Mivel egy több éves küldetés során az űrhajókat borító hagyományos alumínium burok nem sokat ér a sugárzás ellen, a NASA kutatói keményen dolgoznak az űrhajókat jobban védő új anyagok kifejlesztésén.
Hirdetés
A NASA kutatói keményen dolgoznak, hogy minél közelebb kerüljenek az űrsugárzás problémájának megoldásához, ami a hosszú távú emberi űrexpedíciók legnagyobb kockázati tényezője. Egyes tudósok azonban megpróbálnak más alternatív irányokba is kutakodni az űrhajósok védelmében. Robert Youngquist, a NASA fizikusa, egyben a Kennedy Űrközpont KSC-Alkalmazott Fizikai Labor vezetője két kollégájával egy elektrosztatikus töltésen alapuló sugárzási pajzs életképességét tanulmányozza, ami még azelőtt hárítja el a káros, nagy energiájú részecskéket, hogy azok elérnék az űrhajót. Youngquist csapata egy úgynevezett többpólusú elektrosztatikus sugárzási pajzzsal felszerelt űrhajót álmodott meg.
A sugárzás ellen védő többpólusú elektrosztatikus pajzs koncepciós rajza
A sugárzásvédelem három, elektromosan töltött gömbből tevődik össze, melyek vonalat alkotnak a hajó tengelye mentén. A középső gömb, ami a legénységi modul közelében, vagy ahhoz csatlakoztatva helyezkedik el a gépen, pozitív töltéssel rendelkezne, míg a két külső gömb negatív töltést hordozna. Ez a kombináció elegendő lenne mind a nagy energiájú elektronok, mind a protonok visszaveréséhez, melyek máskülönben áthatolnának az űrhajón. "A technika kulcsa természetesen az energiaellátás lenne" - magyarázta Philip Metzger fizikus. "A főtényező a külső gömböket ellátó töltésmennyiség előteremtése."
A kutatók elmondása szerint a számítógépes szimulációk bebizonyították, hogy a elektrosztatikus pajzs képes lenne megvédeni az űrhajót. A módszer mindazonáltal nem lenne alkalmazható a Marson, ahol az elektrosztatikus mezők áramot vezetnének az atmoszférán keresztül, hasonló elektromos íveket eredményezve azokhoz, melyek a Földön a fénycsövekbe préselt gázt gyújtják meg. "A légkör rövidzárlatot okozna" - nyilatkozta Metzger.
Az űrhajótervezők védőpajzsként számításba vehetik a hajó saját kriogén folyadékait is, amennyiben a legénységi modul körül megfelelően rendezik el az anyagot tároló tartályokat. "A legtöbb esetben hajtóanyagként folyékony hidrogénre valamint vízre van szükség" - magyarázta Richard Wilkins, a NASA Alkalmazott Sugárzáskutatási Központjának vezetője. "Ezekről az anyagokról pedig köztudott, hogy kifejezetten alkalmasak a kozmikus sugárzás távoltartására."
Megoldás lehet a folyadéktartályok legénységi modul körüli elhelyezése is
A folyékony hidrogén atomjai különösen jók a sugárzás leárnyékolására, mivel amikor nagy energiájú sugárzással bombázzák őket, azok nem töredeznek másodlagos részecskékké, mint az a nehezebb elemeket például az ólmot jellemzi. A kutatók szerint ezek a másodlagos részecskék ugyanolyan ártalmasak, mint maga az űr sugárzása.
Wilkins neutronsugárral vízoszlopokat bombázott, hogy megállapítsa, hogyan jutnak át a részecskék a folyadékon és érnek el egy számlálót, ami az emberi szövetekre mért károsodást szimulálja. "Nagyjából azt láttuk, amire számítottunk" - mondta Wilkins, hozzátéve, hogy a neutronok szétszóródtak a folyadékos közegben.
Persze elsősorban a biztonságos kezelésüket illetően akadnak még kihívások a kriogén folyadékok védőpajzsként való alkalmazásában, de a kutatóknak jobban meg kell ismerniük a kozmikus sugarak és a Nap sugárzásának alapvető fizikáját is, hogy megfelelő műszaki terveket készíthessenek a jövő űrhajójáról. A világűr azonban nem az egyetlen hely, ahol az űrhajósoknak szembe kell nézniük a nagy energiájú részecskékkel.
A marsi űrruhának nem csak könnyűnek kell lennie, de a sugárzás és a viharok ellen is védenie kell
Egy Mars-séta során az űrruháknak is védelmet kell nyújtaniuk, mivel a bolygó nem rendelkezik olyan védelmet adó mágneses mezővel, mint a Föld. Ezen felül ellen kell állnia a porviharoknak és elég könnyűnek is kell lennie, hogy az űrhajósok érdemi munkát tudjanak végezni egy olyan bolygón, ahol a gravitáció egyharmada a Földön tapasztalhatóénak. "Valami olyanra van szükség, ami nem túl nehéz" - mondta Barry Patchett, a kanadai Alberta Egyetem anyagmérnöki tudományokkal foglalkozó professzora. "A súlykorlátozások az űrben, vagy akár a Holdon meg sem közelítik a Marsét."
Miközben a NASA kutatói jelenleg az új EVA űrruhákon dolgoznak, Patchett és hallgatói egy Mars expedíció követelményeit tartva szem előtt elvégezték saját tanulmányukat. A projekt végül egy 21 kilogrammos űrruhában öltött alakot, melyben 12 réteg védőanyag található, többek között új polimerek és egy külső réteg, amit úgy terveztek meg, hogy ne lépjen reakcióba a Mars homokviharai által felkavart elektrosztatikus porral.
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
miért nem egy mágneses teret építenek fel az űrhajó köré? Egy Teslányi méretű forgó mágnes már elég volna? Mekkora a föld mágneses mezeje? Ekkora mágneses mezőt viszonylag olcsón supravezetőkkel meg lehet csinálni.
Miért nem küldik előre a gyorsító rakétákat ion hajtóművel? Az érkező hajó felveszi és tovarobog vele.
Sajnos az nem így megy: dolgozzuk ki. Vannak fizikai törvények, jelenségek amelyeket tökéletesen meg kell ismerni, és olykor bizony megoldhatatlan dilemma elé állítják a kutatókat.
A sugárzás elsősorban a sejtromboló hatása miatt kellemetlen. Mi lenne, ha inkább kidolgoznánk olyan gyorsan regenerálódó sejteket, amik visszaépítik magukat? Vagy mi lenne, ha kidolgoznánk a hibernálást?
Úgy tudom (lehet h rosszul) a nanocsövek vezetik az elektromosságot, tehát póznának itt alkalmatlanok.
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
#5: Van. Ezt figyeli pl. a Compton Gamma Ray Observatory. A gamma égbolton a Nap a legfényesebb, de van néhány hasonlóan fényes égitest is. Ezzel együtt a gamma tartománybeli sugárzási szint elhanyagolhatóan alacsony.
#6: Ezt eddig is mondták, maximum hozzád nem nagyon jutott el még. A Mars bizonyos helyein olyan erős maradvány tér található, amely összemérhető a földi térrel.
#19: A nanocsövek nagyon szépek és jók, csak iszonyatosan drágák. A kutatások jelentős része az olcsó előállítás megoldására irányul.
#3: A kozmikus sugárzás csak a sugárzási övekben, illetve napkitörések idején veszélyes, nyugodt Nap mellett a Föld mágneses védőpajzsa nélkül sem okoz gondott. Az Apollo-programban sem lettek sugárbetegek az űrhajósok, pedig kb. két hetet töltöttek a Föld mágneses terén kívül.
Egy mars-utazás időtartama a jelenlegi technikával minimum 152 nap körül van. Ehhez harmadik kozmikus sebességre kell gyorsítani az űrhajót, ami kb. a felsőhatár a vegyirakéták számára. Sok üzemanyag kell hozzá, de egy emberes útnál ez megtérül, mivel kevesebb levegőt, vizet élelmet stb. kell magával vinnie az űrhajónak. Egy energia-minimumos pályán történő utazás 259+450+259 napig (kb. 3 évig) tart, amely alatt egy ember életbentartása kb. 15 tonna készletet igényel. Ráadásul egy évekig tartó útra nagy űrhajó kell, nem lehet egy börtöncella méretű helyen tartani az űrhajósokat. Takarékossági okokból ki kell használni a Mars légkörének fékezőhatását, és a visszatéréshez szükséges fokozatot a leszállófokozattal együtt lassúpályán kell előreküldeni. Így az üzemanyagszükséglet a felére csökkenthető.
#21: Ionhajtóművel nem lehet nagy gyorsulást elérni. Álmodni se nagyon mernek 10^-3 g-t meghaladó gyorsulásról.
Sci-fi rajongók és gyengébb fizikusok figyelmébe: A helyes szó inkább az eltérítő-pajzs. Maguk a részecskék (illetve az általuk alkotott mező) nem képesek útját állni a fizikai behatolásnak (tehát ne úgy képzeljük el mint valami kemény és láthatatlan falat) hanem olyan valamiként amely képes bizonyos esetekben - hasonló részecskékből álló suárzás, mezők - kivédésére. Úgy képzeljük el mint egy méhrajt, amely agresszíven körülzümmögi a kaptárat, és védi azt más rovarok ellen. A mézes mackó viszont, aki jó nagy, és akinek vastag a bundája, röhögve átsétál közöttük. Tehát aszteroidák és Tie-vadászok ellen hiába stabilizáljuk a hátsó pajzsot, szétlövik a seggünket.
ezzel az a baj, hogy mivel az ember fizikailag hosszutávon nem bir nagy gyorsulást, távoli céloknál valószinuleg a táv feléig gyorsul az űrhajó (pl ionhajtóművel), majd onnantól kezdve lassul, tehát végig nagy erők hatnának 100 méterre kirakott töltésekre
Kezdem érteni... Még egy kérdést engedjetek meg. A nanocsöveket nem erre találták ki? Könnyű és erős... Legalábbis ez a mottójuk rá... Innentől kezdve nem kötözködöm tovább. :-D
Gyorsulas kozben minel messzebb van a "pozna" teteje, annal nagyobb ero hat ra, ezert annal erosebbre kell csinalni, ami anyagot jelent. Az urhajon ez a legdragabb dolog... Allo helyzetben lehet valamilyen teleszkopot kibocsatani, de ez eltorne gyorsulas kozben. Ha meg eroset csinalnak, ami nem torik el, annak tul nagy lenne a tomege.
Ez egyre érdekesebb... Nem lehetne őket rögzíteni valamilyen módon? Mert akkor maradhatna a töltés is, meg gyorsításkor sem lennének gondok, hogy "húzzuk magunk után a védőpajzsot"... :-) Ez merült fel bennem... Lehet, hogy hülyeség, de nem tudok mit tenni ellene.
Jól van akkor Pajzsot Pollarizálni!! Star Trek Enterprisse kicsit közelebb hozza a jővőt és a jelent.Rengeteg probléma van amit még az ember nem tud az űrutazásban higyétek el ezzekre mihamarabb megoldás is születik és ami eddig csak fikció volt az valóra vállik.
A kulonbozo bolygofelszinen pedig szerintem meg jo ideig csak rovid idoszakokat fognak eltolteni az elso telepesek es az idejuk jo reszet foldalatti barlangokban fogjak toltani. A Marson, holdon valszeg addig, amig nem keszul el a foldihez hasonlo atmoszfera, addig az emberek a fold alatt fognak dolgozni.
Az urben az urhajo alakja, amikor nem gyorsul, teljesen mindegy, hogy milyen, ezert a polusokat sokkal meszebbre is ki lehet bocsatani, amivel meg lehet novelni a toltes es vele a magneses mezo erejet. Pl. ha a ket polus 100-100 m-re van mind a ket oldalon, a toltes oriasi lehet, vele egyutt a magneses mezo is. Persze gyorsulas alatt szepen be kellene huzni a polusokat es akkor a pajzs is sokkal gyengebb lenne.
sugárzás mindenképpen fogja érni őket, nem is kicsi, ez elkerülhetetlen, tenni max. a minimalizálás érdekében lehet
egy emberi mars utazás optimális esetben is legalább 4 év (másfél oda, egy ott amig előállítják a visszatéréshez szükséges hajtóanyagot, másfél vissza), és ha ezalatt jön egy napkitörés (és garantáltan jön), akkor abba simán belehalhatnak az űrhajósok elméletben a naptevékenységet figyelő SOHO azonnal jelezni tudja a megnövekedett sugárzást, ilyenkor pár óra mulva, amikor odaér a napszél - a tervek szerint - bevonulnának egy vizzel körbevett tartályba, várnak ott pár orát, és utána minden megy tovább
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
Ez érdekes. Szépen lassan minden amit a Sci-Fi filmekben látunk elkészül a valóságban is. Nem tudom ki, de valami tudós mondta, hogy "Today's Sci-Fi is tomorrow's science"...