM (Rocket-ascend Demonstrator) program még 1993-94-ben volt téma, az ESA-val támogatásával, ám nem a MAKS, hanem a HOTOL program keretében ment a fejlesztés, és a MAKS-D csak a koncepció életképességét bizonyította volna. Miután a HOTOL programot felfüggesztették 1994-ben, a RADEM-ből és a MAKS-D-ből sem lett semmi.
A Molnyija cég elkészítette (legalábbis a honlapjuk szerint) a MAKS-D egy egyszerűbb változatát, amely csak 1 hajtóművel rendelkezik, de arról nincs hír, hogy repült is volna...
A Kliper esetén többé-kevésbé egyetértünk, de még így is ott a kérdés, hogy mennyi indítás lenne évenként? Ha évi 2-3, akkor ott vagyunk, ahol a Szojuz, se előrébb, se hátrébb...
|
Ja mert ahoz kicsit több zseton kéne.
|
Haladnak. Hm. Erről az egyik töri tanárom kedvenc fordulata jut eszembe: na ja, sámliról könnyű magasabbra jutni, alég felállni egy székre. Nem szeretném leszólni őket, de azért ne tekintsünk megváltóként egy olyan repülőgépre, ami képes 4000 km/h, azaz 1100 m/s sebességet elérni két fokozattal, miközben az első kozmikus sebesség 7900 m/s.
MAKS: mintha azt olvastam volna, hogy a RADEON (?) és a MAKS-D már repült.
Kliper: rövid távon a Kliper megépítése, és állami megrendelők mellett magáncégek számára való elérhetővététele jelentené a legjobb megoldást. A magas gyártási darabszám, alacsony előállítási költséget jelent, és a már korábban kifejlesztett technológiák alkalmazása miatt amúgyis viszonylag alacsony fejlesztési költégek is több felé mennének.
|
Pontosan, csodát ne várjunk. Ezt mondtam én is: nem reális azt várni, hogy a jelenlegi űrrepülőgépeket leváltó technikát a magántőke fogja kifejleszteni.
|
A magántőke már évtizedek óta ott van. Amerikában a '80-as években szállt ki végleg az állam a rakétafejlesztésből, és egyúttal az indításokból is. Azóta a NASA és a katonaság is megrendelőként keresi meg a rakéták gyártóit. Azért még van támogatás a rendszerben, mert pl. az Atlas-5 és a Delta-4 fejlesztését 1-1 milliárd dollárral támogatták. Európában egy kicsit nagyobb a támogatás, mert állami pénzen fejlesztik ki a hordozóeszközöket, majd a kész eszköözök gyártását adják át a vállalkozásoknak. Most pl. az Ariane-5 volt a soros. Mindent összevetve nem látom, hogy az elmúlt évtizedekben igazán hatalmas pénzek áramlottak volna az űriparba a magántőke belépése óta, és bármi igazán lényeges átalakulás történt volna.
A milliomosok utaztatásából származó bevételek nem érik el az eszközök kifejlesztéséhez szükséges összegeket. A Szojuzra egy igencsak drága jegy 20 millióba kerül, míg egy ilyen űrhajó kifejlesztése a nulláról milliárdos nagyságrend. Még ha nem is számítjuk az üzemeltetési költségeket, akkoris százával kellene eladni a jegyeket ahhoz, hogy megtérüljenek a fejlesztési költségek. Ilyen árak mellett ez nem reális. |
látom a lényeget nem érted. élményben az átlagember aki csak világűrt akar látni közel ugyanannyit kap. viszont az, hogy nem csak sokévenként és többszörennyiért most felmehetnek az emberek az hihetetlen sok tőkét megmozgathat, amiből már építhet akár olyat is amilyet most épp te hiányolsz. amúgy lol, hogy itt van egy ekkora bolygó amit megnézhetsz és te azon szórakozol, hogy hogyan néz ki vagy jut el oda a járgány. a hagyományosban sem hiszem, hogy tudnál mást csinálni mint ülni a valagadon amíg oda nem érnétek...
Hi! I'm a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
|
Csodát nem várhatunk, de folzamatos fejlődést (amit politikusok és kampánzok nem tudnak megfúrni) azt igen. Arról szól a dolog, hogy ha beindul az utaztatás (nem csak milliomosok fizetnek majd be egy űrugrásra - piacelemzők szerint van rá fizetőképes kereslet), akkor pénzügyileg önállóvá tudnak válni, és fokozatosan eyre több privát tőkét tudnak bevonni a fejlesztésbe, amint látják majd, hogy megtérül, és később mekkora hasznot hozhat.
Ez a folyamat fokozatos, és még csak az elejénél tartanak. Én el tudom képzelni hosszú távon, hogy akár a Holdon felépült hotel is eredménye, lépcsőfoka lehet ennek a folyamatnak. És tovább... :)
|
a magántőke bekapcsolodásával hatalmas pénzek áramolhatnak a szférába, és a felnövekvő privát űrcégek idővel hasznos bedolgozói lesznek a kormányprogramokból finanszirozott projekteknek, továbbá a milliomosok utaztatása révén olyan fejlesztések valósulnak meg, amit amúgy az adófizetők pénze bánna
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
De legalább dolgoznak rajta. És nem csak ők, hanem sokan mások (pl.: Xcor). Az, hogy egyenlőre messze járnak még nem jelent semmit. Lépcsőzetesen, szintről szintre haladnak, de haladnak. És ez itt a lényeg.
A fejlődés az én meglátásom szerint jelenleg csak így elképzelhető. Hiába volt igen impresszív terv a Venture Star, ha rövid úton lelőtték a projectet az ostoba politikusok. Hiába próbáltak egy újabb tervet végigvinni (OSP), ha még a tervezőasztalon sem volt idejük kiteljesedni egy újabb ostoba döntés miatt.
Az oroszoknál sem jobb a helyzet. A MAKS-OS-ről évek óta nem hallani. A Kliper sem fog ebben az évtizedben repülni, és még anyagilag sincs biztosítva a program.
A Scaled (és társai) legalább biztosan (mégha lassan is), de halad(nak). Tisztelni kell őket ezért...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Elhiszem, hogy nagyon profik a szakmában, de ez nem elég. Pénz is kell. Nem elég egy akármilyen űrhajót összedobni, olyan kell, aminek olcsó az üzemeltetése. Egy ilyen jármű kifejlesztése jelenleg sok-sok milliárd. Kétlem, hogy egy magáncég megkockáztatna egy ilyen nagy, és kétes megtérülésű befektetést. Az űrturizmus csak egy divat, ami előbb-utóbb elmúlik, és mint ilyen kiszámíthatatlan, nem lehet rá hosszútávon alalpozni. Szinte kizárt, hogy 10 éven belül megszülessen az első igazi magánűrhajó. Reálisabbnak tűnik a 20 év.
|
Pl. A DC-X programnak is ők gzártották le a demonstrátor jármű testét, méghoyyá úgz, hogz 10%-ot le tudtak faragni a kitűzött súlyból. Ez egyébként kellett is a jármű sikeres megépítéséhez.
A Pegasus rakétákhoz is ők szállítják a szárnyakat, vezérsíkokat. A Roton programban is részt vettek.
|
Ne haragudj, hogy ezt modnom, de nem szimpatikus ez a hozzáállás (bár nyilván van benne igazság).
Az nem tetszik, amilyen lekicsinylő módon megfogalmaztad.
Tudsz valamit pl. a Scaled Compoites cégről? Ez az a cég, amely Burt Rutan vezetésével megalkotta azt a repülőgépet, amely újratankolás nélkül először körberepülte a Földet. A mostani projectjük (amibe sok másik cégnek beletörött a bicskája - bár vannak még mások is jó úton) is sikeres zárásához közeledik, és haladnak tovább a kereskedelmi űrutaztatás fele. Ezzel a szellemiséggel, és ilyen kapacitásokkal sokra viszik még. Valóban nem lesz a SpaceShipOne-ból űrhajó, de bennük látom azt a lehetőséget, hogy el tudnak jutni egészen a valóban pályára állni képes űrhajóig, saját fejlesztéssel. (nyilván reálisan nézve nincs szükség a spanyol viasz feltalálására, nem kell mindent a nulláról kezdeni, mivel sok komponense van az űrhajóknak, amik kifejlesztett, kipróbált, bevált megoldások.
Szóval szerintem nagy dolog, hogy eljutottak ide. :)
Én eddig is szurkoltam nekik, és ezután is ezt fogom tenni. :) |
Nekem Burt Rutan alapból szimpatikus:P Már jópá éve is az volt, amikor először láttam nyilatkozni! Emléxem akor még eléggé sok esélyes volt az X-prize-ra, de úgy látszik, hogy nekik sikerülni fog! Amúgy ezt az izét nem is űrhalyónak fejlesztik, hanem csak ilyen űrturizmusos bigyulának:P Nah ezt jól megmondtam:D Az a lényeg, hogy nem ezzel az űrhajóval megyünk a marsra:)
|
Szerintem Zéta igazi űrhajóra gondolt, nem ilyen játékszerre, amivel "csak" egy űrugrást lehet végezni. Ennek ellenére tényleg szép munka volt, bízzunk benne, hogy minden rendben lesz.:)
|
Miért is? Éppen arról szól a hír, hogy 2 hét, és megcsinálták ...
|
Ezekből a játékszerekből igencsak soká lesz igazi űrhajó.
|
végre valami értelmes dologra költik a lóvét és nem az x+1. kastélyt veszik maguknak
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.
|
Aki ebben a buliban nem szimpi, az carmack, aki ahelyett hogy a doom-ot írná elkezd bohóckodni rakétaépítéssel...
|
Paul Allen egy mocskos arrogáns szemétláda, mindig is az volt. Az más kérdés, hogy szerintem nagyon jó helyre nyomta most a lóvéját, mert nagy üzletet fog csinálni ezzel az űrutazás dologgal.
Próbálkozik szegény ember élete végéig, mert bizonyítani akar.
Beteg az a hapsi, de etől függetlenül az "űrprogramjuknak" nagyon drukkolok...
|
igazából arra megy ki a dolog, hogy ne (az amerikai) kormánynak kelljen fizetni a fejlesztés költségeit, és mégis megvalósuljon egy, az űrkompokat leváltó technológia, és így mindneki jól jár. legalábbis ez az én meglátásom. amúgy mindenképpen hatalmas teljesítmény.
és valóban: a csillagos ég a határ... :)
|
Űrutazás illetve űr/bolygó perem érintés rulah!
|
Ez csak szubjektív, és nincs is komoly jelentősége, de nekem nem szimpatikusak. Ránézésre.
De ez nem része az XPrize kiírásnak, ugye. :)
|
Most is pont az eg a hatar... :DDD
Egyebkent igazad van csak nem tudtam kihagyni :DD
"A lehetetlent megkiserelni, nem lehetetlen..."
|
Paul Allen remelem, meg sok mas teren is beirja nevet a tortenelembe... ilyen emberekbol kellene meg legalabb 100... es akkor az eg lenne a hatar...
|
tévedsz, pedig nem lett volna tul bonyolult utánanézned, ott a hír alján a link rá
1. magánfinanszirozásból megépült és inditott űrhajó, mely 3 embert 100 km magasra tud szállítani
2. biztonságban visszatér a Földre
3. Az utat két héten belül megismétli ugyanaz az űrhajó
Aki ezt megcsinálja, kap 10 millió dollárt + hírnevet + később a befektetett összeg sokszorosát kapja vissza az űrturizmus révén
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Hát nem tudom...felviszik x méter magasra onnan meg saját hajtóművel megy tovább. Ez nem nagy durranás. Tuti nem adnék érte semmilyen dijat. Majd ha a földől felszálval eléri a szuborbitális magasságot és vissza is tér na akkor igen. Ha jól gondolom, akkor az x-prize is valami hasonlót ir elő, bár nem néztem utánna ergó tévedhetek.
|
Drukkolok, hogy mindez bejöjjön nekik.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Június 21-én ostromolja meg az űr határát a SpaceShipOne
Vénusz-áthaladás június 8-án
Célba érés után jelentést küld a lövedék
A robotok kezében van a Hubble sorsa
A biológia és a számítógépes vírusok
A NASA védőpajzsokat tervez az űrhajókra
Az agy korlátai
Genetikailag megtervezett vírusok harcolnak a rák ellen
