X-43A: próbaút a hangsebesség hétszeresével
2004. március 26. 14:55, péntek
Ötvenhét évvel azután, hogy Chuck Yeager vadászrepülőgép pilóta áttörte a hanghatárt, szombaton a NASA másodszor próbálja meg a 8000 km/h sebességet elérni repülőgépével, ami nagyjából a hangsebesség hétszeresének felel meg.

Hirdetés

Az űrügynökség extrém sebességek utáni kitartó hajszája - reményeik szerint -végeredményét tekintve az űrrepülések könnyebb megvalósítását tenné lehetővé. A NASA az X-43A jelű gépét gördíti ki a hangárból, ami képes 7 Mach fölötti sebesség elérésére. Az úgy nevezett Hyper-X a kereskedelmi repülőgépek számára is előrelépést eredményezhet. "Alapelveit tekintve meglehetősen egyszerű" - mondta Griff Corpening, az X-43A program főmérnöke. "Azonban egy olyan tervezet véghezvitele, ahol több mint 40 év kutatás gyűlik fel, rendkívüli kihívást jelent."


Az X-43-as felfüggesztve a B-52-es "anyahajóra"

A 250 millió dolláros Hyper-X program már felkeltette a Légierő és olyan magán űrrepülési cégek figyelmét is, mint a Boeing. A civil eredményekre azonban még legalább húsz évet várni kell, állítják a NASA tisztviselői, akik elsődlegesen az űrflotta számára szeretnének egy tartósabb és olcsóbb alternatívát nyerni, arról nem is szólva, hogy ezt a programot is hátráltatni fogják a Bush kormányzat által megálmodott holdbázis és Mars utazás megvalósítása miatt elkerülhetetlennek tűnő költségvetési megnyirbálások. Az egyetlen reménysugár számukra az, hogy Bush 2010-ben jelölte meg az űrsiklók kivonásának idejét, amire ideális lenne egy, az X-43A technikai elemeire építkező űrrepülőgép.



A parányi, 3,6 méter hosszú X-43A tesztgép egy Pegasus gyorsítórakétán fog utazni, amit Dél-Kalifornia felett egy átalakított B-52-es bombázóról fognak indítani. A repülés azokat a tervezési szempontokat fogja tesztelni, melyek lehetővé teszik, hogy a repülőgépek felülkerekedjenek a Föld gravitációs vonzásának elérve az óránkénti 40 000 kilométeres tempót, más néven a szökési sebességet. A próbarepülés során a 15 méter hosszú gyorsítórakéta közel 6000 km/h sebességre gyorsul fel, mielőtt a kísérleti gép leválna és saját hidrogénhajtású torlósugár-hajtóművét használná. Az X-43A önálló repülése mindössze 10 percig tart: miután elérte a 7 Mach sebességet, megkezdi hatperces siklórepülését, ami a Csendes-óceánban végződik. A teszt fontos információkkal fog szolgálni a mérnököknek és a tudósoknak, akik a NASA újrahasznosítható űrhajó és hiperszonikus repülőgép ágazataiban dolgoznak.

"Még soha nem választottunk el két, 5 Machon haladó járművet" - tette hozzá Leslie Williams, a próbarepülést felügyelő NASA Dryden Kutató Központjának szóvivője. "Ez még soha nem fordult elő, éppen ezért nagy a kockázata." A legutóbbi kísérlet 2001-ben azért hiúsult meg, mert a gép gyorsítórakétájáról lerepültek a stabilizáló lapok, és a földi irányítás elrendelte a gép megsemmisítését. A kutatók a repülésirányítási rendszer hibáját és a rakétára nehezedő váratlanul nagy erőhatásokat okolták a kudarcért.




A 2001-es - sikertelen - repülés képei

Azóta újratervezéssel és számos teszt elvégzésével csökkentették a kockázatot, azonban az X-43A hajtóműve és aerodinamikai kialakítása továbbra is kipróbálatlan maradt, mivel ilyen magas sebességek szimulálása a földön jelenleg elég bonyolult. Sok szempontból ez lesz az első próbája a légbeszívásos torlósugár-hajtóműveknek, melyek felválthatnák a légkör elhagyásához használt vaskos és költséges vegyi rakétákat. Az új hajtómű nagymértékben csökkentené a költségeket, és nem utolsósorban a kockázatot, megszabadítva az űrhajókat a hatalmas és robbanásveszélyes üzemanyagtartályoktól.

Videók:
  • Próbarepülés 2004, 320x240 QuickTime Movie (2,8 MB)
  • Próbarepülés 2004, 640x480 QuickTime Movie (7,1 MB)
  • Próbarepülés 2001, 320x240 QuickTime Movie (2,0 MB)
  • Próbarepülés 2001, 640x480 QuickTime Movie (5,1 MB)
    Kapcsolódó linkek
    Laptopok

    Már 49 900 Ft-tól!

    E-book olvasók

    Már 17 043 Ft-tól!

    Tablet PC-k

    Már 23 140 Ft-tól!

    LCD monitorok

    Már 19 800 Ft-tól!

    részletek » részletek » részletek » részletek »
    Megosztás
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
     

  • IT/Tech, Hardver
    Tudomány, Mobil, Film, Játék
    Hirdetés



    Hozzászólások
    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. ápr. 15. 11:13 | galéria | válasz | #83
    Azért van ott az a bizonyos "~" jel... :))
    Zéta  
    2004. ápr. 15. 11:02 | válasz | #82
    Ez alapjában véve így van, de a hajtóműben nem 300 m/s a hangsebesség, hanem jóval több is lehet, mivel sűrítés közben a levegő felforrósodik.
    2004. ápr. 12. 21:07 | válasz | #81
    Köszönettel.. valami ehhez hasonloot sejtettem.
    2004. ápr. 12. 20:51 | galéria | válasz | #80
    A torlósugár-hajtóműben a beáramló levegő a sűrítési fázisban a hangsebesség (~300m/s) alá lassul le. A szuperszónikus áramlású torló-sugárhajtóműben (nevéből következően) a beáramló sebesség még a sűrítési fázisban sem lassul le szuperszónikus sebsség alá. A két hajtómű viszont más-más beömlési és kiömlési résszel rendelkezik, egy szuperszónikus áramlású hajtóműnél a minimális beáramlási sebesség olyan 4-5Mach, ez alatt egyszerűen nem elég gyorsan áramlik a levegő ahoz, hogy a sűrítés kellő fokú legyen.
    2004. ápr. 12. 20:32 | válasz | #79
    Üdv.

    Legyetek kedvesek, világosítsatok márr fel, miben tér ez a torlósugár-hajtómű a szuperszónikus torlósugár-hajtóműtől.

    További kellemest.
    Zéta  
    2004. ápr. 01. 15:31 | válasz | #78
    Ez már akkor történt, amikor kiderült, hogy túl drága lenne. Ha jól sejtem ekkor került az An-225-ös hátára is.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 31. 13:58 | galéria | válasz | #77
    Hmm... utánanéztem, és igazad van, az eredeti HOTOL-nál valóban ilyet terveztek, aztán rájöttek, hogy ez nem fog menni, és áttervezték a négy RD-120-as rakétahajtóműre - ezt pedig iHOTOL-nak keresztelték - én kevertem a kettőt, maxima mea culpa...
    Zéta  
    2004. márc. 31. 12:28 | válasz | #76
    Először egy mezei torlósugárhajóművet kellene építeni, aztán jöhetnek a hibridek (rakétás torolósugárhajtómű, gázturbinás torlósugárhajtómű)
    Zéta  
    2004. márc. 31. 12:25 | válasz | #75
    Az eredeti tervek szerint levegőt használó rakétahajtóművei lettek volna, amit kb. 5M-ig külső levegő táplált volna.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 31. 11:07 | galéria | válasz | #74
    Nem a Skylon-ra gondolsz? Ez sajnos csak egy szép terv, szvsz úgy jár, mint a Roton - hiába egy jó ötlet, ha nincs pénz...
    Kryon  
    2004. márc. 30. 23:20 | válasz | #73
    Volt egy európai terv "rakéta-torlósugár hibridhajtóműről",nem tudok róla dolgoznak-e még ezen?
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 30. 22:40 | galéria | válasz | #72
    A HOTOL és a Sänger csak a tervezőasztalig jutottak, amennyire én tudom, nem is foglalkoznak vele jelenleg.

    Azon kívűl a HOTOL négy RD-0120-as rakétahajtóművel lett volna felszerelve, nem volt tervezve Scramjet hajtómű.
    Zéta  
    2004. márc. 30. 22:37 | válasz | #71
    Állítólag az oroszok is sikeresen teszteltek egy hiperszonikus szerkezetet, csak az atomtöltetet visz magával. Mondjuk jó eséllye egy hiperszonikus robot-rakétarepülőgépről van szó:

    http://index.hu/politika/kulfold/sw0330/
    Zéta  
    2004. márc. 30. 22:30 | válasz | #70
    Majdnem. Ezek a hajtóművek csak a hangsebesség többszörösén tudnak működni, amit előbb el kell érnie a gépnek. Az amerikai tervekben ezt a sebességet rakétával érnék el. Magyarán a torlósugárhajtómű két rakétahajtásos szakasz közé ékelődne be. Az európai tervekben (HOTOL, Sanger, stb.) egy hagyományos sugárhajtóművel indulna a gép.
    2004. márc. 30. 19:53 | galéria | válasz | #69
    Egen, miután leírtam máris fájt a fejem, hogy ilyen blödséget hogy voltam képes összehozni. Mindegy, megyek a sarokba egy órát kukoricán térdepelni büntetésből...
    2004. márc. 30. 19:44 | galéria | válasz | #68

    A Lockheed-Martin cég 90-es évek végi terve: a jármű egy kombinált ramjet/scramjet hajtóművel rendelkezne, és ez segítségével jutna fel olyan 50-60km magasra, és itt indítaná a rakétahajtóművel ellátott űrkapszulát, amely lehet egy műhold vagy akár egy űrhajó, amely az ISS-re vinné a legénységet. Ez a terv úgy számol, hogy kb. 7,8 tonna hasznos terhet képes felvinni LEO-ra (Alacsony Föld-körüli Pályára) - az orosz Szojuz-űrajók is kb. ilyen tömegűek.
    Kryon  
    2004. márc. 30. 18:19 | válasz | #67
    Az SR-71 nek hagyományos(de igen fejlett)gázturbinás sugárhajtóműve van.A torlósugár-hajtómű lényege,hogy a forgórész a turbinalapátokkal,és minden egyébbel együtt hiányzik.Lényegében az egész egy speciális geometriájú cső,a falán szelepekkel az üzemanyag befecskendezéshez.A sűrítést a légáramlás végzi,mégkozzá a miatt,hogy hangnál gyorsabban áramló gáz nyomása megnő,a gáz összesőrűsödik ha szűhülő keresztmetszeten áramlik át,pont ellentétben a hangsebesség alatti áramlásoknál.(a hangsebesség az adott közegre vonatkozik)A scramjet hajtású gépek földi indítására érdekes terv a MAGLIFTER.A lényeg,hogy a mágnesvasutaknál alkalmazott módon gyorsítanák üzemi sebességre a járművet.
    Kryon  
    2004. márc. 30. 17:56 | válasz | #66
    A végső változat a légkörben gyorsul pályamenti sebességre(kb.8km/s),majd rakétahajtóművet használva "kiugrik" az űrbe,tehát lényegében csupán pályát módosít az utolsó szakaszon,ez rel. kevés üzemanyagot igényel.A hírben sztem elírták>>>szökési sebességet írtak pályamenti helyett,annyira azért nem kell felgyorsulni...:-)
    2004. márc. 30. 11:48 | válasz | #65
    Bar nem erzem magam igazan illetekesnek a temaban, de ha jol veszem ki ez a meghajtas a felszalas soran lenne hasznalva, kivaltva egynehany fokozatat a jelenlegi raketaknak. Elobb ramjet, majd srcreamjet, es csak vegul raketahajtasa lenne az ilyen muszernek... ezt az egeszet amugy Cifu 4-es hozzaszolas alapjan.
    deep  
    2004. márc. 30. 11:15 | válasz | #64
    ok, köszi a felvilágosítást:)
    Viszont hogyan fogják akkor ezt alkalmazni a világűrben?Mert oda szánják előbb utóbb, ha jól olvastam.Ott azért a vákuumban tényleg nem sok oxigén van...
    2004. márc. 30. 10:54 | galéria | válasz | #63
    Elnézést, ha keményen fogalmaznék, de a bulvársajtót inkább ne hozzuk fel semilyen szinten, minőségtelen szemét. Egyszerűen nem értenek hozzá, de még arra sem képesek, hogy akkor legalább szó szerint lefordítsák a hivatalos közleményt, inkább nekiállnak össze-vissza átkölteni a témát, hogy minél szenzációsabbnak hasson.

    A Metro újság nálam ott ásta el magát örökre, mikor (ha jól emlékszem) a Szerbiai légi hadjárat idején lehoztak valami ilyesmit: "...az anyahajókról felszálló B-52-es bombázók...". Pufff, nesze neked tényszerű újságírás.....
    2004. márc. 30. 10:47 | galéria | válasz | #62
    Megnyugtatlak - az X-43A kb. 43km magasan repült. :)
    Az Everesten még bőven van oxigén - csak nekünk, embereknek már nem elég, ráadásul a légkör nyomása is túl alacsony már. Ilyen iszonyú nagy magasságokban (30km+) ahoz, hogy elég levegőt préseljenek át a hajtóművön nagy sebességre és apró trükkökre van szükség (a gép alakja szinte csak azt a célt szolgálja, hogy a hason lévő beömlőnyíláshoz minél több levegőt tereljen). Szóval nem könnyen, de megoldható...

    deep  
    2004. márc. 30. 09:33 | válasz | #61
    Én csak egyvalamire lennék kiváncsi:
    hogy lehet hogy a kis drága 30 000 méter magasan repül és mindenhol azt írják, hogy az üzemanyag égetéséhez a levegőből veszi az oxigént???
    Mert ugye már az Everestre se gyakran mennek oxigénpalack nélkül, pedig az csak 8848 m magas.Vagy ez csak nekem érdekes?:)
    Cat  
    2004. márc. 29. 20:40 | galéria | válasz | #60
    metro ujságban is "tolóhajtómű" van
    2004. márc. 29. 20:00 | válasz | #59
    Igazad van. Az X-15 7300 km/h-val ment, ez a makett meg 7600-zal. Tényleg gyorsabb. A tények előtt meg kell hajolni. Üdvözöllek, kukacos testvér :) A 18 g-s fickóval nem az a baj, hogy azt hitte, hanem azt gondolta, hogy emiatt nem lehet emberrel felhasználni.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 29. 19:44 | galéria | válasz | #58
    1.: Azt írtad, hogy ilyen gyorsan repült már ember, és példának az X-15-öt hoztad fel. Az X-15 viszont nem repült ilyen gyorsan - akkor én leszek Kukacos v2.0 :))
    2.: A sebesség azért olyan fontos, mert a légkör oxigénjét használó hajtóművel ilyen gyorsan még ment jármű - ezt az eredeti sajtóközlemény is kihangsúlyozza. Persze, hogy a lényeg a hajtómű, de a média még a nevét sem tudja ennek a technológiának (még a CNN-en sem mondták ki, hogy "scramjet"). Ez egy ilyen világ...
    3.: A "18G gyorsulás" témát rövidre zártam az #53-as üzenetben. Egyszerűen azt hitte, hogy a B-52 közvetlenül az X-43A-t indítja - kegyetlenül nem volt képben emberünk, ez tény.
    2004. márc. 29. 19:33 | válasz | #57
    Valamivel tényleg gyorsabb ez a féltégla, de 1. 300 km/h különbségre ilyen sebességnél én azt mondom, hogy nagyjából ugyanannyival megy (és még én vagyok kukacos!) 2. ezzel az erővel a ballisztikus rakéták feje meg még gyorsabb, meg az a műanyag kocka volt a leggyorsabb, amit egy laborban 150 km/secre gyorsítottak. Kit érdekel, hogy egy kis vacak játékrepülő milyen gyorsan megy? Minek ír a sebességéről annyit a sajtó? Sokkal fontosabb a hajtóműve, ami forradalmi, új távlatokat nyit meg és blabla. Én csak azért említettem az X-15-öt, mert valamelyik észkombájn lentebb reklamált, hogy hű, ilyen nagy gyorsulást nem lehet elviselni, persze csak erőből kötözködik, mert nyilván tudja, hogy ha 18 vagy akár 100 g-vel gyorsult is a kütyü (egyik sem igaz), akkor sem jelent ez semmit arra vonatkozólag, hogy emberes repülésre lehet-e használni, mert az egy másik feladat, más igényekkel.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 29. 09:19 | galéria | válasz | #56
    Na, akkor számoljunk, mekkora sebesség is 7272km/h? 2020m/s ugye? Mennyi a Mach 1? ~300m/s. 2020/300=6.7333

    Vagyis az X-15 "csak" Mach 6.73 -al száguldozott - ráadásul rakétahajtással, míg az X-43A hajtóműve a légkör oxigénjét használta...
    2004. márc. 29. 09:17 | válasz | #55
    Ezzel a cuccal bitanjó rakétákat lehet csinálni.Kicsi,könnyű és megy mint az atom,méghozzá sokáig...
    2004. márc. 29. 09:15 | válasz | #54
    Akkor az Ariane-5 miért épült gyakorlatilag tükör ugyanúgy mint a silkó?Sőt,az atlas-5 is szilárd hajtóanyagű gyorsítót használ...
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 29. 09:14 | galéria | válasz | #53
    Figyi te nagy tudor, nézz már a képekre, a B-52 csak a Pegasus gyorsítórakétát indította, és ez vitte fel 95ezer láb magasságba és gyorsította fel ~Mach5-re! Az X-43A az a kis fekete jármű a Pegasus orrán!!!
    lola..  
    2004. márc. 29. 05:50 | válasz | #52
    Bármekkora sebességet elérni nem művészet. A beidézett hír szerint viszont itt min. 18g gyorsulásnak kellett lenni, azt pedig ember nem viseli el, vagyis értelmetlen.
    lola..  
    2004. márc. 29. 05:47 | válasz | #51
    Ki mondta, hogy 5 machnál váltak szét? Ezt csak te, okoska! Az a Boeing a büdös életben nem megy 1 machot sem!
    2004. márc. 29. 04:48 | válasz | #50
    Azonkívül ilyen gyorsan repült már ember, lásd X-15-ös program, emberes rakéta-repülőgép, 7272 km/h, 105 km-es csúcsmagasság, 1969-ben ha jól emlékszem... Itt nem a sebesség a lényeg, hanem a hajtómű.
    2004. márc. 29. 00:29 | válasz | #49
    Ki mondta, hogy hangsebességen repült a hordozó? 5 machnál váltak szét!
    lola..  
    2004. márc. 29. 00:00 | válasz | #48
    Az alábbi az Index portálon jelent meg (MTI hír):
    "A repülőgépet ezután saját hajtóműve vitte tovább. Ez utóbbi művelet - a terveknek megfelelően - tíz másodpercig tartott, és a hajtómű ezen idő alatt egy kilogrammnyi cseppfolyós hidrogént égetett el."
    Ha ez igaz, akkor min. 18g-vel kellett volna gyorsulnia (ha feltételezem, hogy a hordozó gép épp hangsebesség alatt repült). Ennek így semmi értelme, mert először is nem hiszem, másodszor pedig ekkora gyorsulást ember képtelen elviselni, akkor mi célt szolgál ez az egész?
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 28. 23:24 | galéria | válasz | #47
    Nem vitás, de sajnos amerikában qrta népszerű, és ugye nem mi vagyunk a célközönség...
    2004. márc. 28. 20:42 | válasz | #46
    ezt a nyomorult quicktime formátumot hanyagolhatnák már. Nincs az a pénz amiért felraknám a gépemre. Ellenszenves szar.
    2004. márc. 28. 16:17 | galéria | válasz | #45
    Születtek tervek az STS teherváltozatára, többek között a "Shuttle C" ill. az "ARES". De csak terv szinten maradtak...

    Egyébként pont a főhajtóművre céloztam amikor a 70-es évekből maradt "gerinc"-et említettem...
    Zéta  
    2004. márc. 28. 13:29 | válasz | #44
    Jelenleg a szilárd hajtóanyagú rakéták megbízhatóbbak, és olcsóbbak. Az STS-nél maradva, a gyorsítorakéták 20-szor, a főhajtóművek csak 5-ször használhatók. Ez nyílván a mozgóalkatrészek meghibásodási hajlandósága miatt alakul így.
    Zéta  
    2004. márc. 28. 13:24 | válasz | #43
    Az STS egy öszvér, ami annak idején jó ötletnek tűnt, de logikusan gondolkozva látni kellett volna, hogy vannak hátrányai is. Legalább ha megépült volna a személyzet nélküli változat. Ha nem kellene cipelni a kabint, mindjárt nagyobb lehetne a hasznos teher, és kevesebb az egy tonnára jutó költség. És az sem lenne rossz, ha lecserélnék a főhajtóműveket. A továbbfejlesztett változat (RS-68, ld. Delta-4) másfélszer nagyobb tolóerejű, 80%-al kevesebb alkatrészből áll, és az összeszereléséhez 92%-al kevesebb kézimunka kell, így lényegesen oplcsóbb, és megbízhatóbb. Az első fokozatnak is majdnem kész az új változata, ami már hibrid rakéta lenne, parafin-oxigén üzemanyaggal. Egy módosított teherszállító változat hasznosterhe akár 60 tonna is lehetne, és az indítása 300 millió körül alakulna. Csak valakinek be kellene fektetnie 1-2 milliárdot, és egy kis bátorságot.
    2004. márc. 28. 12:14 | galéria | válasz | #42
    Jaja, de mondjuk az RTL klub déli híradója a szokásos bulvár stílusban adott számot róla:

    -Folyamatosan mondogatták, hogy "szuperszónikus", miközben ha csak az lenne, akkor kb. 50 éve lett volna igazán nagy hír. Csakhogy az X-43A célja a hiperszónikus sebesség elérése...
    -Olyat voltak képesek mondani, hogy az X-43A "begyújtotta rakétahajtóműveit", holott az a módosított Pegasus gyorsítórakéta, amelynek az orrán csücsül az X-43A.
    -"Toló-sugárhajtómű'".... no comment...

    Hiába, a bulvár az bulvár...

    2004. márc. 28. 10:42 | válasz | #41
    Úgy látom a fenn emlegetett kísélet azért összejött:
    http://www.nasa.gov/missions/research/daily_updates.html
    2004. márc. 28. 08:43 | galéria | válasz | #40
    Az STS-rendszerhez már a 90-es évek elején terveztek folyékony hajtóanyagú (LOX-LH2) gyorsító rakétát, csak éppen a pénzhiány miatt abból (sem) lett semmi.
    A szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta előnye pont abból fakadt a tervezési időszakban (70-es évek!!), hogy sokkal egyszerűbb szerkezet, mint egy folyékony hajtóanyagú rendszer (nincs szükség üzemanyagrendszerre, turbószivattyúkra, stb.), vagyis éppen az általad is említett okokat próbálták szem elött tartani!

    Szvsz a probléma az az STS-rendszerrel, hogy egyszerűen nem használják ki a benne rejlő fejlesztési lehetőségeket, valószinüleg félelemből, nehogy esetleg egy új technológia miatt következzen be valami baleset. Éppen ezért az STS fejlesztések igen apró lépésekkel haladnak (könyebb külső üzemanyagtartály, modernebb elektronika, stb.), de a rendszer "gerincét" továbbra is a 70-es évek szinvonala jellemzi...

    Ne feled, hogy az STS-t univerzális feladatra tervezték, képes műholdak felbocsátára, befogására és visszahozására, képes tudományos kisérleteknek otthont adni (a rakterébe elhelyezett SpaceHab konténerrel akár komolyabb mennyiségű kisérletnek is) és alkalmas űrállomások kiszolgálására is. Igen előrelátóan megálmodott és rugalmas rendszer, csakhát drága, és a Challenger-katasztrófa után felülvizsálták az ereditleg igen nagyratörő terveket...
    NEXUS6  
    2004. márc. 27. 23:04 | galéria | válasz | #39
    Háj CIFU!

    "Azon kívűl elárulnád miért "összegányolt" a Space Shuttle? Kiváncsi lennék mi alapján szólod le a jelenlegi legösszetettebb emberes űrjárművet."

    Jaj cifu ne csináld, te sem vagy már kezdő a témában! A Space Shuttle szilárd hajtóanyagú gyórsító búsztereinek párosítása a sokkal nagyobb hatékonyságú technológiát képviselő Hidrogén hajtóművekkel, kb olyan a rakéta technológiában, mintha a legújabb technológiát képviselő elektronikusan vezérelt befecskendezéses ferrari motort párosítanánk egy járműben, egy gőzgép meghajtással, mert hogy az elmegy kukorica szárral is, ha elfogyna a benzin.

    Lehet, hogy az eredmény a világegyetem legbonyulultabb rendszere -ami bizonyos szempontból lehet akár egy pozitív jelző is, de gyakorlatilag egy mérnöki rémálom.

    Egy biztos: a jövőben nem megengedhető, hogy valamilyen űrbe felbocsájtandó eszköz ilyen túlbonyolított legyen, mert az biztos garanciája a katasztrófának. Gondolj bele, mire tervezték a Shuttlet, -képes legyen 2 héten belül újra az űrbe jutni- ehhez képest a műszakiak sziszifuszi munkával szinte minden repüléshez szétszedik és újraépítik az egész rendszert és ehhez minimum 2 hónap kell két repülés között.
    2004. márc. 27. 19:30 | válasz | #38
    Jah, én előző hozzászólásodból arra következtettem, hogy megjelent a folytatás.
    Ezek szerint tévesen :(
    bfg900  
    2004. márc. 27. 18:46 | válasz | #37
    Rákerestem:

    "Csak azt sajnálom, hogy - tudomásom szerint - a könyvnek soha nem jelent meg a folytatása, így soha nem derült ki, mi is történt az emberiséggel és a KEEC-cel.
    "
    :(
    2004. márc. 27. 18:24 | válasz | #36
    Az a baj, hogy ifjú koromban olvastam a könyvet. Ezért is nem emlékeztem tisztán a nevükre, kösz a korrekciót. A másik dolog: akkoriban nem volt még net, így hiába kerestem mindenhol, nem találtam meg a folytatást (persze azt se tudtam igazán, hogy létezik-e egyáltalán)
    De ha tudnál segíteni, hogy mi a címe, hol kaphatom meg, akkor telán még most is, vén fejjel is elolvasnám :)
    cerka  
    2004. márc. 27. 18:24 | válasz | #35
    jo a cikk...
    megtanulhatna fogalmazni a T. iro ur.
    bfg900  
    2004. márc. 27. 18:09 | válasz | #34
    Lehet, hogy nem ugyanarra gondolunk, de ők pipipek. :) De ha ugyanarra, akkor néhány szóban vázolhatnád, hogy mi történik a második könyvben :)
    2004. márc. 27. 17:28 | válasz | #33
    Ebben sajnos egyetértek veled.
    Pedig nem ártana néha. Mikor meg majd eszünkbe jut, sokunknak késő lesz.. :(

    Save Our Souls
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 27. 16:34 | galéria | válasz | #32
    Most komolyan: úgy véled, hogy az emberek ennyire előre tekintenének? Ugyan már...
    2004. márc. 27. 16:27 | válasz | #31
    Igen, ez is igaz.
    De előbb-utóbb, ha így folytatjuk, akkor jobb esetben más bolygókon kell erőforrások után néznünk, rosszabb esetben el kell hagyni a Földet, és keresni egy lakható bolygót (vagy lakhatóvá tenni egyet), ehhez pedig jól jönne, ha kicsit "ráfeküdnének" az űrutazás gyorsabbá, biztonságosabbá és egyszerűbbé tételének.
    Persze ez még sci-finek tűnik most, de lehet, hogy hamarabb ebben a helyzetben leszünk, mint hinnénk (és lehet, hogy nem lesznek kéznél pippinek :) )
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 27. 14:43 | galéria | válasz | #30
    Azért ne feled, hogy milyen ára volt a holdutazásnak. Bődületes pénzeket öltek bele akkor az űrkutatásba. Egyszerűen az a helyzet, hogy az fejlődik, amire igény van, a 60-as években az amerikai politikusok képesek voltak kisajtolni több milliárd dollárt (akkori áron!) a költségvetésből, csak hogy sikerüljön JFK "álma". Ma mi fejlődik? A számítástechnika, szórakoztatóipar és hasonlók. Erre van igény...
    Cat  
    2004. márc. 27. 12:49 | galéria | válasz | #29
    ebben igaza van, gondolj bele, 1905ben szálltak fel előszőr repülővel, és mindössze 60 év mulva! már a holdon álltak az emberek
    60 év! szinte semmi
    2004. márc. 27. 12:18 | válasz | #28
    Nem tudom, ki látta a héten a Burt Rutan (Scaled Composite alapítója) interjút a spektrumon ?
    Ő jócskán beszólt a repülőiparnak, szerinte a jelenleg csúcs JSF programot, ha hallja '65-ben (amikor részt vett az SR-71 fejlesztésében, és akkoriban volt készülőben az F-16 is), akkor arra gondolt volna, hogy mi történhett a földön az elmúlt 30 évben ,hogy megállt a fejlődés és mindent majdnem újra elölről kellett kezdeni ? Ha azt vesszük, hogy milyen fejlődés volt a '65-öt megelőző 30 évben és azt azt követő 30 évben, akkor ez tényleg elgondolkoztató. Ugyan ez vonatkozik az űrrepülésre is szerinte. Már szinte természetesnek kéne annak is lennie.
    Szerinte a "sima", földi repülésnek ma már ott kellen tartania, hogy a mindennapjaink része legyen. Ott helyben fel is vázolt egy tervet, hogy hogyan lehetne egyszerűen az elsajátítható és biztonságos repülést megvalósítani.

    Szóval erről szólt a riport, sajnos csak az utolsó 10-15 percet láttam már csak, de nagyon érdekes lehetett, és ezekben a dolgokban sztem igaza is van az úriembernek.
    lakeof  
    2004. márc. 27. 08:41 | válasz | #27
    "ezt a programot is hátráltatni fogják a Bush kormányzat által megálmodott holdbázis és Mars utazás megvalósítása miatt elkerülhetetlennek tuno költségvetési megnyirbálások"

    Ha mar ilyenekrol beszelunk ebben a korai fazisban, akkor mar az egesz program le van nyulva.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 27. 07:52 | galéria | válasz | #26
    A Clinton-érában el is kezdődött az új project, nevezetesen az X-33/Venture Star. Csakhát ugye a Bush-éra lelállította a projectet...
    Pedig az eredeti tervek szerint valamikor 2004/2005 körül készült volna el a Venture Star első példánya... :(

    A kínai űrkutatás azért nem fejlődik olyan sebességel, jelenleg kb. ott tartanak, mint a szovjetek anno az 1970-es évek elején. Lehet, hogy eléri az USA szintjét, de azért ez nem várható 2030-2040 elött. Az ESA esetén a HOPPER szépen lassan fejlődik, de az is csak a 2010-es évek elejére fog elkészülni...
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 27. 07:47 | galéria | válasz | #25
    Hopp! Tényleg beleugrottam a körhintába... :))))
    Így jár aki nem figyel... :))
    Tetsuo  
    2004. márc. 27. 04:03 | válasz | #24
    Az űrsikló a maga idejében csúcs volt, de mára már elavultnak számít. (Technológiák, hatásfok, szállítókapacitás.) Clinton idejében -mikor volt pénz dögivel- kellett volna elkezdeni gőzerővel új projektet. Az X-43 az pl az űrsiklóhoz képest micro-projekt, Bush 'költségvetési terveit' pedig a következő kormány úgyis átrendezi. A kínai gazdaság/űrkutatás fejlődése iszonyú gyors, hamar elérik a USA szintjét (szerintem). És itt van az EU, itt is presztizs lesz az ilyenirányú munka, nameg biznisz. Tehát véleményem szerint a NASAénál komolyabb volumenű fejlesztések csírái már ott vannak a mérnökök asztalain s 2-3 év múlva erre a bohóckodásra senki sem fog emlékezni.
    Zéta  
    2004. márc. 27. 03:26 | válasz | #23
    Régebben a HOTOL előnyeit szemléltették úgy, hogy amíg a rakéték elérik az 5 Mach sebességet néhányszor tíz kilóméter magasságban, addigra elégetik üzemanyaguk 50%-t, míg a HOTOL csak 18%-ot használna fel.
    Zéta  
    2004. márc. 27. 03:19 | válasz | #22
    A nitrogénnel van gond. A hajtóművekben magas hőmérsékleten ég az üzemanyag, így jelentő mennyiségű nitrogén-oxid is keletkezik. Ez azonban nem csak a hidrogénnel működő hajtóművekre igaz, hanem a polgári repülésben ma is alkalmazott kerozinos sugárhajtóműre is. Utóbbiak esetén alacsonyabb az égési hőmérséklet, de lökéshullámfrontok jönnek létre a hajtóműben, ahol a hőmérséklet magasabb. Ennek mondjuk az az oka elsősorban, hogy az alkatrészeket hideg levegő befujásával hűtik, aminek nekiütközik a forró égéstermék, összenyomódik, és így mégjobban felhevül. Ha hőállóbbak lennének a turbinalapátok, nem lenne szükség erre a hűtésre, és lényegesen tisztábbak lehetnének a gépek. Ezzel együtt is, az autók tényleg rosszabbak.
    Zéta  
    2004. márc. 27. 03:06 | válasz | #21
    Az SR-71 gázturbinás sugárhajtóművel van felszerelve. Ha torlósugárhajtóműve lenne, akkor fel sem tudna szállni a földről saját erejéből. Az egy más kérdés, hogy minnél nagyobb sebességgel halad, annál nagyobb mértékben veszi át a kompresszorfolozat szerepét a beömlőnyílásban áramlási-geometriai okokból létrejövő sűrítés. Mivel a kompresszió 70%-ért (?) nem a turbina felel, egyfajta hibridnek tekinthető, de még inkább gázturbinás.
    O0D:   "Rest in Peace O0D:" 
    2004. márc. 27. 01:04 | válasz | #20
    Tényleg elér ratyin néz ki !!
    Nem értem mi ebben a nagy dolog. Megint csak leborotválják az ózonpajzsunkat!
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 26. 22:32 | galéria | válasz | #19
    Ki a rák beszélt is 2010-ről?!?!
    A Bush-bácsi elképzelése (CEV) teljesen hagyományos jármű lesz a tervek szerint, a jelenlegi EELV-k (hagyományos, egyszerhasználatos hordozórakéták) következő generációjával (Atlas-VI. és Delta-5?).

    A Scaled Composites-nek is csaknem tíz évébe került a Space Ship One és a White Knight kifejlesztése, és ez csupán egy "űrbe ugrásra" képes jármű...

    Azon kívűl elárulnád miért "összegányolt" a Space Shuttle? Kiváncsi lennék mi alapján szólod le a jelenlegi legösszetettebb emberes űrjárművet.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 26. 22:27 | galéria | válasz | #18
    Az SR-71-nek Ramjet hajtóműve van ("hagyományos" torlósugárhajtómű), az X-43A-nak pedig Scramjet hajtóműve. Mellesleg az X-43A az első Scramjet hajtóműves jármű...
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. márc. 26. 22:24 | galéria | válasz | #17
    Kissé tudatlan barátunk valószinüleg nem értette meg, hogy nem a NASA B-52-es indítójáműve fog Mach7-el repülni, hanem az a kis fekete szinű kisérleti gép, amely a B-52 szárnya alól indított gyorsítórakéta orrán ücsörög...
    NEXUS6  
    2004. márc. 26. 22:00 | galéria | válasz | #16
    Végül is nem rosz az elgondolás.
    Csak szerintem mem kéne olyan tecsnológival erőltetni ezt az új űrszálítóeszközt, ami még nem is bizonyított. Pláne 2010-re, marha gyorsan elrepül az a pár év, oszt megint kapunk egy olyan összegányolt rendszert mint az Space Shuttle. Miközben a hagyományos technológiákkal is lehetséges lenne legalább 90%-ban újrafelhasználható BIZTONSÁGOS szállítójárművet késziteni.
    Akinek van kedve, nézzen el ide:
    http://www.scaled.com/
    egy éven belül lehet hogy meg is nyerik az x-prize-t.
    Cooolx  
    2004. márc. 26. 21:35 | válasz | #15
    Keves....
    Cyad  
    2004. márc. 26. 21:10 | válasz | #14
    "...az első próbája a légbeszívásos torlósugár-hajtóműveknek..."
    Hehe, SR-71-nek is torlósugár hajtóműve van, csak nem hidrogén hajtású.
    buta  
    2004. márc. 26. 21:09 | válasz | #13
    hát a b52es bal 2es hajtómüjével mi lett? miért füstöl úgy, mint a gyárkémény?
    yke  
    2004. márc. 26. 20:50 | válasz | #12
    te se hiszed el hogy beraksz vmit egy kis muanyagdobozva aztan az majd felmelegszik, tiszta hulyeseg
    shim  
    2004. márc. 26. 20:19 | válasz | #11
    a nitrgonénnel nincs semmi problem, mivel elég kicsi a reakcióképessége. nem lesz savas eső, nitrogén oxid meg egyéb marhaságok.
    a légbeszívásos hajtómű már bizonyított, egyszerűen beszívja és sűríti a levegőt ill. oxigént oszt kész.
    2004. márc. 26. 19:03 | válasz | #10
    Bárcsak a scramjetek káros anyagaiba fulladnék bele, nem az autókéba.
    Xebi  
    2004. márc. 26. 18:39 | válasz | #9
    És mi van a levegő nitrogénjével? Katalizátort is szerelnek a rakéta végére? Vagy savas esőkkel fizetünk ezért?

    Lehet, hogy lambda szondával kellene szerelni a scramjet-et, a hidrogén adagolást a bejövő levegő mennyiséghez állítani be, hogy ne nitrogén oxidok képződjenek, hanem víz.
    Gabest  
    2004. márc. 26. 18:35 | válasz | #8
    jé, kilőtte a motorját a repülő!
    2004. márc. 26. 18:22 | válasz | #7
    És hagyják hogy ez a légbeszívásos hajtómű elszívja az emberek elöl a levegőt?(A szemét amerikaiak)

    Mellesleg ugye ti sem hiszitek el hogy ez a roncs MACH-7-tel fog repülni? Mert szerintem a NASA sem hiszi.
    2004. márc. 26. 16:57 | galéria | válasz | #6
    Na az második mondat megfogalmazása kevésbé volt sikeres :)
    Helyesen:
    Jelenleg a hordozórakéták a világűr határáig tartó (kb. 200km-es) út első harmadában használják el üzemanyaguk döntő többségét (olyan 60-70%-át), ráadásul úgy, hogy annak több, mint fele oxidálószer - sokkal gazdaságosabb lenne a légkör oxigénjét használni.
    2004. márc. 26. 16:48 | galéria | válasz | #5
    Épp az a lényege a Scramjetnek, hogy akár 50-60km-es magasságban is képes elég levegőt beszívni, de ehez igen nagy áramlási sebességre van szükség a beömlőnyílásnál, ergo magas repülési sebességre van szükség.
    A korábbi cikkekben már volt róla szó, hogy a gép törzskialakítása is éppen azt szolgálja, hogy minél több levegőt tereljen a beömlőnyílásokhoz...
    2004. márc. 26. 16:40 | galéria | válasz | #4
    Miért? Jelenleg a legtöbb üzemanyagot a hordozórakéták a világűr határáig tartó (kb. 200km-es) út első harmadában használják el üzemanyaguk döntő többségét (olyan 60-70%-át), ráadásul úgy, hogy annak több, mint fele oxidálószer - sokkal gazdaságosabb lenne a légkör oxigénjét használni.

    A NASA (és a Lockheed-Martin) terveiben egy olyan többfokozatú hajtómű szerepel, amely alacsony magasságban és sebességnél (olyan 20km-ig és Mach3-ig) torlósugárhajtóműként (angolban Ramjet), nagyobb magasságban (olyan 50km-ig) és nagyobb sebességnél (kb. Mach7-ig) pedig szuperszónikus áramlású torlósugárhajtóműként (angolban Scramjet) üzemelne, e fölött pedig rakétahajtóműként. Egyértelmű, hogy sokkal jobb lenne a fajlagos üzemanyaghasználata, hiszen ez esetben 50km-es magasságig a légkörből nyerné az oxigént, és nem kellene magával cipelnie.
    Jelenleg azonban elég kevés gyakorlati tapasztalat van a Scramjet hajtóművekkel, és éppen az a cél az X-43A-val, hogy minél több adatott gyűjtsenek.