Új világ a Plútó mögött
2004. február 22. 16:52, vasárnap
A csillagászok egy hatalmas jég- és sziklavilágra bukkantak a Naprendszerben, ami a legtávolabbi bolygónk, a Plútó mögött kering. Az előzetes megfigyelések arra utalnak, hogy átmérője elérheti az 1800 kilométert, ezáltal a legnagyobb Nap körül keringő égitestnek minősíthetik a bolygók után.

Hirdetés

A 2004 DW jelzésű objektumot február 17-én fényképezte le egy automata aszteroidakövető távcső Kaliforniában. 1992 óta nagyjából 800 égitestet fedeztek fel a külső Naprendszerben, ezek közül öt mérete lehet nagyobb 1000 kilométer átmérőnél.A 2004 DW-t a Near Earth Asteroid Tracking (NEAT) észlelte, ugyanez a csapat fedezte fel 2002-ben a Quaoart. Becsült méretével, ami 840 és 1800 kilométer között mozog feltehetően nagyobb, mint a Quaoar, ami 1000-1400 kilométer átmérőjű. Ha valóban méreteinek felső határa körül tartózkodik, akkor egyértelműen a legnagyobb Nap körül keringő objektum a Plútó 1930-as felfedezése óta. Pályája jóval nagyobb a Plútóénál, átlagosan 2,4 milliárd kilométerrel esik messzebbre.


Az objektum a kép közepétől egy kicsit balra látható

A csillagászok meggyőződése, hogy még számos "Kuiper-öv objektum" vár a felfedezésre a Naprendszer hideg és sötét külső nyúlványaiban. Az első dolog, amit a csillagászok hangsúlyoznak, hogy a 2004 DW nem bolygó. Bár valószínűleg mérete nagyobb mint a Plútó fele, akadnak olyan hasonló méretű objektumok, amik a jelenlegi meghatározások szerint nem minősülnek bolygónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Plútó felfedezése után már nem találhatunk új bolygót. A szakértők szerint van még egy Plútó méretű objektum, ami egyelőre a sötétben rejtőzik és várja, hogy felfedezzék.

A 2004 DW pályája

A 2004 DW egy úgynevezett "Plutino" típusú objektum lehet. Ezek az égitestek a Plútó Napkörüli pályájával összefüggő pályával rendelkeznek. A csillagászok archívumaikba visszatekintve egy 2002-ben készült felvételsorozaton is rábukkantak az új objektumra. A mostani és a régi megfigyeléseket felhasználva megpróbálnak pontosabb adatokat kideríteni a távoli világról.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. feb. 27. 15:50 | válasz | #49
Amúgy egyáltalán nem véletlen és teljesen logikus, hogy a jégbolygók a csillagoktól távol lelhetöek fel. Napközelben ugyanis megolvadnának és elveszítenék anyaguk jelentös részét.
Úgyhogy az lenne a furcsa, ha olyan messzeségekben is Föld típusú bolygók lennének.
"Csillagászok" ezt miért nem tudják felfogni?
Kryon  
2004. feb. 26. 22:47 | válasz | #48
Szerintem a mélytengeri "fekete füstölgőkre" gondolt.
Kelta  
2004. feb. 26. 22:20 | válasz | #47
"melegvizü vulkán"??????
talán gejzir.... vagy te láttál vizet lövellő vulkánt?
Lehet hogy az élet a földön is igy keletkezett,valmikor 2-3 milliárd évvel ezelött becsapodott egy mühold és megfertözte a földet...jo alaposan:)))
Kryon  
2004. feb. 26. 20:38 | válasz | #46
Azt a holdat Europának hívják,a többi korrekt.
gemi  
2004. feb. 26. 17:08 | válasz | #45
Nemrég tévében láttam, hogy van olyan feltételezés, talán az IO nevü hold esetében , hogy a jégréteg alatt víz található és a melegvízű vulkánok biztosíthatnak elég energiát alacsony szintű életforma létrejöttére.
Amúgy ez az élet keresése azért is érdekes, mert az ember úgy is találkozhat idegen létformával, hogy pl a messzi galaxisban élők szondát bocsájtanak az űrbe és valahova az becsapódik , majd a rajta lévő életformák a becsapódás helyszínén elkezdenek szaporodni. Ha sok idő eltelik, akkor mi már a szondát se látjuk, csupán a baktériumtelepeket vagy életforma nyomokat.
Kelta  
2004. feb. 26. 11:10 | válasz | #44
Teljesen igazad van....a földi tudosok,de az átlag emnerek is csak a földi dolgokbol indulnak ki.
Szerintem olyan életformák és fizikai szabályok is létezhetnek az univerzumban amit elképzelni se tudunk:)))),és ha tul lesznek a 100. élő bolygon, még akkor sem lehet teljesen végsö következtetést levonni,hiszen 100 bolygó a végtelenhez képest elenyésző mennyiség.
2004. feb. 26. 11:00 | galéria | válasz | #43
Miért ne lehetne élet?

Hol van előírva az, hogy egy, a mienktől teljesen különböző létforma nem alakulhat ki abs 0 fok közelében?
Erről itt vitázni sztem teljesen értelmetlen. Majd ha a 100. bolygón is életet találunk, akkor már talán lehet kisebb következtetéseket leszűrni azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételeknek kell biztosan teljesülniük.
a@  
2004. feb. 25. 23:41 | válasz | #42
Az egy óriás hógolyó lenne. :) Egyébként egyetértek veled.
2004. feb. 25. 18:33 | válasz | #41
"Gibor Basri, a Kalifornia Egyetem csillagász kutatója egy vitatható ajánlatot kíván benyújtani a Nemzetközi Csillagászati Szövetségnél (International Astronomical Union, IAU) amelyben azt kéri: növeljék a bolygók számát tizenkettőre. Egyedül az IAU-nak van joga elnevezni az űrben található objektumokat, ám a szövetségnek érdekes módon nincs egy épkézláb definíciója a "bolygó" fogalmáról.
"Az emberek szeretik osztályozni a dolgokat. Egy bolygón élünk; jó lenne tudni, hogy az pontosan micsoda." - írta Basri professzor a Berkeley News egyetemi újságban. Basri szerint a Naprendszer határán felfedezett méretes aszteroidák erősen kikezdték a "bolygó" meghatározását. Ha a 2300 kilométer átmérőjű Plútó - amelyet 1930-ban fedeztek fel - egy bolygó, akkor a hasonló méretű objektumokat ugyanúgy bolygónak kell tekintenünk, mondta. Ezt a méretet a tavaly felfedezett, 1300 kilométer átmérőjű Ouaoar sem közelíti meg, és a Plútó felfedezése óta ennél nagyobb égitestet nem találtak a Naprendszerben.

Basri professzor definíciója szerint a bolygónak egy csillag körül kell keringenie, nem egy másik bolygó körül, és nagyjából egy gömbre kell hasonlítania. A meghatározás szerint az bolygó átmérője nem lehet 700 kilométernél kisebb, mert a gravitáció csak ekkora méretnél alakítja az égitestet gömbszerűvé. A kisebb objektumok leginkább egy krumplira hasonlítanak. A meghatározás szerint a 900 kilométer átmérőjű Ceres, a Kuiper-övben megtalálható Varuna és az Ouaoar egyaránt bolygónak számít.

Néhány csillagász ezzel szemben még a Plútót is kihúzná a bolygók listájáról. A New York-i planetárium 1999-ben nem jelölte a Plútót a bolygók között, és néhány kutató is következetesen nem jelöli bolygóként a Plútót. Ross Taylor professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szintén így gondolkozik, szerinte ugyanis a legtöbb kutató nyolc bolygót ismer el."

Ők a sarlatánok. Semmilyen fogalmi meghatározást nem képesek produkálni. Így vélekedésük elfogadhatatlan.

Mi lenne ha felfedeznének a Plutón túl egy 4000-5000km átmérőjű kő és jég Plutóhoz hasonló égitestet? Az sem lenne bolygó mi?
2004. feb. 25. 16:58 | válasz | #40
Na mi az? mégsem az a baopmság amit én írtam, hanem amit Te? :-)
Ender tökéletesen írta le a lényeget.
Föld - Hold nem kettősbolygó, mert a közös tömegközéppont a földkéreg alatt van.
Plutó - Charon páros viszont igazi kettősbolygó, mert a közös tömegközéppont kint van a világűrben. Több hasonló égitestet tudtommal még nem ismerünk.
A "más érvelésed" nevetséges. A kettőscsillagok sem csillagok mi? :-)

Kisbolygók alatt a Mars-Jupiter közti kisbolygó öv kisbolygóit értettem.

Úgy tünik nincs semmilyen egyértelmű meghatározás arra, hogy mi bolgyó és mi nem. Úgyhogy addig én tartom magam az enyémhez. Így a Plutó bolygó és marad a Naprendszer 9-ik bolygója.

Cat  
2004. feb. 25. 16:10 | galéria | válasz | #39
egy más érvelés szerint ez pont azt mutatja, hogy a plutó maga sem bolygó ;)
ender  
2004. feb. 25. 12:18 | válasz | #38
A Plutó valóban kettősbolygó. Holdja, a Charon a bolygó méretének 40%-át teszi ki, a távolsága pedig mindössze 16000 km. A második leginkább hasonló kettősrednszer a Föld-Hold páros, ahol a Hold a Föld tömegének 1/81-ede, a távolság pedig kb 300000 km.
2004. feb. 25. 12:11 | galéria | válasz | #37
"Eddig ismeretlen bolygót fedeztek fel magyar csillagászszakos hallgatók. A bolygó az Ikrek csillagképben, a Naprendszertől kb 650 fényév távolságban levő, Napunkhoz hasonló csillag körül kering, tömege az előzetes becslések szerint nyolcszorosa a Jupiterének.

Jurcsik Johanna, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete tudományos főmunkatársának vezetésével a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem csillagászszakos hallgatói eddig ismeretlen új bolygót fedeztek fel - tudósít a kutatóintézet igazgatója mai közleményében.

Mint Balázs Lajos írja, a bolygó az Ikrek csillagképben, a Naprendszertől kb 650 fényév távolságban levő, Napunkhoz hasonló csillag körül kering. A bolygó a csillagot 1,56 nap alatt kerüli meg olyan távolságban, amely a Nap-Földének mindössze két százaléka.

Az új bolygó a csillag előtt áthaladva annak fényességében néhány százalékos csökkenést okoz. Tömege az előzetes becslések szerint a Jupiter bolygóénak nyolcszorosa. Az égitest pontosabb megismerésére a további kutatások folyamatban vannak. A felfedezés az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával felújított és automatizált svábhegyi 60cm-es távcsővel történt - teszi hozzá a közlemény." MNO
2004. feb. 25. 08:34 | válasz | #36
Az élethez kell energia,meg valami ami képes a szénhez hasonló nagy számú vegyületet alkotni,meg egy hordozóközeg,amiben ezek a reakciók lejátszódhatnak.Valóban lehetne ez si alapon is,de abs nulla közelében?...
Cat  
2004. feb. 25. 01:23 | galéria | válasz | #35
"Mivel a legnagyobb kisbolygó alig több 800 km-nél."

Ez nem igaz, duplaakkora is létezik.

A plutóval az a baj, hogy ha ő bolygó, akkor rakat más kuiper övbeli aszteroid is joggal követelheti magának a bolygó címet
Éppen ezért egyáltalán nem "sarlatán" aki szerint a plutó csak egy nagyobbra sikerült Kuiper objektum.

"Ráadásul a Plutó az egyetlen ismert kettősbolygó." - ezt a baromságot te hol olvastad?

Életre alkalmasság valóban hülyeség.
2004. feb. 24. 21:34 | válasz | #34
"a jelenlegi meghatározások szerint nem minősülnek bolygónak. "

Ezek mik? Szerintem csak írnak össze-vissza a semmibe. Bolygó olyan égitest ami egy csillag körül kering és szubjektíven elég nagy méretű. Nekem ami 1000 km átmérőnél nagyobb az már bolygó. Mivel a legnagyobb kisbolygó alig több 800 km-nél.
Plutót csak a sarlatánok nem tartják igazi bolygónak. Az hol van előírva, hogy egy bolgyó csak úgynevezett Föld típusú, vagy csak Jupiter típusú lehet? Sehol. Plutó típusú bolygók is vannak. Ráadásul a Plutó az egyetlen ismert kettősbolygó. Remélem megy már végre hozzá űrszonda a New Horizons.
Cat meghatározása a bolygóra nem jó szerintem. Saját légkör nem lehet feltétel. Ilyen alapon a Merkur sem lenne bolygó, pedig a Merkur bolygó státuszát senki sem vitatja. Plutó kisebb mégis van saját légköre, és mégis vitatják bolygó státuszát a sarlatánok.

Életre alkalmasságról meg eléggé tudománytalan beszélni, ha nem teszitek hozzá, hogy a földihez hasonló életre gondoltok.
Ugyanis jelenleg csak egyféle életet ismerünk, ezt a földit és nem tudjuk milyenek lehetnek még.
Szerintem nem valószínű, hogy csak azért mert az emberi élethez feltétel a víz, meg az oxigén légkör attól még ez máshol is így van.
Élet elméletileg épülhetne akár sziliciumra is, nem csak szénre, mint itt. Persze ugye megint a fogalmak. Mi az az élet?
2004. feb. 24. 20:56 | válasz | #33
A víz 0-100 fokig folyékony 1 baron.Ez alatt és fölött sziárd/folyékony.
A levegőben lévő bacik nem száradnak ki,mivel a környezet gőznyomása és a saját vízük egyensúlyt tart fent.(mi sem vízben élünk).

A hélium és hidrogénlégkör nem igazán alkalmas életre....
a@  
2004. feb. 24. 20:27 | válasz | #32
A 10. bolygó keresése

A Naprendszer 10. bolygója létének ELMÉLETI lehetõségeirõl újabban 2 szakcikk jelent meg,
J. Murray (MNRAS, file) es J. Matese (Icarus, file) tollából. Mindkettõ a hosszú periódusú,
Oort-felhõbeli üstökösöket vizsgálta. Link kínálat:

http://www.origo.hu/tudomany/real/991022valami.html
(a http://supernova.akg.hu címrõl is)
http://news.bbc.co.uk/hi/english/sci/tech/newsid_467000/467572.stm
http://www.ucs.usl.edu/~jjm9638/matese.html

Ezeken a helyeken is utána lehet még olvasni.
a@  
2004. feb. 24. 20:25 | válasz | #31
http://emil.alarmix.org/atlantis/nibiru.htm

itt is valami hasonlókról irnak.
Cat  
2004. feb. 24. 18:27 | galéria | válasz | #30
nincs, de azért alapdolgok vannak, pl. saját légkör, ami bizonyos nagyságot eleve feltételez, aztán belső forró mag (ha idővel kihül az se gond), egy csillag körüli pálya (tehát ne egy bolygó holdja legyen), kb. gömbszerű alak (de ez általában következik a méretből, mivel a gravitáció ilyenné alakítja).
Kb. ennyi
SuD  
2004. feb. 24. 16:53 | galéria | válasz | #29
A mi levegőnkben is vannak baktériumok. Én úgy hallottam, ott gázok is vannak.

Szerintem mi, az emberel még túl fiatalak (meg hülyék) vagyunk, hogy az ilyeneket kiderítsük.
Zéta  
2004. feb. 24. 12:43 | válasz | #28
mikike  
2004. feb. 24. 11:59 | galéria | válasz | #27
mi a jelenlegi meghatározás a bolygónak minősülés szempontjából?
2004. feb. 24. 08:29 | válasz | #26
A víz folyékony halmazállapota kell bármilyen élethez.Azok az élőlények,amik pl. 130 fokot is kibirnak szintén nagynyomású vízben élnek.Fagyott vízben nincs élet.
Kryon  
2004. feb. 23. 23:42 | válasz | #25
Előzőnél:Forrás:MTI,rövidített változat az index űrkutatási hírei közt olvasható 2003.július25-i dátummal(ha valaki utána akar nézni annak ajánlom)
Kryon  
2004. feb. 23. 23:34 | válasz | #24
Egy kicsit a Bajkál-tó melletti másfél éve történt meteorbecsapódásra kezd ez engem emlékeztetni,annak sem keltettek nagy hírverést,pedig azt biztosra lehet tudni,hogy megtörtént.
Zéta  
2004. feb. 23. 23:29 | válasz | #23
Egy a csillagától kétszeres Plutó-távolságban keringő Juőiter tömegű bolygót ma még valószínűleg nem lehet kimutatni. Már eleve a többszáz éves keringési idő miatt sem. Azért meg próbálok utána nézni ennek a hírnek. A HST egyszer lefényképezett valamit, ami úgy nézett ki, mintha egy születőben lévő csillag egy bolygója lökődött volna ki. Szép csóva látszott a képen, és a végén egy halvány pont. Később kiderült, hogy a halvány pont egy háttércsillag, és nem bolygó.
Kryon  
2004. feb. 23. 23:26 | válasz | #22
Tudom mi az exobolygó,és tudom mit hallottam,persze nem kizárt,hogy a hír kacsa volt....Amúgy a többiben maximálisan igazad van,a más bolygórendszerek kutatása szerencsére gyorsan fejlődik,és sok eredménnyel szolgál már ma is. Visszatérve az is lehet,hogy bár én emlékszem mit hallottam,"ők" könnyen félreolvashatták a hírt,nem ez lenne az első eset,az viszont biztos,hogy azóta sem találtam erről semmi hírt.
Cat  
2004. feb. 23. 23:10 | galéria | válasz | #21
szerintem te egy exobolygoról hallottál
jelenleg kb. 70 ilyet ismerünk, ezek más csillagok körül keringő hatalmas gázbolygók (jelenleg csak a legnagyobbakat tudjuk érzékelni). Lényeg annyi, hogy már bizonyított tény, hogy majdnem minden csillag körül keringenek bolygók, de sok idő mig a kisebbeket is látjuk
ez egyébként az egyik leggyorsabban fejlödö terület jelenleg, egyre uj modszereket találnak ki a távoli csillagok kisérőinek észlelésére
2004. feb. 23. 22:48 | válasz | #20
Mejik a bal oldal? :)
SuD  
2004. feb. 23. 18:50 | galéria | válasz | #19
persze energiaforrás kell hozzá, de az valamilyen forrásban biztos van, hiszen fagyott vízről beszélünk, mint közeg, nem?
SuD  
2004. feb. 23. 18:48 | galéria | válasz | #18
'hmmm.Élet olyan környezetben,ahol nincs energiaforrás,és az oxigén meg a nitrogén szilárd halmazállapotban van?
Merész....'

Eszedbe juttatnám, hogy a földön a kezdetben, amikor szinte még csak víz volt, az akkori életformáknak nem, hogy oxigén, nitrogén de még CO2 sem állt rendelkezésére.
Az oxigén csak azért kell, hogy a táplálék, amit megeszünk, az oxigén oxidálhassa. Ha nem lenne oxigén, más anyaggal is elő tudnánk állítani az energiát, de 7/8 részét elvesztenénk.
Kryon  
2004. feb. 23. 18:48 | válasz | #17
Ha jól emlékszem a Mauna-Keán lévő valamely távcsővel fedezték fel,a Jupiterrel összemérhetőnek saccolták.Legalább 2x olyan messze kering mint a Plútó,és úgy gondolják a csillagászok,hogy egy másik bolygórendszerből lökődhetett ki és a Nap befogta.Ez kb.1-2 éve egy TV2-ős Tényekben szerepelt mint tudományos érdekesség.Azóta se hallottam felőle,úgyhogy nem csoda,hogy nem tudsz róla,épp ezért a kérdés....
Zéta  
2004. feb. 23. 18:26 | válasz | #16
Felfedeztek? És ki? Nem hallottam róla, bár illett volna.
Kryon  
2004. feb. 23. 16:54 | válasz | #15
Az az óriási bolygó amit 1-2 éve jóval a Plútón túl álítólag felfedeztek,hát az hová lett????
2004. feb. 23. 16:43 | válasz | #14
hmmm.Élet olyan környezetben,ahol nincs energiaforrás,és az oxigén meg a nitrogén szilárd halmazállapotban van?Merész....
Zéta  
2004. feb. 23. 11:52 | válasz | #13
Jelenleg nem látszik olyan zavaró hatás a bolygók pályájában, amit ne magyarázna a már ismert bolygók hatása. Ez nem zárja ki egy ismeretlen bolygó létezését, csak a távolságára ad egy minimumot.
Zéta  
2004. feb. 23. 11:49 | válasz | #12
Jól mondod, a Plutó pályájának fél nagytengelye 40 CsE, ami 6 milliárd kilométer. A képen csak a külső bolygók pályája látszik, amik viszont a Plutóét leszámítva jó közelítéssel kör alakúak. A körtől való eltérés az egyes esetekben 0,8-5,5% közötti.
L.  
2004. feb. 23. 10:37 | válasz | #11
Régebben sok szó esett arról, hogy a Naprendszer bolygóinak pályájában szabálytalanságok vannak, aminek az oka egy még felfedezetlen nagy tömegű bolygó lehet valahol a Plútón túl. Azt mikor fedezik már föl? :)
2004. feb. 23. 09:52 | válasz | #10
Ebben ne fogadjál hogy nincs. Ha jelenleg nem is aktív, de lehet ott élet!
Ha azt veszed hogy régen azt hitték hogy 100 fok felett minden elpusztul, most meg már tény hogy 130 fokon 0 PH mellett is vannak baktériumok amik nemcsak hogy túlélik de még vidáman szaporodnak is!
Tehát nem olyan tuti az a bitti!
2004. feb. 23. 02:19 | válasz | #9
Hát azért nagyjából kör az, főleg ilyen méretekben. A Plútó emlékeim szerint 5-6 milliárd kilométerre kering a Naptól.
lalyos  
2004. feb. 23. 01:18 | válasz | #8
Ha a pályasíkja nagymértékben el van hajolva az ekliptikához képest, akkor szinte bármennyivel keringhet messzebb, a képen nem fog látszódni...
lalyos  
2004. feb. 23. 01:09 | válasz | #7
"Az objektum a kép közepétől egy kicsit balra látható"

Ügye ti is arra a pontra gondoltok, mint én?:)
2004. feb. 23. 01:07 | válasz | #6
Élet -200 C alatt?
nem hinném
2004. feb. 22. 21:23 | válasz | #5
Valószínű, hogy erősen illusztráció jellegű, mivel guye nagyon ritkán van a bogygóknak kör alakú pályájuk...
2004. feb. 22. 19:04 | galéria | válasz | #4
1800 km .. az azért nem kicsi
Cat  
2004. feb. 22. 18:41 | galéria | válasz | #3
a plutó mögött rengeteg ilyen objektum van, illetve lesz még, mert ugye a plutó bolygóléte is erősen kétséges. Csupán annyiban tér el a kuiper öv többi tagjától, hogy azoknál kicsit nagyobb, ezért saját légköre is van.

az ábra pedig szerintem erősen az "illusztráció" kategóriába tartozik, hiba lenne következtetéseket levonni belőle, amikor ezen méretarányosan 1 mm is többszázmillió kilométeres távolság lehet
2004. feb. 22. 18:03 | válasz | #2
"Pályája jóval nagyobb a Plútóénál, átlagosan 2,4 milliárd kilométerrel esik messzebbre."-A 2.képen mégsem ezt látjuk.
2004. feb. 22. 17:39 | válasz | #1
hmm ez érdekes. de ha ott jég van akkor akár élet is lehet bárhol..