 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"(lásd pl. a toll problémát, az űrben nem működött a golyóstoll, ezért x dollárból kifejlesztettek egy antigravitációs tollat, míg az oroszok egyszerűen filccel/ceruzával írtak.....)"
Ez szimpla hülyeség, az egyik legnagyobb urban legend, ami szóba kerül űrkutatás terén. Közönséges golyóstollal is teljesen jól lehet írni súlytalanságban, nem fejlesztettek ki semmi extra írószerszámot az amcsik.
"amúgy nemtudom mért nem használták fel a Deep Space 1 műhold (ha jól tudom így hívják) eredményeit a mars kutatásban."
Konkrétan mely eredményeire gondolsz?
|
Valaki egy pár sorral előttem írta, hogy nincs értelme kritizálni a Nasa-t mert úgyis jobban tudják a dolgot. Az igaz, hogy tényleg "képben" vannak, de korántsem biztos, hogy ők csinálják a legjobban a dolgokat. (lásd pl. a toll problémát, az űrben nem működött a golyóstoll, ezért x dollárból kifejlesztettek egy antigravitációs tollat, míg az oroszok egyszerűen filccel/ceruzával írtak.....)
Tehát szerintem mindenkinek a véleménye hasznos lehet az űrkutatásban (ha megalapozott) függetlenül attól hogy hogy kifejezetten szakember e vagy sem. Persze statisztikailag nem kifejezetten reális, de korántsem lehetetlen, hogy valami egyszerű egyetemista kitalál valamit , amitől adott esetben 1.5-szer annyi ideig fennmaradhatnak a szondák mint anélkül.
Jó lenne, ha az űrkutatás nem kifejezetten a hadsereggel állna szoros összeköttetésben (mind Usában , mind az oroszoknál), hanem egy függetlenebb neadjisten egyetlen világszervezetben folynának a kutatások, és az eredményeit az egész emberiség élvezhetné.. tudom ...tudom utópiák...
amúgy nemtudom mért nem használták fel a Deep Space 1 műhold (ha jól tudom így hívják) eredményeit a mars kutatásban. számos már már forradalmi újítást használtak rajta, amik sorra be is jöttek. (az ionhajtóműtől kezdve az új rendszerű kommunikációig).
Mellesleg én sem értem, hogy mért nem tudtak feltenni a napelemekre egy kisméretű "napelemtörlőt" amelyen részben statikus portaszítók , ill. gumitörlőlők lettek volna...
És manapság, amikor olyan bevonatok/borítások vannak amik egy portörlésnél sokkal de sokkal nagyobb terhelést is kibírnak nem hiszem hogy nagyobb kárt tett volna egy szimpla törlő-cucc...  |
Elvileg a mars.jpl.nasa.gov website-ról kiindulva mindent megtalálsz. Most kicsit fáradt vagyok a keresgéléshez, de emlékeim szerint ~200km magasan keringenek.
|
Ha átrepülésenként nyolc perc, akkor minden világos. Egyébként azt nem tudja valaki, hogy az orbiterek milyen magasan keringenek, és mekkora a keringési idejük? Valami link esetleg, ahol ez írva vagyon?
|
"Hogy van az, hogy 24 óra alatt összesen csak nyolc percig "látja" a marsjáró a műholdat???"
Sehogy, mivel nem ezt írtam, hanem azt, hogy egy átrepülés alkalmával látja 8 percig. Ha egy picit belegondolsz, ez elég logikus. Jön a műhold (felkel, mint a Nap), elkezdenek kommunikálni, pár percig (8) 'látja' a MER az orbitert, majd lenyugszik a horizonton. Naponta többször kerülik meg az orbiterek a Marsot úgy, hogy pozícióban legyenek a kommunikáláshoz - de nem minden keringés során haladnak el a MER felett. Így érhetőbb?
|
Ja, veszem:), hogy a közvetlen kapcsolat órákig fennálhat, de hogy van az, hogy csupán nyolc percig tud adni a marsjáró a szondának/szondáknak? Hogy van az, hogy 24 óra alatt összesen csak nyolc percig "látja" a marsjáró a műholdat???
|
A 8 perc csupán az orbiter-átrepülésekre vonatkozik: mikor az MGS vagy az Odyssey elrepül a rover felett, akkor 8 percig tud adatokat küldeni. A közvetlen kapcsolat (Direct To Earth link) több órán keresztül is fennállhat, de jóval lassabb az átviteli sebessége.
|
Nem tudja valaki, hogy mi az oka annak, hogy csupán nyolc percig tudnak kommunikálni?
|
Ebben tokeletesen igazad van. Kiserleteztek vele, es sikerult is nekik. Gyors is volt.
Vess erre egy pillantast, kerlek: http://www.ball.com/aerospace/pdf/lasercom.pdf
2002-ben emlitik eloszor a JPL-t, mint partnert. Akkorra a cucc mar ossze volt rakva.
Amugy hajlok ra, hogy igazat adjak neked. :)
Lehet, hogy a kovetkezo misszio mar igy mukodik majd.
|
Már több éve megvalósult az űrben lévő műholdak közötti lézeres kommunikáció
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Szerintem kerdezd meg a Laserbit-et, mekkora melo osszeloni egy 5 kilometeres linket fix, rogzitett allomasok kozott.
...no es majd csak ez kovetoen folytassuk a diskurzust a lezerrol. :)
|
ha végigolvastad a topicot, akkor láthattad hogy én sem interplanetáris szinten vetettem fel a dolgot, hanem mindössze száz kmes nagyságrendnél, a Mars körüli pályán lévő Mars Surveyor és a marsjáró között. Ha az alatt a napi 8 perc alatt amig kommunikálni tudnak lenne 10-100 megabit sebesség, több nagyságrenddel nagyobb adatmennyiség juthatna el a műholdra, majd onnan kényelmesen, orák alatt a Földre (nagyobb napelemenk, meg a műholdnak ugysincs más dolga, ezzel szemben a rover kutathat, mászkálhat stb). Jelenleg ugyanis alig jut el valami onnan hozzánk.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Sajnos lezert nem lehet a technika mai allasa szerint hasznalni nagy (ertsd: interplanetaris) tavolsagokra.
A lezer egyetlen elonye a nagyobb hullamhosszusagu radiofrekvencias jelekkel szemben az, hogy a nyalab nagyon osszetarto, hasonlo merteku osszetartast RF hullamhossz tartomanyban nem lehet elerni. A gyakorlatban nem lehet vegtelen nyeresegu antennat epiteni, mert vegtelen nagy mereture adodna, ami helybol nonszensz. A hullamhosszhoz valo viszonyban ez eleg jo kezelitessel megvalosul a lezernel, ezert is tunik olyan oszetartonak a nyalab.
Van a vevo antennaknak egy olyan parametere, amit hatasos keresztmetszet hivnak. A detektor (antenna) az ezen a feluleten ataramlo energiat kepes elektromos jelle alakitani. Ez a hatasos keresztmetszer (elvileg) kiszamolhato minden vevo antennara es hullamhosszra, legyen az parabola antenna, drotkerites, a szokol radio ferritantennaja, ...no es persze a lezer-detektor.
Es a lezer hatranya vetel oldalon pont az, ami elony volt adas oldalon: a kis hullamhossz. A gyakorlatban nem tudunk (nem eri meg) akkora hatasos keresztmetszetu lezer-detektor epiteni, hogy a kommunikacio gazdasagosan megvalosulhasson. (ok, ne legyen 70 meter atmeroju kor, csak legyen 10*10 meteres felvezeto detektor).
Masik hatrany szinten a remek nyalabosszetartasbol fakad. Nagyon komoly rendszer kell nyalab celon tartasahoz. Mikronos vibracio az adonal kilometers hibat okozhat a celpontban.
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy kommunikacio nem letezik zaj nelkul. A jel/zaj viszony minden kommunikacios rendszernek egyik kulcsparametere.
Az a frekvencia tartomany, amit a lezer kommunikacios eszkozok hasznalnak, mar hasznalt sajnos. A vilagegyetem mar csak igy mukodik. Ultraibolya iranyba nem eri meg menni egyelore. Azt a hullamhosszat meg csak most kezdik hasznalni a Blu-Ray eszkozokben. No es persze a raketa elharito rendszerek lezereiben. :)
Az elerheto adatatviteli sebesseg sok egyeb parameter mellett szorosan osszefugg az eszkozok, tipikusan a vevo (bemeneten merheto) jel/zaj viszony mertekevel. A lezer detektorok ebben sajnos nem tul jok. Le kellene huteni oket rendesen, hogy ez a parameter javuljon. Ez ismet csak nem eri meg gazdasagilag.
Nagyobb adatatviteli sebesseg eleresehez nagyobb csatorna kapacitas kell, ami nagyobb savszelesseget jelent az RF jelnel. Ennek az a kovetkezmenye, hogy az 1 bitre juto energiasuruseg a jel/zaj viszony ala mehet. (Pongyola voltam, bocs, de remelem ertitek, mit szeretnek mondani.) Ezt persze nagyobb ado oldali teljesitmennyel is lehet kompenzalni, de annak is van egy felso hatara mind gazdasagi, mind gyakorlati (mernoki) szempontbol.
Az infravoros tartomany nagyobb hullamhosszak fele nyitott, de annak hasznalatahoz meg nincs megfelelo technologiank. Majd a nanotechnologia fogja megnyitni azt a tartomanyt, amire sajnos meg varnunk kell.
Ez az egesz misszio valojaban zsonglorkodes a koltsegvetessel. Keresni kell egy gazdasagi szempontbol es mernoki megvalositas szempontjabol optimalis megoldast. A peremfeltetelek es preferenciak megvalasztasatol fuggoen vegtelen szamu optimalis megoldas letezhet. De ha egyszer ezek mar kotottek, akkor olyan nagyon sok lokalis szelsoertek mar nincs.
|
Az izotópos "atom" meghajtás jó lenne DE nagyon drága, környezetszennyező, és nehéz.
A marsjáróval ezek a jellemzők összeegyeztethetetlenek szerintem. Már eleve azért (is) csináltak kettőt, hogy hátha az egyik ugy jár mint (pl a Beagle, a Polar Lander és társai), akor még mindig marad egy. " ilyen kocsit megcsinálni annyi pénzből ami erre volt azért... Spórolni kellett. És ha belegondolok, egy bizonyos megcélzott területen landoltak, tehát ha ot elvégzik a vizsgálatokat 90 nap alatt akkor már a további működés nem olyan lényeges. (persze jó volna) Emléxem a híradóban azt mondták amikor leszállt hogy 100km-t tesz meg naponta. Aztán kiderült hogy csak 100m-t de azt is csak naponta 3 óráig teheti, és ekkor még nem vizsgált semmit. Tehát igazából nem a nagy távolságok megtétele a lényeg. (persze ezis jó volna) Igazából arra amire "hivatottak" arra ez a technika jó. A NASA-nak sem tett volna nagy buli ha minden új dolgot, műszert, technikát beleöl egy szondába, és elég alégkörben....
Ja, az duál ISDN sebességre ne fanyalogjatok. Annak idején ez fénysebesének számított. Arra még várni kell, hogy a marsra behúzzák az üvegszálat.
"Tehát 830 ezer dolcsi naponta a fenntartás ha a 90 napot vesszük számításba. Szerinted hogyan magyaráznák meg az adófizetőknek a napi uszkve 1 millás költséget a semmiért??"
Ezt az adót nem TE fizeted, örülj neki. Ők megtehetik. Mellesleg a háború többet elvitt (sokkal). És ez nem "semmi". :) |
Hagyjátok már a nyamvadt lézert, lődd meg a holdat egy viszonylag pontos és kis konvergenciájú lézerrel és 6 méteres foltot csinálsz ott. Ja igen és nem lehet bizonyos határ alá csökkenteni a konvergenciát, fizikailag lehetetlen, az egyetlen módszer a konvergencia további csökkentésére a szélesebb lézerfény használata, de mégsem cipelhet a hátán egy két méter átmerőjű lézert a szonda. :)
687474703A2F2F7777772E7461722E68752F637361747469
IBM PC XT 10MHz, 640kB RAM, 720x348 Hercules Monochrom™, 20MB Winchester :)
UT2004 3532,9 fps
|
FElhasznalhatnak kommunikaciora a Halalcsillag lezeret, az eleg eros lehet nem ?
Viccet felreteve, egyet ertek par elottem szoloval, ne gondoljatok hogy meltoak vagytok ra a NASA technologiait, fejleszteseit biralni. Az ott meg tudomany, a bizniszelo hienak igaz mogottuk vannak, de meg tudomany ...
|
Amilyen tetü lassan megy sok újat már nem fog mutatni.
|
Tehát 830 ezer dolcsi naponta a fenntartás ha a 90 napot vesszük számításba. Szerinted hogyan magyaráznák meg az adófizetőknek a napi uszkve 1 millás költséget a semmiért??
One United, maffiozo:ixub-lvl12-77577
Itt van már a zivatar! Kivirít a kikelet. Szilvafára szarka száll. Uccu, csípd meg, hóha, hó! Bari bég a zöld gyepen.
|
Ez persze relativ. De talan azert sok napi szazezer (?) dollart elkolteni arra, hogy nezzunk meg meg egy kovet, meg meg egy kovet, meg meg egy kovet.....
Persze ez csak az en velemenyem. :)
Itt valojaban nem konkret szamokrol van szo, hanem egy megkozelitesrol. Egy ido utan mar egyszeruen nem eri meg tovabb csinalni.
|
A program összköltsége 820 millió dollár, melyből a fenntartás és a tényleges müködés tizedét se, 75 millió dollárt tesz ki
egyszóval egyáltalán nem igaz, hogy "a fenntartas koltsege igen tetemes"
"Approximately $820 million total, consisting approximately of $645 million spacecraft
development and science instruments; $100 million launch; $75 million mission
operations and science processing"
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Ja! Es hogy miert csak harom honap az elettartam?
Kiszamoltak. Es ez egy kozgazdasagi szamitas volt.
Szerintem azert, mert ennyi ido alatt mindent meg KELL tudni az adott muszerek hasznalataval, amit meg lehet. Egy bizonyos ido utan a rendszer fenntartasa sokkal tobbe kerul, mint a Roverek altal begyujtott tudomanyos meresek erteke.
Es a fenntartas koltsege igen tetemes. Rengeteg ember, a Deep Space Network hasznalata, stb., stb.
A misszio celja ismert, pontosan megfogalmaztak. A harmadik honap vegeig erre valaszt kell talalni. Igy vagy ugy. Es a valasz meg is lesz.
|
Meg az is a dologhoz tartozik, hogy ezek a megoldasok nem a legutolso technologia szerintiek. Az egesz fejlesztesi folyamat olyan hosszu, hogy bizonyos komponensek elavulnak, noha az adott korulmenyek kozott tokeletesen ellatjak feladatukat.
Azt is latni kell, hogy az alkalmazott technologiak, anyagok nem azonosak a hetkoznapiakkal. Majd egyszer lejonnek ide valamilyen formaban. Ez a kommercializalodasi folyamat nagyon hosszu idot is igenybe vehet.
Azt gondolom, a listan egyikunk sem kellet olyan extrem megterhelesek kozepette mukodo elektronikai/mechanikai rendszert tervezzen, amely akar a legegyszerubb urkutatasi feladat szuksegleteinek megfelel. Mint barmely mernoki tudomanyt, ezt sem tanitjak egyetemen. Ott kell lenni, egyutt kell elni a problemaval. Evekig. Egyutt masokkal, hasonlo kvalitasokkal rendelkezo mernokokkel, tudosokkal.
Es a dolog nem csak szoftver kerdese. Meg csak nem is elsosorban.
Az anyagtudomanyok jelentosege sokkal nagyobb, semmint arra gondolnatok. De ez a tema nem olyan fancy mint a szoftver, a napelem, meg a kommunikacio sebessege.
Nehany pelda: gondoltatok arra, hogy milyen muanyagot kell hasznalni a vezetekek szigetelesere, ami megorzi rugalmassagat -100 fokon olyan nagy vibracio kozben, amit hetkoznapi korulmenyek kozott el sem tudunk kepzelni.
No es hogyan szuntessuk meg a mikrobuborekokat mugyantakban, ragasztokban? Mert azok vakumban bizony hajlamosak felrobbanni. Persze csak kicsit, esetleg szabad szemmel nem is latszik, de ahhoz eleg, hogy egy aramkor felmondja a szolgalatot.
|
Más: Nem gondoljátok hogy a NASA majd minden tudását csak úgy közzéteszi a neten? Amit mi tudunk/tudhatunk azok csak morzsák. Majd 20-30-40 év múlva találkozunk azokkal a technológiákkal a boltok polcain, amikkel ők most dolgoznak. A lezuhant ürsikló roncsaira is azért mondták hogy ne nyuljanak hozzá mert mérgező lehet, hogy ne kerüljenek ki a nagyvilágba ( teroristák, maffia, cégek...) a féltett ötvözeteik, anyagaik, alkatrészeik. A szarrá égett roncsokból is rengeteg mindent lehet használni/megtudni. Nem véletlenül költenek ott el egy csomót az adófizetők pénzéből.
|
Dolgoztatok már csapatban egy nagyobb munkánál?? Képzeljétek el, hogy több száz embernek kell összehangolni a munkáját és igazodni egymáshoz, mert ami az egyiknek jó, az ötven másiknak nem jó. Igy próbáljátok meg megtalálni a közös nevezőt, nem egyszerű. Másrészt meg a Roverek azért ilyenek, mert így a legjobb, legmegbízhatóbb, (nem biztos hogy) a legolcsóbb, ...stb... Ha a NASA-nál annyi debil lenne nem itt tartanánk, nem csak a Roverre gondolok, ott a teflon, a CCD, a visszaválthatós kólás üveg (ami nagy terheléseket bír ki) meg még nagyon sok minden (van egy pár szabadalmuk). Az ESA se piskóta brigád, és mégse sikerült nekik, hát akkor a NASA mit tudhat.
|
re #58
tnx Cat, gondolhattam volna jo nagy eszleny vagyok:)) (bar a foldi leszallas ketsegtelenul vicces lenne, ha nem a tengerbe erkeznenek, hanem mondjuk vegigpattognanak vmi nagyvarosban a memory hibaja miatt :)
|
Még valami kimaradt a cikkből! A Földre érkező adatokból az NVIDIA quadro kártya csinál ilyen gyönyörű 3D-s képeket!
|
Háááá!
eÖröm eBódottá
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
valaé valaé ná nem? tata halá tata bőtön! :)
más:
már megint ezek a problémák! mit oldjátok meg a nasa tudósai helyett az ő problémáikat? azért ők kapják a nem is csekély lóvét, ráadásul olyan dolgokat is figyelembe kell venniük, amikről nektek fogalmatok sincs, tehát felesleges itt okoskodni a marskutatást forradalmasító technológiákról, meg atommeghajtású távirányítós kisautóról, mert nem véletlen az, hogy nem úgy csinálták meg.
|
Itt arról van szó, hogy hogyan lehetne kitolni a 90 napos élettartamot. Ki fenét érdekel a 89. napon, hogy megkarcolódik -e vagy nem ?
|
a link lemaradt :
http://mars.telascience.org/
|
Ablaktörlőt a napelemre! Örök élet +6 nap :) De akkor meg a gumit eszi meg a nap :(
|
és a saját elméletem:
felküldenek egy robosztus atomkacatot ami mint bázis szolgál a 2 kis legó járórobotnak és így minden meg lenne oldva és jobban is kijönnének ugyanis akár több évig is szolgáltatná így az adatokat a 2 robi és nem kéne megint kölcséges milliárd dollárokért újakat fabrikálni meg lövöldözni ..
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
pár év múlva majd kiállítják őket a marsi múzeumba ;]
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
nem jönnek vissza
a 90 napos tervezett élettartam végén lecsökken az energiaellátás, belepi őket a por, és megszünnek működni.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
vmilyen "vedoburok" kellene, konkret anyagbol, vagy vmilyen eroter.
amugy visszajonnek a foldre? es hogyan? ..vagy "csak" ott analizalnak?
|
ha visszaküldenének valamit, az nem adat lenne, hanem maga a marsi kőzet
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
aztán mit kell szarakodni a szűk sávszélességgel. Irják ki az adatokat cd-re, azt küldék haza postával. :)
|
ha jól tudom, akkor a f1-es sisakokat és fedélzeti kamerákat olyan megoldással tartják tisztán a verseny alatt, hogy x db fólia van a lencse előtt/sisakon. A lencsénél egy szerkezet húz le, a sisaknál a pilota tép le egy réteget időnként. Vmi hasonlót a marson is lehetne csinálni. Gondolom én.
|
Simán kéne felküldeni egy olyan feltölthetős tollseprűt, mint amilyet régebben a tv sopban hirdettek, amit meg lehet hajlítani, és a könyvespolc tetejéről is le lehet törölni vele a port, sőt még a toll is hozzáröppen. Nos, a marsjáró oldalról nézve nagyon hasonlít egy könyvespolc tetejére, úgyhogy pont jó lenne!
|
lehet hogy a por pl. összekarcolja annyira a napelemek burkolatát, hogy utána azért tud már csak egyre kevesebb teljesítményt adni.
Az átvitel sebessége nyílván több ok miatt azért is ilyen lassú, mert a tényleges, "hasznos" átviteli sebesség ilyen alacsony, az adatcsomagokat biztos jóval gyorsabban küldözgeti, csak a nagy háttérsugárzás, zaj miatt kell csomó sávszél. Hibajavítás sztem simán 2× szeresére növeli az adatokat.. Persze így sem túl nagy...
Ez a 174 kg -s tömege nagyon meglepett. Azt hittem sokkal kisebb.
Sztem a PR erre az izékére is rárakatta azt az "emberiség üzenete" táblát ( 2 emberi alak, integetnek, csillag jelkep, foldhelyzete .. ), hogy az mekkora LOL!.
|
Szerintem a napelemek ugy vannak meretezve hogyha lecsokken a teljesitmenyuk akkor is elegendo aramot termeljenek.Ha ez tenyleg problema lenne akkor biztos megoldanak valahogy.Suritett gazzal lefufatnak a port mondjuk.De gondolom nem ez nem olyan sulzu problema,hogy megerje ezert egy ujabb rendszert beepiteni.
|
ha valaki felvet valamit, azt meg is tudja indokolni, hogy miért gondolja azt amit gondol - szerintem vannak valóban logikátlan dolgok, de kérlek próbálj érvekkel vitatkozni, vagy inkább ne szólj bele. Nyilvánvaló hogy mindenki találgat, és mivel vagyunk itt tucatnyian, a nagy hülyeséget gyorssan megcáfolja vki :)
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Fluga, én nem láttam olyan hozzászolást, aki az valami olyasmit irt volna, hogy "jaj, de faxok ezek a NASA mérnökök, mert az nem igy kell hanem ugy".
Mi csak probálunk megvitani egy pár elméleti dolgot... mert attól, hogy itt mi erről dumálunk attól még nem lesz atomerőmű a marsjáron! Csak próbálunk több információt gyüjteni, tanulni! És valaé valaé ná-nak igaza van a gyerekekkel kapcsolatban!
|
Ha ennyire lenézed mások véleményét, akkor a fórumozást nem neked találták ki, mivel egy nyílvános fórum pont arra való hogy mindenki elmondja a saját kis véleményét, akár badarság akár nem.
|
A Nasa mérnökei szívesen veszik gyerekek segítségét is, mert tudják hogy nem gondolhatnak mindenre.
Amit csinálnak az jobban hasonlít a sufnituningra, mint kiforrott rutinmunkára.
Egyszóval nem gondolják úgy, hogy csak a pártközpontban tudhatnak mindent jól.
Azzal egyetértek, hogy a természettudományokhoz közelítve szükség van alázatra, de nem megalázkodásra.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
semmivel sem értek jobban hozzá, mint ti, viszont elfogadom azt, hogy a megvalósított technikai megoldások a technika mai színvonalán a legjobbak és nem gondolom, hogy okosabb vagyok a nasa mérnökeinél, veletek ellentétben.
|
Hallgatunk, mester.
Isszuk a szavaidat.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
istenem, lökitek itt a jobbnál jobb megoldásokat, hülyézitek a nasa-t jobbra, balra, pedig TALÁN egy picivel hozzáértőbb emberek alkották meg ezt a CSODÁT (mert ez az), nem pedig huszonéves sufnituning bajnokok. csak röhögni tudok az idióta felvetéseiteken. imádom ezt a mentalitást. gondolom az előttem felszólalók egytől egyig nagymesterei a focinak, pénzügyeknek, számítástechnikának, biológiának, genetikának, ufo tanoknak, de még felmosásból is vörös diplomájuk van. szánalmak vagytok.
|
Ha nincs elég sürű atmoszféra ahhoz, hogy lefújd a port akkor a por hogy kerül oda? Az a szél fújja oda, és ha van szél akkor van elég sűrű atomszféra ahhoz, hogy használj ventilátort...
Pont azért mondtam, hogy: "Én azt nem értem"... mert nem tudom, nekik biztos van vmi magyarázatuk rá (lehet, hogy az aksik halnak meg addig), gondoltam hátha vki tudja... de nem ugy néz ki, de azt látom, hogy vicces emberek még vannak...
|
Egy ronggyal a robotkar is le tudja törölni.
Mi van, ha egy kicsit összekarcolódik ?
Elvész a garancia ?
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
A megoldás az lett volna,hogy egy másik robotot is felküldenek, ami egy ronggyal letörölgeti a napelemeket... :o)
...meg olajat cserél 100 méterenként :o)
Amúgy meg az a pár száz ember ott a NASA-nál nyilván átgondolt mindent a röpke néhány év alatt és az optimális megoldást választották minden egyes alkatrésznél és szerkezeti megoldásnál... (Persze lehet, hogy csak felvették a fizut, azt összemakketteztek valamit, amit fellőhetnek?)
|
Ez a ventillatoros dolog marha jo!! Szetrohogtem az agyam rajta :DDDDD Az miert nem irtad, h elotte egy kis csapvizzel le lehetne oblogetni? :))
|
És a ventillátor mivel fújná le a port? A földi atmoszfére ezredrészét kitevő marsi levelgővel? :-)
Mielőtt valaki kitalálná az ablaktörlővel tisztítást: az meg összecsikargatná a napelemeket.
Vízzel sem lehetne lemosatni, mert ahhoz folyékony állapotban kellene tartani...
Lehet, hogy ami most ott van, az a lehető legjobb. De tényleg lehet, hogy meg kellett volna kérdezniük a tudományos érdeklődésű SG olvasókat :-)
|
Alapjaiban egyetértek veled, de:
...A lézer is fény meg a radiohullam is...
Khmm...
Ne ez így nem igaz. :)
A lézeres kommunikáció éppen a jeltorzulás miatt lenne jó, mivel a világűrben ugye nincs, ami szétszórná (nem úgy, mint a lékörben), tehát idális lenne két űrbéli objektum közötti kommunikációra.
Amúgy a marsszondák által küldött rádiójelek sem túl erősek, elég komoly rádióantenna-tányérok kellenek a kommunikációhoz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ennyi szájtépő diletanst egyrakáson!
Öreg, ha ennyire tudod, hogy mit kell csinálni akkor biztos spiler vagy a szakmában(fizikus, űrkutató, villamosmérnök, informatikus,...stb)
De ha spiler vagy akkor biztosan két kézzel kap a NASA a tudásodért.
Jelentkezz, hogy te tudod a megoldást
:-)))
Csk néhány probléma: A mars légköre elhanyagolható Oszt mit fúna az a ventilátor?
Atomerőmű<>Izotópos hőtermelő egységg!
1kg anyag feljuttatása a világűrbe soksok ezer dollárba kerül ott spórolnak ahol tudnak, amugy is szükös keretükből
A lézer is fény meg a radiohullam is. Egyik sem jobb a másiknál, az egyiket itt célszerű használni.
A mobiltelefonod pl. miért nem lézeres adatátvitelt használ? A CDolvasió meg miért nem rádióhullámokat???
Azonkívül jeltorzulásról még nem hallottatok?
A beérkező jel meg oly gyenge, mintha valaki gyertyát villogtatna fényes nappal a balaton túlolodalán és úgy morzézna neked...
stb
stb
|
Azért te se gondolod, hogy ventilátorra megoldható lenne a tisztítás, ők nem jöttek volna rá, vagy direkt nem alkalmaznák, hogy csak 90 napig legyen használható ...
|
Cat, azt irják az egyik cikkben - nem vagyok biztos benne, hogy ebben, most nem olvastam el megint - hogy azért fog esni a napelemek hatásfoka, mert por fedi majd be a napelemeket... egyébként pedig annyit nem távolodik a Naptól a bolygó, hogy ez nagyban gátolja a napelemeket, gondolj csak azokra a szondákra, amik a naprendszer távolabbi pontjaiban mászkálnak napelemekkel...
Megnéztem a bolygók adatait...és tényleg 38% a gravitáció, jóval többre gondoltam volna :)
|
Szerintem is bíztatóbb lenne, ha egy megbízhatóbb, atomerőművel felszerelt egységet küldenek a vörös bolygóra. Nem dolgozom a NASA-nal, de szerintem meg lehetne oldani úgy, hogy a feljuttatott hasznos tömeghez az űrben pótolnák ki a szükséges üzemanyagmennyiséget (tehát elötte fellőnek még pár rakétát, költségigényes de működne), így a Rover eljutna a Marsra és gondolom a leszállást is meg lehet valahogy oldani a megnövekedett tömeg ellenére. A mozgással kapcsolatban, mi lenne ha lánctalpakkal látnák el ? Az elbírná a nagyobb tömeget és kisebb eséllyel borulna fel ill süllyedne el a homokban.
Az adattovábbításhoz: Nem lehetne azt megoldani (költői kérdés :), hogy a leszállóegységhez valamilyen módon egy kisebb sugárzó egységet kapcsolnak, ami jóval nagyobb kapacítással képes sugározni az adatot a műholdak felé.
Nem vagyok űrtechnológus, de ezek a felvetések logikusnak tűnnek. Bár a sok nem lehetne e ha még technikailag meg is oldható (sőt, biztos), akkor is van ott fenn egy koma aki inkább lőszerre meg puskára költi a pénzt...
|
Nem véletlen szoktak csak max. néhány kilométeren belűl lézeres átvitelt használni. Ehhez már lézerágyú kéne, meg egy full atomerőmű :)
|
Lézert használni... Szerinted mennyire szóródna szét, mire a bolygó felhőrétegén keresztül elér az általad említett műholdhoz? Gondold végig még egyszer! 
Mi haszna a hatalomnak, ha nem gyakoroljátok?
Ha egy férfi nem mutat elég tiszteletet irántatok, akkor annyit se hagytok a rohadt kocsmájából, hogy gesztenyét pirítson rajta, értve?
GEŐŐ
|
Nem kukacoskodni akarok, de az indítás Júniusban volt :)
|
Jah, hopsz, nem Delta 4, hanem Delta 2 volt az indítórakéta - Maxima Mea Culpa :)
|
a Mars tömege a Föld egytizede, átmérője a Föld fele, a marsi gravitáció a Föld 38%a
a ventilátor nem érne sokat, mert nem igazán a porosodás a döntő szerintem, hanem hogy iszonyat gyorsan távolodik a Mars a Földtől, illetve a Naptól. A mostani "fellövési ablak" nagyon szűk volt, azaz ha januárban nem lövik fel a két marsjárót akkor évekig lehetett volna várni mig ismét ilyen közel jön.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
lényeg hogy nem számítana sokat a Mars felszínén, a nagyobb tömeg ellenére tudna még mozogni
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Én azt nem értem, hogy nem tudnak egy kis ventillátort vagy vmit felrakni, hogy lefujja a por a napelemekről...?
Minden bogyónak van sugárzása, a Marsnak is (ami nagyobb mint a Földé mert nincs mágneses mezeje) szóval, ha visznek még egy kis sugárzó anyagot az változtatna, de olyan sokat nem.
Cat, a Marsi gravitáció 38%-kal kisebb vagy 38% a Földiének? Mert a 38% nekem kevésnek tünik... de nem tudom.
|
Ha másodpercenként átlag 1 kbyte/s adatot tud küldeni, és csak napi 3 óráig tud adni, akkor hogy a pics.ba küldte el a Spirit is a 40 megás JPG képet? (Vagy nézzünk csak 6 megás képeket)
Egy óra az 3.6 mega. 3 óra az 10 mega. Csak adatoknak ez ideális lenne, de képeknek?
Ez nem lehet igaz. 2003-2004 ben ez vicc, vagy átverés.
|
Cat: A gravitacio kissebb ugyan, de ettol meg a tomege ugyanakkora marad, csak a sulya lesz kisebb (ha belegondolsz, a súly a tömeg és a nehézségi gyorsulás szorzata).
|
http://anon.nasa-global.speedera.net/anon.nasa-global/mars/Maestro-Win.exe
a link az iranyitoprogramhoz...
|
több volt mint egy tonna
1,062 kilograms total at launch, consisting of 174-kilogram rover, 365-kilogram lander, 198-kilogram backshell
and parachute, 90-kilogram heat shield and 183-kilogram cruise stage, plus 52 kilograms of propellant
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
A probléma csak annyi, hogy az egész szonda nem volt 700kg. Ekkora tömeget eljutattni a marsra a Delta 4 nem is képes, ha jól tudom...
|
De ha eljutna a hegy mögötti kínai mobilszolgáltató ügyfélszolgálatáig, akkor vehetne egy kártyatelefont és hazatelefonálhatna, sztem írok is egy levelet a NASA-nak, hogy megoldottam a problémát... :o)
|
a marsi gravitáció a földinek a 38%-a; ami a földön 700 kiló, az ott 250, és annyit simán meg lehet mozgatni kerekeken, és ugye itt nem kell sebesség, centiméterekről beszélünk. Másrészt mint mondtam energia nem a mozgáshoz kéne elsősorban, hanem hogy egyáltalán el tudja jutattni hozzánk az általa megszerzett információkat (pl. nagyobb felbontásu kamera lenne rajta), és ne csak 90 napig működjön.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Azért tegyük hozzá, hogy az RTG-k teljesítménye nagyban függ a külső hőmérséklettől. Ezek lényege ugye az, hogy van egy rádióaktív elem által fűtött belső, és a külső, általában kis méretű radiátorok által hűtött rész. A kettő találkozásánál két féle (ha jól tudom szilicium alapú) anyag van, amelyben a hőkülönbség hatására elektromos áram keletkezik. A kinyerhető energiamennyiség a hőkülönbségtől függ. Namost a két Voyager szonda már elég messze jár a naptól, vagyis a külső hőmérsékletük már erősen -200 celsius fok alatt járhat...
|
1.: A lézeres kommunikáció még gyerekcipőben jár, a rádiókommunikáció sem egyszerű, ne felejsd el, hogy ott nincs teljes kommunikációs műhold-hálózat, mint itt a földön. A fő a megbízhatóság volt. Gondolj bele, milyen flame menne, ha egy nagyobb sebességű, de kisérleti rendszert alkalmaztak volna, ami mondjuk nem volna elég megbíztható, hiszen a földön kívűl, marsi körülmények között még sose alkalmazták? A NASA helyébe te beválalnád a kockázatott?
2.: Most is van rajta némi Plutonium, de olyan kis mennyiségű, amely egy esetleges katasztrófánál még nem okozna akkora kárt. A másik az, hogy a legkisebb atonmreaktor is több, mint 100kg. Ami még elképzelhető, azok a nukleáris hőelemek (RTG), de ezek alkalmazása egyébb akadályokba ütközik. Hogy pontosan milyenbe, nem tudom, de valamiért kerülik mostanság az alkalmazását.
|
Igen, csakhogy a Vojédzsör valamivel több mint 700kg. Ebben jelentős szerepe van a beleépített atomerőműnek. Egy ekkora monstrumot viszont sokkal nehezebb mozgatni a talajon, nem beszélve arról, hogy el is kell juttatni a Marsra, ahol le kell vele szállni.
|
Az a gyanúm, hogy a Mars Polar Lander valószínűleg így működött volna, mert a sarkokon nincs elég fény.
Az most viszont szennyez :)
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
