Felfedezték a delfinek gyorsaságának titkát
2004. május 19. 17:20, szerda
Japán fizikusok felfedezték, hogyan tehermentesíti a delfint bőre az úszás közben a víztől ránehezedő erőktől és segíti a gyors és egyenletes siklást. A felfedezés segíthet a tudósoknak gyorsabb, hatékonyabb hajók, óceánjárók és tengeralattjárók kialakításában.

A tudósok egy ideje már tudják, hogy a delfinek áramvonalas alakja segít a bőrüknek feszülő víznyomás, valamint a súrlódás csökkentésében is. Egészen mostanáig azonban senki sem tudta, hogy a delfinek puha, pihés bőre, amit kétóránként elhullajtanak, szintén kulcsfontosságú szerepet játszik a fenti terhek levetkőzésében és a gyors haladásban. A bőr szerepének megismeréséhez a Kiotói Műszaki Intézet kutatói elkészítettek egy részletes számítógépes szimulációt, ami bemutatja a víz áramlását a delfin bőrén, modellezve minden egyes bőrpihét és leválásuk módját.


Yoshimichi Hagiwara professzor és munkatársai rájöttek, hogy a bőr lágysága és fodrossága segíti a súrlódási ellenállás csökkentését, tanulmányukat a Journal of Turbulence szaklapban tették közzé. Felfedezték, hogy maga a bőr levetése is csökkenti a parányi vízörvények okozta ellenállást. Ezek az örvények akkor alakulnak ki, amikor a víz a delfin testének felszíne körül áramlik, szintén lelassítva a vízi emlőst. Szimulációjuk kipróbálásához a kutatók egy laboratóriumi kísérletet építettek, ami egy parányi hártyákkal bevont hullámos lap felhasználásával utánozza a delfin bőrét, melyről a hártyák a víz hatására fokozatosan leválnak.

"Elég nehéz lenne méréseket végezni egy úszó delfin mellett, ezért készítettük el ezt a kísérletet, ami pontosan visszaadja azt a módszert, ahogy a delfin bőrének felszíni rétege kölcsönhatásba lép a víz áramlásával" - magyarázta Hagiwara professzor. "A kutatás jobb betekintést nyújt számunkra a delfin azon mechanizmusaiba, melyek azért fejlődtek ki, hogy gyorsabb és hatékonyabb haladást eredményezzenek a vízben, ami a nagyobb közegellenállás miatt sokkal nehezebb feladat, mint a madarak számára a gyors repülés. A kutatás segíthet a vízijárművek esetében kamatoztatni ezeken a természeti megoldásokon alapuló technikákat."

A professzor és csapata jelenleg a laboratóriumi modell fejlesztésén dolgozik, hogy még pontosabban tudják utánozni a delfin bőrét.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. máj. 25. 12:45 | válasz | #38
Ja, sajnos. Egyetlen fejlett ország, ami nem írta alá a nemzetközi egyezményt delfin/cet ügyben, ha jól tudom. Nemrég volt valami brutális delfin írtás, amikor a környezetvédők megint örjöngtek (persze jogosan), mire a japán kormány széttárta a kezét, mert ha betiltják a delfinírtást, akkor kibelezik őket a halászok. :(
2004. máj. 25. 12:44 | válasz | #37
"A '90es évek közepén Kínában orvosok maláriával fertőztek meg HIV betegeket, hogy vizsgálják a hatást. Ezt az Eleanor Dana Charitable Trust amerikai jótékonysági szervezet finanszírozta."
Na jó, de ennek fontos oka van, és nem csak Kínában használták. Jó ideig (most is?) foglalkoztak vele, hogy magas lázzal több betegséget (rákbizonyos formái, vírusfertőzések, stb.) meg lehet(ne) gyógyítani. Ebből az egyetlen "sikeres", a Lyme kór volt azt hiszem ...
Tetsuo  
2004. máj. 25. 00:51 | válasz | #36
Nekik szabad.
2004. máj. 24. 17:31 | válasz | #35
Pont a japánok gyilkolják a legtöbb delfint és bálnát.

Rohadékok
_Z  
2004. máj. 24. 17:08 | válasz | #34
A placebo-kísérletek azért (is) fontosak, mert csak az a gyógyszer kerülhet(ne) gyártásba, ami igazoltan hatásosabb a placebonál. Ez egyébként roppant érdekes, hogy a placebo is lehet ugyanolyan hatásos, mint egy gyógyszer - ha a páciens hisz benne.
Tetsuo  
2004. máj. 22. 02:56 | válasz | #33
O.k. csak kiegészítettem, vki lehet h nem tudja.:)
2004. máj. 21. 20:32 | galéria | válasz | #32
Tudod az áramlástechnika egyaránt igaz gázokra és folyadékokra, bizonyos eltérésekkel (pl. szuperkavitáció)... Meglepő mi?
2004. máj. 21. 20:31 | galéria | válasz | #31
Én csupán azt írtam, hogy voltak már ilyenek, a "vannak ilyenek" téma egy külön mise... :)
HSZ  
2004. máj. 21. 07:15 | válasz | #30
Baribőr csatahajó baribőrrel bevont tomahawk-ot lő ki ;-)))

Ez olyan aranyos, nem? :)))
HSZ  
2004. máj. 21. 07:10 | válasz | #29
Dehát a cápák meg a delfinek nem is tudnak repülni!!! Miért egy Vizi élőlényről mintáztak egy repülőt???
Nem egyszerübb madárról? Vagy arról tengeralattjárót fognak? :-))))
Tetsuo  
2004. máj. 21. 01:41 | válasz | #28
Ma is kísérleteznek embereken, főleg a gyógyszeripar.
Pl. HIV kutatásokban soxor csak placebót adnak afrikai és ázsiai fertőzött embereknek, (az AIDSes terhes anya gyermeke gyógyszerrel megmenthető). Bár ezeket többnyire amerikai és nemzetközi közintézmények finanszírozák/finanszírozták.
1997ben az USA-beli Center for Disease Control, Ugandában tuberkulózist megelőző antibiotikumok megvonásával, átfogó tanulmányt készített..
Az USA egészségügyi hatósága (FDA) a New Yorki Columbia és Queens egyetem kutatóival
a '90-es években New York-i fekete és latin-amerikai gyerekeken kísérletezett egy Fenfluramin nevű gyógyszerrel, aminek forgalmazását '97ben betiltotta az USA területén, ugyanis szívbillentyűkárosodás és agysejtpusztulás volt a mellékhatás.
Ezt a szert Németo-ban Ponderax néven karcsúsítóként forgalmazta az Itherapie müncheni cég.
A '90es évek közepén Kínában orvosok maláriával fertőztek meg HIV betegeket, hogy vizsgálják a hatást. Ezt az Eleanor Dana Charitable Trust amerikai jótékonysági szervezet finanszírozta.
A világ számos pontján több ezer ember csak placebót kap(ott) azokban a magasvérnyomás elleni gyógyszerkísérletekben, amit a Bayer, a Hoechst Marion Roussel és az AstraZeneca konszernek finanszíroznak(-tak).
De szinte minden nagy gyógyszergyártó cég kísérletezett és ma is kísérletezik embereken, általában a fejlődő országokban.
Nem akarok annyit írni, felsorolhatnék még rakás esetet. (Novartistól a Bristol-Myers Squibben át a Glaxo Wellcome-ig vagy éppen a budapesti Nyírő Gyula kórház és a Semmelweis Egyetem pszihiátriai osztályáig)...
...Óriási pénzekről van szó és egy kulcsfontosságú iparágról, ami ma a géntechnológiákkal még több kísérletet igényel...
Yani  
2004. máj. 20. 12:44 | válasz | #27
Hihetetlen mit nem állapítanak meg. De ha NETre néznének néha,akkor rájöttek volna hogy top úszóbajnokok kivétel nélkül olyan "body"t használnak amin mikrobarázdák vannak, éppen azért hogy a mikroörvények csökkentsék a súrlódást. ...csak éppen nem vedlenek úszás közben...gondolom.
2004. máj. 20. 11:44 | galéria | válasz | #26
Hallotam anno az F-16XL NASA kisérleteiről, de azt hittem, hogy valamikor 1996/97 körül felfüggesztették az egészet, közben most látom, hogy még tényleg él a project...THX az infot...
2004. máj. 20. 10:46 | galéria | válasz | #25
Pont fordítva. (Ezek a kísérletek ma is zajlanak.)

Infók:

http://www.dfrc.nasa.gov/Newsroom/FactSheets/FS-023-DFRC.html ("Project Background")

Valószínűleg ezen linkből dolgozott ezen magyar oldal készítője is:
http://www.harcirepulo.hu/F-16/F-16XL.html ("NASA-kísérletek")
2004. máj. 20. 08:16 | válasz | #24
A bor a sok vedeléstől fogy el :-)
2004. máj. 20. 07:53 | válasz | #23
lol
Z  
2004. máj. 20. 07:46 | galéria | válasz | #22
milyen szar lehet ezt tengeralattjárón jelenteni...
2004. máj. 19. 23:53 | válasz | #21
"Tábornok úr, jelentem a
hajó elkopott!" :))
2004. máj. 19. 22:55 | galéria | válasz | #20
csak rovid ideig, mert elobb utobb elfogy a bor a sok vedlestol
2004. máj. 19. 22:52 | galéria | válasz | #19
a japcsik ezert vajon hany delfint oltek meg...
Phlob  
2004. máj. 19. 22:52 | válasz | #18
Akkor most ha delfin bort teszek a motorcsonakra akkor 100 helyett 120-al megyek majd?
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. máj. 19. 22:16 | galéria | válasz | #17
A természet sem bánik éppen kesztyűs kézzel teremtményeivel. Lásd még a klasszikus Kakuk esetét, ahol ugye a másik madárfaj kárára, azok csemetéi helyett nevelteti fel a saját fiókáját. És még lehetne sorolni...

De az tény, hogy a Homo Sapiens Sapiens bitorolja ilyen téren a trónt... :)
2004. máj. 19. 22:09 | galéria | válasz | #16
Nos ezek szomorú dolgok (sajnos az emberek meghülyültek, a természet talán egyetlen tévedáse az ember (kivétel a normális bagázs :) )).
De az állatok irtása sem kisebb büntett.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. máj. 19. 22:03 | galéria | válasz | #15
Már megtették. A náci tudósok a II.VH-ban zsidó foglyokon kisérletezték ki a nagy magasságú repüléskor a repülőgép személyzetétt érintő nehézségeket (alacsony légnyomás, rendkívűli hideg, a test lehűlésének veszélyei, stb.).

Az I.VH. elött (vagy alatt?) a britt nemzetközösség saját katonáikon tesztelte a mustárgáz hatásait. Az 1940-es és 50-es években pedig az amerikaiak (és valószinüleg az oroszok is) a saját katonáikon és részben civileken tesztelték le a sugárzás emberre mért hatásait.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. máj. 19. 21:57 | galéria | válasz | #14
Érdekesség: maga az elv, amivel a súrlódás csökkentését elérik (kis örvények létrehozása), egyáltalán nem újkeletű dolog, régóta ismert áramlástani elv. Még az 1950-es években készítettek egy repülőgépet, amelynél a szárny felületén végig kis lyukak voltak, és ezekenn keresztül levegőt fújtak ki. Mivel a szemből érkező levegő nem a merev szárnyba, hanem a "puha" levegőrétegbe ütközött, csökkent a súrlódási (itt: lég-)ellenállás. A probléma csak az volt, hogy az apró lyukak könnyen eldugultak, és az egész hacacáré nem érte meg a viszonylag kevés előnyt.
2004. máj. 19. 21:48 | galéria | válasz | #13
Ezek az emberek (de bármely más személy) belegondoltak abba mien lenne, ha az embereket tesztelgetnék, felcimkéznék őket, méregetnék, vizsgálgatnák testüket?
Ien áron nem éri meg a fejlődés (szerintem).

2004. máj. 19. 21:29 | válasz | #12
A delfinek "áramvonalas" testéről azért annyit jegyezzünk meg, hogy kipróbálták repülőgéptestként a formát, de akkor volt a légellenállása, hogy az életben fel nem szállt volna. Aztán inkább átálltak a cápák vonalaira, meg a cápabőr felületi mintázatára. :D
gz  
2004. máj. 19. 19:56 | válasz | #11
1 t
gz  
2004. máj. 19. 19:53 | válasz | #10
Remélhetőleg nem újabb környezettszennyezési hullámot (leváló műanyaghártyák) jelez előre ez a dolog...
AtisH  
2004. máj. 19. 19:50 | válasz | #9
És piacra dobják a vedlő, egyszerhasználatos csónakokat...:-D
Cyad  
2004. máj. 19. 19:43 | válasz | #8
Fogadjunk, hogy befogtak pár delphint tonhal halászása közben, és jól megúsztatták őket egy "szél csatornában", persze víz alatt.
gz  
2004. máj. 19. 19:37 | válasz | #7
Minek csapkodjon? A csakpodást pótolja a hajtómű.
shim  
2004. máj. 19. 19:35 | válasz | #6
mégse csapkod :P

pihés destroyerek LOL
gz  
2004. máj. 19. 19:24 | válasz | #5
A repülőgépek szárnyainak alsó és felső oldalának eltérő nagyságú felülete (ami felhajtóerőt generál) ma is a madarak szárnait utánozza.
Tikal  
2004. máj. 19. 18:29 | galéria | válasz | #4
lo, kb 5 övé tudom már ezt, nem tudom mit fedeztek most fel.... talán többt kéne nézniuk a spektrumot meg a discoveryt :DD
k0zi-  
2004. máj. 19. 18:28 | válasz | #3
Persze majd az amerikai hadsereg tengeralattjárója vedleni fog :D
Sokkal barátságosabb lesz amikor egy pihés csatahajó indít tomahawk rakétákat ártatlan emberek felé NEEEM? :D
2004. máj. 19. 18:27 | válasz | #2
Nem feltétlenül kell így látni. A repcsik sem verdesnak, pedig a madarak szárnyát kezdték el nézni régebben és onnan jutottak el a repülőkig. Ez is meg lesz oldva :-)
2004. máj. 19. 18:16 | galéria | válasz | #1
akkor majd tökjó motorcsónakok lesznek, melyeknek az alja kétóránként cserélődnek, és fini puha lessz [;