 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
A kénsav (a Vénusz felhőinek anyaga) is víz. Pontosabban kén-trioxid vizes oldata, és 100 fok felett nem igazán létezhet folyékony állapotban. A savas-bázisos jelenségekhez hidrogénkötés kell, ami csak bizonyos vegyületekből álló folyadékban jöhet létre. Ilyenek a H2O, NH3, HF, illetve esetleg néhány szerves vegyület. Ezek közül a víz forráspontja a legmagasabb. A hidrogénkötés nagyon érzékeny a hőmérsékletre, így ha a vizet elég nagy nyomáson többszáz fokra melegítjük, abban is fel fog bomlani. A felhők jelenléte még nem elég az esőhöz, ahhoz megfelelő felszíni hőmérséklet is kell. Megfigyelések sem szólnak vénuszi esőkről. A legújabb észlelések alapján úgy tűnik, hogy a magasabb hegyek csúcsát dérszerű ólom bevonat borítja, ami szintén kizárja a savas kémhatású esőket.
|
Kedves Zéta...ki beszélt itt "normál" esőröl ? A "savas esőhöz" nem szükségszerű a víz jelenléte. És egy más összetételű,sűrűségű folyadék "eső" elképzelhető nagyobb hőmérséklet és nyomás mellett is...nem ? :)
|
Valóban vannak holdjai a Marsnak, de azok nagyon kicsik, így nem gyakorolnak számottevő hatást a Marsra. Magyarán nincs említésre méltó árapály jelenség. Valószínűleg ennek tudható be az is, hogy a Marsnak megszűnt a saját mágneses tere, mert az árapályfűtés hiányában kihűlt a magja.
|
Elnézést kérek mindenkitől. Remélem nem ért senkit trauma a hozzászólásom miatt :)
A Marsnak természetesen van holdja, nem is egy: Phobos, Deimos.
Tehát a #36:
Az üledékes közetszerkezetek nem az apály-dagály miatt jönnek létre. Ez a cikkben sem így van leírva.
|
A Marsnak nincs holdja? Ez durva..
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."
|
Az üledékes közetszerkezetek nem az apály-dagály miatt jönnek létre. Ez a cikkben sem így van leírva. Ráadásul a Marsnak nincsen holdja, ezért nincs lényeges mértékű apály-dagály sem.
|
Aztán a marsról visszahoznak egy v. több emberekre nézve halálos baktériumot, vírust, ami visszaérkezéskor egy baleset fojamán elszabadúl, és elpusztítja az egész földi életet!
ilyen feltételek mellett nem éri meg... ez az egész nem tetszik..
..-ohh.. már látom a fényt az alagút végén!.. -te h*lye.. az csak a vonat!...
|
A Vénuszon nincsenek esők, ahhoz túl kevés a víz rajta, és magas a hőmérséklet.
|
Eteleegy nincs igazad. Ha a kritikus tömeg összeáll robbanás nélkül, akkor beindul a láncreakció; persze használnak a bombában neutronforrást, de magától is beindul a folyamat. Az Urán235ösnél ez csak egy 13cmes golyó, a Plútóniumnál csak egy teniszlabda. Viszont a hidrogénbomba úgy működik, hogy előbb felrobban körülötte egy atombomba, és az 1millió ('K,'C,'F-tökmind1)fokos hőmérsékleten a hidrogén atomok Héliummá 1esülnek (melléktermék a "kis" energiafelszabadulás). Az atombombához több mint 99% tiszta U235 kell, a hagyományos atomerőművekben ez csak 4-5% (a többi U238 asszem), a korszerűbb tenyésztőreaktorokban is csak 30% körüli a dúsítás. Viszont melléktermékként a Plútónium(valahányas) létrejöhet/létrejön és ha nem kezelik megfelelően, ez lehet egy veszélyforrás (nem tudom), asszem Pakson is ettől féltek, mikor a kamerák nem láttak le az összetört üzemanyagrudak aljára. Áramforrásként szerintem a legtöbb űreszközben (ha nem az összesben) sima radioaktív sugárzást is használnak, persze a napkollektorok mellett. A terraformálásról meg csak annyit, hogy a Vénuszon is elkezdődött. Lásd szonda-roncsok! Az embernek nem elég 1 bolygót tönkrevágni, elintézi az egész Naprendszert.
"I cannot stand him. He's a liar," Sarkozy told Obama. The US president responded by saying: "You're fed up with him? I have to deal with him every day."

|
És elég kevés látszik a Vénusz felszínén készített képeken. Igaz, 30 éves tachnológiáról beszélünk.
|
az egyiken (asszem a délin), az északin vizből van a jég (legalábbis mostani tudásunk szerint)
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
De hova tűnt ez a sok víz? Ha jól tudom CO2 jégsapkák vannak a marson
|
hm, ebben csak részben van igazad, mert bizonyos tengernagyság alatt már nincs apály és dagály, tehát nem minden, a valamikor tenger által fedett terület volt egyszer valamikor ilyen partszakasz.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Sokkal nagyobb gond a Vénusszal a víz hiánya.
|
Nekem az teccik ebben a cikkben, hogy mennyire ismételgetik, hogy pont a valamikori tenger partján van a szonda. Mennyire király helyre sikerült ledobni. Hát én úgy gondolom, ha ott volt víz az nem egy pillanat alatt tünt el, tehát az a "part" szép lassan vándorolt, így szinte mindenütt ott van, azon a részen belül amit valaha víz fedhetett.
|
Na végre!Jól megszenvedtek érte....
|
Nem lehetne a Vénusz fölös Co2-jét átvinni a Marsra? :-)
|
És a Spirittel mi van? Azt tették le folyómederben, nem? Úgy illett volna hogy ő találja először víz nyomát...
|
Igazad van. Jogos a kérdés...de senki nem várta, hogy ez a mostani expedició mindenre választ ad. Majd a következő...vagy az azutáni! :) Az emberes küldetés indításáig még van idő.Addigra ezek a kérdések is megválaszolódnak...
|
Sajnos a Vénusz megmarad lakhatatlan bolygónak. Ott nem csak 4-500 celsius fok van, mert ha csak ezzel lenne baj,akkor megoldható lenne a probléma. Viszont a nagy hőmérsékelten felül jóval nagyobb nyomás van ott,ami már gond lehet egy technikai civilizációnak. És végül...mondj egy olyan ötvözetet,ami kibírja az űr hidegét és utánna simán "elvan" a Vénuszon hulló savasesőkben...nem véletlenül purcantak ki pár óra után az orosz leszállóegységek. A dög meleg,a nagy nyomás és savesők órák alatt szétszednek bármilyen fémet. Szóval majd egyszer kolonizáljuk...ha tudjuk terraformálni az űrből...akkor talán. De ez még most sci-fi.Marad a Mars.
|
Abban igazad van, hogy az Europán megvan fagyva a víz, mivel nincs légkör és messze a nap, ezért majdnem abszolut 0 fok van. Viszont a tudósok azt feltételezik, hogy kilométerekkel a felszín alatt a hold magjához közel ,lehet annyira meleg (a bazinagy nyomás miatt), hogy elképzelhető, a víz ott nincs megfagyva. Talán nem a legjobb példa de gondolj a télen befagyott Balatonra. A mélyebb pontokon a felszíni jég alatt bizony víz a víz és élet is lehet benne. Na ugyanezt feltételezik at Europáról is...
|
"atom meghajtású űrjármű keltette fel az érdeklődésemet eddig nem mertünk ilyesmivel játszani, és ha becsapódik csináltunk egy szép krátert a marson " Szomorúan tapasztalom, hogy sokan nincsennek tisztában az atomenergiával kapcsolatos dolgokban. Nem értem miért kell egy ilyen becsapódást úgy elképzelni mint 1 atombomba detonációját. Ha egy atomerőmű megszalad és leolvad a reaktor, akkor nem atomrobbanás történik, hanem a leolvadást követően (esetleg kisebb robbanás után,de nem nukleáris) radioaktiv izotópok kerülnek a levegőbe,amit szépen elfújkál a szél és a sugárzás öl. Abban ugye egyetértünk, hogy Csernobil és Hiroshima között volt külömbség és nem véletlenül... Ahhoz, hogy egy atombomba felrobbanjon előtte hagyományos,minden oldalról kiegyenlített robbantással összenyomják az urániummagot,hogy meglegyen a kritikus tömeg. Ebből következik, hogy ha egy atombombát ledobnak de nem élesítik,és nem robban fel a hagyományos töltet,akkor az a bomba szépen becsapódik a földbe, mint 1 darab vas, de nem lesz belőle atomrobbanás. Ezt most csak azért írtam le, hogy megértsd: egy atomreaktor másképp mükxik mint egy bomba. És gondolom Te is sejted,hogy ami a Marsra repülne nem bombaként lenne megszerkesztve. Ők sem hülyék, ha a leszállás legkritikusabb szakaszába érne a leszállóegység,vagy ha valamilyen váratlan hiba merülne fel,akkor az atommáglyát egyszerűen takarékra vennék, vagy vészleállítanák. De még ha ez sem sikerülne és a cucc simán becsapódna és megsérülne a reaktor,akkor se lenne atomrobbanás ütötte kráter...csak sima kinetikus energia általl ütött kráter és X négyzetkilométeres szennyezés ami nem lehet túl nagy mert nem biztos, hogy atomerőmű méretű reaktort tennének egy ilyen űrhajóra. Persze ennek még lehetnének váratlan és nemkívánatos utóhatásai a Marsi környezetre, de nem úgy,mintha atom bombát robbantanánk a felszínen. 
|
Na akkor van víz, vagy nincs víz a Marson? A leendő kolóniáknak kevés az hogy nyomokban van, vagy egykoron volt.
|
És mi van a Vénusszal. Lényegében a Föld testvérbolyója, kb azonos méretűek. Igaz ott kicsit meleg van, ott már a Vénuszlakók sok széndioxidot engedtek a légkörbe.
Aprópo: mikor kezdtünk a Mars vagy a Vénusz terra formálásához? A Vénuszon ki kellene vonni a CO2 a légkörből, a Mars esetén légkört kellene csinálni, majd utána Oxigénnel dúsítani.
|
Mondjuk én úgy tudom hogy az Europa-n meg van fagyva az a víz, de lehet, hogy én vagyok félreinformálva...
|
Hi! Ennek igen is nagy a jelentősége!!! Mert ha találanak egy-két megkövesedet baktériumot,akkor bebizonyosul hogy nem csak a földön alakúlahatott ki az élet és ha számbaveszük azt hogy most hány olyan naprenszert ismerünk aminek van a naphoz hasonlóan " élet zonája" és abban a föld méretü bolygó akkor azt kaplyuk hogy legalább 1000 olyan hely van ahol komolyabb élet is kialakúlahttot!! Ez nagyon is lényeges!!! Mert NEM vagyunk egyedül!!!!!
|
még mindig jobb, ha ott csapódik be, minthogy ide hulljon vissza egy elbaltázott kilövés után...
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
Ha volt elet a Marson es kipusztult, az akar a kornyezetvedelmnek is jot tehet... persze ha volt elet, nem kizart hogy van is, kerdes mire kepes az evolucio...
|
Ha egy halott bacit találnak, az sajnos nem jelent semmi kézzel foghatót. Ha viszont találnak mondjuk 1000-et, az már használható minta.
|
Ha találnának egy halott bacit, az bezony igencsak lényeges lenne. Körülbelül olyan, mintha egy történész lehetőséget kapna arra, hogy megnézze mi történt volna, ha mégegyszer megismétlődik a történelem.
|
Mars Reconnaissance Orbiter (2005): This mission is being developed to provide detailed information about thousands of sites on Mars, connecting the big-picture perspective of an orbiter with a level of local detail that has previously come only from landing a spacecraft on the surface. The spacecraft's telescopic camera will reveal martian landscapes in resolution fine enough to show rocks the size of a desk. Maps of surface minerals will be produced in unprecedented detail for thousands of potential future landing sites. Scientists will search in particular for types of minerals that form in wet environments. A radar instrument on the orbiter will probe hundreds of meters (or yards) below Mars' surface for layers of frozen or melted water, and other types of geologic layers. Another instrument will document atmospheric processes changing with Mars' seasons, and study how water vapor enters, moves within and leaves the atmosphere.
Phoenix Mars Scout (2007): This mission will send a spacecraft to land in an ice-rich region of northern Mars, scoop up soil to analyze at the landing site, and radio home evidence about the history of martian water and the possibility of past or current life. NASA chose Phoenix in August 2003 to be the first flight in the Mars Scout program of competitively selected missions. Phoenix will land in May 2008 on arctic ground where Mars Odyssey has found abundant ice near the surface. A stereo color camera and a weather station will study the surrounding environment while other instruments check excavated soil samples for water, organic chemicals and conditions that could indicate whether the site was ever hospitable to life. Microscopes will reveal features as small as 1/1,000th the width of a human hair. The mission will use many components of a spacecraft originally built for a 2001 Mars lander mission, which was kept in storage after that mission was cancelled. NASA plans to select a second Mars Scout from a future round of proposals to fly in 2011.
Mars Science Laboratory (2009): Following the high-resolution study of the planet by the Mars Reconnaissance Orbiter in search for the highest-priority sites on Mars, the program calls for a precision lander to one of those sites in search for habitable environments and the basic building blocks of life. Baselined as being nuclear-powered, the mission will also take advantage of advances in entry, descent and landing technologies to enable it to access about three-fourths of Mars. It will have the capability to move on the surface for a full martian year or longer, and across distances an order of magnitude larger than the Mars Exploration Rovers.
Mars Telecommunications Orbiter (2009): This mission will be the first interplanetary spacecraft whose primary mission is to provide communications services to other missions. It will fly in a higher orbit than any previous Mars orbiter missions. It will dramatically increase the amount of data that surface missions such as the Mars Science Laboratory can send to Earth. It will operate in two radio bands and carry an optical communications terminal to demonstrate use of a laser beam for interplanetary communications.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.

|
Nem atommeghajtású, az még egyelőre vágyálom, csak az elektromos forrása az.
|
Eddig is voltak atommal hajtott szondak (Viking landerek).
|
Jó tegyük fel egyszer találnak egy halott bacit, és akkor mi van ? Az európán is van víz mégse biztos hogy van bármi élet. Viszont nekem ebből az egészből az atom meghajtású űrjármű keltette fel az érdeklődésemet eddig nem mertünk ilyesmivel játszani, és ha becsapódik csináltunk egy szép krátert a marson :O)
|
en nemtudtam..de ez zsir...bar 3/4-ét nem értettem amit olvastam de jónak tűnik ;D
|
eddig is tudtuk hogy a felszín alatt RENGETEG víz van a Marson
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Ez azért érdekes dolgokat vet fel, nem de? Eddig arról volt szó, hogy lehet volt KIS víz a Marson. Egy tenger az picit más tészta ...
|
Még is csak exobiológusnak kellett volna tanulnom ;)
| |