 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Mind a két képletben be lehet vezeteni a hőmérsékletet, csak az első esetben egy kicsivel bonyolultabb lesz az összefüggés, viszont csak egy paramétert, egyetlen állapotjelzőt fog tartalmazni.
|
A második képlet is gyök alatt van.
|
Nem tudom, hogy miért kellene kiábrándulnom. Egyáltalán, ugy tűnik mintha be lennék ábrándulva?
Bizonyára igazad van, nem szeretnék e téren vitába keveredni veled, ugyanis mondhatni e téma nem a "szakterületem". Én csupán annyit tettem, hogy lekaptam a polcról a Mechanika című könyvet, és egy kis porlefúvás után belelapoztam. Ott ez vagyon írva:
A hang sebessége gázokban:
c = (x*p/ró)^0,5;
ideális gázokban: (p/ró=R*T miatt)
c=(x*R*T)
Asszem nem kell leírnom az egyes betűk jelentését, biztosan jól ismered őket.
|
Na álljunk csak meg egy pillanatra. Az 1/2*k*T energia, míg a nyomás per sűrűség négyzetgyöke egy sebesség. A kettő még véletlenül sem lehet egyenlő. Termodinamikából mindenki tanulja, hogy pV=(m/M)*6*10^23*k*T, amiből látható, hogy k*T=p/(6*10^23*(m/V)). Az m/V nem más, mint a sűrűség. Az egy másik kérdés, hogy most akkor melyik összefügést tekintjük alapvetőbbnek. A fizikában ez nem izlés kérdése, hanem mindig azt választjuk, amelyik kevesebb fizikai mennyiséget tartalmaz. Mivel az (1/2)*k*T formulában csak egy szerepel, szemben a p/ró kettőjével, az előbbi a mélyebbre ható. Tapasztalat alapján is ez adódik, hiszen pl. egy szilárd anyagban igencsak nehéz volna nyomást értelmezni, míg a hőmérséklet és a belsőenergia nem okoz problémát.
Nem szeretnélek kiábrándítani, de a Szegő Károly-féle fóliákon is az szerepel, hogy a hangsebesség négyzete valami hőmérséklet/tömeg alakú kifejezés, ami átrendezve a mozgási energiát a hőmérséklet függvényeként adja meg.
|
1/2*K*T = gyök alatt nyomás/sűrűség meg még valami. Két képlet is van, utánanéztem. Na meg még annak is, hogy a plazmabeli hangsebességnek abszolúte semmi köze ahhoz a hangsebességnek, amiről mi itt beszélgettünk. Goggle -> plazmabeli hangsebesség. Csak egy baja van, eszméletlen bonyolult...
|
Ne feledje senki,az ion- és plazmahajtóművek áram nélkül "nem muzsikálnak",jelentősebb teljesítményhez egy komplett kis erőművet kell a hajtóműhöz építeni.
|
hiperhajtómü mikor lesz?:)
http://nagc.atw.hu Mindenféle adapterek és egyéb kiegészitök
|
Az egy szabadsági fokra jutó (jelenleg mozgási) energia 1/2*k*T, azaz a sűrűségtől független. Persze ha jobban megnézzük, akkor a hangsebeség és a részecskék sebessége csak nagyságrendileg egyenlő, és az eltérésben szerepet játszik a sűrűség (vagy inkább a nyomás) is.
|
Akkor a sűrűségtől független?
|
Gázok esetén a hangsebesség a hőmérséklettől függ, és jó közelítéssel egyezik a részecskék hőmozgásból adódó átlagos sebességével.
|
Igen, de ez a hajtómű nem az üzemanyagból felszabaduló hőenergiát alakítja át tolóerővé, így e meghajtó fúvókáját, már ha annak lehet nevezni, nem is ilyen megfontolásból méretezik szerintem.
Rakétahajtásnál a kiáramlási sebesség nagyobb, mint a kiáramlási közegben mérhető hangsebesség!
A hangsebesség úgy sejtem nagyjából egyenes arányosságban áll a közeg sűrűségétől. Mivel az ilyen plazmahajtómővek másodpercenként alig néhány grammnyi anyagot "fújnak" ki, a sűrűség nagyon alacsony lehet. Szóval szerintem az ottani hangsebesség kisebb lehet, mint 340m/s.:)
|
Morgen.
Egyes gázturbinás sugár- és a rakétahajtóművek mindegyikének fúvókája konvergens-divergens kialakítású, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos keresztmetszetig szűkül, emiattt gyorsul a benne mozgó gáz áramlási sebessége, majd pedig a minimális keresztmetszetet meghaladva tágul. A kinyerhető tolóerő akkor a legnagyobb, ha a gáz áramlási sebessége a legszűkebb keresztmetszeten épp a kiáramló, ezeregynéhányszáz fokos füstgázra vonatkoztatott hangsebesség értéke. Tehát nem a földi légkörben, tengerszinten, +15 Celsius fokon mérhető kb. 340 m/s, hanem a kiáramló füstgázra számított. Ezért szerelik fel a széles működési tartománnyal rendelkező gázturbinás sugárhajtóműveket a minden üzemmódban optimális keresztmetszetet nyújtó, állítható keresztmetszetű és profilú fúvókával, Gázsebesség-Fokozóval.
A fentiekből kiinulva gyanítom, hogy a kétszeres hangsebesség itt is a kiáramló, plazmaállapotú gázra számított hangsebességre értendő. Ennek értékét még megbecsülni sem tudom, de erős sejtésem szerint nagyságrendileg haladja meg a 340 m/s-t.
További kellemest.  |
10 év míg beszerelhetik?
Addig 3x megjárjuk a marsot oda-vissza....
|
A hangsebesség meg az ionizáció utáni plazmasebességre vonatkozik, és nem a hajtóműből való kiáramlási sebességre. Az űrben és az efféle hajtóművek kamráiban elég jó vákum van, és mivel ügye a hang nem nagyon terjeng közeg nélkül, hülyeség az ilyen űrhalyó hangsebesség viszonyítgatás.
|
"sokkal hatékonyabb a rakéta üzemanyagoknál, melyek folyékony hidrogénből és nitrogénből készülnek."
Hát tele van a cikk jó nagy marhaságokkal azt meg kell hagyni. A fenti idézet csupán egy a rengeteg hülyeség közül. Az is érdekes, hogy ugyan mi különlegesség van ebben a plazmás meghajtásban. Miért pont ezt választották ki, miért pont ebből csináltak hírt, hiszen van vagy 10-15 fajta ilyen tervezet, kutatás.
A marsra 3 hónap alatt is simán el lehet jutni a jelenlegi rakétahalytással is, csak nem kell annyira fukarkodni az üzemanyaggal.
A jelenleg is használatos ionhajtóművek is képesek lennének erre, csupán meg kell fejelni a hajót szép nagy napelemtáblákkal, vagy egy kisebb/nagyobb reaktorral. Ezek nélkül e cikk plazmahajtóműve se képes a marsra (élő:) embert juttatni.
|
Dinosaur tegnap 00:28 | Válasz | #20
"A hidrogén akkor keletkezik, amikor az űrhajósok számára a vízből oxigént állít elő az ellátó rendszer."
"A Vízbű veszi ki a ... Zoxigént. Teccikérteni?"
:)))))))))
|
Azt a hasonlatot írták, hogy az ionhajtóművek akkora hajtóerőt fejtenek ki, mintha egy papírlap nyomná az ember kezét lefele. A cikkből nem derül ki, hogy ez a Plazma hajtómű mekkora hajtóerőt képes kifejteni majd, ha üzemkész lesz, de biztos nem lórugásnyit :)
A Marsra 3 féle képpen lehet eljutni:
1 - Ahogy a Spirit és Opportunity is csinálta, akkor mennek a Mars fele, amikor az együtt áll a Földdel és közel van hozzá. Így sokáig tart az utazás és az ottartózkodási idő is nagy.
2 - Amikor szemben áll a Földdel a Mars. Ekkor már kevesebb a teljes utazási és ottartózkodási idő is, de sokkal nagyobb hajtóerő, gyorsítás és lassítás kell.
3 - Ugyancsak szembenálláskor, mégnagyobb hajtóerővel (kémiai hajtómű kizárva), ugynevezett "céloz és lő" manőverrel. Igen kicsi utazási és ottartózkodási idő lehetséges.
Tehát az utazási és ottartózkodási idő jelentősen függ ezektől a módoktól, de mindegyiknek feltétele van.
|
dede!!
Nem a lényeg, hanem a fontos!
|
a cikk szép és jó a laikusoknak .. mint én :] is valamennyire .. de legalább történik valami
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
Javasolt linkek:
2002.jún.
http://www.abc.net.au/worldtoday/s584303.htm
2003.júl.
http://seti.sentry.net/archive/bioastro/2003/Jul/0142.html
napjaink.
http://www.universetoday.com/forum/index.php?act=ST&f=2&t=2034
(lap alján, a kutatónő idézett levele)
http://info.anu.edu.au/mac/Newsletters_and_Journals/ANU_Reporter/August%202003.asp#mars
|
de ha annyival gyorsit folyamatosan, hónapokon át akkor már nem annyira :>
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Az a lényeg,hogy az ionhajtóművel nagyobb távolságot gyorsabban kisebb távolságot (Föld-Hold) lassabban lehet megtenni mint a kémiai hajtóművel. Azért mert sokáig tart felgyorsítani viszont nagyobb sebességet elérhetsz. Valóban több energiát igényel ugyanazt a testet nagyobb sebességre gyorsítani. Viszont a rakétahajtóműnek nagy mennyiségű(tömegű) üzemanyagot kell magával cipelni,míg egy ionhajtóműnek egy tápot(napelem,'nukleáris') és egy kisebb menyiségű általában Xe gázt. A ionmeghajtás tényleg csak nagy távolságokra éri meg. A cikkben egyébként a plazmameghajtásról próbálnak írni ami nem ugyanaz mint az ionmeghajtás. Az a 2*hangsebesség tényleg nagyon kevés !!!
|
ANU Thruster could take man to Mars
The dream of manned missions to Mars and beyond could become a reality thanks to plasma technology developed at ANU.
Research results to be published in the journal Applied Physics Letters this week show that the ANU Helicon Double Layer Thruster (HDLT) can be powered by hydrogen — an otherwise unusable waste product in manned spacecraft.
The HDLT uses solar electricity from the sun to create a magnetic field through which hydrogen is passed to make a beam of plasma, which powers a ship through space.
While the plasma thruster has a fraction of the power of the rockets that launch the space shuttle, it uses far less fuel and gets more thrust as a ratio of the fuel it burns, making it ideal for interplanetary missions.
“The Americans say they want to send men to Mars — this is the technology to take them there,” said the HDLT’s inventor Dr Christine Charles.
“This thruster gives Australia a fantastic opportunity to be part of the international space race.”
The ANU team led by Professor Rod Boswell has been in close collaboration with NASA, helping US scientists fix glitches with their own plasma thruster, the Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket (VASIMR) invented by veteran shuttle astronaut Franklin Chang-Diaz, who visited ANU last year.
While the technology of plasma thrusters is not new, its popularity has only taken off in recent years, with it being used to help satellites maintain their positions in orbit. However, the NASA VASIMR concept and more recently the ANU HDLT are very recent inventions which may open the door to deep space exploration.
The ANU thruster has the edge on rival technologies as it is simpler and has been proven to work with hydrogen. Importantly, it also does not emit positively charged ions that could potentially cause a disaster by interfering with a spacecraft’s communications systems.
“The HDLT is a beautiful piece of physics because it is so simple. It doesn’t need any moving parts,” Dr Charles added.
http://info.anu.edu.au/mac/Media/Media_Releases/_2004/_270104thruster.asp
Ahogy elnézem,ez két dologban jelentene előrelépést:hidrogénnel müx,ami mondjuk nagy sebeségre gyorsítható,csak energiaigényes.
Másrészt,mágneses mezővel gyorsít,és nem kell ionizálni a kiáramló gázt.
Mondjuk gőzöm sincs,hogy ezt hogy csinálják,de valsz valami elvadutl mágneses efektust hasznának erre.
Tehát szó sincs benne 30 éve hasznát ionhajtóművekröl,2*-es hangsebeségről meg utazási ídőröl,csak egy űj tipusú cuccrol,ami hidrogént tud használni és nem ionizált gázt lövel ki. |
Nembiztos hogy ő a hibás, a cikkben lévő ausztrál linket nézd meg:
The ions travel at twice the speed of sound, moving out of the thruster via a magnetic field. As the ions shoot out, they accelerate in one direction making the spacecraft move in the other.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
A műholdakon pedig az utolsó években kezdték el ezt használni,de az alap elgondolás és konstrukció tényleg 50 éves.
|
Ja,és a nagyobb kiáramlási sebessgé max hosszab távon jó,de az utazási ídőt nem mérsékli(sőt,növeli!),mivel azon E.mozgás=m*v^2/2 miatt a sebesség növeléséhez szükséges energia négyzetesen növekszik,így ugyan javul a végsebessgé,de ugyanakkora napelemmel négyzetes összefüggés szerint több ídő alatt éri el.(magyarul:ha 15km/sec-el 1 hónap,30km/sec-el durván két hónap az út,de 1 helyett négy hónapig müx a hajtómű).
Sajna a természet jobban tudja a fizikát,mint a cikk írója....
Esetleg arrol lehet szó,hogy kisebb tömegű vagy pár százalékkal nagyobb hatásfokú,esetleg kisebb gyorsítófesz melett nagyob bsebeséget elérni képes ionhajtóművet alkottak.
|
Ez a cikkíró különös állatfajta.Kétszers hangsebesség nagyjábol annyit tesz,hogy jobban járnak ha széndioxid patront visznek meghajtásra,mivel az is nagyobb sebeségre képes.
Az összefüggés a végsebeség és a kiáramlás között:
V.végseb=V.gáz_kiáramlás*ln(m.induló/m.vég)
V az sebesség,ln természetes alapú logaritmus,m az pedig tömeg,m.induló= induló tömege a hajónak,m.vég=végtömege a hajónak.
A mostani folyékony hidrogén+folyékony oxigén hajtóműveknek a kiáramlási seb.-je 4.2->4.6 km/sec-ig terjed.(űrsikló,ariane-5)
A deep space 1-en használt ionhajtómű 30 km/sec-es kiáramlási seb-el rendelkezett.
Ezek alapján,ha egy 1 tonnás saját tömegű űrhajó 1.7 tonna üzemanyagot visz,a végsebessége hidrogén-oxigénnél 4,5 km/sec,ionnál 30km/sec,a cikkíró által írt kiáramlási sebeségnél pedig 0,6km/sec.:-)
Aki az alap fizikával sincs tisztában,ne írjon tudományos cikkeket.
|
Csati
Átgondoltam és igazad van!
Ez a viszonyítási rendszer tényleg meggyőzött, csak kár hogy nem gondolkodtam mielőtt leírtam.
A részecskék a hajtóműhöz képest tényleg mindíg 2x hangsebességgel áramlanak ki, tehát menyjen az űrhajó akár 100000 km/h, akkor is gyorsító erőt fog kifejteni arra. Jól mondom?
|
Azért írják, hogy fele, mert az utazás ideje felére csökken. A teljes retúr pedig 6 hónap - 1 év közötti időre. A hagyományos utazással mondjuk odaérnek 5 hónap alatt. Csakhogy mikor odaérnek, várniuk kell legalább egy évet, amikor a mars-föld távolság újra lecsökken, és elindulhatnak haza. Az új meghajtással meg mondjuk 2,5 hónap az út, odaérnek, szöszmötölnek egy kicsit és már jönnek is vissza.
Lelkem odvában megdöglött a bagoly!
|
Gondolom az utazási idő a Föld-Mars távolságtól is függ. Ez a mostani hajtóművel 1-3 év alatt szelhető át. Ha lenne új hatjómű, más sebességviszonyok mellett rövidebb idő alatt tenné meg az utat (1/2-1 év). Mivel a bolygók mozognak egymáshoz képest, + a fránya gravitáció is rángatja az űrhajót, átlagosan 2-szer akkora sebesség nem jelenti azt, hogy pont fele idő alatt ér oda. (Persze mit jelent itt pontosan az, hogy átlagsebesség?)
|
"Ausztrál kutatók szerint új gyorsító technikájuk alkalmazásával felére csökkenthető egy Mars-utazás ideje. Jóslatuk szerint az új technikával egy retúrutazás a Marsra 3 évről 6 hónap és 1 év közötti időre csökkenthető le." - most akkor én nem tudok számolni, vagy azok, akik a bejelentést tették? A három évnek másfél év a fele. Az egy év az a harmada, a hat hónap pedig a hatoda, de semmiképp sem a fele!
A cikk többi része is tele van tévedésekkel, de erre már mások is utaltak. Nevetséges.
|
Igen, de ezt az előző plazmás híreknél valaki kifejtette, hogy cserében lasabban, de sokkal nagyobb sebességre képes így gyorsítani. Ez lenne az előnye ...
|
"Márpedig az űrhajó max. annyival mehet amekkora sebességgel kiáramlanak a részecskék."
Lehet átaludtam valamit fizikaórán, de ha egy tárgyat valami erőhatás ér, mondjuk odébbpöccintem, akkor az mozgásba jön, és úgy is marad míg bármi más hatás nem éri.
Ha pedig állandó erőhatás éri, akkor meg egyenletes gyorsulás jön létre. Nem?
|
"A hidrogén akkor keletkezik, amikor az űrhajósok számára a vízből oxigént állít elő az ellátó rendszer."
Zoxigént???
:)
|
na mennyivel megy?Nincs kedvem számolgatni
"Life is around you and in you."
|
Ha találnak szponzort??????
bezzeg a buzi háborusdihoz van zsozso elég,ilyen dolgokhoz meg ugy kell kuncsorogni.....ez a ciki szerintem:((
|
Mit reménykedsz??
már 2010 re kihal ha tőlem függ
|
ennek a plazmahajtóműnek ugyanaz a hibája mint az ionnak; nagy tolóerőt tud kifejteni hosszutávon, de a kémiaihoz képest irtó lassan
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
szarok erre is maj megyek holnap megkérdezem a kórházba mit szólnak az új ionhajtóműhöz az utolsó stádiumosok....
|
na jó, azért az egy hét kicsit túúúlzás :)
God was a dream of good goverment. You will soon have your god, and you will make it with your own hands.
|
Szerintem, meg 2040-re mi már más galaxisba is mehetnék egy hét alatt, ha akarnánk.... kb ~40 éve még számítógép sem volt, most meg te P4-el játszasz, és emberek ugárlnak a holdra.....
God was a dream of good goverment. You will soon have your god, and you will make it with your own hands.
|
Én már csak azt nem értem, minek izé meg hozé?! Hiszen 2040-re tervezik az ember marsraküldését....Addígra meg már úgysem lesz emberiség, ha így folytatjuk.......
Ez itt a reklám helye! Ha szeretné, hogy az Ön hirdetése jelenjen meg ITT, nem kell mást tennie, mint küld egy 5000ft-ról kiállított csekket :)
|
Sleepy, ha nem ugy lenne ahogy Csatti mondja akkor hamar visszapottyanna a Földre az egész cucc...
A sebesség a hajtómű méretétől függ: milyen gyorsan és mennyi plazma áramlik ki. Szóval a sebességet csak akkor lehet megmondani, ha megvan a hajtómű és azt is tudják, hogy mit fog tolni...
|
Én nem teljesen értem, hogy hogyan lehet egy ion semleges... :-?
de ahogy látom nem vagyok ezzel egyedül :)
|
Huhh :) elírták, viszonyítási rendszer :) már írni sem tudok
687474703A2F2F7777772E7461722E68752F637361747469
IBM PC XT 10MHz, 640kB RAM, 720x348 Hercules Monochrom™, 20MB Winchester :)
UT2004 3532,9 fps
|
Nincs szerintem semmi elrás. Te mihez viszonítanád az ionok sebességét, a földhöz? Az alpha centauirhoz, vagy inkább magához a hajtóműhöz? Namármost ha a viszinyítási rendszered a hajtóműhöz kötöd, akkor az a rendszerben áll, és ahhoz képest 2 szeres hangsebességgel áramlanak ki az ionok.
687474703A2F2F7777772E7461722E68752F637361747469
IBM PC XT 10MHz, 640kB RAM, 720x348 Hercules Monochrom™, 20MB Winchester :)
UT2004 3532,9 fps
|
Biztosan elírtak valamit, mert az a kétszeres hangsebesség amivel az ionok elhagyják a hajtóművet az igen igen karcsú lenne! Márpedig az űrhajó max. annyival mehet amekkora sebességgel kiáramlanak a részecskék. Tuti elírták!!!
|
akkor most mennyi ennek a taligának a sebességes?
"Life is around you and in you."
|
jaja, az jó lenne :)
~ drom.hu // community blog ~
|
"A rádióhullámnak van egy másik hatása is, elektronlefejtő hatásának következtében túlhevíti, és plazmává alakítja a gázt"
"a melléktermék eleve semleges"
?
Ha már lefejtették az elektront akor hogy lehet semleges?
|
Szerintem a dimenzió utazást kéne kitalálni. Elvégre az baróbb mint a marsra menni. SLIDERS
|
Csillagkapuval még gyorsabb, hogy a teleportálásról ne is beszéljünk :> barom én.
|
És? Amerícium meghajtással 3 hét az út!
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Gyorsabb űrutazást ígér a plazmameghajtás
Leonardo Da Vinci találta fel a műanyagot
Hasonlítsanak-e a robotok az emberre?
Európa is bejelentette emberi Mars-expedícióját
Oxigénlégkört találtak egy másik naprendszer bolygóján
Újabb lépések a Naphoz közeli aszteroidák keresésében
Törölték a Spiritet blokkoló adatokat, elindult az Opportunity
Az anyag egy új halmazállapotát állították elő
