 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
a téma nem a szója-hajtás volt?:) komolytalannak igazat adok, radikálisan kéne változtatni a környezetszennyezést illetően, ha azt akarjuk, hogy akár 50 év múlva is lakható legyen a bolygónk. ide direkt írtam "lakhatót" és még véletlenül sem "élvezhetőt". az emberi ténykedés, a teljes földi co2 körforgás durván 5-7%át adja. ez elég hogy felborítsa az egész szépen kialakult érzékeny egyensúlyt. (honnan jön a többi? hallotattok már a kőzetlemez vándorlásról? hatalmas mértékű a tengeralatti vulkántevékenység. csak az ott kiszabaduló co2-őt a víz szépen megköti, lerakódik, ami pedíg kinn marad az segít, hogy ne -14 fok legyen az átlaghőmérséklet, hanem azt hiszem ugye +5. a felszíni fák pedíg a co2 felhalmozódását akadályozzák meg. ebbe az egyensúlyba szól bele az emberi ténykedés. a gond csak az, hogy az ember nem csak co2-öt juttat a levegőbe, hanem minden egyebet is. amikből savaseső, ózonréteg-vékonyodás lesz. hab a tortán, hogy a fákat is kivágjuk, mert new york times lesz belőle, a helyén meg kávét termelnek, meg banánt.) szóval oda kéne tényleg figyelni, hogy mit és hogyan. ellenben sajna a pesti bunkónak is igazat adok, mert még ha csak párszor jársz be a városba(nagymama a tescoba) akkor oké. de ha már 20 km-t kéne naponta oda-vissza megtenned és megteheted, hogy suzukit pakolsz a segged alá és nem buszülést, akkor meg is fogod tenni...
az allergiához még egy szó: volt pár éve botrány, hogy egy anyuka nem volt hajlandó beoltatni a gyerekeit, aztán beperelték hogy akkor járványt terjesztenek majd meg etc.. az lett belőle, hogy nagy nehezen elfogadták a német kötelező oltásokat nekik. az anyuka gondja az volt azt hiszem (ezt nem is tudtam felfogni), hogy magyarországon higany-alapú oltások is vannak. na, ha attól nem megy szét az immunrendszered, akkor semmitől. és utánna már könnyű túlérzékenynek lenni mindenre ami nem te vagy..  |
href="http://www.iop.org" target="new">Journal of Turbulence</a>
|
Budapest útjain naponta csaknem egymillió autó fordul meg. Ebből mindösszesen 5% az átmenő forgalom, a többi Budapestre jön, vagy innen indul. Mivel a város lakossága jelenleg már csak 1,9 millió körül van, ennek a forgalomnak jelentős részéért nyílván nem az itt lakók felelősek. (Nem tűnik túl valószínűnek, hogy itt minden második emberre jusson egy autó, azaz családonként átlag kettő.) Akárhogy is, de az tény, hogy ez így nem normális, és tarthatatlan.
Egyébként meg ha valamely családtagod (pl. gyeremeked) vagy te magad szenvedsz az alergiától, akkor jusson eszedbe, hogy ehhez Te is hozzájárultál. Az csak városi legenda, hogy az alergiát a virágpor okozza. Már a Tisztiorvosi Szolgálat is elsőhelyen említi az okok között az autók okozta környezetszennyezést, elsősorban a nitrogén-oxidot és az ózont.
|
Pfff. Töredelmesen bevallom, hogy én, pesti (budai) bunkó naponta autóval járok be dolgozni, és eszemben sincs tömegközlekedni. Autóval átlagosan napi 80 perc az út oda-vissza, tömegközlekedéssel egy irányban ennyi, minimálisan 2 átszállással és 15 perc gyaloglással. Épp tegnap csekkoltam. Bocs, de járj te azzal, én egyszeri bunkó maradok a kényelmes, télen meleg, nyáron hűvös 17 litert zabáló 3 literes V6-os gépemnél. Majd nézz le rám a busz ablakából és sajnálkozz. Maradok teljes tisztelettel: Egyszeri Pesti Bunkó.
|
"Onnan indultam ki, hogy a kerozinnak nagy nyomás kell, hogy be lehessen gyujtani" Ezt rosszul tudtad, alacsonyabb nyomáson ugyanis sokkal könnyebben belobban, legalábbis a Jet-A.
|
Majd bevetik vele a ma'foldeket. ~~
- Ez egy szent kep, nem hallottatok, he?
|
Javaslom a bableves meghajtast. ~~
- Ez egy szent kep, nem hallottatok, he?
|
Hát viták vannak, hogy 10 éven belül lesz globális katasztrófa a dologból, vagy 50 éven belül. A 30 amit én mondtam egy átlag. Meg nyilván vannak jól fizetett szakértők, akik azt mondják, hogy nem lesz sose. Ha az orruk elé dugsz egy 20 évvel ezelőtti és egy mai műholdfelvételt a sarkokról, amin látszik hogy hány százalékkal csökkent a a jégtakaró, annyi pénzért még azt is kidumálják. Tőlük származik ez a "nem lehet pontosan kiszámolni" érvelés is, ami igaz, de ha neked azt mondom, hogy 1 héten belül meghalsz, az azért információ, attól függetlenül hogy a pontos napot nem tudom, vagy tévedek?
A Kaszpi tóra (ex-tengerre) is lehet mondani hogy nem fog kiszáradni, vagy nem tudjuk hogy mikor fog, ezért homokba is dughatjuk a fejünket. De ha elmész oda személyesen, és a víz megpillantása előtt 150km-el már látod a parton a múly század közepi elsüllyedt hajóroncsokat, talán megváltozik a véleményed. Talán nem - a te dolgod. A Kaszpi tó kiszáradása már nem állítható meg, mivel a sekély víz jobban párolog, így hiába fejeznék be az öntözést, ettől függetlenül kiszáradna. Úgy néz ki a sarkövi jégsapkákkal is így járunk, csak azoknak némileg komolyabb következményei lesznek, amelyeket valóban nem láthatunk pontosan előre, de azért legalábbis aggodalomra adnak okot.
Némi felelősségérzet azért nem ártana, ha már uralkodó fajnak érzi magát az ember. Mert itt valóban a létezés a tét. |
Ez álomnak szép, de a realitás más. Amikor még a Kyotoi egyezmény után évekkel sem sikerült érvényt szerezni az ott (sok-sok kompromisszum árán) elfogadott szabályoknak, akkor erről kár is elmélkedni.
Ez kb. olyan céltalan, mint arról elmélkedni, hogy vajon hogy lehetne létrehozni egy tökéletes társadalmat, ahol nincs bűnözés és mindenki boldog...
Plusz történetesen pár hete volt egy másik fórumban egy elég komoly vita a felmelegedés/új jégkorszakról, amelynek az lett a vége, hogy nincs egységesen elfogadható környezeti jövőkép - ehez még nem ismerjük eléggé a környezeti változókat. Azt is kihagyod a képletből, hogy a természet maga is termel jókora mennyiségű szénmono- vagy dioxidokat és egyébb káros gázokat (erdőtüzek, vulkánkitörések, stb.).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az egy dolog, hogy én egyoldalúan gondolkodom-e vagy sem, de nézzük a realitásokat. Az, hogy nem szenet tüzelünk, hanem szóját, az valóban jobb, mint a semmi. Kb annyit ér is, mintha egy sziklát úgy akarnál eltüntetni a helyéről, hogy elkezded fogkefével dörzsölni. Biztos elkopik egy idő után, de ha addig nem vehetsz levegőt amíg el nem tünteted, akkor talán más módszert kéne választani, nem?
A föld 100, de akár csak 20 évvel ezelőtti állapotához képest iszonyatosan megemelkedett a CO2 mennyiség a levegőben. Sok minden más szar is, de nézzük csak ezt az egyet. A felhalmozódott mennyiség évről-évre stabilan nő. Ez tény. A sarkok jégtakarói már megkezdték az olvadást, és ha most egy jótündér elvinné az összes fölös széndioxidunkat mondjuk az űrbe, ez a folyamat akkor is folytatódna, mivel a jégpáncél szerkezeti, meg mittoménmilyen változásai miatt megváltozott a fényelnyelő képessége, így ugyanannyi napfényből kevesebbet ver vissza, stb-stb. Szóval ott vagyunk, hogy van sok-sok millió vagy milliárd (nem tom) tonna fölös széndioxid a levegőben, van 2 szépen olvadó sarkvidékünk, és azon tökölünk, hogy ne szenet, olajat, hanem szóját égessünk. Holott ha most azonnal elkezdenénk visszatelepíteni a kiirtott őserdőket - mivel a friss telepítésű fák a legjobb szén elnyelők -, betiltanánk a papír alapú médiákat - mivel pl a New York Times 1 napi kiadása az -40 hektár brazil erdő -, még ez sem biztos hogy megállítaná a katasztrófát. De akkor legalább elmondhatnánk - nyugodt szívvel, bár tutira üres zsebbel - hogy megtettünk mindent, amit emberi erővel meg lehetett. Így meg pár köcsög megkapja a milliárdos támogatásokat a szója-benzinre, a gyerekeinknek meg nem kutyája meg cicája lesz majd, hanem jegesmacija vagy fókája, és holokauszt helyett a tenger mélyén lévő hollandiát vagy velencét nézik majd a borzongani vágyó emberek. |
Megint egyoldalúan gondolkodsz. Az egyik fele az emberi gondolkodásmód. Nem vitás, hogy ez a nehezebb ügy - az ember lusta fajta, és nem szeret lemondani semmiről, pláne nem valamire többet költeni vagy valamiért többet dolgozni, csak azért, mert az úgy környezetbarátabb. A tévedések elkerülése végett ez nem csak nálunk van így - a világ döntő többségében ez a helyzet.
A másik fele a dolognak viszont sokkal prózaibb: nincs alternatíva, vagy legalábbis nem elfogadható szintű.
Ilyen az általad említett bejárás dolog is - mondjuk én vidéki vagyok, és ritkán járok BP.-re, de amikor suli miatt sűrűn bejártam, ezerszer is elátkoztam a tömegközlekedést - lassú és körülményes, plusz a BKV buszok jó részén nem tudom, mit keres a zöld fa, és egyébb környezetbarát kifejezés, mert úgy kormolnak, mint egy gyárkémény. Vannak valóban környezetbarát buszok, üzemanyagcellás vagy akkumulátoros meghajtással, de drágák - itt a pénzkérdés valóban kérdés, fizetnél-e (tegyük fel) kétszer annyit egy BKV jegyért, ha cserébe környezetbarát buszon utazhatnál? Ne mindig azt nézd, hogy a másik mit tehet, hanem hogy te mit teszel...
A hajók esetén szerintem a rotor-vitorla amit említesz, ez két (vagy több) függőleges cső, amelyben rotorok forognak a szél által. Az elv ugyan kipróbált, de a hatásfoka elég gyenge, és a berendezés nem túl megbízható, valamint túl sok helyet foglal. A japánok anno kisérleteztek (merev) műanyag vitorlákkal, amelyel csökkenteni szerették volna az üzemanyag felhasználást, de ez is zsákutca lett - túl drága és körülményes. Szvsz a távoli jövőben a nap- és szélenergiával táplált elektromos meghajtású teherhajók lehetnek a befutók.
Viszont miről is beszélünk? Amikor a teherhajók jó része az alapvető biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak sem felel meg - a legtöbb hajón mind a mai napig a tengervízzel hűtik a diesel-motorokat, és bizony sok esetbe abba olaj is kerül. Sőt, tengervízzel mosnak mindent - még a tartályhajók tartályait is, amibe elötte veszélyes vegyszert vagy akár olajat szállítottak. Viszont szinte semmiféle szankcióra nem kell számítaniuk, és különben is a hajók jó része valami harmadik világ beli kis országban van bejegyezve, ahol semmiféle előírás nincs.
Abban igazad van, hogy minimálisak az ilyen környezetbarát technológiák kifejlesztésének következményei. De vannak. És nem szabad leállni a fejlesztésekkel, mert talán elöbb-utóbb sikerül valami olyasmit létrehozni, amely nemcsak környezetbarát, de egyben gazdaságilag is megéri...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Én sem gondolom, hogy ez mindent megold. De egy kisebb lépés (amit remélhetőleg több másik követ) is jobb, mint a semmi. Meg itt ugye nem óriásfenyő-tüzelésről van szó, hanem szója, ami szerintem pár hónap alatt terem.
|
Vagy nem kell minden pesti bunkónak külön autóval bejárni dolgozni, és reggel 2 óra hosszat pöfögni alapjáraton a dugóban, hanem lehet venni bérletet, meg tömegközlekedni.
Alapvetően szemléletváltás, ez volna szükséges, mert ha ésszel fogyasztana az ember, azt még túlélhetné a föld - legalábbis adna annyi haladékot, amennyi idő alatt lehetne vmi értelmesebb energiaforrást kifejleszteni.
De mondok 1 példát, ami úgy elhalt hamvában, hogy hallani is alig lehetett róla. Volt aki kitalálta, hogy a hajók, amelyek annyira nem sietnek (pl teherszállítók), ugyan miért ne mehetnének szél energiával, mint anno a vitorlások? Csináltak is rá modelt, szélirány független volt (hasonlóan a szélkerekekhez, csak vhogy függőlegesen, és teljes hosszban), és ezzel hajtották meg a ladikot. Hasított is rendesen, mivel a tengeren ott azért egész gyakran van szél, aztán szépen azt mondták rá, hogy hová adjuk el akkor a sok olajat, amivel a hajók mennek, meg ne akarjál már okos lenni, meg levágott lófej, és ennyi. Szóval amíg a pillanatnyi gazdasági érdek a környezetvédelem fölé helyeződik, addig qrvára fölösleges ilyen kutatásokat végezni, mert ezek általában mennek a qkába. |
Ez azért nem teljesen ok gondolkodás. Ha elpusztítasz egy erdőt - ami nyilván magától is elpusztulna néha, de nem globálisan - akkor ahhoz, hogy az regenerálódjon alsó hangon is 30 év szükséges, de lehet ez 300 is. Azalatt meg simán ideérnek a jegesmacik az északisarkról jelenlegi előrejelzések szerint.
Abban igazad van, hogy a kőolaj, földgáz, kőszén az ott rohadna a föld mélyén, ha nem piszkálnánk elő, de azért mert fát égetünk, még nem leszünk hűde környezetbarátok.
Ez kb olyan lenne, mintha azt mondanám, hogy jóvan waze, lásd milyen jófej vagyok, csak az egyik szemed nyomom ki, nem mindkettőt:-) Nekem ne mondja senki, hogy foszilis energiaforrás lehet környezetbarát, mert nem, és kész. Lehet kevésbé környezetbarátságtalanabb, mint pl autogáz a benzin meg gázolaj helyett, de én - ha van beleszólásom - szívesebben élnék két szemmel...
|
Itt most ki beszélt arról, hogy a szénhidrogének elégetése nem káros? Senki, én csak azt hoztam fel, hogy a szója (és társa) alapú üzemanyag még mindig jobb, mint a foszilis üzemanyagok.
De akkor jöjjön a tízerer dollásors kérdés: mi a választék helyette? Olyan, ami tiszta, ugyanakkor viszonylag olcsó? Nos?
Ideálisnak a Hidrogén tünik, de jelenleg túl drága...
|
Akkor gondold végig:
-a szója termelése közben elnyelt X mennyiségű CO2-őt. Elégetésekor pedig lead Y mennyiségűt (az is lehet, hogy X<Y, sőt, még más káros anyagok is szóba jöhetnek (nitrogén-oxidok) de ez most nem annyira lényeges)
-a fosszilis üzemanyagok szintén - de azok alaphelyzetben nem kerülnek vissza a légkörbe, csak ha mi elégetjük őket
Szóval itt a probléma...
Itt a bibi, érted?
|
"De ami már a felszín..."
|
Ami a Föld felszínén van, az - mint írod is - lebomlása során leadja a felvett CO2-t. Erdők sokszor természetes úton is kiégnek. (Persze ilyenkor nem szántó, meg város lesz a helyükön.) De ami a felszín alatt van, az alapesetben ott is maradna, nem adná le rövíd idő alatt a légkörbe a millió évek alatt felvett CO2-t.
|
Nyilván megköt szén-dioxidot, és elárulom, nem is kell elégetni hozzá, hogy a légkörbe kerüljön, mert a bomlás során ugyanúgy szabadol fel szén-dioxid. Ami nekem nem tetszett, az a hülye gondolkodásmód, hogy ha növényt égetünk el, az nem is baj, azzal nem szennyezzük a környezetet. Pedig gyakorlatilag tök mind1, hogy szenet, növényt, állatot, embert, gyémántot égetsz el, a végeredmény a plusz szén-dioxid a levegőben, ami az ember miatt kerül bele, és ez a mennyiség évente x milliárd tonnával növekszik (telül a légkör).
Az hogy mit is égetsz el az kb annyit számít, hogyha mondjuk ólmozott benzit égetsz, vagy kőolaj származékot, akkor csomó egyéb, a CO2nél durvább anyag is kerül a levegőbe (kéndioxid, ólom, mittoménmi), amik nem 20 év múlva fogja kinyírni a japókat meg más alacsonyan lakó népeket egy özönvíz formájában, hanem holnapután savasesőként.
Ja, és aki arra alapozna, hogy eddig nem jön fel a tenger, azt megnyugthatom, hogy a jégkorszak sem túl kellemes az ember számára. Szóval fogyassz társadalom, tedd tönkre a földet, és fulladj bele a saját mocskodba. |
Ez azért súlyos volt CIFU.
De igazából nem veled van gond, hanem a gondolkodásmóddal.
Egy fa teljes élete során (a kivágásáig) tételezzük fel x kg széndioxidot köt meg. Ez a széndioxid a fa elégetésekor szabadul fel. Tehát "nincs" állítólag környezetszennyezés, mert ez a két mennyiség azonos.
Nade a kőolaj és a szén is pontosan ugyanannyi szenet tartalmaznak és szabadítanak a légkörbe égésükkor, mint amennyit lekötöttek.
Akkor hol itt a problem kőolaj + szén.
Milyen barom gondolkodás már ez!?
Így már asszem érthető Komolytalan hozzászólása.
|
A szója valóban megköt szén-dioxidot növekedése folyamán, tehát nem ökörség amit a cikkben említenek. Azonkívűl a szója-olaj nem fosszilis üzemanyag...
|
"A bioüzemanyagok - mint a szójaolaj - másrészről "szénsemlegesek" mivel a bioüzemanyag égése során keletkező szén-dioxid mennyisége nagyjából megegyezik azzal, amennyit nyersanyaga megköt fotoszintézise során, így tehát nem borul fel a légköri egyensúly."
Ezek alapján gyújtsuk fel az esőerdőket, mert azzal se borul fel az egyensúly igaz? Ekkora baromságot se hallottam még... Ha egy tarlót, vagy legelőt felégetsz, ugyanúgy szennyezed a környezetedet széndioxiddal, mintha gázolajat égetnél el, ezzel ugyanúgy felborítod a biológiai körforgást. Sőt már azzal is, hogy szóját ültetsz oda, ahol annak semmi keresnivalója se lenne. El kéne nagyon gyorsan felejteni a foszilis energiaforrásokat, bár végülis már tökmind1, mivel sokak szerint már késő.
|
Röhögni fogsz, de már próbálták. :) A rizs bizonyos eljárásokkal erjeszthető, van némi alkoholtartalma is, de csak nagyon kicsi és így használhatatlannak bizonyult. Egyelőre. :)
/Privát üzit nem olvasok.
|
ha már szójával megy .. rizzsel mért nem próbálták .. abból jó sok van ;>
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
Illetve 75% az utolsó szám.
|
Az említett 20% nem a haszontalan anyagra vonatkozik, hanem a hasznosra, ami összekristályosodik a hasznossal, és vele együtt eltávolításra kerül. Persze, még mindíg jobb 20%, mint 40.
|
Majd a kínaiak megoldják ezt a szója dolgot :)
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
Ez ok de mivel azt megeszik az állatok kéne némi extra menyiségü szoját termelni üzemanyagnak
Az élet gyenge kezdés után erős vissza esés.
|
Pl. Braziliából óriási mennyiségű (évente több ezer tonna) szója érkezik csak Magyarországra, amit döntő többségében egyszerű állati takarmányjavítóként hasznosítanak....
/Privát üzit nem olvasok.
|
A kérdés az, hogy hol fogják megtermelni azt a rengeteg növényt, ami az üzemanyaghoz kell, amikor a mezőgazdasági művelésnek megfelelő területek igen nagy része már "foglalt".
Tesztelo.hu -- Hardver, digit.fényképezőgép, MP3-lejátszó, mobiltelefon, autó és sok minden más...
Csengőhang, oplogó, képüzenet, háttérkép, hangos üdvözlet, videó, JAVA játék.
Írható CD és DVD
|
lehet hogy keverjuk a suruseget a viszkozitassal? : )
|
Az SR-71-nél egy spéci üzemanyagot (JP-7) használnak, amelynek igen magas a gyulladáspontja. Amúgy a kerozin éppen hogy nem olyan sűrű, tudnillik a gázolajnál is kisebb a sűrűsége...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Köszi Shim, tényleg a rallyra gondoltam. :)
Amúgymeg azon gondolkoztam, hogy ez a szójás cucc vajon milyen sűrű?
Lehet az akadályozza meg a felhasználását autókban, hogy túl sűrű.
A kerozin is sűrű asszem. Onnan indultam ki, hogy a kerozinnak nagy nyomás kell, hogy be lehessen gyujtani, ezért sem gáz az SR-71 Blackbird-ből ömlő kerozin :)
Valami okoska megaszondhatná nekem a választ.
Egyébként az elterjedése tuttira attól fog függeni, hogy milyen olcsón lehet majd előállítani.
Helllyyy emberek-emberek.
|
kirah. ezentúl mondhatják, h "bio" miközben dől a károsanyag :)
Cat:n4cr valszeg nem repülökben gondolkodott hanem egy dakar rallyban. ott meg nem repkednek 10km magasan :P
Isten halott. - Nietzsche -------- Nietzsche halott. - Isten
|
A repülők 10 kilométeres magasságban közlekednek, ott még a sivatag felett is igen hideg van :)
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Mekkora esélyt láttok a bioüzemanyag elterjedésére?
Szerintem az arab országok, az olajtársaságok és amerika nem biztos, hogy örömujjongással fog kitörni a hír hallatán.
|
Azt viszont nem értem, hogy miért tekintik veszteségnek azt a 20%-ot, melynek nem olyan alacsony a
fagyás ill. dermedéspontja.
Azt nem lehet "visszaolvasztani" és nem ennyire hideg területen alkalmazni?
Pl: sivatag üzemanyagaként. :)
|
Király! Eddig soha nem tudtam, hogy az üzemanyagnak miért csak elhanyagolható százaléka volt bioüzemanyag.
Az eddigi 5-10% helyett 40%? Nagyon kira.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Szója-hajtás a környezetbarát repülésért
Megkezdi felkészülését a harmadik űrturista
Életre utal a Mars metán-kibocsátása?
Egy genetikai mutáció eredménye az emberi evolúció
Mi küldtük az életet a Marsra?
X-43A: próbaút a hangsebesség hétszeresével
Gondolatolvasó rendszert fejleszt a NASA
Ősi tengerre utaló bizonyítékot találtak a Marson
