 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
már hogyne deformálodna :) a kifuton még folyik belőle az üzemanyag is, mert rések vannak a gépen, ezek csak nagy sebességnél állnak be rendesen :)
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
|
Az SR-71 váza több mint 90%-ban műanyag, 3000km/h-s sebesség és több ezer °C mellett mégsem "deformálódik".Ha a hő hatására a szárny deformálódna, utána hogyan nyerné vissza eredeti alakját? Lassításnál elvesztené a gép a légellenállását és lezuhanna.
Egyébként a kacsaszárny-elrendezés a legmodernebb(RAFALE,EFA stb),és ez még sokáig így is fog maradni.
Igaz, műszaki adatok szerint az F-14 még mindig üti az összes többi gépet, Nagy hatótávolság, rendkívüli manőverezőképesség, egyszerre 6 cél követése stb.
|
Hu bazze, de jol mutatnanak ezek a gepek lenn a parkoloban. Foleg az F-106os ;)
Itthagytam a forumot! Ne irj privatot!
|
A kis sárga gép az micsoda?:)
|
ha az emberiség a jelenlegi tempoban folytataja a környezetrombolást akkor elég gyorsan ki fogunk halni, szoval az ősmadarak még mindig jobbak lesznek nálunk tulélés szempontjábol :)
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
|
nem rekedt meg, erre a célra is szánták, hogy az itt megszerzett tapasztalatokat később más gépeken hasznositsák, szoval nem felesleges repkedés volt....
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
|
szépek :)
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
|
előre nyilazottrol igen :)
de csak arra irtam hogy ne hidd hogy hulyék ulnek a NASA-ban és te majd megmondod nekik hogy ilyen már rég van :D
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
|
Hmmm... Prelude To Fundation (magyar címe talán Bevezetés az Alapítványhoz) már a '70-es években fantáziált Asimov olyan siklóról, ami számítógépes vezérléssel változtatja a szárnyak alakját, így kiküszöbölve a változó surlódási tényezőket... Érdekes.
|
Előrenyilazott szárny: Az extrém előrenyilazott (>20 fok) szárnyaknál a megfújt szárnyhúrhossz növekedését várták el, de ez olyan vezetéstechnikai problémákat hozott elő amit csak a számítógép segítségével lehet megoldani. Ennek ellenére sok előrenyilazott szárnyú gép repked. Főleg a 70 - 80-as években épített vitorlázórepülőgépek és az ultrakönnyű gépek közt, de ezeknél sohasem nagyobb az 2-3 foknál az előrenyilazás.
A pteroszauruszok könnyen túlszárnyalhatták a madarakat. Mivel a bőrhártyás szárnyuknak jóval kisebb az indukált ellenállása és a légáteresztő képessége mint a madarak tollakból álló szárnyszerkezete.
A szárnyak érzékelőkkel való telepakolása sem új ötlet. Erre a legjobb példa a B-2-es bombázó.
Rugalmas anyagok, emlékező műanyagok: Szép, szép... De mi lesz a szárnyban elhelyezett tartályokkal, segédberendezésekkel, mechanizációkkal és a futóművel? Tudom, azokat is csináljuk ezekből a szupi műanyagokbó! >8>(
|
Ha nem nyilazott szárny alatt az egyenes szárnyat érted (mint B17, B24) akkor az utolsó amcsi képviselője a B29 SuperFortress volt. Ennek lett volna utódja a WB-50D, de csak 370 példány épült belőle, ekkor tört ki ui. a világon a "jet" mánia és minden gépre gázturbinát kezdtek szerelni. Az utána következő típusok vagy nyilazott szárnyú vegyes meghajtásúak voltak (Convair B36) vagy nyilazott szárnyú sugárhajtásúak (Boeing B47 vagy a B52), vagy pedig delta szárnyú sugárhajtásúak (B58 Hustler és balsikerű B70).
Az oroszok elég maradiak voltak nehézbombázó téren. A sugárhajtású M4 és a gázturbunás/légcsavaros Tu95 is nyilazott szárnyú volt. Ha jól emlékszem delta szárnyú bombázójuk nem állt csapatszolgálatban, hacsak a Tu22 szériát nem kezeljük öszvérként. Ui ennél a típusnál a szárny belső harmada merev deltaszárny profil volt, a külső 2/3-ad pedig egy változtatható nyilazású szárnyrész.
Delta szárnyú polgári gépük csak a Tu144 volt, amit először utas szállítóként használtak, később pedig teherszállításra a keleteurópai területek és a Szibérián túli partvidék között (ui az üzemanyagfogyasztása/gazdaságtalansága még az orszokat is irritálta).  |
Ez anyagszerkezeti probléma, jelenleg nincs olyan szerkezeti anyag, ami az ilyen igénybevételből adódó mindeféle hajlító-csavaró nyomatékokat hosszú távon elviselné. Kis tömegű gépek esetén, extra könnyű szerkezeti anyagokkal (kompozitok) lehetne kísérletezni. de van több probléma is. Emlékező műanyagokat emlegettetek. Mi is ezeknek a lényege? Az ebből kialakított tárgyat deformáljuk, majd az valamilyen külső hatásra (jellemzően hő) visszanyeri eredeti formáját. A lényeg a hőmérséklet különbség! Tehát ha te a gép szárnyát, menet közben deformálod (nyilazod), az a súrlódási hő hatására azonnal visszanyerné az alakját. Ha te a nyilazott alakot valamilyen mechanizmussal megtartod nyilazott formában, akkor szerkezeti feszültséget idézel elő a szárny anyagában (lévén az szeretné vissza nyerni eredeti formáját), ami gyorsabb öregedéshez, rossz mértezés esetén azonnali töréshez vezethet.
|
A Gotha 229 rossz példa, az ui hátranyilazott szárnyú típus volt, itt pedig az előrenyilazott szárnyról folyik a vita (bár a "csupaszárny" kialakítás is megér egy misét).
|
Tudsz nekem mondani nem nyilazott / deltaszárnyú szovjet / amerikaki bombázót,esetleg szállítógépet?
|
Nem hiszem, hogy ha a tecnológiai téren nagyhatalom USA fejlesztői sok sassal a zsebükben nem tudták ezt megoldani, akkor a "nincstelen" oroszoknak sikerülne. Most nem az orosz fejlesztők tudását nézem le, de lássuk be, hogy pénz nélkül nem megy. Ami pedig a Su27-et illeti (mielőtt fölhoznád példának az orosz tervezői eredményekkel kapcsolatban), az még keményen a 90-es évek előtt készült (az orosz hadiiparnak/fejlesztőknek akkor még jutott komoly állami támogatás). Azóta csak a meglevő rendszerek tolgozgatás, módosítása, esetleg fedélzeti berendezések cseréje folyik. Az orosz gazdasági helyzetre jellemző, hogy a szintén kifejlesztett konvencionális felépításű Mi-28 harcihelikopter (az AH64 orosz megfelelője) a mai napig nem állt rendszerbe.
|
Ezt nem értem. Kifejtenéd bővebben? Tudsz nyilazott szárnyú
NASA űrrepülő prototípusról esetleg? Ha igen, linket pls!
|
Ez így nem pontos, kis kiegészítés. Először a németek kísérleteztek vele. Az Arado Ar234 elkészült, be is vetették a II. vh végén a szövetségesek ellen, de komoly irányítási problémákkal küszködött. Igaz gázturbinás volta miatt, a légcsavaros vadászok egyet sem tudtak lelőni közülük.
|
Az Boeing X29 és megrekedt a kísérleti gép (ezt jelöli az X) szintjén részint az áramlástani problémák, részint az ehhez kapcsolódó számítógépes vezérlőrendszeri hiányosságok, részint a katponai igényeknek történő nem megfelelés miatt.
|
A Boeing777 kb. 297 tonna (takeoff weight), az Airbus 340-600 pedig 365 tonna (takeoff weight), ezekhez képest soványak (most kifejezetten a legnagyobb méretű madarakat vettem figyelembe, lévén te is a legnagyobb méretű katona repülőket hoztad fel példának). Mondjuk az igaz, hogy nem csak a vadászok között lehet példálózni, 1-1 (szolgálatba állított) típus erejéig az oroszok és amcsik is próbát tettek a nyilazott szárnyú nehézbombázókkal, illetve az oroszoknál a változtatható szárnyállás egy ideig mánia volt.
|
De ezek a "madarak" mind kihaltak, ugye!
Szoval csak lassan a testtel. :)
|
A Concorde-nál és a Tu-144-nél deltának van aposztrofálva, ami mondjuk nem teljesen igaz, inkább többszörösen tört deltának lehetne nevezni, lévén a törzshöz közeli szárnyrész erősebben nyilazott, mint a szárnyvég felé eső szakasz.
A többi elterjedt típusnál (Boeing, Airbus stb.) egyszerű nyilazott szárnyakat használnak.
|
Ez így is van, mindíg kell, hogy legyenek úttörő eszmék.
Bár azért egy emlékező műanyagból készült szárny, hangsebesség alatt eléggé sebezhető nem? Pl.: csúzli és egyéb kézi fegyverek által.
Vagy mostanában már nem kell majd alacsonyabb sebességgel manőverezni kisebb magasságokban? (fel-leszállás, kanyonban repülés)
|
az a gond, hogy ti is be vagytok gyöpösödve :) csak merev anyagokat tudtok elképzelni, a szárny mozgása nálatok ugyanaz mint a több évtizedes f-14esnél: egy merev acéldarab egy síkban előre hátra mozgása
mi van ha a szárny műanyagból van, és nagyobb sebességnél a nyomás miatt deformálódik, és ezáltal - természetes módon - egy a nagyobb sebességre alkalmas formát vesz fel? Emlékező anyagok, rugalmas anyagok, a lehetőségek adottak, csak senki nem próbálta ki használatban.
Ez a dinoszauruszos dolog csak egy ötletkeresés, hogy úgymondjam alapkutatás, nem 1-2 évre szól, hanem a műszaki tökéletesítéssel eljutottunk a jelenlegi technika határáig, gyakorlatilag 50 éve ugyanazt a (aerodinamikailag nagyon is optimális) formát alkalmazzák, de hátha van jobb? mindig kell adni egy esélyt neki
ha nincs, vagy nem megvalósítható, akkor sem vesztettünk semmit, de próbálkozni mindig kell
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Eredetileg a Mig 21 es szárnya volt igazán delta szárny. Most már majdnem minden gépnek az:) Rájöttek, hogy nem is olyan hülyék az oroszok:) Az utasszállítók szárnytípusa hosszú szárny:DD Egyébként az is egy deltoid, csak egy kicsit meg van nyújtva sztem. De érdekes kérdés!! Hogy hívják az utasszállítók szárnytípusát?,
|
Nagyon fáradt lehetsz :))
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
ahogy látom nem csak én nem értettem egyer
t...:)
Azt valaki tudja hogy hogyan hivják a normál utasszálító gépek szárnytipusát? Mert szerintem nem deltának... Delta szárnya szerintem a vadászképeknek van.
|
Majd nézz meg pár tanulmányt hogy mennyivel elönyösebb manöverezni elörenyilazott szárnyakkal mint hátranyilazottal....Még sem nagyon van ilyen gép mivel komoly teknikai háttér kell-->drága
kukacos: Go-229 azért 44 decemberében repült s gyártották is volna ha nem lesz vége a háborúnak -csupaszárny-A csupaszárnyhoz nem kellett semmi számitógépes korrigáció vagy irányítás
|
A kis tömegű gépek, egy kicsit túlzás:) A Boeing B1 Lancer is változtatható szárnyállású bombázó, és nem is olyan kis tömegű:) Most látom, az előttem szólók már írták. Szal van benne valami. Meg azért a természet pármillió év alatt csak tud valamit:D Az egy dolog, hogy az ember soha nem lesz képes egy sas szárnyát leutánozni, de valami hasonlót, és jót építhet...
|
harcu:
elfeledkezel az oroszok legújabb szuhojáról, az S-37 Berkutról. Az i selőrenyilazott szárnyú, és igéretesnek tűnik. De valszeg ez is eltűnik a süllyesztőben a pénzhiány miatt.
|
Értsd úgy, hogy ma már repkednek előrenyilazott szárnyú gépek? Az X-29 óta egyről sem hallottam. A jelenlegi gépek MINDEGYIKE hátranyilazott, vagy egyenes szárnyú.
|
Nagyon egyszerű, a változtatható szárnyállás csakis szuperszónikus sebesség esetén ér valamit, az utasszállítók meg a Concorde kivételével nem vágyakoznak ebbe a sebességtartományba, lévén annyival drágább úgy a repülés, hogy nem éri meg.
|
de ezt a NASA biztos nem tudja :D
ne légy már komolytalan.....
''Egy probléma nem oldható meg azzal a gondolkodással, amely magát a problémát létrehozta''
|
Bezony vannak nehéz gépek is ilyennel. Előrenyilazott szárnyról hallottál már? Először a németek kísérleteztek vele, de nem volt meg a megfelelő számítástechnikai háttér egy ilyen gép vezérléséhez, éppúgy, mint a csupaszárny gépeknél. Ma már repkednek ilyenek.
|
Azért a Tu-22M, Tu-160, B-1B nem nevezhető kis tömegű gépnek. Az első 100, a többi 200 tonna feletti tömegű.
|
jo ötlet...csak azért vannak határok is... ez az oriásmadár nem repkedett a hangsebesség 2-3szorosával...
StarFist szerinted miért nem merészkedtek messzebb a delta szárnynál a polgári gépeknél? Egyébként biztos vagy benne hogy a polgári gépek szárnytipusát "deltának" hivják?
|
Micsoda hülyeség. Ezt úgy nevezik a haditechnikában, hogy változtatható szárnyállás. Az oroszoknál egy rakás gép (Szuhoj,Mig) készült ezzel az elrendezésel, de próbát tettek vele a németek (Tornado) és az amcsik (F14) is. Annak rendje és módja szerint el is hagyták (maradtak a trapéz szárny variációinál) mert túl bonyolult volt és csökkentette a szárny szilárdságát és ezzel együtt a manőverező képességet. Ráadásul ezek csak egy dimenzióban (horizontálisan) működtek. Remélem nem akarják ezt megjeleni a vertikálisan is megtörhető "sirály" szárnyal. Még egy érekesség: változtatható szárnyállással csak kis tömegű katonai gépek készültek, a polgári madarak sohasem merészkedtek messzebb a delta szárnynál. Vajon miért?
|
Egyáltalán nem hülyeség. Sokkal optimálisabb aerodinamikai kiképzést jelent egy teljesen deformálható szárnyfelület. A jelenlegi számítógépes technikákkal már megoldható lenne egy ilyen rendszer. Napjainkban például reneszánszukat élik a földi telepítésű óriástávcsövek, amióta számítógéppel vezérelt folytonos tükördeformációval képesek kompenzálni a légköri zavarok által keltett hatásokat, pedig 20-30 évvel ezelőtt már úgy tűnt, a földi telepítésű távcsövek elérték a maximális méretet. A gond a szárnyaknál inkább az, hogy sokkal nagyobb tömegekről és erőhatásokról van szó, mint egy repülő ősállat esetén.
|
miért, ötleteket meríteni tökéletes az állatvilág
többmillió év alatt többszáz szárnyformát "próbált ki" az evolució, és szerintem jó dolog, hogy az aerodinamikusok nyitottak a szokványostól teljesen eltérő dolgokra is, csak így születhetnek új dolgok.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
|
"A Pteroszaurusz érzékelői alkalmazásával képes volt reagálni a folyamatosan változó körülményekre, a szárny teljes felszínén nyomon követve a nyomás különbségeket" - magyarázta Templin. "Képes volt szárnya alakjának változtatására, hogy kihasználja a repülési körülmények adta előnyöket és kontrollálja sebességét. Talán egy nap a mi repülőgépeink is úgy fognak repülni, mint a Pteroszauruszok, átalakítható szárnyaikkal energiát takarítanak meg és jobb teljesítményt érnek el." 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Új repülőgépet inspirálhatnak a repülő őslények
A tudósok támadják a marsbeli idegenekről szóló feltételezéseket
Új űrhajón dolgoznak az orosz tervezők
Űrpor segítségével tárnák fel egy mexikói piramis titkait
Eljuthatunk az ifjúság forrásához?
Több kérdést is felvet a "tizedik bolygó", a Szedna
Kudarcba fulladt a robotjárművek versenye
Soha nem látott formákat kreálhat az építőrobot
