Az első pulzárikerpár megmutathatja a gravitáció titkait
2004. január 16. 12:17, péntek
Csillagászok felfedeztek egy ritka kettőscsillag-csoportot, ami két pulzárból tevődik össze. Ez az egyedülálló objektum lehetővé teszi Einstein relativitás-elméletének egészen újszerű utakon való ellenőrzését, és jobban megismerhetjük a pulzárok által keltett energiasugarakat.

Hirdetés

"Rendkívül jelentős felfedezésről van szó" - mondta Robert Massey, a greenwichi Királyi Obszervatórium munkatársa. Einstein felvázolta az úgy nevezett gravitációs hullámok létét, azonban eddig még soha senkinek nem sikerült közvetlenül megfigyelni ezeket. "Nem sok objektum létezik, melyek elegendő energiaforrásként szolgálnának a gravitációs hullámok számára, azonban ez egyike ezen keveseknek" - mondta.

Az első információkat decemberben tette közzé a kettős rendszerről egy nemzetközi tudóscsoport, ám ők úgy vélték, hogy egy pulzárt és egy neutroncsillagot tartalmaz, ami már így is meglehetősen szokatlan kombináció lett volna. Az irányított fény- és sugárzás-nyalábokat kibocsátó forgó csillagokat, a pulzárokat gyakran nevezik a kozmosz világítótornyainak. A neutroncsillagok egy szupernóvaként felrobbant csillag rendkívül sűrű maradványai. A felfedezés, miszerint a kisebb neutroncsillag maga is egy pulzár, még szokatlanabbá tette a felfedezést.

Kezdeti tévedésük csupán egy balszerencsének köszönhető, mondta Andrew Lyne, a Jodrell Bank Obszervatórium igazgatója, a decemberi tanulmány szerzője. Mivel a két pulzár spirálisan mozog egymás körül, a nagyobb csillag eltorzítja testvérének mágneses mezejét és ezáltal sugárnyalábjait is. "Mindössze körübelül négy percig kémleltük az égboltot. Pusztán balszerencse volt, hogy abban az időben, amikor a rendszert tanulmányoztuk a kisebbik pulzár túl halvány volt, hogy láthassuk" - magyarázta Lyne.

Mialatt a nagyobb pulzár 23 milliszekundumonként fordul körbe, társa egy fordulatot 2,8 másodperc alatt tesz meg; ez valamivel lassabb, mint egy lemezjátszóra helyezett korong forgása. Lyne és munkatársai úgy vélik a rendszert a nagyobb pulzár hozta létre elszívva az anyagot kísérő csillagától, ami egyre gyorsabb forgást eredményezett. A kísérő egy szupernóvarobbanás végén egy második, kisebb pulzárrá vált.

Az ilyen kettős rendszerekről feltételezik, hogy gravitációs hullámokat bocsátanak ki, azáltal hogy a csillagok egymás körül keringenek, energiát veszítenek egészen addig, amíg egy heves ütközésben össze nem találkoznak. A pulzárok haláltáncának vége várhatóan 85 millió év múlva következik be, amit egy utolsó, hatalmas gravitációshullám-kitörés jelez.

Négy különböző, egyszerű newtoni gravitációval magyarázható hatást sikerült mérni a kettős csillagok segítségével, melyek megegyeznek Einstein gravitációs elméletével. A két pulzár elhelyezkedése azt jelenti, hogy az egyik sugárzása átragyog a másik mágneses mezején, példátlan lehetőséget kínálva a tudósok számára hogy megértsék mi zajlik a pulzár szűk környezetében. "A múltban csak találgathattuk ezeket a dolgokat, most viszont közvetlen megfigyeléseket is végezhetünk" - mondta Lyne.

Videók (mentése jobbklikk, és cél mentése más néven):
A pulzárpáros létrejötte, animáció, mérete 5,3 Mb
A pulzárpáros jelenlegi állapota, animáció, mérete 3,4 Mb
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Zéta  
2004. jan. 20. 13:38 | válasz | #27
Márpedig megállnak, vagy legalább is lelassulnak. Hatalmas energiát sugároznak ki különböző a frekvencia-tartományokban, amnek egyetlen fedezete (fúziós energia híjján) a forgási energia. Amikor egy pulzár periódusáról beszélnek, néha megadják a lassulás értékét is. Ebből már ki lehet számolni, hogy első közelítésben mennyi idő alatt fog "leállni". Mivel a pulzáláshoz elengedhetetlen a mágneses tér, amit viszont a forgás hatására létrejövő dinamóeffektus hoz létre. A periódus csökkenésével a mágneses tér gyegülése miatt a pulzálás előbb-utóbb megszünik.

A pulzáló szakasz hossza évmilliárdoknál hosszabb is lehet, szemben korábbi állításommal. A lassulás nagysága 10^-9 - 10^-16 között változik.
Cikk haladóknak:
http://arxiv.org/abs/astro-ph/0311267
2004. jan. 20. 02:29 | válasz | #26
Megnéztem a Gemingát, forog az biza' méghozzá gen gyorsan, csak rádiótartományban csendes viszont gammában hangos. http://www.esa.int/export/esaCP/SEMQB4YO4HD_Expanding_0.html Furcsa is lenne, ha egy ilyen perdülettel rendelkező golyó egyszercsak megállna...
Zéta  
2004. jan. 17. 23:58 | válasz | #25
Úgy tűnik, hogy ez nem igaz. Többé-kevésbé bizonyítottnak vehető, hogy vannak kvarkcsillagok is, amelyek szintén pulzárként látszanak. Az ilyen csillagoknak nagyobb a sűrűsége a neutroncsillagokénál.
Zéta  
2004. jan. 17. 23:54 | válasz | #24
Lehet, hogy gyorsan forog egy fiatal neutroncsillag, de ez csak 100 ezer - 1 millió éven át tart. Ennyi idő után ugyanis szinte leáll a forgás. Ha jól emlékszem a Geminga nevű neutroncsillag pont egy ilyen égitest lenne.
A lassulás nem folyamatos, néha ugrásszerűen visszanő a periódus. Ennek az a magyarázata, hogy a lassulás miatt csökkennie kellene a neutroncsillag lapultságának, ami viszont nem folyamatosan megy végbe. Egy darabig ellenáll az anyag, majd egy határt elérve, csillagrengés formájában, hirtelen veszi fel az adott szögsebességhez tartozó ideális alakot. Ez azt jelenti, hogy a tehetetlenségi nyomatéka lecsökken, és így a pulzár egy kicsit visszagyorsul. Mivel a lassulás folytatódik, ismét megindul a feszültségek halmozódása.
ge3lan  
2004. jan. 17. 22:44 | válasz | #23
nem nagyobb,a neutroncsillagok par 10 km-esek
ha olyan nagy lenne,akkor kisebb lenne a surusege,tehat nem gyorsult volna fel annyira,en nem is foroghatna olyan gyorsan
meg az nem islehhe neutroncsillag
2004. jan. 17. 20:26 | válasz | #22
azok nem azok amelyek akkorák mint egy üveggolyó mégis olyan nehezek mint egy felhőkarcoló?
Cat  
2004. jan. 17. 18:09 | galéria | válasz | #21
a neutroncsillagok nem tul nagy dolgok, felettük "rangban" (gravitáció tekintetében) már csak a fekete lyukak állnak
tehát irto nagy tömegüek, de méretük egyszerüen érdektelen - egy kiskanálnyi belőlük akkora tömegü lehet mint a himalája
RangeR  
2004. jan. 17. 16:30 | válasz | #20
Mármint, egészen pontosoan mennyit nem kell dolgozni? Szerintem te még kicsinyke vagy ahhoz,hogy a munkát -mint olyat- mértékegységgel meghatározd...
2004. jan. 17. 15:11 | válasz | #19
azt hiszem ledogleszti a fenysebesseget! vagy lehet, hogy nem jol mertek le :)
2004. jan. 17. 13:24 | válasz | #18
Belegondoltam, hogy valami, ami a földnél sokezerszer nagyobb, 23 miliszekundum!!! alatt fordul meg a tengelye körül!
Mekkora lehet a kerületi sebessége???
2004. jan. 17. 10:31 | válasz | #17
Delamerikai ezerreszes csodasorozatok. Az valo neki, marmint "okostoninak". :)
gid  
2004. jan. 17. 10:12 | válasz | #16
Miért jó? :)
lol
Szerintem eltévedtél, inkább menj és nézd a VV3-at, az való neked.
_Drake  
2004. jan. 17. 02:02 | válasz | #15
Nem minden neutroncsillag pulzár, de minden pulzár neutroncsillag is.
"A neutroncsillagok egy része igen gyors forgása során felénk mutatja mágneses tengelyét, és ilyenkor a rádió tartományban felvillanást mutat. A pulzárok ezen impulzusai szabályos időközönként jelentkeznek."
2004. jan. 16. 20:59 | válasz | #14
Nincs az a csillag, ami ne forogna, így aztán a belőlük keletkező neutroncsillag is forogni fog - ráadásul igen gyorsan, így aztán mágneses tere is van. A mágneses meg a forgási tengely szinte soha sem esik egybe. Elképzelhető, hogy egy neutroncsillag a Földről nézve nem pulzál, de valahonnan nézve szinte biztosan. Persze valahol igazad van, hiszen két eltérő környezetben használt terminológiáról van szó: a pulzár egy észlelésből eredő fogalom, a neutroncsillag meg egy csillagfejlődési állapot. Az egy későbbi felismerés volt, hogy a kettő ugyanazt a fizikai jelenséget takarja. Mindenesetre továbbra is fenntartom, hogy a cikk ebben a formában ennél sokkal súlyosabban keveri a fogalmakat, a "egy pulzárt és egy neutroncsillagot tartalmaz" kifejezés például pontosan ugyanezt az összemosást követi el. A járatlan olvasó ebből azt vonja le, hogy vannak csillagok amelyek neutroncsillagok ÉS mások pedig pulzárok, megint mások pedig a kettő együtt, holott szó sincs erről. Akkor már inkább úgy fogalmazzanak, hogy pulzár = neutroncsillag...
2004. jan. 16. 20:46 | válasz | #13
A csillagok nem azzal az időskálával élnek, mint mi. Ritka az is, hogy új ember születik a környezetben, ugyanúgy ritka az is, hogy új csillag születik a csillagok idejében mérve, ami millió éveket jelent. Kicsit Móricka-magyarázat, de jó :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. jan. 16. 20:36 | galéria | válasz | #12
Ismét egy szelettel többet tudunk az univerzumról, amely körülvesz. Persze vannak emberek, akiket a tudás nem dob fel...
2004. jan. 16. 19:43 | válasz | #11
És miért jó ez nekünk? Olcsóbb lesz tőle az áram vagy nem kell ezután ennyit dolgozni?
Cat  
2004. jan. 16. 19:10 | galéria | válasz | #10
xmacx: a forgási sebességet azért lehet jól mérni, mert a pulzárok nagyon erős röntgen és gammasugárzást bocsájtanak ki, mint a videón is látható, fokuszáltan.

kukacos: Nem minden neutroncsillag pulzár!

rolika: rengeteg szupernova van most is, évente többet is találnak, más kérdés hogy azok is többmillió éve robbantak fel, csak a fénye most ért el ide...
xmacx  
2004. jan. 16. 18:58 | válasz | #9
milyen messze is vannak ezek?
ja es meg arra lennek kivancsi, hogy hogyan mertek meg a forgasi sebesseguket ilen pontosan??
Zéta  
2004. jan. 16. 16:46 | válasz | #8
A gamma kitörések egyrésze ilyen csillagok ütközésekor jön létre. Ha jól emlékszem naponta észlelnek ilyesmit, csak általában nagyon messze vannak.
Zéta  
2004. jan. 16. 16:42 | válasz | #7
Nem egészen. Van olyan neutroncsillag, amelyik pulzár, de nem mindegyik. Ehhez az kell, hogy nagy sebességgel forogjon a neutroncsillag a tengelye körül, amitől erő mágneses tere lesz, a mágneses és a forgási tengely ne essen egybe stb.
2004. jan. 16. 16:26 | válasz | #6
nem a nagyobbik??? "Mialatt a nagyobb pulzár 23 milliszekundumonként fordul körbe, társa egy fordulatot 2,8 másodperc alatt hajt végre..." egyébként tényleg durva
rolika  
2004. jan. 16. 16:19 | galéria | válasz | #5
"A pulzárok haláltáncának vége várhatóan 85 millió év múlva következik be"

miért van az, hogy ezek a kúl dolgok vagy k.rva régen, vagy böszme sokára történtek/történnek meg? most mér' nincs semmi ütközés, meg szupernóva? :-)
2004. jan. 16. 16:17 | válasz | #4
A fordító figyelmébe ajánlom, hogy neutroncsillag = pulzár. Így aztán az a mondat, hogy "A felfedezés, miszerint a kisebb neutron csillag maga is egy pulzár még szokatlanabbá tette a felfedezést" nemcsak nyelvi szempontból suta, hanem ráadásul tartalmilag is teljesen értelmetlen. A fordító legalább olvasson el már pár alapművet a témában, például javaslom Hédervári Péter: Képes csillagvilág c. (egyébként általános iskolásoknak íródott) könyvét, de szinte bármilyen népszerűsítő mű ismerete sokat javítana a fogalmazványokon.
2004. jan. 16. 15:02 | válasz | #3
hát jó lenne ha vhogy sikerülni kimutatni, tök jó cuccokat lehetne csinálni... :)
z.p.e  
2004. jan. 16. 14:43 | válasz | #2
Hát a kisebbik nagyon bepörgött ;)
Cat  
2004. jan. 16. 13:15 | galéria | válasz | #1
hát, ha sikerülne kimutatni a gravitációs hullámok jelenlétét, akkor lehet eszközöket keresni a blokkolásukra is, igy megvan az antigravitáció :)