A héten megkezdte működését az IPv6-os szabványt használó globális kutatóhálózat. A jeles eseményen a startpisztolyt Erkki Liikanen, az Európai Unió felügyelőbiztosa sütötte el.

Hirdetés

Az új rendszer alapja az európai Géant-hálózat, amely 16, egyenként 10 gigabites részből áll. Ezekre kapcsolódik összesen 43 ország, köztük Magyarország különböző kutatói hálózata. A globális IPv6 részét képezi még az amerikai Internet2, az orosz Freenet, valamint kanadai, latin-amerikai, japán, koreai és kínai kutatóhálózatok. A rendezvényen minden egyes központ vezetője megjelent Brüsszelben. Ausztráliában egyébként éppen a napokban helyeztek üzembe két 10 gigabites víz alatti kábelt, így hamarosan az ötödik kontinens is bekapcsolódhat a nemzetközi kutatási vérkeringésbe.

Az új rendszer érdekessége, hogy egyaránt támogatja az IPv4 és az IPv6 szabványokat, ám a működéséhez nincs szükség alagutak használatára. Liikanen kijelentette: ezzel a lépésel kijelenthető, hogy működésre kész az IPv6. Az Európai Bizottság az elmúlt években az új 128-bites címek bevezetésére, a v6-os kutatóhálózati és a v6-Backbones Euro6ix programok keretein belül 99 millió euró költött. Csak a Géant-rendszer évente kereken 50 millió euróba kerül, ezt a költséget a bizottságnak és a tagországoknak kell állniuk. Bernhard Fabianek, a bizottság tagja szerint a Géant a jövőben két célt szolgáló hibridhálózat lesz: egy hálózati és egy router nélküli, pont-pont kapcsolatos olcsóbb résszel.

A jövőben minden kutató és hallgató probléma nélkül meglátogathatja majd az összes, a hálózatra csatlakozott kutatóintézetet, az utóbbiakból csak a Géant területén 3500 van. Mint Dany Vandromme, a Géant vezetője mondja, jól tudják, még bőven akad tennivalójuk, az Európai Uniónak pedig immáron az IPv6 utáni időkre kell felkészülnie. Ennek ellenére az IPv6 még mindig szinte kihasználatlan, alig egy tucatnyi szolgáltató kínál v6-os csatlakozási lehetőségeket. Kevés az IPv6-tal kompatibilis eszköz is, e tekintetben Európa le van maradva az e területen vezető Ázsia mögött. Az IPv6-ot eddig csak a Nokia és a 6Wind nevű cég támogatja hivatalosan, ami édes kevés az üdvösséghez.

Phil Holmes, a BT Exact, vagyis a British Telekom kutatási részlegének munkatársa szerint hiába lehet az IPv6 majd minden jövőbeni hálózat alapja és hiába oldottak meg szinte minden technikai problémát a tudósok, ha egész egyszerűen nincsenek meg az ezt a szabványt támogató alkalmazások. Hiroshi Esaki, a WIDE képviselője viszont úgy véli: nagyon is sok szórakoztató-elektronikai készülék már kompatibilis az IPv6-tal és a fejlesztők dolgoznak a hasonló egészségügyi, valamint közlekedési eszközökön és játékokon is. Korea például 2007-ig körülbelül 160 millió dollárt költ az IPv6-ra, illetve az azzal kapcsolatos kutatásokra és fejlesztésekre. A titok nyitja, hogy Ázsiában jóval több IPv6-os címre lesz szükség, mint Európában, éppen ezért ott már letisztult IPv6-os stratégiáik vannak a vállalatoknak és az intézményeknek.

A bemutatón szerepelt az első két IPv6-kompatibilis Renault személygépkocsi is, míg Japánban már közlekednek az új hálózattal kompatibilis első taxik. Ez azért hasznos, mert a hálózaton keresztül a központok tájékoztatni tudják a vezetőket a közlekedési, időjárási és az utas-helyzetről. Így jóval hatékonyabbá válhat a taxisok munkája, kevesebb benzint fogyasztanak, kevesebb kilométert tesznek meg üresjáratban és ami a legfontosabb, az utasoknak is kevesebbet kell taxira várniuk.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »