Párizs is a Linuxra szavaz?
2004. február 5. 22:41, csütörtök
Több állam és nagyváros után könnyen lehet, hogy Párizs is áttér a Linuxra. A francia főváros vezetése a már Münchenben is ezt javasló Unilog páneurópai IT-megoldásszállítót bízta meg a lehetőség tanulmányozásával. A megbízás szerint a cégnek tanulmányoznia kell annak a lehetőségét, miszerint Linux disztribúciós operációs rendszerekkel szereljék fel a párizsi közigazgatásban és hivatalokban használt számítógépeket. Az Unilognak már nem ez az első ilyen megbízatása, korábban hasonló tanulmányt készített a vállalat a müncheni városvezetés részére is. Párizs számítógépparkja jelenleg 1800 különböző helyen összesen 17 ezer PC-ből, 400 szerverből áll, amelyeken összesen 600 különféle alkalmazás fut. Ezeknek a jellemzőknek a tekintetében Párizs hasonlít a Münchenben jellemző helyzetre.

Hirdetés

Intő jel lehet ugyanakkor a franciák számára, hogy a bajor városban még mindig nem zárult le az átállás. Az Oktoberfestről nevezetessé vált településen 14 ezer számítógépre telepítik fel a különböző Linux-disztribúciókat. Hasonló beruházást valósítanak meg az ausztrál fővárosban, Canberrában is, ahol szintén a nyílt forráskódú szoftverek beszerzését támogatják. Brazíliában pedig elfogadtak egy olyan nyilatkozatot, amely szerint elsőbbséget kell biztosítani a nyílt-forráskódú termékek beszerzésének a különböző kormányhivatalokban.

Ezek után érthető, hogy a Microsoft egyre inkább fel van háborodva a Linux térhódítása miatt. A redmondi vállalat a lépéseket, magyarán a Linux támogatását a szoftverfejlesztő-iparra nézve károsnak és a tiszta versenyhelyzetet lehetővé tévő rendelkezésekkel ellentétesnek ítéli. Az Unilognál ezzel szemben egy teljes mértékben objektív tanulmány elkészítését ígérték a párizsi vezetőknek. A francia főváros vezetői három hónapos határidőt adtak az európai vállalatnak a dokumentum elkészítésére.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. feb. 07. 22:27 | válasz | #16
Hát, egyetértek itt sok mindekivel.
De szerintem ha már németekről van szó, tutira veszem, hogy Suse-t pakolnak fel. Esetleg annak különböző verzióit, mivel a hardverek is eltérőek lehetnek.
Szvsz a Suse egy kiváló disztrib, bár elsőre hihetetlen csicsás. Viszont valóban nagyon hasonlóan lehet használni, mint a windowst. Pasziánsz is van benne:).
A samba meg igen kiválóan megy, az új grafikus kezelőkkel már mondhatni könnyű is használni.
A titkárnő windows alatt se tud megosztani semmit sem, annak mindegy.
mir  
2004. feb. 07. 13:48 | válasz | #15
"nem igazan ertem azt hogy egy titkarno miert ne tudna kezelni a linuxot felhasznaloi szinten, hiszen kiindulv a a kedvesembol aki egyatalan nem ert a gephez, leult a linux ele es csak annyit kerdezett hogy melyik a bongeszo ikonja, melyik a levelezo ikonja, melyik az office ikonja es onnantol kezdve mar nem is kellett neki semmit mondani..."
gondolom nem egy debiannal volt szerencséje. vagy REDHATtel. vagy united-el
2004. feb. 07. 09:35 | válasz | #14
nem igazan ertem azt hogy egy titkarno miert ne tudna kezelni a linuxot felhasznaloi szinten, hiszen kiindulv a a kedvesembol aki egyatalan nem ert a gephez, leult a linux ele es csak annyit kerdezett hogy melyik a bongeszo ikonja, melyik a levelezo ikonja, melyik az office ikonja es onnantol kezdve mar nem is kellett neki semmit mondani...persze programot nem tud feltelepiteni, de az nem is az o dolga hiszen az a rendszergizdae nem ?
a titkarnocike win alatt sem tudja feltenni a programokat...
mir  
2004. feb. 07. 06:31 | válasz | #13
mondjuk egy SUSEnál valóban elég a rendszergazdinak. de egy debian... hát azt nem hiszem.
wh  
2004. feb. 07. 01:12 | válasz | #12
Mármint a rendszergazdának kell csak igazán értenie a linuxhoz, a titkárnőnek nem.
wh  
2004. feb. 07. 01:06 | válasz | #11
Egy linux megfelelő alternatívája irodai környezetben egy vindóznak. Hiszen irodai programok vannak dögivel, és érteni sem kell spec dolgokhoz. Az OO.o egyébként menürendszerében nagyon hasonló az MS Office alkalmazásaihoz, szóval aki azt ismeri annak nem sok gondja lehet. És megtalálható minden titkárnő álma is a linuxon: pasziansz. (kislépcső) Arra ott a rendszergazda ;)) Persze neki értenie kell hozzá.
2004. feb. 06. 16:17 | válasz | #10
"Amit megtehetsz win alatt, azt megteheted linux alatt is"
Én szeretem a linucst, de azért ez nincs így. Ha így volna, nem használnék windowst a desktop gépemen. Szerveren természetesen linucst.
mir  
2004. feb. 06. 14:33 | válasz | #9
"hát mér nem 1 félét?! hát hülyék ezek? igen azok... debiant a népnek "
aham, ez nagyon jó ötlet.
a titkárnőknek kifejezetten jó, mert egy szolíd kis 300 órás gyorstalpaló tanfolyás után már LEHET hogy tudnak majd valamit kezdeni vele...
2004. feb. 06. 14:05 | válasz | #8
Hi! Nézzük sorba. Csatlakozom Marsallhoz, mert tényleg nem egyformák a gépek(nem PIV), ezért kell más linux disztribet telepíteni. Nem mindegy milyen linuxot telepítünk. Debian, ha jól tudom szerver Os-nek a legjobb, ezt mondják. De egy munkaállomásra minen akkor Debian? Szintén csatlakozom Feribácsihoz, mert a linuxos programok felveszik a versenyt a microsoftos programokkal. És kezelik is. Amit megtehetsz win alatt, azt megteheted linux alatt is. Biztonság, stabilitás és pénz. A Microsoft magára haragudhat. Minden egyes gépre fizessünk licencdíjat? Nem kéne. A jó munkához idő kell. Nem szabad elkapkodni semmit sem.
2004. feb. 06. 08:34 | galéria | válasz | #7
14 ezer számítógépre telepítik fel a különböző Linux-disztribúciókat


hát mér nem 1 félét?! hát hülyék ezek? igen azok... debiant a népnek
2004. feb. 06. 07:08 | válasz | #6
Cat: te mikor használtál utóljára linuxot? Mert erős a gyanum, hogy soha, különben nem mondanál ilyet. A hivatalokban használt word és powerpoint file-ok 99,9 %-a tökéletesen kezelhető openoffice-szal. A windows-os hálózatok pedig samba-val.
Cat  
2004. feb. 06. 00:15 | galéria | válasz | #5
nem is ez a gond egy ilyen váltásnál, hanem hogy az összes régi windows fájlrendszerben lévő dokumentumot, az összes hivatali programot portolni kell linux alá, többtizezer alkalmazottat betanítani uj programok használatára, és végül a problémamentes kommunikációt biztosítani ezek között a linuxos gépek és az összes többi hivatal által használt windowsok között (pl. egy uj word dokumentumot a linuxos office még nem tud megnyitni, direkt igy van tervezve a word), ha késziteniük kell vagy kapnak egy powerpoint prezentációt szintén bajban vannak...
2004. feb. 05. 23:49 | válasz | #4
"Intő jel lehet ugyanakkor a franciák számára, hogy a bajor városban még mindig nem zárult le az átállás. Az Oktoberfestről nevezetessé vált településen 14 ezer számítógépre telepítik fel a különböző Linux-disztribúciókat"

Azért nem szabad elfelejteni, hogy 14 000 gép az nem piskóta és biztosan nem 2400MHZ-es P4 esekről van szó hanem olyanokról is amelyek jóval szerényebbek emiatt nem feltétlen ugyanaz a legfrissebb disztrib kell rájuk. Mindemellett a windowsos rendszer telepítése sem egy hétbe került annakidején és az egész hálózat kiépítése sem kis munka.
Sokan elfelejtik ezeket a dolgokat és túldramatizálják esetenként az egészet.
Pedig nem bagatell dologról van szó
2004. feb. 05. 23:43 | válasz | #3
>>" ? Yfel ma 22:50 | Válasz | #1
A muncheni uttoroknek is komoly problemaik vannak az atallassal..."<<

Ja, körülbelü olyan problémájuk lehet mint nekem anno a Secam-ról PAl-ra való TV szabvány váltással
.
Semmi :)))
strogg  
2004. feb. 05. 23:24 | válasz | #2
Nem meglepő. Az ilyen platformváltás nem egyszerű ügy. Szvsz érthető, hogy nem megy simán a dolog.
Yfel  
2004. feb. 05. 22:50 | válasz | #1
A muncheni uttoroknek is komoly problemaik vannak az atallassal (nekik is ez a ceg konzultalt)... kivancsi vagyok, hogy Parizsnak hogy fog sikerulni az atallas.

Y