Ősi tengerre utaló bizonyítékot találtak a Marson
2004. március 24. 11:37, szerda
Három héttel ezelőtt a NASA bejelentette, hogy a Mars egykor bővelkedett a vízben, azonban jó pár jelentős kérdés megválaszolatlanul maradt. Tegnap este a tudósok bemutatták az Opportunity felvételeit, amin keresztrétegezettségű üledékes kőzetek azt jelzik, hogy a marsi felszín legalább egy pontján, a Meridiani Planumon sekély, sós tenger apályt és dagályt idézett elő.

Hirdetés

"Miért fontos ez a felfedezés? Úgy vélem két okból is" - mondta Steve Squyres, a Mars expedíció tudományos vezetője. "Elsőként, ha értelmezésünk helytálló, akkor ez lakható környezet, egy sekély tenger volt. Ezek azok a környezet típusok, melyek rendkívül alkalmasak az élet számára. Nem tudjuk volt-e ott élet, de van egy környezetünk, ami alkalmas az élet számára."


Steve Squyres (balra), a küldetés vezetője, mellette John Grotzinger helyettes vezető, Ed Weiler és Dave Rubin geológusok, és Jim Garvin a sajtótájékoztatón

"A második ok, ami miatt fontos, az a bizonyítékok konzerválódásának lehetősége. Ha folyékony vízzel rendelkezünk és ásványokat ülepítünk le a folyékony vízből, ez az ülepedési folyamat rendkívül gyors is lehet. Ilyenkor bármilyen kémiai, vagy biológiai anyag legyen is a vízben, az megrekedhet a kristályok belsejében, az ásványszemcsékben, a bizonyíték foglyul eshet és hosszú időre konzerválódhat. Úgy vélem a Meridiani Plánum remek hely lenne egy mintavisszajuttató expedíció számára" - magyarázta.

Az Opportunity marsjáró január végén a Meridiani Planumon véletlenül egy alacsony peremű kráterben landolt . A tudósokat elkápráztatta a kráter falán felfedezett fedetlen alapkőzet és az elmúlt másfél hónapban az Opportunity kimerítő részletességgel ezeket a kőzeteket tanulmányozta. A marsjáró hétfőn, miután adatok egész kincsestárát sugározta vissza a Földre, végül kimászott a kráterből. "Három héttel ezelőtt ugyanitt gyűltünk össze és mutattuk be bizonyítékainkat, hogy egykor a Meridiani Planum kőzetei között víz szivárgott át, jól láthatóan megváltoztatva azok vegytanát és szerkezetét" - nyilatkozott Squyres a sajtótájékoztatón. "Azóta rábukkantunk arra, ami szerintem erős bizonyítéka, hogy a kőzetek maguk üledékek, amit folyékony víz rakott le."


A marsi szikladarab rétegződése üledékes eredetre utal

"Alapvető a különbség a víz által megmunkált és a létrehozott kőzetek között" - tette hozzá. "Ez olyan különbség, mint ami a kútból felhúzott víz és a között van, amiben úszni lehet, tehát itt most már egy alapjaiban különböző környezetről beszélünk. A bizonyíték, hogy amin az Opportunity most áll az egykor egy sós tenger partvonala volt, két irányból táplálkozik." Elsőként az Opportunity fedélzeti spektrométerei széles mennyiségi skálán váltakozó brómot fedeztek fel. Squyres szerint ez "elég sarkalatos felfedezés, mivel a karakterisztika megegyezik azzal, amit azokban a földi kőzetekben látunk, melyek tengervíz elpárolgásával keletkeztek. Tehát ez egyfajta párolgási folyamat kémiai nyoma, ami ezeknek a kőzeteknek a kialakulásáért felelős.".

Azonban a bróm magában még nem volt elég annak bizonyításához, hogy az Opportunity állóvíz üledékeit fedezte fel. Ezért a tudományos csapat a marsjáró mikroszkópos kameráját is bevetve a kémiától a geológia irányába fordult. Rendkívül részletes adatokhoz jutottak, ami olyan keresztrétegezettséget mutatott, ami csak lassan folyó víz jelenlétében alakul ki rétegekben. A bizonyítékot elküldték egy hat független tudósból álló csapatnak, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a Mars programmal. A szakértők egyetértettek abban, hogy az egyetlen lehetséges magyarázat egy hosszú ideje eltűnt tenger lehet.


Előtérben a NASA vezetője, Sean O'Keefe

"Meg voltam döbbenve, amikor olyan üledékes szerkezeteket láttam, mint amilyet a Földön is láthatunk. Ha kimegyünk a legközelebbi tópartra vagy patakhoz és egy ásóval leásunk, ugyanezek a szerkezetek tűnnek elő" - mondta Dave Rubin, az Egyesült Államok Földtani Felügyeletének üledéktani szakértője. "Sok minden van, amit még nem tudunk. Igen, hisszük, hogy az Opportunity egy hajdani sós vizű tenger partján áll, azonban nem tudjuk milyen kiterjedésű volt ez a víztömeg, nem tudjuk milyen hosszan volt jelen a bolygó felszínén, és nem tudjuk milyen gyakori lehetett a Mars egyéb helyein. A lényeg azonban az, hogy a jövőben képesek leszünk kideríteni mindezt."

Squyres ezzel a tervek szerint 2005 augusztusában induló Mars Reconnaissance Orbiterre műholdra, valamint egy az évtized végére a Marson landoló, várhatóan atomenergiával hajtott vándorló laboratóriumra utalt. Eközben a NASA két műholdja és az ESA Mars Express folytatja a vörös bolygó feltérképezését, valamint a két marsjáró is tovább kutat a múltbeli víz nyomai után. A nagy kérdés persze az, hogy a marsjárók vagy utódaik találnak-e bármilyen bizonyítékot a múlt- vagy jelenbeli életre. Squyres elmondta, a marsjárók kamerái nem képesek kimutatni azt a fajta mikroszkopikus életet, ami egy sekély, sós tengerben lakozhat. Ehhez kőzetmintákat laboratóriumi elemzés céljából vissza kellene juttatni a Földre.



"Úgy tűnik, a Meridiani kőzeteit nem csupán átalakította a víz, de eleve vízben is alakult ki, feltehetően egy sós vizű tengerben" - összegzett Ed Weiler, a NASA tudományos igazgatója. "Ez jelentős felfedezés, jelentős kihatásai vannak az asztrobiológiára. Ha valaki kövületek után szeretne kutatni a Marson, akkor ez az első hely, amit fel kell keresnie."
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Zéta  
2004. ápr. 08. 13:00 | válasz | #41
A kénsav (a Vénusz felhőinek anyaga) is víz. Pontosabban kén-trioxid vizes oldata, és 100 fok felett nem igazán létezhet folyékony állapotban. A savas-bázisos jelenségekhez hidrogénkötés kell, ami csak bizonyos vegyületekből álló folyadékban jöhet létre. Ilyenek a H2O, NH3, HF, illetve esetleg néhány szerves vegyület. Ezek közül a víz forráspontja a legmagasabb. A hidrogénkötés nagyon érzékeny a hőmérsékletre, így ha a vizet elég nagy nyomáson többszáz fokra melegítjük, abban is fel fog bomlani.
A felhők jelenléte még nem elég az esőhöz, ahhoz megfelelő felszíni hőmérséklet is kell. Megfigyelések sem szólnak vénuszi esőkről. A legújabb észlelések alapján úgy tűnik, hogy a magasabb hegyek csúcsát dérszerű ólom bevonat borítja, ami szintén kizárja a savas kémhatású esőket.
Etele1  
2004. ápr. 08. 10:57 | válasz | #40
Kedves Zéta...ki beszélt itt "normál" esőröl ? A "savas esőhöz" nem szükségszerű a víz jelenléte. És egy más összetételű,sűrűségű folyadék "eső" elképzelhető nagyobb hőmérséklet és nyomás mellett is...nem ? :)
Zéta  
2004. ápr. 01. 15:36 | válasz | #39
Valóban vannak holdjai a Marsnak, de azok nagyon kicsik, így nem gyakorolnak számottevő hatást a Marsra. Magyarán nincs említésre méltó árapály jelenség. Valószínűleg ennek tudható be az is, hogy a Marsnak megszűnt a saját mágneses tere, mert az árapályfűtés hiányában kihűlt a magja.
Cody  
2004. ápr. 01. 03:12 | válasz | #38
Elnézést kérek mindenkitől. Remélem nem ért senkit trauma a hozzászólásom miatt :)

A Marsnak természetesen van holdja, nem is egy: Phobos, Deimos.

Tehát a #36:

Az üledékes közetszerkezetek nem az apály-dagály miatt jönnek létre. Ez a cikkben sem így van leírva.
Tetsuo  
2004. márc. 31. 04:10 | válasz | #37
A Marsnak nincs holdja? Ez durva..
Cody  
2004. márc. 30. 23:52 | válasz | #36
Az üledékes közetszerkezetek nem az apály-dagály miatt jönnek létre. Ez a cikkben sem így van leírva. Ráadásul a Marsnak nincsen holdja, ezért nincs lényeges mértékű apály-dagály sem.
2004. márc. 27. 15:33 | válasz | #35
Aztán a marsról visszahoznak egy v. több emberekre nézve halálos baktériumot, vírust, ami visszaérkezéskor egy baleset fojamán elszabadúl, és elpusztítja az egész földi életet!
Zéta  
2004. márc. 27. 14:55 | válasz | #34
A Vénuszon nincsenek esők, ahhoz túl kevés a víz rajta, és magas a hőmérséklet.
Tetsuo  
2004. márc. 27. 05:05 | válasz | #33
Eteleegy nincs igazad. Ha a kritikus tömeg összeáll robbanás nélkül, akkor beindul a láncreakció; persze használnak a bombában neutronforrást, de magától is beindul a folyamat. Az Urán235ösnél ez csak egy 13cmes golyó, a Plútóniumnál csak egy teniszlabda. Viszont a hidrogénbomba úgy működik, hogy előbb felrobban körülötte egy atombomba, és az 1millió ('K,'C,'F-tökmind1)fokos hőmérsékleten a hidrogén atomok Héliummá 1esülnek (melléktermék a "kis" energiafelszabadulás). Az atombombához több mint 99% tiszta U235 kell, a hagyományos atomerőművekben ez csak 4-5% (a többi U238 asszem), a korszerűbb tenyésztőreaktorokban is csak 30% körüli a dúsítás. Viszont melléktermékként a Plútónium(valahányas) létrejöhet/létrejön és ha nem kezelik megfelelően, ez lehet egy veszélyforrás (nem tudom), asszem Pakson is ettől féltek, mikor a kamerák nem láttak le az összetört üzemanyagrudak aljára. Áramforrásként szerintem a legtöbb űreszközben (ha nem az összesben) sima radioaktív sugárzást is használnak, persze a napkollektorok mellett.
A terraformálásról meg csak annyit, hogy a Vénuszon is elkezdődött. Lásd szonda-roncsok!
Az embernek nem elég 1 bolygót tönkrevágni, elintézi az egész Naprendszert.
2004. márc. 25. 23:27 | galéria | válasz | #32
És elég kevés látszik a Vénusz felszínén készített képeken. Igaz, 30 éves tachnológiáról beszélünk.
Cat  
2004. márc. 25. 23:07 | galéria | válasz | #31
az egyiken (asszem a délin), az északin vizből van a jég (legalábbis mostani tudásunk szerint)
huhú  
2004. márc. 25. 20:13 | válasz | #30
De hova tűnt ez a sok víz? Ha jól tudom CO2 jégsapkák vannak a marson
Cat  
2004. márc. 25. 13:51 | galéria | válasz | #29
hm, ebben csak részben van igazad, mert bizonyos tengernagyság alatt már nincs apály és dagály, tehát nem minden, a valamikor tenger által fedett terület volt egyszer valamikor ilyen partszakasz.
2004. márc. 25. 06:52 | válasz | #28
Sokkal nagyobb gond a Vénusszal a víz hiánya.
Energy  
2004. márc. 25. 06:50 | válasz | #27
Nekem az teccik ebben a cikkben, hogy mennyire ismételgetik, hogy pont a valamikori tenger partján van a szonda. Mennyire király helyre sikerült ledobni.
Hát én úgy gondolom, ha ott volt víz az nem egy pillanat alatt tünt el, tehát az a "part" szép lassan vándorolt, így szinte mindenütt ott van, azon a részen belül amit valaha víz fedhetett.
Kryon  
2004. márc. 25. 00:35 | válasz | #26
Na végre!Jól megszenvedtek érte....
Etele1  
2004. márc. 25. 00:10 | válasz | #25
no comment... :)
flegma  
2004. márc. 25. 00:04 | válasz | #24
Nem lehetne a Vénusz fölös Co2-jét átvinni a Marsra? :-)
huhú  
2004. márc. 24. 20:17 | válasz | #23
És a Spirittel mi van? Azt tették le folyómederben, nem? Úgy illett volna hogy ő találja először víz nyomát...
Etele1  
2004. márc. 24. 19:39 | válasz | #22
Igazad van. Jogos a kérdés...de senki nem várta, hogy ez a mostani expedició mindenre választ ad. Majd a következő...vagy az azutáni! :) Az emberes küldetés indításáig még van idő.Addigra ezek a kérdések is megválaszolódnak...
Etele1  
2004. márc. 24. 19:37 | válasz | #21
Sajnos a Vénusz megmarad lakhatatlan bolygónak. Ott nem csak 4-500 celsius fok van, mert ha csak ezzel lenne baj,akkor megoldható lenne a probléma. Viszont a nagy hőmérsékelten felül jóval nagyobb nyomás van ott,ami már gond lehet egy technikai civilizációnak. És végül...mondj egy olyan ötvözetet,ami kibírja az űr hidegét és utánna simán "elvan" a Vénuszon hulló savasesőkben...nem véletlenül purcantak ki pár óra után az orosz leszállóegységek. A dög meleg,a nagy nyomás és savesők órák alatt szétszednek bármilyen fémet.
Szóval majd egyszer kolonizáljuk...ha tudjuk terraformálni az űrből...akkor talán.
De ez még most sci-fi.Marad a Mars.
Etele1  
2004. márc. 24. 19:29 | válasz | #20
Abban igazad van, hogy az Europán megvan fagyva a víz, mivel nincs légkör és messze a nap, ezért majdnem abszolut 0 fok van. Viszont a tudósok azt feltételezik, hogy kilométerekkel a felszín alatt a hold magjához közel ,lehet annyira meleg (a bazinagy nyomás miatt), hogy elképzelhető, a víz ott nincs megfagyva. Talán nem a legjobb példa de gondolj a télen befagyott Balatonra. A mélyebb pontokon a felszíni jég alatt bizony víz a víz és élet is lehet benne. Na ugyanezt feltételezik at Europáról is...
Etele1  
2004. márc. 24. 19:13 | válasz | #19
"atom meghajtású űrjármű keltette fel az érdeklődésemet eddig nem mertünk ilyesmivel játszani, és ha becsapódik csináltunk egy szép krátert a marson "
Szomorúan tapasztalom, hogy sokan nincsennek tisztában az atomenergiával kapcsolatos dolgokban. Nem értem miért kell egy ilyen becsapódást úgy elképzelni mint 1 atombomba detonációját. Ha egy atomerőmű megszalad és leolvad a reaktor, akkor nem atomrobbanás történik, hanem a leolvadást követően (esetleg kisebb robbanás után,de nem nukleáris) radioaktiv izotópok kerülnek a levegőbe,amit szépen elfújkál a szél és a sugárzás öl. Abban ugye egyetértünk, hogy Csernobil és Hiroshima között volt külömbség és nem véletlenül...
Ahhoz, hogy egy atombomba felrobbanjon előtte hagyományos,minden oldalról kiegyenlített robbantással összenyomják az urániummagot,hogy meglegyen a kritikus tömeg. Ebből következik, hogy ha egy atombombát ledobnak de nem élesítik,és nem robban fel a hagyományos töltet,akkor az a bomba szépen becsapódik a földbe, mint 1 darab vas, de nem lesz belőle atomrobbanás.
Ezt most csak azért írtam le, hogy megértsd: egy atomreaktor másképp mükxik mint egy bomba. És gondolom Te is sejted,hogy ami a Marsra repülne nem bombaként lenne megszerkesztve. Ők sem hülyék, ha a leszállás legkritikusabb szakaszába érne a leszállóegység,vagy ha valamilyen váratlan hiba merülne fel,akkor az atommáglyát egyszerűen takarékra vennék, vagy vészleállítanák. De még ha ez sem sikerülne és a cucc simán becsapódna és megsérülne a reaktor,akkor se lenne atomrobbanás ütötte kráter...csak sima kinetikus energia általl ütött kráter és X négyzetkilométeres szennyezés ami nem lehet túl nagy mert nem biztos, hogy atomerőmű méretű reaktort tennének egy ilyen űrhajóra.
Persze ennek még lehetnének váratlan és nemkívánatos utóhatásai a Marsi környezetre, de nem úgy,mintha atom bombát robbantanánk a felszínen.
Lurkó  
2004. márc. 24. 18:29 | válasz | #18
Na akkor van víz, vagy nincs víz a Marson? A leendő kolóniáknak kevés az hogy nyomokban van, vagy egykoron volt.
Xebi  
2004. márc. 24. 18:05 | válasz | #17
És mi van a Vénusszal. Lényegében a Föld testvérbolyója, kb azonos méretűek.
Igaz ott kicsit meleg van, ott már a Vénuszlakók sok széndioxidot engedtek a légkörbe.

Aprópo: mikor kezdtünk a Mars vagy a Vénusz terra formálásához? A Vénuszon ki kellene vonni a CO2 a légkörből, a Mars esetén légkört kellene csinálni, majd utána Oxigénnel dúsítani.
Robbit  
2004. márc. 24. 17:36 | válasz | #16
Mondjuk én úgy tudom hogy az Europa-n meg van fagyva az a víz, de lehet, hogy én vagyok félreinformálva...
Joko  
2004. márc. 24. 16:57 | válasz | #15
Hi! Ennek igen is nagy a jelentősége!!! Mert ha találanak egy-két megkövesedet baktériumot,akkor bebizonyosul hogy nem csak a földön alakúlahatott ki az élet és ha számbaveszük azt hogy most hány olyan naprenszert ismerünk aminek van a naphoz hasonlóan " élet zonája" és abban a föld méretü bolygó akkor azt kaplyuk hogy legalább 1000 olyan hely van ahol komolyabb élet is kialakúlahttot!! Ez nagyon is lényeges!!! Mert NEM vagyunk egyedül!!!!!
rolika  
2004. márc. 24. 15:57 | galéria | válasz | #14
még mindig jobb, ha ott csapódik be, minthogy ide hulljon vissza egy elbaltázott kilövés után...
2004. márc. 24. 15:15 | válasz | #12
Ha volt elet a Marson es kipusztult, az akar a kornyezetvedelmnek is jot tehet...
persze ha volt elet, nem kizart hogy van is, kerdes mire kepes az evolucio...
2004. márc. 24. 14:46 | válasz | #11
Ha egy halott bacit találnak, az sajnos nem jelent semmi kézzel foghatót. Ha viszont találnak mondjuk 1000-et, az már használható minta.
2004. márc. 24. 14:12 | válasz | #10
Ha találnának egy halott bacit, az bezony igencsak lényeges lenne. Körülbelül olyan, mintha egy történész lehetőséget kapna arra, hogy megnézze mi történt volna, ha mégegyszer megismétlődik a történelem.
Cat  
2004. márc. 24. 13:54 | galéria | válasz | #9
Mars Reconnaissance Orbiter (2005): This mission is being developed to provide detailed
information about thousands of sites on Mars, connecting the big-picture perspective of an orbiter
with a level of local detail that has previously come only from landing a spacecraft on the surface.
The spacecraft's telescopic camera will reveal martian landscapes in resolution fine enough to
show rocks the size of a desk. Maps of surface minerals will be produced in unprecedented detail
for thousands of potential future landing sites. Scientists will search in particular for types of minerals
that form in wet environments. A radar instrument on the orbiter will probe hundreds of meters
(or yards) below Mars' surface for layers of frozen or melted water, and other types of geologic layers.
Another instrument will document atmospheric processes changing with Mars' seasons, and
study how water vapor enters, moves within and leaves the atmosphere.

Phoenix Mars Scout (2007): This mission will send a spacecraft to land in an ice-rich region of
northern Mars, scoop up soil to analyze at the landing site, and radio home evidence about the history
of martian water and the possibility of past or current life. NASA chose Phoenix in August
2003 to be the first flight in the Mars Scout program of competitively selected missions. Phoenix
will land in May 2008 on arctic ground where Mars Odyssey has found abundant ice near the surface.
A stereo color camera and a weather station will study the surrounding environment while
other instruments check excavated soil samples for water, organic chemicals and conditions that
could indicate whether the site was ever hospitable to life. Microscopes will reveal features as
small as 1/1,000th the width of a human hair. The mission will use many components of a spacecraft
originally built for a 2001 Mars lander mission, which was kept in storage after that mission
was cancelled. NASA plans to select a second Mars Scout from a future round of proposals to fly
in 2011.

Mars Science Laboratory (2009): Following the high-resolution study of the planet by the Mars
Reconnaissance Orbiter in search for the highest-priority sites on Mars, the program calls for a
precision lander to one of those sites in search for habitable environments and the basic building
blocks of life. Baselined as being nuclear-powered, the mission will also take advantage of
advances in entry, descent and landing technologies to enable it to access about three-fourths of
Mars. It will have the capability to move on the surface for a full martian year or longer, and across
distances an order of magnitude larger than the Mars Exploration Rovers.

Mars Telecommunications Orbiter (2009): This mission will be the first interplanetary spacecraft
whose primary mission is to provide communications services to other missions. It will fly in a
higher orbit than any previous Mars orbiter missions. It will dramatically increase the amount of
data that surface missions such as the Mars Science Laboratory can send to Earth. It will operate
in two radio bands and carry an optical communications terminal to demonstrate use of a laser
beam for interplanetary communications.
2004. márc. 24. 13:11 | válasz | #8
Nem atommeghajtású, az még egyelőre vágyálom, csak az elektromos forrása az.
2004. márc. 24. 13:03 | válasz | #7
Eddig is voltak atommal hajtott szondak (Viking landerek).
2004. márc. 24. 13:00 | válasz | #6
Jó tegyük fel egyszer találnak egy halott bacit, és akkor mi van ?
Az európán is van víz mégse biztos hogy van bármi élet.
Viszont nekem ebből az egészből az atom meghajtású űrjármű keltette fel az érdeklődésemet eddig nem mertünk ilyesmivel játszani, és ha becsapódik csináltunk egy szép krátert a marson :O)
2004. márc. 24. 12:49 | válasz | #5
en nemtudtam..de ez zsir...bar 3/4-ét nem értettem amit olvastam de jónak tűnik ;D
Cat  
2004. márc. 24. 12:42 | galéria | válasz | #4
eddig is tudtuk hogy a felszín alatt RENGETEG víz van a Marson
2004. márc. 24. 12:11 | válasz | #3
Ez azért érdekes dolgokat vet fel, nem de?
Eddig arról volt szó, hogy lehet volt KIS víz a Marson. Egy tenger az picit más tészta ...
2004. márc. 24. 12:06 | válasz | #2
Még is csak exobiológusnak kellett volna tanulnom ;)
2004. márc. 24. 11:59 | válasz | #1
Döbb...