A Titán segít a Föld és a Mars megismerésében?
2004. február 19. 18:33, csütörtök
A múlt hét végén véglegesítették a Cassini űrszonda felderítő küldetését, ami a Szaturnusz holdjára, a Titánra, egy hatalmas világra irányul, melynek felépítése hasonlít a korai Földére.

Hirdetés

A tudósok számítása szerint a távoli hold segít megismerni a szél és az óceánok általános természetét, valamint azt, hogyan működtek a dolgok egykor anyabolygónk és a Mars felszínén. A vizsgálódás - ami idén nyáron indul útjára - szintén segítséget jelenthet az elméletgyártóknak a Föld változó éghajlatának és a globális felmelegedés végső hatásainak jobb modellezésében.


A Szaturnusz nagyobb holdjainak méretarányos rajza, alul a bolygó maga

A Titán feleakkora mint a Föld, és az egyetlen légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben, ami metánt és a Föld levegőjéhez hasonlóan némi nitrogént tartalmaz. Ralph Lorenz, az Arizona Egyetem Hold- és Bolygótudományi Laborjának munkatársa Seattle-ben ismertette a végleges felderítési tervet egy tudományos találkozón. Négy év alatt a Cassini negyvennégyszer halad el a hold mellett, illetve jövő nyáron egy szondát is eljuttat a Titán felszínére. Lorenz a SPACE.com-nak fejtette ki mi az, amit ő és kollégái reményeik szerint megtudhatnak a Titántól.


A Titan a Hubble távcsővén keresztül

A szelet, a hullámokat és az óceáni áramlatokat csak a Föld jelenlegi körülményei között ismerjük behatóan. A tudósok szeretnének egy jobb kapaszkodót találni a folyamatokban rejlő fizikához, beleértve a történéseket egy homlokegyenest ellentétes közegben, így megjósolhatják hogyan reagál a természet világa egy változásra. "Tudjuk hogy a megadott tényezőkkel az eredmény X" - magyarázta Lorenz. "Azt azonban nem tudjuk mely tényezők a legfontosabbak, és hogyan változik az eredmény, ha megváltoztatjuk Y tényezőt."

A Föld éghajlata nagyban függ az egyenlítői területekről szállított hőtől az óceán magasabb szélességi fokaira és a légkörbe. "A Golf áramlat nélkül például Észak-Európa barátságtalanul hideggé válna, mint Szibéria vagy Kanada hidegebb részei" - mondta Lorenz. "Nem tudjuk vajon a globális felmelegedés nem állítja-e le az óceán cirkulációját. Az egyetlen eszközünk ennek a hatásnak a tanulmányozására a számítógépes modellezés, ami számos bizonytalanságot hordoz. A Titán óceáni körforgásának és éghajlatának tanulmányozásával jelentős finomításokat hajthatunk végre ezeken a modelleken."


A Huygens szonda várhatóan 2005 januárjában landol a Titan felszínén

Lorenz a Cassini radar-feltérképező csapatában dolgozik és a Huygens szonda társfelügyelője, ami mintákat fog venni a légkörből mielőtt becsapódna a Titán egyik óceánjába. A Huygens mérései ki fogják egészíteni a Cassini megfigyeléseit a radaros leképezéstől az optikai és az infravörös közeli felvételekig bezáróan, beleértve a hold gravitációs mezőjének szondázását is. "Több különböző területet tekintve is abszolút tudományos aranybányáról beszélhetünk" - mondta Lorenz.

Ha a Titánnak vannak tengerei, összetételük jelentősen eltér a mi bolygónkon találhatóktól. Az Arecibo rádióteleszkóp tavalyi megfigyelései arra utaltak, hogy a Titánon metán és etán óceánok vannak. Mivel a Titán felszínén a hőmérséklet -179 Celsius fok ezért mindkét, a Földön természetes gázként fellelhető anyag a holdon folyékony formában van jelen.


Fantáziarajz a Titánon landolt Huygens szondáról

Hogyan viselkednek a hullámok és az ár-apály ebben a közegben? Hogyan formálják a hullámok a partokat? Milyen mélyek a tengerek és mi a viszonyuk a légkörrel? Lorenz szerint a kérdésekre kapott válaszok tisztábbá tehetik a korai Marsról alkotott elméleteket, melyek szerint víz alapú óceánok vagy tavak létezhettek egykor a most vörös felszínen.

A Titán a tudósok számára egy érett prebiotikus világ. Talán hasonlít a Föld korai szakaszához, még mielőtt az élet kifejlődött volna. Az elméletgyártók megpróbálhatják alkalmazni a Titán kémiáját, hogy kikalkulálják, hogyan ugrott át bolygónk az élettelenségből az élettel teli periódusába. "A Titán a legnagyobb felfedezetlen terület a Naprendszerben" - mondta Lorenz. "Légkörével és feltehetően hidrológiai körforgásával valószínűleg egyben a legérdekesebb is."
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Cat  
2004. feb. 20. 14:58 | galéria | válasz | #19
mi lenne ha néha rákattintana valaki a kapcsolódó linkekre?

A Huygens szonda műszerei
Kryon  
2004. feb. 20. 13:52 | válasz | #18
Ha tudod,milyen műszerek vannak a leszállóegységen örülnék,ha leírnád.Előre is kössz...
2004. feb. 20. 13:42 | válasz | #17
Úgy értem, hogy a metán és az etán apoláris molekulákból áll, tehát a molekulák közötti kölcsönhatás egészen más természetű, mint a dipólusos víz-molekulák között, ergo a folyadék dinamikája (viszkozitás stb.) is más lesz. Ugyanez a légkörrel összefüggésben még inkább eltérhet a Földön jellemző dinamikától. Érdekes megfigyelni persze ezt is, de nem úgy néz ki, hogy a kettő összevetése bármilyen kézzelfogható eredménnyel szolgálhatna.
Zéta  
2004. feb. 20. 13:35 | válasz | #16
A leszállóegységen nincs kamera. Örülnek, ha éppségben eléri a felszínt, és talál valami szilárdat, amire leszállhat. Egyébként a Szaturnusz elég messze van a Naptól, így alapból is meglehetősen sötét hely (10 CsE távolság, így a földi fényerő 1%-a), amit a Titán felhőzete csak tovább ront.
2004. feb. 20. 13:12 | válasz | #15
Ezt hogy érted mort777?
Tpe  
2004. feb. 20. 12:51 | válasz | #14
Reméljük, majd nem csak földi, hanem égi képeket is küld a szonda.
Kryon  
2004. feb. 20. 10:11 | válasz | #13
Ha átlátsz a felhőkön.
rolika  
2004. feb. 20. 10:03 | galéria | válasz | #12
döbbenetes panoráma lehet a titánon, egy gyűrűs óriásbolygó vazze :)
Aoy  
2004. feb. 20. 09:41 | válasz | #11
Az a fantáziátlanrajz nagyon nem állja meg a helyét, ha a leszálló egység véletlenül egy metánóceánban végzi...
2004. feb. 20. 08:43 | válasz | #10
Azért engem érdekelne, hogy a matán és etán óceánok dinamikáját hogyan fordítják le vízre. Kicsit különbözően viselkednek ugyanis, ráadásul tudtommal a földön sosem volt annyira hideg, hogy ezek az anyagok cseppfolyóssá váltak volna.
2004. feb. 19. 23:39 | válasz | #9
ez jó dolog. kiváncsi vok az első eredményekre. :)
Sherad  
2004. feb. 19. 23:17 | galéria | válasz | #8
ah rajottem a Galileo valoszinuleg szenyezett lehetett.
(jol megvalaszoltam magamnak )
Sherad  
2004. feb. 19. 23:13 | galéria | válasz | #7
Azt nem ertem ha multkor az europat nem akartak beszennyezni a szondaval akkor erre miert kuldenenek ilyen konnyen? Vagy ennek nem árt??
Kryon  
2004. feb. 19. 22:10 | válasz | #6
Nem lenne semmi,ha esetleg valamien,a mienktől eltérő életet találnának a Titánon,ott ahol erre senki sem számít....mert elvileg az életnek a földitől teljesen eltérő formái is létezhetnek,talán olyan is akad,melynek a Titán környezete a metánóceánokkal és a -179 fokkal pont megfelel......Tudom,hogy hülyén hangzik,de a lehetőséget nem lehet teljesen kizárni......
Cat  
2004. feb. 19. 22:05 | galéria | válasz | #5
majd ha leszáll a szonda, lesznek...
k0zi  
2004. feb. 19. 21:31 | válasz | #4
majd lesznek :D
vagy nem :|
2004. feb. 19. 21:25 | válasz | #3
csak lennének már végre képek!
2004. feb. 19. 20:45 | válasz | #2
ja nem a holdat akartam irni hanem a marsot!
2004. feb. 19. 20:42 | válasz | #1
na ez már jobb mint a szar unalmas hold