A biológia és a számítógépes vírusok
2004. június 2. 00:13, szerda
Egy tanulmány szerint a biológiai vírusok és bináris névrokonaik közötti szembetűnő hasonlóságok vizsgálatával és a viselkedés felismerésével kell felvenni a harcot az egyre elharapódzó számítógépes kártevők ellen.

Hirdetés

Ha egy influenza vírus elszabadul, azt az emberek könnyen elkapják, eleinte csak néhányan, akik munkahelyükön, a tömegközlekedésen továbbadják embertársaiknak. Később egyre többen fertőződnek meg és máris járványról lehet beszélni. A számítógépes vírusok is így terjednek. Biplab Sikdar, az amerikai Rensselaer Politechnikai Intézet professzora hisz abban, hogy az influenza vírus emberi populáción történő terjedését megfigyelve elsajátítható a kezdeti Internetes támadások elfojtása.

A tudósok hosszú ideje tudják, hogy a járványok bizonyos sémákat követnek. A rövid inkubációs periódusú, rendkívül fertőző kórokozók esetében a megfertőződöttek gyakorta csak enyhe tünetekkel indítanak mielőtt a kór robbanásszerű terjedésbe kezd. Ezután tetőződik, majd sokkal fokozatosabban szűnik meg, mint ahogy kezdődött. Sikdar véleménye szerint ugyanez a növekedési séma jellemzi a számítógépes vírusokat is, és amennyiben a számítógépes járvány felismerhető sémákat követ, Sikdar szerint lehetséges lenne még a korai szakaszában felismerni a támadást.


Biplab Sikdar

Véleménye szerint az Internet forgalmát felügyelő routerek beprogramozhatók lennének a hirtelen jelentkező, hosszantartó instabilitás és a kibertámadások egyéb jeleinek felismerésére, majd a vírus izolálására is, közölte a professzor. Sikdar szerint megoldása még a vírusirtó programok nélküli számítógépeket is megvédené. De a kiber-bio kapcsolat csupán egy szempont a sok közül. A 29 éves Sikdar figyelme középpontjában jelenleg a vezetéknélküli hálózatok várható élettartama áll, és az, hogy a routerekben hogyan hozhatnak létre kis zavarok jóval nagyobb szisztematikus problémákat.

Steve Trilling, a Symantec Corp. kutatási igazgatója szerint Sikdar kutatása egy számítógépes biztonsági trendet követ, aminek lényege egy ismert veszélyeken alapuló adatbázist alkalmazása helyett a viselkedésen alapuló veszélyek felismerése. Egyes vírusok, mint a legutóbbi Sasser és a tavaly feltűnt Slammer azért tudtak olyan rohamosan terjedni, mert nincs szükségük arra, hogy a felhasználó rákattintson egy-egy e-mail csatolmányra. Mire az antivírus cégek frissítik adatbázisaikat és eljuttatják azt a felhasználókhoz többnyire már túl késő. "Ezért van szükségünk egy alapjaiban új megelőző mechanizmusra" - összegzett Trilling.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
jfgj  
2004. jún. 07. 23:47 | válasz | #19
csak azt nem értem h mi a jó ebben a vírus megírójának, mármint a pusztításnak ami sztem teljesen értelmetlen hisz rengeteg olyan személyt fertőzmeg és teszi tönkre állományaikat(amelyek mellesleg gyakorta fontosak és pótolhatatlanok)aki valójában soha semmilyen gondot nem okoztak a vírus megírójának/megíróinak szal sokkal látványosabb lenne ha poénosra vennék a figurát és egyszerűen el lehetne távolítani. Nem lenne szükség vírusírtókra sem az ezzel foglalkozókat csak sajnálni tudnám... mellesleg jó munkát végeznek csak van egy olyan szaga a dolognak hogy tulajdonképpen a vírus írók és írtók nincsenek túl távol egymástól hiszen ez már üzlet, pénzért pedig mindent...
Tetsuo  
2004. jún. 06. 02:40 | válasz | #18
Egyébként az evidens és maximálisan elvárható, hogy mindenki ott védekezik a vírusok/férgek ellen ahol tud.
A felhasználói írtók, tűzfalak mellett a hálozatokat, átjárókat üzemeltető cégeknek is kell legyen (eddig azt hittem h van) védelme.
kisZse  
2004. jún. 05. 10:18 | válasz | #17
Ott santit a logikad, hogy az egyeni vedelem igy is megmarad.. miert tunne el?

pl ha jarvany van, es nem eleg hatekony az ellenanyag(es nem is lehet eleg hatekony), akkor az egyetlen jarhato ut a vedelem hatekonysaganak novelesere, hogy nagyleptekekben csokkentunk a jarvany intenzitasan. Kettos vedelem, mint a toalettkacsa. Ha mindket modszer pl 50 szazalekos hatekonysaggal dolgozik, igy 25 szazalek lesz csak a fertozesarany..


quipper: a cikk mintha nem arrol szolt amit irtal.
2004. jún. 03. 18:40 | válasz | #15
Nem igazán tudok jobb védelmet elképzelni az egyénileg (gépenként, vagy kisebb szerverenként) felrakott vírusírtó/tűzfal kombónál. Ha ugyanis nagyobb léptékben hozzuk létre a védelmet, azzal azt kockáztatjuk, hogy egy esetleges hiba esetén (vírus átjut a védelmen) a kisebb felhasználók teljesen védtelenek maradnak.
2004. jún. 03. 11:46 | galéria | válasz | #13
a biológiai vírus egyetlen célja önmaga szaporítása. ezért épül be a sejtekbe, amiket átalakít (valamilyen RNS manipulációval, ha minden igaz) önmaga reprodukálására.

ebben nagyon hasonlít mind a vírusokra, mind a férgekre. csak azt nem értem, hogy ebben mi az új felfedezés. nem véletlenül hívjuk a vírusokat vírusnak, hanem mert erre valaki már akkor rájött, mikor az első ilyen kis programot elkészítették. magyarán ez nem hír, mivel az információértéke nullával egyenlő.
kisZse  
2004. jún. 03. 03:49 | válasz | #12
Jo, most kb ezek olyan ervek voltak a kulonbsegre kb, hogy masok a szg-s virusok, mert nem tusszog toluk a gep :)

Amiben igazad van, hogy szandekosan keszulnek emberi behatasra, es nem mutacioval.
(meg ezt is meg lehetne oldani, de naaagyon keves viruspeldany el szabadlabon es tul rovid ideig,hogy ez effektive megtortenhessen)

A !hatasuk! viszont hasonlo es az a lenyeg. Hogy a kitorest/lefolyasukat vizsgaljuk es idoben eszlelhessuk, megfelelo az analogia.

Teoriam nincs, es nem is teszek ugy mintha lenne.
De nem ertek vele egyet, hogy a biologiai virusokat tulmisztifikaljatok, mikor pont ugyanolyan egyszeruek felepitesukben es hatasukban is, mint szamitogepes rokonaik.
Tetsuo  
2004. jún. 03. 00:40 | válasz | #11
1et értek veled, de itt a 'vírus' egy tágabb fogalmat jelöl persze helytelenül.
A laikus köztudatban (tudod a Valóvilág nézőknél..) így használják.
(Hasonlóan a hacker/cracker kifejezést is.)
2004. jún. 02. 19:49 | válasz | #10
Szia Mrzvcsko!

"Ugyan, hol vannak már a vírusok?"

Sajnos bárhol :)
Tus  
2004. jún. 02. 18:21 | válasz | #9
Legelőször a férgeket is vírusoknak nevezték, kicsivel később kezdték új osztályba sorolni őket.
2004. jún. 02. 15:37 | válasz | #8
Ugyan, hol vannak már a vírusok?

Manapság csak egyre tetvebb férgek vannak, és az nem ugyanaz!

A vírus csak egy programrészlet, önmagában nem működőképes, kell neki valami ami hordozza.

A féreg önálló program. Én már rég nem találkoztam classic vírussal, csak férgekkel.
2004. jún. 02. 15:12 | válasz | #7
Én egyetértek "Laci73_lusta"-ával, mert semmi hasonlóságról nem írnak a cikkben (a néven kívül) és ha valaki végig gondolja akkor nem is igazán lehet... csak akkor lehetne ha valaki úgy programozna egy virust, hogy ugy viselkedjen mint élő társai...
Tus  
2004. jún. 02. 15:03 | válasz | #6
Én is kb. így gondolom. Az én "különbségeim":
- szg. vírus: ember írta, így az ember korlátozott fantáziája által behatárolt működés jellemzi.
- term. vírus: az emberi fantáziát messze meghaladó variációk és viselkedési minták sora.

Ráadásul a vírusíró programozók nem is a term. vírusokat veszik alapul, nem akarják őket utánozni, mert nem is ismerik őket (ez mondjuk változhat), az ember számára amúgy is csak korlátozottan megismerhetők, de nem is biztos, hogy célszerű lenne túlzottan utánozni őket, és egy rövidke programnak amúgy is korlátozottak a lehetőségei.
2004. jún. 02. 12:19 | válasz | #5
Áltudományosnak tartom két felületesen hasonlító dolog egymáshoz illesztését, hasonlítását.

Igen rossz a biológiai párhuzam: az igazi vírusok maguktól (és itt a maguktól szón van óriási hangsúly) fejlődnek ki és maguktól képesek a mutációra, valamint megjelenésük szoros összefüggésben van a környezetükben található élőlények fajtáival. A fertőzéshez nincs szükségük olyan feltételekre mint a szg, vírusok esetén. Az élőlények immunrendszerét, és a szervezetben folyó rendkívül rafinált harcot már meg sem említem, teljesen eltérő a szg.vírusok hagyományos "a következő ciklusnál, megszakításnál belépek az utasítás-folyamatba" elvénél.

A számítógépeinket megfertőző vírusok ehhez képest egyszerű célra írt programok - egy előre kigondolt - esetleg önmagában összetett -feladat végrahajtására. Nem tudok elképzelni olyan algoritmust, amely úgymond "viselkedése" alapján képes megbízhatóan felismerni egy szg. vírust - épp az előbb említett egyszerűsége okán. És ne feledjük: hibátlan rendszer nincs! Például mi a helyzet azokkal az oprendszerekkel, amelyekben úgy nyüzsögnek a biztonsági hibák, mint az ementáliban a lyuk? Azokat hogy veszi észre?

KisZsé: Kifejtenéd kicsit bővebben, mondjuk a saját teóriáddal? Mellesleg Sikdar kommunikációs szakember, - elméleti és nem gyakorlati - hálózatok fejlesztésével foglalkozik (a mondandójából is kiderül) - én ezért említettem Kasperskit.
Eiki  
2004. jún. 02. 09:13 | válasz | #4
Hol itt az áltudomány?
kisZse  
2004. jún. 02. 08:06 | válasz | #3
En is kisse eroltetettnek veltem, mielott elolvastam a cikket. De ebben azert van racio. Az mas kerdes, hogy kivitelezheto-e, de az otlet jo.

ui: ha esetleg internet es virusszakerto lennel es erre tetted fel eleted munkassagat, mint a kepen lathato bacsi, bocsass meg, hogy ketelkedtem benned, es veletlenul azt hittem valami rohelyesen ures kozhely volt a "talalo", informativ mondandod.
Cat  
2004. jún. 02. 01:28 | galéria | válasz | #2
pedig van értelme
Lényegtelen hogy a virusoknak milyen kódjuk van, milyen attachment, stb. a legfontosabb a terjedés megállítása. Ha intelligens eszközök vannak a hálózatban, akkor észrevehetik és megállíthatják egyes hálózati szegmensekben a szaporodásukat.
2004. jún. 02. 00:25 | válasz | #1
Majd kitalálok én is valamilyen áltudományos hasonlatot, és rólam is lehet cikket írni. Ha már biztonság, én inkább Kasperskyt kérdezem, Sikdar úr pedig kiváló marketinges szakember lehetne.

Egy hasonlat - ha már eszerint a kibicsaklott logika szerint haladunk - azért találó: akár az emberek, a számítógépek sem védhetők 100%-osan.