Egy genetikai mutáció eredménye az emberi evolúció
2004. március 29. 00:38, hétfő
Jókora tudományos izgalmat keltettek azok a tudósok, akik állításuk szerint megtalálták azt a genetikai mutációt, ami elválasztotta a korai embert majomszerű elődeitől.

Hirdetés

A provokatív felfedezés azt sugallja, hogy a genetikai csavar, ami alapvetően egy kisebb, gyengébb állkapocshoz vezetett, jelentős biológiai változások lavináját indította el. A kisebb állkapocs elképesztő agynövekedést tett lehetővé, ami elengedhetetlen volt a szerszámkészítéshez, a nyelvek kifejlődéséhez és az emberi evolúció egyéb fémjeleihez Kelet-Afrika síkságain. A mutációról a Nature magazin legutóbbi számában számol be egy biológusokból és plasztikai sebészekből álló csapat.

A publikáció erőteljes reakciókat váltott ki az amúgy is heves vitákra hajlamos evolúciót kutató tudósokból, egyikük szerint mindez "ellentmond az evolúció alapelveinek", míg egy másik tudós szerint "csodálatos" felfedezésről van szó. A pennsylvaniai kutatók elmondták, becslésük szerint ez a mutáció 2,4 millió évvel ezelőtt fordult elő először, ami átfedi az első történelem előtti ember kövületeit, melyet kerekebb koponya, laposabb arc, kisebb fogak és gyengébb állkapocs jellemzett. Ez a figyelemre méltó genetikai eltérés a mai napig minden embernél folytatódik, tették hozzá.

Azonban a nem ember főemlősök, beleértve legközelebbi rokonunkat, a csimpánzt, továbbra is az eredeti nagy állkapocs gént hordozzák és a fejük tetejéhez kapcsolódó erős izomzatnak köszönhetően a legkeményebb élelmet is képesek elharapni és megrágni. "Nem azt állítjuk, hogy ez az egyetlen mutáció határoz meg minket, Homo sapienseket" - mondta Hansell Stedman, a Pennsylvania Egyetem orvosi karának kutatója. "Azonban az evolúciós események rendkívül ritkák. A mutáció óta eltelt kétmillió év során az agy szinte megháromszorozta méretét."

A Michigan Egyetem biológiai antropológusa, Milford Wolpoff a kutatást "egyszerűen csodálatosnak" nevezte. "Szintén két és fél millió évvel ezelőtt kezdődőtt meg a szerszámok készítése, lehetővé téve az emberek számára az ételek elkészítését" - magyarázta. "Ez egybeesést jelent a genetikai és az őskori leletekből származó bizonyítékokban."

Más kutatók határozottan elutasítják, azt a lehetőséget, hogy az emberi evolúció egyetlen szájizom-mutáción múlt volna, és azt, hogy amint ezek az izmok, mint a pántok lepattantak, a bilincseitől megszabadult agy hirtelen növekedésnek indult. "Egy ilyen állítás ellent mond az evolúció alapelveinek" - nyilatkozott C. Owen Lovejoy, a Kent Állami Egyetem tudósa. "Ezek a mutációk valószínűleg igen kis jelentőséggel bírtak."

Vannak azonban, akik látni vélnek egy középutat a viták sűrűjében. Az egyetemi és a profitorientált laboratóriumok igen gyors ütemben hasonlítják össze az emberi géntérképet a csimpánzéval, hogy megállapíthassák, mi tesz minket emberivé, és közel 6 millió évvel ezelőtt hogyan vált el az előember a régi világ majmaitól. Eddig 250 genetikai eltérést jelöltek meg további tanulmányozás céljára. Az állkapocs Darwin óta az evolúciós kutatások központjában áll és a mutáció igen csábító elméletnek tűnik. Azonban valószínűtlen, hogy egyetlen mutáció egy új egyéniséget hozzon létre.

"Sikeresen elcsíptek egy genetikai mutációt, ami kikapcsolta ezeket az izmokat" - utalt vissza a kutatásra Richard Potts, az Smithsonian Intézet Emberi Eredet Program igazgatója. "Azonban túlságosan spekulatív az elmélet, mellyel ezt a folyamatot az agyhoz kapcsolják."

A Pennsylvania Egyetem csapata a kisérlet során egy DNS szekvenciában izolált egy új gént a 7. kromoszómában. Ez egy olyan géncsoporthoz tartozik, ami az izmok összehúzódásához szükséges protein termelődését gyorsítja fel. Eredetileg a tudósok egy izomsorvadásos betegség biológiai alátámasztásához kerestek bizonyítékokat. Miután azonosították a mutációt, az azt követő nyolc hónapot az evolúciós hatások megfejtésére fordították. A különböző izmokban különböző proteinek termelődtek, a harapó és rágó izmokban az MYH16 gén volt a meghatározó. Azonban a kutatók felfedezték, hogy az embereknél létezik egy mutáció, ami meggátolja a MYH16 protein felhalmozódását. Ez korlátozza az izom méretét és erejét. A főemlősöknél - mint például az emberszabású majmok - az állkapocs izmai tízszer erősebbek az emberinél. Esetükben igen magas a protein szint és a vastag izmok a koponya csontos kiszögelléseihez csatlakoznak.

Mikor alakulhatott ki ez a genetikai szétválás? A tudósok szerint egy fajnál a genetikai változások aránya az idők során viszonylag állandó marad. Ezért a Pennsylvania Egyetem csapata beleásta magát az őskori leletekbe, hogy megállapítsák mikor vált kisebbé és áramvonalasabbá őseink állkapcsa a majomszerű lényekéhez képest. A Homo habilis volt a legkorábbi ismert faj, ami több mint kétmillió évvel ezelőtt koponya és állkapocs terén különbségeket kezdett mutatni a majmokkal szemben. A Homo vonal virágzásnak indult, hamarosan megjelent a finomabb csontozatú Homo rudolfensis, ergaster és erectus. Eközben a kiugró szemöldökcsonttal és állkapoccsal rendelkező Australopithecus afaransis és a Paranthropus robostus végleg eltűnt.

A koponyát korlátozó erős izmok eltűnésével a Homo koponyájának alakja megváltozott és alkalmassá vált egy jóval nagyobb agy befogadására. A kutatók szerint ez a mutáció nyitott meg egy evolúciós folyamatot, melyben az agy legyőzte az erőt, bár feltehetően ennek betetőződéséhez újabb egymillió évre volt szükség. A mutáció a viselkedési változásokra is magyarázatot adhat. A majmok erős harapásaikat használják a társadalmi rend fenntartásához, míg a korai emberek már inkább az együttműködésre támaszkodtak.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
gy  
2004. ápr. 03. 02:59 | válasz | #87
Nem igazán egy kategória a kettő. A hipnózisnál szinte teljesen átadódik a kontrol egy másik személyhez, aki igen hathatós szuggessziókat tehet. Önhipnózisnál ugyancsak egy megváltozott tudatállapotba hozza az illető magát, de igazán mély hipnózist sem nagyon tud elérni, így túl drasztikus hatású szuggesziókat sem nagyon tud adni magának. (IMHO. De nem vagyok egy hipnózis-szakértő.)
Zéta  
2004. ápr. 02. 15:40 | válasz | #86
Mennyivel jobb az önhipnózis a hipnózisnál?
gy  
2004. ápr. 01. 22:28 | válasz | #85
Privátban kéne inkább beszélni.
Tisztában vagyok a hipnózis veszélyeivel. De, az sosem ok nélküli, ha nem tudunk visszaemlékezni dolgokra. Annak valamilyen pszichés-lelki ok áll a hátterében (még csak nem is kell traumásnak lennie, függhet pl. a szemlélettől is, korábban tudatosan elfelejteni kívánt dolog is lehet, stb.). A hipnózis problémája az, hogy túl drasztikusan előrángatja azt, amit fokozatosan kellene a felszínre hozni, feldolgozással egybekötve. És vannak más technikák is, amik "kompatibilisebbek" az ember pszichés rendszerével.
Egy neuron több _ezer_ másikhoz kapcsolódhat? Na, ezt nem is tudtam, azt gondoltam, párhoz-pártízhez. De a szám akkor is hatalmas, ha nem bármalyik kapcsolódhat bármelyikhez.
Egyébként különösebb trükkök nélkül is nagy különbségek lehetnek emberek pl. külső információk befogadásának képességében: ingerszegény környezet vs. ingergazdag környezet, stb.
2004. ápr. 01. 19:47 | válasz | #84
Szóval nem árulod el, miről van szó.

Nem akarom letörni a lelkesedést, de sok kutató szerint (pl. Hopfield) nem véletlenül akarod elfelejteni azokat a dolgokat, amiket csak hipnózisban érhetsz el. Az agyad kényes jószág, a természet jószerivel először fejlesztett ki ekkora idegszövetet, elég sok stabilitási és egyéb problémával küzd. Ha belenyúlsz ilyen trükkökkel, mint a hipnózis, könnyen lehet hogy mondjuk valamikor később emiatt epileptikus rohamot kapsz vagy funkcionális zavaraid lesznek. Mint sok minden másról, erről is keveset tudunk. A kapcsolatok számát általában kicsit túllihegik: valójában egy neuron maximum néhány ezer másikhoz szokott kapcsolódni. Arról nem is szólva, hogy az agy nem egy struktúrálatlan idegsejt-massza, bezony van pl. egy komoly kolumnáris szerveződés, amely arra utal, hogy igen sok neuron ugyanazt a funciót látja el (ez kell is, mert egy kiesése nem okozhat komoly zavarokat), a milliárdnyi sejt nagy része pedig a kisagyban van, amelyről meg tudjuk, hogy léte nem elengedhetetlen a magas szintű szellemi folyamatokhoz. Harmadrészt meg az embernek kb. százezer génje van, amiből túl sok nem foglalkozhat az aggyal, tehát az összes bevitt információ javarészt a külvilágból származik, nem eleve kódolt, így aztán feltételezhetjük, hogy agyunk eleve közel optimálisra van kialakítva a külső információk befogadásában, így aligha lehet különböző trükkökkel büntetés nélkül százszorosára tuningolni (mert ha így lenne, alapból így működnénk).
gy  
2004. ápr. 01. 19:03 | válasz | #83
Fogalmazzunk úgy, hogy kvázi végtelen. Tulajdonképpen nem is egy tudos fogalmazte ezt így meg, hanem erre hajlanak úgy általában is az agykutatók mostanában. Pl., ha a memóriát vesszük, hipnózisban elképzelhetetlenül sok részletre emlékszik az ember az életéből. (Hipnózisban egyébként a tanulás, és sokminden más is sokkal jobban megy.)
Hozzávetőleg 100 milliárd idegsejt van az agyban, és az összes lehetséges összekapcsolódási variációk száma olyan nagy, hogy a csillagászok sem szoktak hozzá ekkora számokhoz... És ma már tudják, hogy nincs egy külülhatárolható "memóriaközpont" az agyban, valószínűleg az összes agysejt hozzájárul a dologhoz valamilyen formában.)
2004. ápr. 01. 18:55 | válasz | #82
Tényleg leszűkítetted: körülbelül két és félezer paradigma és vizsgálati szint maradt az eredeti negyvennégyezerből. Mi lenne, ha nem találgatnék tovább, hanem megmondanád, mire gondolsz? :)
gy  
2004. ápr. 01. 18:51 | válasz | #81
Sokat írtak az agyról, de ezek mind kategóriákba sorolhatók. A legtöbb agykutató az agy kémiájával foglalkozik, mások mikroszkópon keresztül vizsgálgatják. De van egy mostohábban kezelt terület, amivel kevesebben foglalkoznak (talán mert nem vezet nagy profitot hozó termékekhez, pedig többnyire ez a kutatások egyik fő célja, feltétele). Ezzel eléggé leszűkítettem a kört.
gy  
2004. ápr. 01. 18:46 | válasz | #80
Azt mondjuk én sem tudom, ki és mire alapozza az Einsteines számot, meg a hasonlókat. És mire is vonatkozik a szám.
2004. ápr. 01. 18:44 | válasz | #79
Elég régóta magyarázom, hogy semmiképp sem végtelen, meg hogy itt nem lehet számokat használni, de úgy látszik, nem győztelek meg... Melyik tudós nevezte végtelennek az agy kapacitását? Miben 25x-ös a változás?
2004. ápr. 01. 18:41 | válasz | #78
Tudod te, mennyit írtak az agyról? Mégis hogy lehetne nekiállni, dobjam be a google-ba, hogy "agyműködés"? Miért titokzatoskodsz? Valami paradologról van szó?
gy  
2004. ápr. 01. 18:39 | válasz | #77
Pl. a memorizálási készség is jól mérhető. És több hasonló képesség. (Az IQ-t is írhatnám, de az sokak szerint nem fejleszthető, és nem akarok vitatkozni velük.)
Az agy (max.) kapacitását pár ismert tudós "végtelennek" nevezte. Ehhez képest pl. egy 25x változás szinte semmi.
2004. ápr. 01. 18:38 | válasz | #76
Picit félreérthető, amit írtam. Természetesen lehetséges a szellemi képességeket egyes jól meghatározható területeken számszerűsíteni, viszont egy általános mutató nem létezik és nem is létezhet. Ha valaki favágó, agya valószínűleg zseniális a favágásra, ha zenész, jól ért a dallamokhoz, de a kettőt összehasonlítani olyan lenne, mint egy jól fejlett nílusi krokodilt összevetni egy gobelin szőttessel.

Én azt tételezem fel, hogy "az agyunk x%-át használjuk" kitétel mögöttes sugallata igazából abban van, hogy megnyugtassa a hallgatót: lehetne ő nagyon okos is, csak még nem fedeztük fel hogyan, de ha rájövünk, biztosan megmondjuk majd. Na meg hogy példaként lehessen állítani Albert Einsteint meg az aktuális szektavezetőt, aki már akár 15%-át is kihasználja... Ezek a mögöttes sugallatok viszont mindenképp hazugságok, bármit is jelentsen a százalék, és ezért nem tetszik.
gy  
2004. ápr. 01. 18:36 | válasz | #75
Amire utaltam, az nincs még 100%-osan ;) igazolva tudományosan, folynak a kutatások. Ezért nem szeretném ezt itt tárgylni, de ha valóban érdekel, és utánanézel az agyműködés témaköreinek (inkább fizikális, mint kémiai), akkor szerintem könnyen megtalálod. Ha meg nem érdekel annyira, akkor meg minek?
2004. ápr. 01. 18:15 | válasz | #74
Azaz azt mondod, 1. a szellemi képességek fejleszthetők, és 2. az átlagember nem rendelkezik maximális képességekkel. Nahát :) Épp azért hívjuk átlagembernek... Ezeket senki sem vitatja, én egyedül az "agyunk 4%-át használjuk ki" populáris hazugságába kötöttem bele. Persze hogy fejleszthetőek a szellemi képességek, de ezt nem lehet lemérni, és ha neadjisten mégis lehetne valahogy, akkor
sem lesz huszonötszörös változás semmiben.
2004. ápr. 01. 18:09 | válasz | #73
Legalább valami rávezető nyomot adj, könyörgöm, még ha nem is akarsz belemenni... :)
gy  
2004. ápr. 01. 16:44 | válasz | #72
És a másodikhoz: a meccset nem az Isten létére vagy nem létére értettem, hanem arra, hogy a világ valóban olyan "prózai"-e.
gy  
2004. ápr. 01. 16:02 | válasz | #71
Az első mondathoz még annit, hogy vallásosnak lenni IMHO azt jelenti: elfogadni egy _adott_ vallás világ- és istenképét. És nem azt, hogy nem ateistának és materialistának lenni. Kár, hogy sokan csak ezt a két véglelet ismerik, és nem tudják elképzelni, hogy a kettő között van "némi" átmenet.
gy  
2004. ápr. 01. 15:56 | válasz | #70
Meglepő a reagálásod.
gy  
2004. ápr. 01. 15:54 | válasz | #69
1. Isten (úgy is, mint valamely többnyire ismeretlen teremtő erő, stb. - tehát nem szakállas bácsika) létének nem kizárása != (nem egyenlő) vallásosság.

2. Inquisitor nem egy mondattal akarta bizonyítani Isten létét, hanem csak egyszerűen mondott 2 ellenérvet az te állításodra. Ennyi.
Barom  
2004. ápr. 01. 15:54 | válasz | #68
szerintem viszont még próbálkozásnak is gyenge volt.
gy  
2004. ápr. 01. 15:49 | válasz | #67
Mellesleg a megválaszolt rész beidézése nem a "mi(ki?) módszerünk", hanem bevett gyakorlat az internetes kommunikációban.
Barom  
2004. ápr. 01. 15:48 | válasz | #66
kedves gyé akkor válaszolj légyszives (magyarán magyarázd el, hogy hol is a matt):
""a valóság mindig prózaibb mint amit az ember a nagy ismeretlen mögött sejt"
A quantumfizika, a nem-lineáris matematika (káosz) nem ezt mutatja :)"

akkor mit mutat? és mi köze ennek a valláshoz?
az ő mondata akkor lenne igaz ha a quantumfizikusok megtalálták volna istent. én ilyenről nem hallottam, ha mégis így van, legalább egy forrást adhatnál.
gy  
2004. ápr. 01. 15:42 | válasz | #65
Nézd, szerintem Inquisitor válasza tökéletes ellenérv volt arra, amit írtál.
Ha meg kurvaanyázni akarsz, inkább a sarki kocsmát ajánlom, vagy egy megfelelő index fórumot.
Barom  
2004. ápr. 01. 15:33 | válasz | #64
köszönöm az építő kritikát kedves gy!
legközelebb igérem én is más mondandójának idézgetésével és kiforgatásával fogok indítani és meg sem állok egy kiadós kurvaanyázásig.
remélem átláttam a módszeretek lényegét...
gy  
2004. ápr. 01. 15:32 | válasz | #63
Ja igen:
"Ok, a 30% tényleg nem a tiéd volt, de azt írtad, hogy láttál munkákat, ahol 100%-nál kevesebbet hoztak ki."
- Rosszul fogalmaztam. Nem voltak százalékok, tehát nem volt meghatározva maximum, így nem is lehetett ehhez hasonlítani. Csak annyi, hogy az "áltagember" kevesebbet vesz igénybe a mindenképp lehetséges kapacitásból (amit egy kis gyakorlással bárki könnyen elérhet; és ez még messze nem kimagasló teljesítmény, főleg nem a maximum). (Itt többek között olyan képességekről van szó, mint memorizálási készség, emlékező készség, stb.)
gy  
2004. ápr. 01. 15:17 | válasz | #62
Miért nem ismered be, hogy egy "matt"-tal egyenlő Inquisitor válasza? :D (Lejátszott meccs, most már hiába borítod fel az asztalt.)
gy  
2004. ápr. 01. 15:05 | válasz | #61
Sőt, a "magyar" szó talán törölhető is. (Mármint az alábbi mondatból, mielőtt valaki félreértené.)
gy  
2004. ápr. 01. 15:02 | válasz | #60
"Gyakorlatilag egyetlen, fizikailag mérhető neurális jelenséget sem tudtak még visszavezetni a megfigyelt képességekre, más szóval, az agy mérhető paramétereiből egyelőre nem lehet semmit levonni a hétköznapi teljesítményre vonatkozóan."
- Ez bizony nem így van. Nézz utána, de itt nem akarok belemenni. (Nem csoda, hogy nem tudsz róla, a magyar nurológusok által kevéssé ismert területről van szó. Abba se akarok belemenni, hogy miért nem erre koncentrálnak.)
gy  
2004. ápr. 01. 14:59 | válasz | #59
Hát, a te válaszaid sokkal alacsonyabb színvonalúak.
Barom  
2004. ápr. 01. 09:38 | válasz | #58
egyébként te hívő vagy, vagy fizikus, vagy hívőfizikus vagy pusztán csak egy egyetemista aki alig megszerzett tudására oly büszke, hogy úgyérzi, megengedheti magának hogy lenézően odavesse válaszait a tudatlan tömegeknek mint kutyáknak a koncot.
nos a valóság itt is bizonyára sokkal prózaibb :)
Barom  
2004. ápr. 01. 08:48 | válasz | #57
inkvizitor: érdemtelennek tartom félvállról odavetett kétsorosaidat a válaszra, mert ebben a formájában nincs bennük semmilyen logika, csak kötekedés.
légyszives kímélj meg a jövőben az idézet-fikázás válaszaidtól.
ha mondandód van akkor érvelj mellettük legalább még két sornyit.
2004. ápr. 01. 05:45 | válasz | #56
Ok, a 30% tényleg nem a tiéd volt, de azt írtad, hogy láttál munkákat, ahol 100%-nál kevesebbet hoztak ki. Szerintem az biztos nem az agy "elméleti maximális teljesítményéhez" képest számolt kihasználtságára vonatkozik, hanem valami egyedi paraméterre.

Sajnos amit írsz, az vágyálom. Gyakorlatilag egyetlen, fizikailag mérhető neurális jelenséget sem tudtak még visszavezetni a megfigyelt képességekre, más szóval, az agy mérhető paramétereiből egyelőre nem lehet semmit levonni a hétköznapi teljesítményre vonatkozóan. Eltekintve persze az olyan közel triviális dolgoktól, miszerint ha valakinek ilyen oldali agyvérzése volt, akkor mondjuk feltehetően beszédproblémái vannak stb. Semmi midikloriánokhoz hasonló valamit nem találtak, amiből ha sok van, a páciens jobban érzi az erőt vagy magas az IQ-ja. Ha pedig találnánk is majd valami ilyesmit, akkor a centrális határeloszlástételnek megfelelően várhatóan az is valami szép normális eloszlás lesz majd, azaz van egy átlag és onnan szépen Gauss szerint csökken mindkét irányba. És nem valami ronda heavy-tailed eloszlás, ahol lehet találni a normálistól tízszer vagy százszor magasabb "teljesítményű" embereket (de csak mert ők gyúrtak a Nobel-díjra).
gy  
2004. márc. 31. 21:16 | válasz | #55
Szerintem nem tőlem kérted, mert nem én jöttem a 30%-kal. És az, hogy leírtam, hogy nem csak a tüzelés gykorisága, stb. mérhető, nem azt jelenti, hogy azt gondolnám, hogy így meghatórozható egy maximum. Sőt, azt írtam, nem hiszem, hogy meg lehetne határozni a "abszolút 100%"-ot.
Viszont, meg lehet határozni egy átlagot különféle mérhető dolgok terén, és mérni az ettől való eltérést. Persze nem biztos, hogy ez sokat jelent, ezt vissza is kell igazolni (milyen hatásai vannak egy adott "paraméternek" a különféle kélpességekre, stb.).
2004. márc. 31. 08:46 | válasz | #54
Nevetséges, hogy mindenféle mérőszámokkal akarjátok meghatározni egy szerv működését. Egy organizmus kétféleképpen működhet, jól és rosszul. Hogy valaki mennyire tudja "hatékonyan" használni a fejét gondolkodásra az attól függ milyenek az idegsejtjei közötti neuronkapcsolatok. Legjobb példa erre az a amerikai kölyök, akinek 8 éves korában szétlőtték a fejét és annak ellenére, hogy az agytérfogatának 70%-a a falon kötött ki, némi mozgásszervi és beszédbeli rendellenességtől eltekinve teljesen normális. Az már más kérdés, hogy az maradék agyának a neuronhálózata sürüségben a többszöröse a normális emberének.
2004. márc. 30. 21:01 | válasz | #53
Igen, akkor mire vonatkozik a 30%? Kértem, hogy írd le. Az energiafelvételre? Agyunk átlagosan a maximális energiafelvételének csak 30%-ával működik? Lehetséges, de valóban azt jelentené-e ez, hogy akkor csak 30%-át használjuk ki? Nem-e inkább azt, hogy általában teljes kapacitásának csak ennyied részére van szükség? Lehet mérni elektromos aktivitást, anyagcserét, de ezek mind globális jelzők és nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem-e létezhet olyan agyfelépítésű ember, aki mondjuk fele olyan energiával kétszer olyan okos, bármit is jelentsen ez.
gy  
2004. márc. 30. 20:42 | válasz | #52
Nem csak a tüzelést lehet mérni az agyműködéssel kapcsolatban.
2004. márc. 30. 17:56 | válasz | #51
Igaz, hogy az agyban feltehetőleg magas a redundancia, de a sérülésekhez történő alkalmazkodás igazából a flexibilitását mutatja, nem azt, hogy nagy része felesleges. Lehet hallani olyan sérültekről is, akiknél az agy jelentős része kiesik és mégis képes élni, de ugyanakkor sokszor a legkisebb agyvérzés vagy daganat is nagyon súlyos mentális problémákat okozhat.

Egyetlen, pontosabban kétféle értelmes válasz lehet arra a kérdésre, hogy hány százalékát használjuk agyunknak: vagy 0%-ot használunk, vagy 100%-ot, és nekem az utóbbi jobban tetszik - már csak azért is, mert a természet nem nagyon szokott felesleges dolgokat kifejleszteni, agyunk kajánk közel felét emészti fel, és ha egy része felesleges lenne a túléléshez, már rég megszabadultunk volna tőle. Ehhez a két értékhez nem kell definiálni semmit, de aki köztes értékekhez ragaszkodik, az ugyan írja már le, hogy jött ki neki a szám.

Egyébként egyszer olvastam valami urban legends oldalon erről a 4%-ról: állítólag először a 60-as, 70-es évek misztikusainál jelent meg ez a butaság, de ma már szinte közhellyé vált, ami kissé szomorú, főleg, ha tévébemondók ezzel vezetnek be műsorokat.
2004. márc. 30. 17:52 | válasz | #50
Gy, inquisitor, sunyi, látom, rákattantatok a témára :) Azért írtam azt a számot, mert nem tudni mi az, hogy az agy kapacitása, meg hogy azt hogy lehet kihasználni valamilyen mértékig. Ennek a fogalomnak szerintem nincs jól definiálható értelme, és sehol sem láttam ilyesmit - tudományos publikációkban sem - , mint ahogy azt egyébként ti is leírtátok. A tudományos munkák vonatkozhatnak a kortikális struktúrák reprezentációs tulajdonságaira, mint például az idegsejtek tüzelésének statisztikájára. Igen, egy neuron relatíve ritkán tüzel, de ez nem jelenti azt, hogy ezen kívül nem használod, mert sokszor épp a tüzelés hiánya az információ. Igen, vannak területek, amelyek kevésbé aktívak, de ott sokszor egészen más az anatómai elrendezés és az előforduló idegsejttípusok (van vagy kétszáz féle), és egyszerűen nem mindig tüzelnek. De az aktivitás mibenléte is vitatott: a jelenlegi technikákkal képtelenség a sejtek működésének teljes rögzítése, és nem tudni, hogy amikor egy sejt nem produkál látványos kisüléseket, mit csinál pontosan: lehet, hogy más jellegű komputációt végez. Magyarán annyira keveset tudunk az agyról, hogy gőzünk sincs, mire lehet potenciálisan képes vagy mire nem. A másik gond ezzel a százalékozással az, hogy implicit feltételez egy mérőszámot, amivel különböző emberek agyát össze lehet hasonlítani - száz éve próbálják beleverni a fejekbe, hogy ilyen mérőszám nem létezik, mert minden szellemi teljesítmény egyéni.
2004. márc. 30. 17:50 | válasz | #49
"a valóság mindig prózaibb mint amit az ember a nagy ismeretlen mögött sejt"
A quantumfizika, a nem-lineáris matematika (káosz) nem ezt mutatja :)
Barom  
2004. márc. 30. 16:02 | válasz | #48
a valóság mindig prózaibb mint amit az ember a nagy ismeretlen mögött sejt hajlamosak vagyunk csodákat keresni és közben nem látjuk a fátol az erdőt. hogy honnan tudom? nem tudom, de ez sokkal prózaibb verzió mint isten meg a menyország ergo valszleg közelebb is áll a valósághoz mint az ájtatos hitgyülekezetek cseppet sem tudományos alapokon nyugvó feltételezései amiben csak hinni könyebb de értelme nem sok van.
a vallás véleményem szerint egyfajta menekülés és a megtört vagy tudatlan tömegek önhipnózisa táplálja. az a tény, hogy egy több ezer éves irományt készpénznek vesz egy huszonegyedik századi elvileg felvilágosult ember már kisebbfajta bizonyíték a következtetés helytelenségére.
ennyierővel a föld tényleg banán alakú.
2004. márc. 30. 15:20 | válasz | #47
"isten nincs és a halálunk után mi sem vagyunk."
Hmmm. De jó, hogy te mindkét kérdésre tudod a választ. De honnan? ;)
Zéta  
2004. márc. 30. 13:54 | válasz | #46
Az egyházat és a tudományt igenis szét kell választani. Ezen az a tény sem változta, hogy vannak olyaonok egyházi személyiságek, akik jelentős tudományos tevékenységet folytatnak. Pont ez a tény mutatja, hogy kettő lényegében szétvált. Ha az egyház beleszólna az ő kutatásaikba, akkor sehol sem lennének a tudományban.
Zéta  
2004. márc. 30. 13:48 | válasz | #45
Nézd, a felmérés (ami 66%-ot mondot) önbevalláson alapult, a barátom meg jezsuita papnövendék, így vele nem fogok vitatkozni ezügyben. Nyílván nem fogja lejáratni a saját egyházát hamis állításokkal.
Kifli  
2004. márc. 30. 13:37 | válasz | #44
énis  
2004. márc. 30. 09:25 | válasz | #43
ez jó! ez nekem is teccik!! ilyen felfogásból még nem néztem ;)
Barom  
2004. márc. 30. 08:44 | válasz | #42
isten nincs és a halálunk után mi sem vagyunk. aki ezt képtelen elfogadni az korlátolt mert nem lát túl a saját kicsinyes élniakarásán. az emberiség léte érdektelen az univerzum szempontjából. a szabály nem az, hogy ahol meg van az élet kialakulásához szükséges összes feltétel ott kialakulhat az élet, hanem az, hogy ott ki is alakul. innentől kezdve már látható, hogy pusztán a környezetünk alkotta szükségszerű következmény vagyunk nem pedig valamiféle isteni csoda...
Sunyi  
2004. márc. 30. 08:31 | válasz | #41
Persze!

És akkor Einstein és Maxwell ugyanúgy 100%-át használta az agyának, mint egy mostani ELTE-s vagy akármelyik más főiskolás/egyetemista? (Sőt SzVSz a mai főisk/egyetemisták sokkal széleskörűbb és "teljesebb" tudással kell rendelkezniük, ha 4-egész fölötti átlaggal akarnak levizsgázni...) S csak a maguk korában voltak zsenik?

Vagy szerinted ez egyedfüggő?
gy  
2004. márc. 30. 00:55 | válasz | #40
Nem is nagyon van olyan, hogy "100%". Az agy talán a legkevésbé "megszilárdult" szerv. Folyamatosan változik, újabb és újabb kapcsolatok alakulnak ki, ill. át. (Sőt, - mint ma már tudjuk - új idegsejtek is keletkeznek.) Nem hiszem, hogy meghatározták volna, max. mennyi kapcsolat lehet az agyban, ill. max. mennyi agysejt lehet az agyban. (Apropó, a szerkezetét csak vázlatosan tartalmazza a DNS-ünk, agyunkat mi magunk formáljuk életünkkel, gondolkodásmódunkkal, stb.)
2004. márc. 29. 22:22 | válasz | #39
A 2% nyilván baromság, de nagyobb koponyákról tatják, hogy olyan 25-30%-ban használták ki agykapacitásukat.
Az agy tele van alvó részekkel, mivel ezen területek jórészét alig vagy egyáltalán nem használjuk, nem is tudták pontosan kideríteni pontosan mire szolgálnak.
Ebben az a pozitívum, hogy bizonyos extrém agysárülések esetén előfordul, hogy a "maradék" rész alvó része átveszi az elveszett részek funkcióit ...
gy  
2004. márc. 29. 21:43 | válasz | #38
Hát, legalábbis egy kérdőjel a végére a minimum volna.
ender  
2004. márc. 29. 19:38 | válasz | #37
A cim azt hiszem a "nem baszol fel?!" kategoria elso helyezettje...
gy  
2004. márc. 29. 19:30 | válasz | #36
Tudnál erről mutatni tudományos bizonyítékot? Mert én éppen tudományos munkákban láttam 100%-nál jóval alacsonyabb értékeket. És egyébként is, mi a 100%? A képességeket folyamatosan lehet fejleszteni: így már 100% fölött járunk, vagy hogy is gondolod?
2004. márc. 29. 19:16 | válasz | #35
Bocs, felreertelmeztem a szoveget, szoval eltekintve az "Egy" kiteteltol.
2004. márc. 29. 19:14 | válasz | #34
A vicc az, hogy szerintem a cim egy evidencia...
2004. márc. 29. 19:12 | válasz | #33
De mindenestre a cikk bombasztikus címét lecserélném valami kevésbé provokatívra.
2004. márc. 29. 19:10 | válasz | #32
Szerintem is ez a helyesebb hozzáállás. Ritka az, hogy a természet annyira megengedő legyen, hogy egy mutáció életben marad. Sokkal valószínűbb, hogy szelekciós nyomás alakult ki az agytérfogat növelésére, és ennek következményeképp egy darabig igen nehezen szültek a nők (még ma is igen nehezen szülnek), aztán egy ilyen mutáció picit segített.
2004. márc. 29. 19:05 | válasz | #31
Az ember 100 százalékát használja az agyának. Ez a 4 százalékos dolog egy nagy ökörség, amit minden szektás társaság és ufómagazin előszeretettel hirdet.
2004. márc. 29. 18:02 | válasz | #30
Minden olvasott szovegbe beleertelmezel dolgokat. Persze ki igy, ki ugy, es az elofordulaht, hogy a tobbseg maskepp mint a szerzo gondolta. Ebbol aztan konnyen lehet tevhit. Ami ugyan hit, csak teves.
csab  
2004. márc. 29. 17:40 | válasz | #29
Erről a kérdésről, amit írtál fogalmam sincs.

Magán véleményem a következő: Az ószövetség az egy érdekes valami. Egyfajta keveréke a zsidó történelemnek, a vallásnak és az Isteni kinyilatkoztatásnak. Időnként arról szól, ahogy a zsidók lemészárolják a környező népeket Isten nevében, időnként pedig a szeretetről és megbocsájtásról. A mózesi törvények egy részét más népektől vették át (ez köztudott), részben ők maguk hozzáírtak és isteni törvényként állították be.

A Jézusi tanítás is összecseng ezzel: ne a szombat megtartásával (emberi törvény), hanem egymás szeretetével foglalkozzatok.

Az újszövetség szerencsére jóval tisztább az ószövetségnél.

Isteni kinyilatkoztatást egyébként minden vallás hordoz magában. A mai kereszténység a harmónia kialakításával, meditációval sok dolgot már átvett a távolkeleti vallásokból is.
2004. márc. 29. 17:21 | válasz | #28
Kedves Csab!

"A biblia nem minden sorát kell szószerint venni". No de nem azt mondja a keresztény egyház, hogy a biblia isten szava? Beleértelmezel dolgokat isten szavába? Hm.
ps: nem vagyok hívő, csak érdekes volt ez a gondolat!
Tikal  
2004. márc. 29. 16:47 | galéria | válasz | #27
ez kb anniyt jelent hogy az ember anyagbol, földből, mint minden, de az embernek megadatott más is: lélek.
csab  
2004. márc. 29. 16:38 | válasz | #26
Az egyházat és a tudományt ne válasszuk szét.

Egy-két nagy katolikust megemlítenék:
- Heisenberg
- Pasteur
- Mendel (genetika, bencés szerzetes)
- Maxwell
- Ampere
- Volta
...
2004. márc. 29. 16:22 | válasz | #25
A tudománnyal párhuzamosan úgy néz ki az egyház is felődik, mert kb. 50 évvel ezelőtt még nem ez volt az álláspontjuk...
Tudják, hogy a régi hülyeségüket már csak kevesen vennék be, úgyhogy kitaláltak valami mást hogy fenn tudjon maradni az egyház.
Már régen is voltak pénzéhes kreatív emberek, ők találták ki az egész vallást hogy átverjék az akkori agyatlan embereket. pl.:Cédulák eladása egész tömegeknek természetesen nem alacsony áron.
hm...És még ők hirdették a szegénységet...
2004. márc. 29. 16:21 | válasz | #24
Foleg, hogy rengeteg mindent meg a fent marado 2% se ert.
csab  
2004. márc. 29. 16:04 | válasz | #23
Kedves F. Roland. Örülök a problémafelvetésnek.

A biblia nem minden sorát kell szószerint venni. Az egyszerű embereknek íródott.

Ezt meg kell érteni, hogy nem kezdhették úgy a bibliát, hogy Isten megteremtette az anyagot (energiát), megalkotta hozzá a fizikai törvényeket (Maxwell egyenleteket, alagút effektus,...). Ezt ugye az emberek 98%-a sosem értené meg.
csab  
2004. márc. 29. 15:58 | válasz | #22
Itt sok dolgot szerintem félreértesz (ne haragudj):

Egyházi tanítást egyes emberekre levetítesz (papok).

1. Ha bolond a matektanárom -> a matematika hülyeség (ez ugye komoly tévedés)

2. A papok 70%-a vadházasságban él: mivel katolikus vagyok és sok papot személyesen ismerek, ezzel nem értek egyet. Inkább az jellemző, hogy olyanok mennek papnak, akiknek a cölibátus könnyű (nem is akartnak megházasodni)...

3. Az ösztönvilágtól való elszakadás: az állatvilágban az anya élete árán is felneveli a gyermekét, az állatvilágban nincs születésszabályozás,...

2004. márc. 29. 15:55 | válasz | #21
Ezzel csak az a baj, hogy mind az evolúció, mind a teremtés hívei szerint "bibliaellenes". Ugyanis:

1Móz 2:7: "És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából..."

1Móz 2:19: "És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat..."

Az első még lehet evolúció, a második azonban semmiképpen sem, mert az ember teremtése után történik, és amikorra az ember kialakult, "a földből" már nem jöhetett létre élet!
Zéta  
2004. márc. 29. 15:41 | válasz | #20
A folyamatos fejlődés megkérdőjelezhető. Az ösztönöktől való elszakadásról meg csak annyit, hogy egyes felmérések szerint a papok kétharmada lényegében vadházasságban él. Egy papnövendék barátom saját tapasztalata alapján azt mondja, hogy az arány kb. 70%.
csab  
2004. márc. 29. 14:16 | válasz | #19
Én vallásos vagyok és az egyház álláspontját leírhatom, ha érdekel. Nem muszáj elfogadni, de meghallgatni szerintem mindenképpen érdemes.

Ember / állat közti különbség

-Az ember részben az állatvilágból fejlődött ki, részben pedig lelket kapott Istentől. Egy bizonyos intelligencia elérése után az állatvilág képessé vált arra, hogy az emberi lelket magába fogadja.
- Az első ember, ilyenformán a homo sapiens, amelyik eszközöket készített és a falra pingált.

Az alapvető különbség a természet fölötti, a transzcendens megjelenése. Olyan dolgok, melyeket az anyagi világból nem lehet levezetni:

- Művészet (falra festés,...)
- Vallások, babonák, hiedelmek kialakulása (az állatvilág nem foglalkozik Istennel)
- Történelem, folyamatos fejlődés
- Szabad akarat (az ösztönöktől való elszakadás, függetlenedés lehetősége)

Röviden ennyi. Elképzelhető, hogy helyes, elképzelhető, hogy nem, de szerintem van benne ráció.
Tikal  
2004. márc. 29. 14:13 | galéria | válasz | #18
az életet...
2004. márc. 29. 13:51 | válasz | #17
Nálam a SHIT Gyülekezetében kinevetjük az evolúciót úgy ahogy van a sátán munkája ez az emberekben hogy vakok legyenek.

Istent a Homo SokPénztAkarokÉsBefolyásolniATömegeket faj teremtette.
vice  
2004. márc. 29. 13:30 | válasz | #16
Ez jó :)

Amúgy iSTEN melyik embert teremtette? A Homo Sapienst? A Homo Erectust? Vajh?
gz8  
2004. márc. 29. 13:09 | galéria | válasz | #15
És ennek mi köze a genetikához?
2004. márc. 29. 13:03 | válasz | #14
Az embert az isten teremtette aztán kiűzte a paradicsomból mert a sátán megkisértette (igaz a mindenható és végtelenül igazságos isten ezt előre tudta mégis felháborodott és büntetett). Aztán hogy a saját hibáját ránk kenje jobbal megölte az egyetlen (halhatatlan) fiát hogy aki benne hisz és adakozik az egyházaknak szektánkak az ne kárhozzon el. Ja persze a fia vele teljesen egyenlő mert a tízparancsolatot másként ki lehetett volna dobni (ne imádj idegen isteneket stb).
Zéta  
2004. márc. 29. 12:40 | válasz | #13
Közvetet módon ez előfordulhat. Egy újszülött feje ezzel a csökkent izomtömggel és taréj nélkül is elég nagy, ami gondot okoz a szülésnél. Egyetlen fajnál sem jár akkora kockázattal a szülés, mint az embernél.

Azért az is elképzelhető, hogy a mutáció kikényszerítette az inteligencia növekedését. A csökkent erejű harapás mellett csak úgy élhetett túl a faj, ha képes volt a táplálék megfelelő előkészítésére, ehetővé tételére. Ahhoz pedig ész kellett és szerszámhasználat.
nbvbnv  
2004. márc. 29. 11:19 | válasz | #12
Ez igy pontatlan, hogy hany szazalekat hasznalja. Valojaban igy kellene: hany szazalekat hasznalja a gondolkodasra. A tudomany mai allasa szerint jelenleg ez 4%. A legnagyobb terulet pedig a memoria, szal nem kihasznalatlan az. A termeszet nem alkot felesleges dolgokat. Minden egyeb kamu.
2004. márc. 29. 11:15 | válasz | #11
Most hallgattam eloadason, az amerikaiak szeretik legjobban a ragot :)
2004. márc. 29. 10:07 | válasz | #10
Ajjjajj gyerekek! Mindenki szokjon le gyorsan a rágóról mert olyan álkapcsotok lesz mint egy pitbullnak és ez az agyatokra mehet... :-)
Xebi  
2004. márc. 29. 09:26 | válasz | #9
Ha kisebb az izomköteg, akkor kisebb csont kell az izomköteg tapadásához.
Ha a táplálkozás során a kalcium bevitel nem változik, akkor a megtakarított csont máshová is jó, tehát lehet növelni a koponyatérfogatát.
Viszont kisebb rágóizom, kevesebb táplálékot, vagy könnyebben szerezhető táplálékot kell jelentenie. Azaz ha nem nő az intellegencia, akkor a csoport kipusztul.

Szerintem az evolució központja az édenkert volt, ahol egy kis és zárt területen, könnyű táplálékforrás volt. Az egyedüli csúcsragadozó az ember volt. Vélhetőleg egy kis sziget, sok vizzel. Erre utal az ember szőrtelen, de legalábbis áramvonalas szőrzete, a búvárreflex, és hogy alapvetően le tudjuk küzdeni a víziszonyunkat (még kis korban is!), ellentétben a csimpánzokkal.

Ilyen körben egy kis mutáció középtávon kifejlesztheti az embert. Az egész néhány száz vagy néhány ezer év alatt is lezajlódhat. Gondoljunk arra, hogy az ember négy alapvető rassztípusa milyen gyorsan specializálódott.
Barom  
2004. márc. 29. 09:08 | válasz | #8
szóval csak az állkapocsizmok fogták vissza az agyfejlődést?
olyan erősen fogták a koponyát az izmok, hogy az szerencsétlen mint a kötözöttsonka nem tudott fejlődni? ez elég eröltetett...