Felfedezték a legtávolabbi ismert galaxist
2004. február 17. 09:56, kedd
Új rekordot ért el egy nemzetközi csillagász csoport, akik felfedezték az univerzum legtávolabbi ismert galaxisát.

A hozzávetőleg 13 milliárd fényévnyire elhelyezkedő objektum 750 millió évvel az ősrobbanás után látható, amikor a világegyetem jelenlegi korának alig 5 százalékát élte meg. Az ősi galaxis azonosításához egyesíteni kellett a NASA/ESA Hubble Űrteleszkópot és a CARA W. M. Keck távcsöveinek erejét. A csillagvizsgálók emellett jelentős támogatást kaptak egy természetes "kozmikus gravitációs lencsétől" az űrből, ami tovább erősítette a távoli objektum fényességét.

Az újonnan felfedezett galaxis valószínűleg egy fiatal példány, ami az úgynevezett "sötét korszak" végén ragyog. Ez volt az az időszaknak a kozmikus történelemben, amikor az első galaxisok és kvazárok a homályos, molekuláris hidrogénből a ma is látható áttetsző, ionizált univerzummá alakultak át. Az új galaxist a szomszédos Abell 2218 galaxis klaszter hosszú expozíciójával sikerült észlelni, amiről a Hubble kutatókamerája készített felvételt. A klaszter annyira tömör, hogy a távoli objektumok rajta áthaladó fénye valójában meghajlik és felerősödik, valahogy úgy, ahogy a nagyító meghajlítja és felerősíti a mögött látható objektum képét. Ezek a természetes gravitációs "távcsövek" teszik lehetővé a csillagászoknak, hogy rendkívül távoli és halvány objektumokat is lássanak, melyek másként észlelhetetlenek lennének. A rendkívül halvány galaxis olyan távol van, hogy látható fénye átnyúlik az infravörös tartományba, ezért megfigyelése különösen bonyolult.


A Hubble által a galaxisról készített felvétel. Távolsága miatt az infravörös és látható tartományba eső fény két helyen - a kör és az ellipszis - látható

"Miközben távoli galaxisok után kutattunk az Abell 2218 nagyítását kihasználva, felfedeztünk egy feltűnően hasonló képpárt, melyek elrendezése és színe egy nagyon távoli objektumra utalt" - mondta Jean-Paul Kneib csillagász, a felfedezésről készült publikáció szerzője. A Hubble felvételeinek elemzése kimutatta hogy az objektum 6,6 és 7,1 vörös eltolódás között fekszik, egészen közel a 7-hez, ami a legtávolabbi jelenleg ismert forrássá teszi. A vörös eltolódás a fény hullámhosszainak eltolódását méri a hosszabb hullámhosszok felé. Minél nagyobb az eltolódás a spektrum vörös területi felé, annál távolabbi az objektum.

"A felfedezett galaxis nagyon halvány, távolságának ellenőrzése hihetetlen kihívást jelentett" - mondta Dr. Kneib. "A klaszter 25-szörös nagyítása nélkül a jelenlegi távcsöveinkkel ezt a korai objektumot egyszerűen nem lehetett volna azonosítani vagy tanulmányozni. Még a kozmikus lencse segítségével is csak úgy sikerült, hogy a csillagvizsgálóink képességeik maximumát hozták." A csillagászok felbuzdulva a sikeren további kutatásokat terveznek az égen található más kozmikus lencsék alkalmazásával. A csillagászok becslése szerint bár az objektum nagyon kicsi, csupán 2000 fényév átmérőjű, kifejezetten tevékeny a csillagformálásban.


A gravitációs lencsék a lencse alakjától függően torzuló képet mutatnak: gömblencse esetén gyűrű, lapos esetén kereszt, galaxis esetén banánforma

"Őseink első bizonyítékát keressük a teljes univerzum evolúciós fáján" - mondta Dr. Frederic Chaffee, a Keck csillagvizsgáló igazgatója, ahol a felfedezést megerősítő 10 méteres teleszkóp-ikerpár található. "A teleszkópok virtuális időgépek lehetővé téve csillagászainknak, hogy visszatekintsenek a kozmosz korai történelmébe és ezek a csodálatos megfigyelések az eddigi legkorábbiak."
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
ge3lan  
2004. márc. 30. 00:39 | válasz | #67
ja nem,az 1. cikk az
ge3lan  
2004. márc. 30. 00:38 | válasz | #66
na a #32 ben errol dumaltam
http://www.nexus.hu/yoska/yoska/univerzum/univerzum.htm
a 2. cikk
most talaltam az egyik forumban ezt a linket

ge3lan  
2004. feb. 19. 18:15 | válasz | #65
korbemenni a vilagegyetemen kerdes hasonlo a korbemenni a foldonhoz.ha a foldon korbemegyunk ugyanoda jutunk ahonnan kiindultunk.de ez csak a fold feluleten lesz igaz,abszolut ter hianyaban nem mondhatjuk,h abszolut ugyanoda kerultunk.a marsrol nezve mar nem is lennenk ugyanott.ket kulonbozo idopontban bekovetkezett esemenyrol nem tudjuk,h ugyanazon a helyen tortent-e.
talan elmeletben egy 0 idotartam alatt bekovetkezett virtualis elmozdulassal lehetne ugyanoda jutni egy kor utan.de ilyet ugyse lehet a gyakorlatban megcsinalni.
ge3lan  
2004. feb. 19. 18:05 | válasz | #64
a fiatal vilagegyetem egy rovid ideig a fenysebesseg sokszorosaval tagult.ekkor a kulso reszek olyan messze kerultek egymasol,h a fenynek meg nem volt ideje egyik vegebol a masikba erni.
a fenyforras nem tud fenysebesseggel tavolodni,esetleg maga a ter tagul ki kozted es a fenyforras kozott.ebben az esetben nem fogod latni.ha a tagulas sose allna meg es fenysebesseg folotti maradna vegig,akkor meg sose latnad meg a fenyforras fenyet.
ilyesmi temaban john d barrow a vilagegyetem szuletese konyv eleg jo.
Kryon  
2004. feb. 19. 15:31 | válasz | #63
Hát igen,viszonyítási pont kell+annyi a változó mint égen a csillag(szó szerint),kellemetlen lehet az ide vágó csillagászati számításokat végezni....
Kelta  
2004. feb. 19. 14:59 | válasz | #62
koordinátában?? már megbocsáss de mihez viszonyitod a koordináta alapponjait???? vagy hogy helyezed el a térben? mihez képest?? mer ugye a viszonyitási pontok is elmozognak....és ha visszatérsz ugyanoda(tegyük fel)ugyan hogy állapitod meg hogy ugyanoda érkeztél?? és mikor?? ugye az idöszámitás problemáját fel se vetettük:))Ugye az emberi idöszámitás a nap és a föld mozgásához van kitalálva..vajon egy másik galaxisban hogy méred az idöt??????vagy amikor száguldasz egyenesen hogy visszatérj:))) apropo egyenesen...vajon mihez viszonyitva??????
Zéta  
2004. feb. 19. 14:53 | válasz | #61
Nem. A cikkből számomra az derül ki, hogy vagy olyanok írták, akik csak félműveltek, vagy ha értenek hozzá, a kelleténél jobban igyekeztek "közérthetővé" tenni. Ez sajnos majdnem minden esetben megtörténik.
2004. feb. 19. 14:48 | válasz | #60
Azért ez így durva, talán a tudósok jobban értenek ehhez mint te vagy itt bárki más...
2004. feb. 19. 14:44 | válasz | #59
Koordinátban ugyanoda.
Más dolog hogy az eltelt(elég sok) idő alatt 'elmászott' a Föld a Nap körül, a Nap a Galaxis körül, az meg mittomén mihez képest:))
2004. feb. 19. 14:43 | galéria | válasz | #58
jol beszelsz :)
ezen megeri elgondolkodni, hova erek vissza ha ahonnan elindultam mar nem is ott van ahol az elindulasom pillanataban volt. :)))
2004. feb. 19. 11:03 | válasz | #57
Zéta: tudom, hogy alig tudok valamit, de vagy a cikk, vagy a hírt közlő "tudósok" össze-vissza beszélnek...
Kelta  
2004. feb. 19. 10:28 | válasz | #56
Ez a Hawkins baromi okos csávo, az már igaz...:))
De... amiket állit az csak elmélet..senki nem indult el még sehova és nem tért ugyanoda vissza.Csak elméletek vannak, amiket hol jol hol rosszul alátámasztanak valami fizikai törvénnyekkel. Csak az a gond hogy a fizika törvényeinek csupán pár %-át ismerjük! szerintem tul merész dolog kijelenteni,hogy ha valami elindul az univerzumba valamerre,ugyanoda tér vissza.Egyébként is hova ugyanoda??? tegyük fel elindulok a földröl ma, baromi 100Xfénysebbel és mondjuk 100ezer év mulva visszatérek ide! HOVA??? a föld már rég nem itt lesz helyileg, és a tejut sem és semmi sem hiszen minden mozog a világegyetemben. Honnan tudom hogy visszatértem pont ugyanoda?? hiszen a viszonyitási pontjaim akkora már rég elmozogtak mindenfele...:))))zürös ez a dolog én mondom:))
2004. feb. 19. 01:32 | válasz | #55
Mégvalami (tom hogy korlátolt vaok de csak megkérdem)

Az ősrobbanás után a világegyetem tágul.Gyorsan tágul.Fénysebeséggel (gondolom én). Namost ha egy fényforrás távolodik tőlem (fénysebbeséggel) akkor én aztat fogom látni vagy nem?
Mer ha nem akkor a világegyetem egyik felét nem lenne szabad látnunk (azt a felét amelyik a "masik" írányba tágult/tágul).

Aztán meg azt mondja a Hawking hogyha elindulok a Galaxisban egy irányba akkor egy idő mulva ugyanoda érek vissza. Ha ez igaz akkor ugyanez áll a táguló univerzumra is (mármint hogy a részecske ami a tágulás következtében annak idején "jobbra" kezdett el menni mint a bolond ,az össze fog futni azzal ami annak idején "balra" kezdet el tágulni )?
Hűűűű de este van :)
2004. feb. 19. 01:20 | válasz | #54
Tiszteletem !
Én elégé atitálentum vaok a fizikához tehát előre is bocs ha hülyeséget kérdezek:
Olvastam az Idő rövid történetét (Hawking) szal egy nagyon pici fogalmam van arról(nagyon....) hogy hogy is mérik a fény sebbeségét meg a csillagok galaxisok távolságát.
Kérdés : Nincs a fénynél nagyobb sebbeség vagy csak nem tudjuk mérni(feismerni)?
ge3lan  
2004. feb. 19. 00:52 | válasz | #53
ja most 2 dologrol beszelunk.en a messzi galaxisok fenyere gondoltm,ami nem ert ide,de majd kesobb ide fog erni
Kelta  
2004. feb. 18. 23:05 | válasz | #52
Szoval nyugodtan kijelenthetjük...lóturot sem tudunk a világegyetemröl, van néhány dologrol halvány sejtésük a tudosoknak..de asszem az egészröl soha nem lesz..sajna
2004. feb. 18. 22:27 | válasz | #51
"mert a fenye se ert meg ide."
És soha nem is fog. Hiszen arrafelé van a tágulás. másrészt akkor az időben visszafelé kéne haladnia, ami elvileg lehetséges, de egyébb okok meg kizárják. Lásd eseményhorizont meg társai ...
ge3lan  
2004. feb. 18. 19:39 | válasz | #50
hat szerintem ezt nem tudja senki.nezhetjuk ugy is,h a ter megvolt akkor is,csak vegtelenul kicsi volt,aztan ez tagulni kezdett.
masreszt a mi korlatoltsagunk nyilvanul meg abban,h ragaszkodunk ahhoz,h miben tagul a ter meg ilyen kerdesek.de ha vmiben tagul is,azt mi ugyse tudjuk felfogni.ez hasonlo ahhoz,h mi van a lathato vilagegyetemen kivul.az most mindegy nekunk,mert ugysincs rank hatassal,mert a fenye se ert meg ide.
2004. feb. 18. 19:10 | válasz | #49
zzeb: Ez a 4d gömb leírás nagyon tetszik:)
Abba is lehet valami hogy ez valamiben létrejött. De nekünk most ez a 3d világegyetem ami belátható. Ha tök egyenesen elindulsz, ugyanúgy visszaérsz ide az űrhajóddal, mint ha a földön nekiindulsz a horizont felé. Itt is azt hihetnéd hogy eléred az eget, de közben visszajutsz a kiindulási pontba. Ha el akarod hagyni a földi világot, elég nagy energiabefektetéssel kimehetsz az űrbe. Aztán hogy innen hogyan, merre, miként kell továbbindulni 4d-be?? én nem tudom...
El  
2004. feb. 18. 18:47 | válasz | #48
Csak az első 18 hozzászólást olvastam el eddig, ezért bocsánat, de honnan veszitek, hogy a galaxisok fénysebességgel tavolodnak egymastol az ősrobbanás óta???? Turmolit irta ezt a 6. hozzászolásban, de ez butasag! (nem vagyok csillagász, de elég nézni egy kis Spectrum TV -t és Discovery chanelt, és máris nem beszél az ember ekkora zöldet)

És ha már Star Trek és Delta kvadráns ... akkor az kb 70-80 ezer fényév a tulsó htára és nem pár száz.
2004. feb. 18. 13:58 | galéria | válasz | #47
Bocccs... Ez ge3lan-nak szolt. :)
2004. feb. 18. 13:58 | galéria | válasz | #46
Koszi koszi!
Az ido rovid tortenetet mar olvastam, ami meg nagyon erthetetlen olyat nem olvasok (hawking & penrose: a ter es az ido termeszete)
De a tobbit megnezem.
Zéta  
2004. feb. 18. 13:15 | válasz | #45
Hidd el, hogy azok a "tapasztalatlan" csillagászok sokkal többet értenek a kozmológiához mint Te. Saját ismereteid hiányosságát ne vetítsd ki másokra, inkább kérdezz meg szakembert.
Kelta  
2004. feb. 18. 12:53 | válasz | #44
Megint nem jo:))) ha a tér is akkor jött létre akkor a tér mibe jött létre? mi az a közeg amibe a tér megszületett????? nos??
nenad  
2004. feb. 18. 11:12 | galéria | válasz | #43
ez marha jo erveles. Nagyon tetszik.

a valasz szerintem ra hogy a "cucc" ;) mindig is letezett. Tudom ha innen(relativ) nezzuk akkor mindennek van kezdete es vege>, en ez alatt a osszehuzodast es a kitagulast ertem. Tehat amikor total osszehuzodott, akkor is van valami, csak az a valami az semmi... :) (marmint a kozeppont korul)

Nemigen hiszek abban hogy "a vilag teremtese akkor "akkor" kezdodott."
inkabb mondjuk a mostani "akkor" keletkezett,
volt elotte is, lesz utana is...

Igen ez nem valasz a kerdesre, csak fejtegetes..:)

erdekes dolog.
ge3lan  
2004. feb. 18. 10:31 | válasz | #42
az osrobbanassal jott letre a ter is,maga a ter tagul.ha tobb ilyen tagulas is van,a tavolsagukat nincs ertelme firtatni,mert nincs kozottuk szamunkra felfoghato ter,amit lemernenk meterben vagy akarmi.
Kelta  
2004. feb. 18. 10:24 | válasz | #41
Amit irtál önnmagának mondd ellent....ha valami tágulni kezdd,kicsi méretröl naggyá...akkor azt csak valamibe,valahová teheti, nem??
tehát mibe tágult az ösrobbanás???? az univerzumba, amiben szerintem végtelen sok ösrobbanás által szétvetett anyaghalmazok vannak csak egymástol elképzelhetetlen távolságra,és végtelen körforgásban ujry meg ujry összeomlanak és széttágulnak! szerintem csak igy van értelme....
me  
2004. feb. 18. 03:49 | válasz | #40
zzeb:
>>Mellesleg a fény elektromágneses hullám.<<
Ez igy nem teljesen helyes, ugyanis a feny reszecske tulajdonsagokat is mutat (ezert nevezzuk dualizmusnak), pl. kepes kilokni elektronokat egy kulso palyara. E jelenseg alapjan mukodnek a napcellak!
ge3lan  
2004. feb. 18. 00:43 | válasz | #39
hawking: a vilagegyetem diohejban
ge3lan  
2004. feb. 18. 00:11 | válasz | #38
hawking: einstein alma
ge3lan  
2004. feb. 18. 00:08 | válasz | #37
hawking: az ido rovid tortenete (ez olvasmanyos)
hawking & penrose: a ter es az ido termeszete (ez eleg szakszeru lett,kell hozza tudni a relativitas es kvantumelmeletet)

2004. feb. 17. 23:58 | galéria | válasz | #36
kicsit nem idevalo téma, de nem tud vki tud mondani Hawking konyvet, amit idehaza is meg lehet venni? (magyarul) :)
ge3lan  
2004. feb. 17. 23:50 | válasz | #35
ja vagy az ido szuletesere gondoltal? azt olvastam,de ez a hir nem abbol van.ha jol emlekszem abban sem irnak tobb mint 10% ot a normal anyagra,a tobbirol meg alig tudtak,h mennyi es ezert nem volt osszhang a megfigyelheto tagulas sebessege es a jelen levo tomeg kozott.
Cat  
2004. feb. 17. 23:47 | galéria | válasz | #34
a marsról manapság már 3 méter pontosságu térképeket tudunk készíteni, szóval pontosan tudunk rajta mindent mi hol van
évtizedekkel ezelőtt volt csak rejtély az "arc"
Cat  
2004. feb. 17. 23:47 | galéria | válasz | #33
hiába venné meg az ESA, semmit nem tudna kezdeni a hubble val, ugyanis fel kell menni oda és karban kell tartani, ami ürrepülő nélkül igencsak nehézkes
ge3lan  
2004. feb. 17. 23:36 | válasz | #32
nem,en nem olvastam ilyet konyvben,es nem 2000ben,ez 2003as eredmeny tuti.a science magazin 2003 legjelentosebb felfedezeinek listajaban az elso helyre tette az vilagegyetem osszetetelenek meghatarozasat.
eszerint 4% normal anyag,23% sotet anyag es 73% sotet energia,amrol nem nagyon tudjak,h milyen.
ennel frisebbet nem tudok,de ennek a meresnek a kovetkezmenyeirol sem olvastam meg semmit.
2004. feb. 17. 23:10 | válasz | #30
Háát, a lentett említett könyv 2000 végi, azóta sokminden változhatott.
De ott a fószer azt írta, hogy nem tudja senki, hogy nyílt (kifelé görbülő)- örökké táguló, zárt (magába görbülő) - tágul/összeomlik, vagy sík (na ez nem volt világos, kicsi a görbület?) - szakaszosan tágul. De legtöbben a Zárt mellett vannak (csak ugye az nem jelent semmit, lásd tudomány fejlődése), ha jól láttam Hawking is.
ge3lan  
2004. feb. 17. 22:58 | válasz | #29
igy igaz.a 4d-s gomb kozeppontjaban volt az osrobbanas,ezert nem tudunk odamenni a volt helyere es megnezni milyen messze vagyunk most tole.
van vmi hir arrol,h most nyiltnak vagy zartnak hiszika vilagot?
a sotet anyag meg energia mereseibe sok energiat fektettek tavaly,lettek is konkret %-ok,de arrol nem olvadtam,h ez a tomeg,energia mihez eleg es mihez nem
zzeb  
2004. feb. 17. 22:45 | válasz | #28
Valami olyasmit olvastam annak idején, hogy az anyag, ami a világegyetemben van, az gyakorlatilag maga a tér. Szóval a tér ~13 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás előtt akkora volt, mint egy tojás. Most pedig pontosan akkora, mint amekkorára az anyag tágulása szétfeszítette.
Amúgy nincs is értelme feszegetni, hogy hol a vége, mert már asszem Einstein szerint is a világegyetem önmagába záródik egy magasabb dimenzióban, szóval ha elindulunk egy irányba, akkor egyszercsak ugyanoda érünk el ahonnan elindultunk.
Tehát a legjobb 1 dimenzióval alacsonyabb szinten szemléltetni az egészet: Mintha egy 2 dimenziós világ (lapos világ) a 3. dimenzióban egy gombfelületen lenne. Ilyenkor a 2D emberke bármelyik irányba indul el, idővel ugyanoda ér vissza. Ő ezt lehetetlennek gondolja, mert a saját dimenzióját síknak hiszi, de valójában hajlik.
Na, ugyanígy a 3D terünk egy 4D "hipergömb" felületén lehet.
A 4D gömb "átmérője" mindössze pár centi volt az ősrobbanás előtt és utána folyamatosan tágult, ahogy az anyag (a felületen) feszítette szét. Tehát az anyag tágítja a teret.

Mellesleg a fény elektromágneses hullám. Gyakorlatilag pont olyan, mint a rádióadás vagy a röntgensugár.
Persze a tulajdonságaik nagyon eltérőek lehetnek.
Fénynek csak a látható tartományba eső e.m.hullámot hívjuk.
ge3lan  
2004. feb. 17. 22:09 | válasz | #27
2003ban 13,7 milliard evet mondtak a vilagegyetem korara.a cikk ezzel osszhangban van.

kelta: nem vegtelen.illetve nem tudjuk,h a vegtelensegig fog-e tagulni.
az osrobbanas helyetol nem lehet 750 fenyevre semmi,mert nem tudjuk a terben elhelyezni az osrobbanast.ezert nem is lehet megkeresni a tagulas kozepet,stb.

turmoli:
"az a galaxis 13 milliárd fényévre volt a mostani helyünktől az ősrobbanás után"
ennek nincs ertelme,mivel 13 milliard eve nem volt meg 13 milliard fenyeves tavolsag a vilagegyetemben,tul kicsi volt ahhoz.

a tagulas felfuvodasi szakaszaban a ter a fenysebesseg sokszorosaval tagult.az anyag persze nem mozgott ekkora sebesseggel,de a tavolsagok nagyon megnottek rovid ido alatt.

2004. feb. 17. 22:01 | válasz | #26
Hah. Fény, meg egyébb részecskék ... sose értettem ezt a részecske/hullám dolgot. Amit a suliban mondtak erről annó, az komplett baromság volt.
Most gondolj bele, ha megfigyeled, hogy hullámtulajdonságú e, akkor az lesz, de ha a részecske tulajdonságát vizsgálod, akkor azt fogja mutatni. De egyszerre a ketőt nem.
Vita tárgya volt, hogy "tudja" mit várnak tőle a kísérletben az a rohadt foton (vagy más hasonszőrű energiahalmaz ...), csakhogy ha csinál valaki kísérletet amiben a foton indulása után dől el, hogy melyik tulajdonságotfogják megfigyelni, akkor is ez van. Ez azt jelenti, hogy egy meg nem történt esemény visszahat az alapokra ...
Na itt akadtak össze a fogaskerekek az agyamba.
(Einstein meg valami relatív idővel vagy mivel érvel ez ellen, de a kísérlet nem őt igazolta.)
Szóval a valóság(?) vicessebb mint bármi kitaláció ...
Kelta  
2004. feb. 17. 21:50 | válasz | #25
fény: látható energia hullám..foton részecskék alkotják....egyfajta sugárzás..csak ez beleesik az emberi látástartományba. persze van olyan fény is amelyik nem,söt sokkal több van amit nem látunk.
Inquisitor: Gondolj bele mindegy szélén vagyunk vagy a közepén a régi robbanásnak,ha 13mlr fényévre van akkor legalább 6.5mlr kellett hogy egymáshoz viszonyitott helyzet kialakuljon,és még 13mlr hogy ideérjen a fény....
Elméletileg 2x fénysebesség a max.amit mérni lehet.
persze olvastam olyan több milliárd fényévre lévö gázködökröl amiknél 6, 7x fénysebet mértek.De mivel ezzel nem tudtak mit kezdeni,nem foglalkoztak vele.
egyre több dolgot látok,olvasok ami homlokegyenest ellentmond a hivatalos tudományoknak, ezért inkább agyonhallgatják....kezdd gyanus lenni:)))))))))))
SuD  
2004. feb. 17. 21:02 | galéria | válasz | #24
Fénysebesség ide, meg oda. Tulajdonképpen mi is az a fény?? Optikai csalódás nem? De mi okozza?? Lehet valami ennél gyorsabb??

Először ezt kellene kideríteni...
2004. feb. 17. 20:26 | válasz | #23
Ez érdekes, ellátunk több milliárd fényévekre is, de hogy a Marson az arc másik fele mit is takar még most sem tudjuk. Pedig az itt van szinte egy "buszmegállonyira". A Hold túloldalát már meg sem merem említeni. :)
2004. feb. 17. 18:43 | válasz | #22
Na most gondolj bele, ha a Hubble-n nem 1000x1000-es lenne a felbontás, akkor miket látna! :)
2004. feb. 17. 18:42 | válasz | #21
"ha 13milliárd fényévre van akkor az ösrobbanás minimum 26 milliárd éve kellett hogy legyen, nem?"
Nem teljesen. Ha MI lennénk a középpontban, mint ahogyan nem, akkor lehetne az, hogy min. 26m éves. Ha a világ "másik végén" lennénk, akkor meg kb. 13m éves. Ebből max. az következik, hogy a kettő között van a helyes adat.
2004. feb. 17. 18:39 | válasz | #20
Javasolt szakirodalom:
John Gribbin - Az idő születése - Hogyan mértük meg a világegyetem korát.
Az utolsó eredmény 13 milliárd évesnél több, 16-nál kevesebb. Pontos adat nincsen.
És ráadásul ezek az "új" eredmények se sokat jelentenek, mert a könyvből kiderül, hogy egy csomószor volt 9-12 milliárd év között a minimum oda-vissza megállípítva.
2004. feb. 17. 18:25 | válasz | #19
Kelta: szerintem a csillagászok sem értik, csak örülnek maguknak.
Egyébként nekem is gyanus a Hubble-s dolog. Bár igazuk van, nem szabadna veszni hagyni. Ha az ESA-nak van esze, megveszi az amcsiktól, ha már ők ki akarják dobni.

Szóval ha az egész univerzum egyetlen ősrobbanás eredménye, akkor nem létezhet tőlünk távolabbi galaxis, mint amennyit a fény megtesz annyi idő alatt. (Emlékeim szerint fénysebesség+fénysebeség=fénysebesség, szóval két távolodó valami közti sebességkülönbség sem lehet nagyobb, mint a fény sebessége).
Namármost, ha mi az univerzum galaxisainak szélén levő galaxisban vagyunk, akkor a gömbfelületen kívül nem nagyon láthatnénk galaxisokat. Azaz, ha mindenfelé vannak körülöttünk galaxisok, akkor nem a szélén vagyunk.
Jó lenne tudni, hogy minket középpontnak képzelve, merre és milyen távoli galaxisok találhatók (észlelhetők számunkra).
És még van itt jópár kérdéses dolog az ősrobbanással kapcsolatban. Az egymástól legtávolabbi ismert galaxisok alapján azért illene sejteni, hogy a 15 milliárd év esetleg kevés lehet ekkora távolság megtételére... Vagy az ősrobbanás alapja egy elég nagy golyó volt. Vagy a robbanás idején a nagy tömeg miatt az egész univerzum egyetlen pontba tömörült, és a robbanás következtében tágult valóban az univerzum és így kerülhettek a galaxisok ilyen távolra egymástól...
Vagy ki tudja...
Kelta  
2004. feb. 17. 17:43 | válasz | #18
Minél többet olvasom a cikket,annál inkább nem értem.
Hogy hogy csak 750millio évvel az ösrobbanás utáni állapot??? akkor az a galaxis az ösrobbanás helyétöl 750millio fényévre van, volt??? 13milliárd évvel ezelött?? mert ugye mi a 13 milliárd évvel ezelötti állapotot látjuk. De hol van a galaxis most???? és mi van ha közeledik?? utoléri saját maga képét??
e=mc2  
2004. feb. 17. 17:42 | válasz | #17
A legfurcsább az, hogy ezek a csodálatosabbnál csodálatosabb felfedezések, a Hubble megszüntetésének bejelentése után kerülnek napvilágra...
Mit hoznak még nyilvánosságra vajon, amiben a Hubble "részt vett"?
TneX  
2004. feb. 17. 16:48 | válasz | #16
Fű,dorg marihónaalja?Köszi nem kérek belőle,meghagyom neked,nézegessed a galaxisokat segítségével :)
pudvas  
2004. feb. 17. 16:29 | válasz | #15
Isten jot rohoghet ezeken az okoskodasokon.
kelta  
2004. feb. 17. 16:16 | válasz | #14
ezt nem értem:)) ha 13milliárd fényévre van akkor az ösrobbanás minimum 26 milliárd éve kellett hogy legyen, nem? és mi az hogy az egész univerzum???? az végtelen nem? vagyis a mi kis anyaghalmazunk ami 15-25 milliárd éve repkedett szét csak igen kis részét foglalhatja el a végtelennek....elenyészöen kis részét.....
And5  
2004. feb. 17. 15:59 | válasz | #13
és a világegyetem vgén mi van egy nagy fal amin nem lehet átmenni erre válaszoljatok okostojások mellesleg én már láttam ezt a galaxist szemmel is csak megfelelő eszköz kell hozzá ami az agyra hat
Az  
2004. feb. 17. 15:45 | válasz | #12
Középen. Hol máshol? :)))
void  
2004. feb. 17. 15:44 | válasz | #11
egyébként meg ember legyen a talpán aki ebből a képből kinéz valamit is...

aki meg a cikket gépelte: érdemes párszor átolvasni egy irományt mielőtt a nagyközönség számára elérhetővé tennénk... a beleszarásos munkavégzés vége általában a kirugás... :P
2004. feb. 17. 15:38 | válasz | #10
Én meg már hallottam 18 milliárd évet is. :)
void  
2004. feb. 17. 15:38 | válasz | #9
Ha tizenötmilliárd éves az univerzum, akkor a két legtávolabbi pontja is max 30 milliárd fényév távolságra lehet, ha feltételezzük, hogy a szétrepülő anyag nem mehet gyorsabban a fénynél. Már csak azt kéne tudni, hogy a mi galaxisunk hol van ebben a dzsuvában.
Cat  
2004. feb. 17. 13:24 | galéria | válasz | #8
nagyjából tudjuk, tudomásom szerint mintegy 15 milliárd éves
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. feb. 17. 11:38 | galéria | válasz | #7
A vicc az, hogy lehet, hogy még messzebb van az Univerzum határa, csak éppen annak fénye vagy nem ért el ide még (időfaktor), vagy egyszerűen nem vagyunk képesek (még) kiszűrni (itt is olvasható, milyen trükökkel sikerült "meglátni" ezt a galaxist...).
2004. feb. 17. 11:30 | válasz | #6
Pont ez az. Ha az összes galaxis az ősrobbanás eredménye, akkor az a galaxis 13 milliárd éve távolodik fénysebességgel tőlünk. Vagy arányosan kisebb sebességgel arányosan régebb óta.
Másként: az a galaxis 13 milliárd fényévre volt a mostani helyünktől az ősrobbanás után. És ebbe még bele kell számítani a lenycseként szolgáló galaxisok mozgását. Asszem ez az egész kicsit bonyolultabb, mint amit itt pár perc alatt el tudnék képzelni. De szerintem ekkora léptékben kicsit gyerekes feltételezéseket vonnak le tapasztalatlan csillagászok...
2004. feb. 17. 11:30 | válasz | #5
"A hozzávetőleg 13 milliárd fényévnyire elhelyezkedő objektum 750 millió évvel az ősrobbanás után látható, amikor a világegyetem jelenlegi korának alig 5 százalékát élte meg."
Árdekes, mert ez feltételezné, hogy tudjuk a világegyetem korát, pedig csak tól/ig elképzelés van róla. Többek között ezért (se) tudják a méretét pontosan meghatározni.
Vagy volt valami áttörés?
Akkor lehetne pontos méréseket csinálni, és megbecsülni a világegyetem korát pontosabban, ha ismernék a Hubble állíndó értékét. De nem ismerik ...
PLaci  
2004. feb. 17. 11:29 | galéria | válasz | #4
LOL, az csak pár száz fényévnyire van!
2004. feb. 17. 11:22 | válasz | #3
"13 milliárd fényévnyire" ....

vaze, az már a delta kvadráns túlsó határa ... ;))
Pepito  
2004. feb. 17. 10:58 | válasz | #2
Ez nagyjabol ad egy maximumot is az Univerzum meretere, felteve, hogy nyilt a dolog.
2004. feb. 17. 10:48 | válasz | #1
az a poén, hogy már lehet hogy rég szétrobbant az a galaxis, de a fénye még csak most ért ide..
13Milliárd (!) fényév, az kicsit nagy távolság... :)