Január 2-án éri el elsődleges célpontját a NASA Stardust küldetése, amikor az alacsony költségvetésű Discovery osztályú űrfelderítő 150 kilométeres távolságon belül halad el a Wild-2 (kiejtése Vilt-2) üstökös mellett. Az elhaladáskor mintákat vesz az üstökös ősi porrészecskéiből, amit 2006 januárjában juttat vissza a Földre.

Hirdetés

Az üstökösökről - melyek időnként átszelik az égboltunkat - úgy vélik számos eredeti hozzávalót tartalmaznak ahhoz a recepthez, ami a bolygók kialakulását írja le, és bőséges mennyiségű vizet hoztak a Földre. Emellett gazdagok olyan szerves anyagokban, melyek ellátták bolygónkat számos, az életet kialakító molekulával. Ezek lehetnek a Naprendszer legrégebbi, legprimitívebb égitestei, a Napot és a bolygókat kialakító eredeti ködfolt konzerválódott emlékei.


A Stardust 1999 február 7-én került fellövésre - itt még szerelés közben látható
A tudósok hosszú ideje áhítoznak közvetlen minták után egy ismert üstökösből, mivel egyedülálló kémiai és fizikai információik a Naprendszer történelmének legkorábbi szakaszaiba vezethetnek el. A Stardust az első amerikai expedíció, amit kizárólag egy üstökösnek szenteltek és az első lesz, ami földönkívüli anyagot juttat vissza a Hold pályáján túlról.

Útja során a Stardust már gyűjtögetett a nemrégiben felfedezett csillagközi porból, egy részecske folyamból, ami naprendszerünkön keresztül áramlik a csillagközi űrből. Ez a por jelképezi az anyag újrahasznosítás végső határát, ez az a dolog, melyből a világegyetem összes szilárd objektuma készült, és az állapot melybe végül minden visszatér. A tudósok szeretnék megvizsgálni az összetételét ennek a "csillagpornak", hogy megállapíthassák a természet legalapvetőbb építőelemeinek történelmét, kémiáját, fizikáját és ásványtanát.


A szonda elkészült állapotban, fellövés előtt egy hónappal
Mivel gyakorlatilag lehetetlen egy űrhajót felszerelni az ilyen anyagok elemzéséhez szükséges kifinomult laboratóriumi felszerelésekkel, a Stardust inkább csak egy robot laborasszisztens, akinek a feladata összeszedni és leszállítani a mintákat a tudósok számára. Mindazonáltal az űrszonda több azonnali elemzést el fog végezni mind az üstökös, mind a csillagközi porról, melynek eredményeit rádiójelekkel visszaküldi bolygónkra. Az összegyűjtendő minták rendkívül kicsik, kisebbek egy mikronnál, ezért megfelelően csak laboratóriumokban tanulmányozhatóak, a legmodernebb elemző műszerekkel.

A Stardust január 2-án találkozik a Wild-2 üstökössel. A Föld gravitációját kihasználva állították olyan pályára a szondát, hogy az viszonylag alacsony, másodpercenkénti 6,1 kilométeres sebességgel gyűjthesse be az üstökös porát, így nem sérül az űreszköz sem. Egy fedélzeti kamera segíti a szonda navigálását, ami a tervek szerint 150 kilométeres távolságra közelíti meg az üstökös magját, így a legfrissebb mintákhoz juthat az égitest szívéből.


A védőpajzsokkal felszerelt Stardust 10 órányi utazást fog dokumentálni az üstökös törmelékviharában tudományos műszereivel és navigációs kamerájával. Amikor eléri az úgynevezett kómát, az űrszonda egy teniszütő alakú eszközt nyit ki, ami füst színű üveghabbal (aerogéllel) van feltöltve, ez ejti foglyul a részecskéket.Az aerogél a világ legalacsonyabb sűrűségű anyaga, képes a részecskék lelassítására és megállítására anélkül, hogy túlságosan megbolygatná azokat. 2006. január 15-én egy ejtőernyő segítségével ér földet Utah állam sós fennsíkjain. A tudományos szempontból felbecsülhetetlen értékű mintákat évtizedeken át tanulmányozhatják az egyre fejlettebb technikákkal.


Az átlátszó aerogél kézben tartva hologramra hasonlít


Részecskéket lőttek légpuskával a gélbe, a képen a sértetlenül becsapódott anyag látható
Amikor egy üstökös 700 millió kilométeren belül halad el a Nap mellett, magja elkezd olvadni, anyaga párolgásnak indul. Ez a folyamat alakítja ki a kómának nevezett felhőt. A Wild-2 üstökös ideális célpont, mivel rendkívül hosszú időszakot töltött a Naptól távol. A Jupiter és hatalmas gravitációs mezeje melletti 1974-es elhaladása taszította le elnyújtott pályájáról, melynek köszönhetően az üstökös gyakrabban halad el a Nap mellett, valamint közelebb került a Föld szomszédságához is. Mivel a Wild-2 csak nem régiben változtatott pályát így egészen keveset vesztett eredeti anyagából összehasonlítva a gyakran látható üstökösökkel, tehát elméletileg innen nyerhetjük ki a legjobban konzerválódott mintákat. Hasonló küldetést fog végezni az ESA Rosetta expediciója is, melynek keretében elsőként száll majd le szonda egy üstökös felszínén - a magyar mérőműszereket is szállító expedició az Ariane egy évvel ezelőtti kudarca miatt egyenlőre késik.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »