3 milliárd dollárt fektettek tavaly a nanotechnikába, ráadásul 2004-ben a költségvetések közel tíz százalékkal nőni fognak. A befektetések számos területen kamatoznak, az egyik ilyen a nagyképernyős kijelzők világa.
Hirdetés
Dr. James Jaskie, a Motorola Mikroelektronikai és Fizikai Tudományok Laboratóriumának vezető tudósa szerint a Nano-Emissive Display (NED) technika nem csupán technikailag, de kereskedelmileg is életképes. Egy-két éven belül egy átlagos vásárló - legalábbis nyugat-európai mércével mérve - már megengedhet magának egy 60 colos, vagy akár annál nagyobb képernyőt.
Jaskie-t több okból is izgalomban tartja a legújabb NED prototípus. Az egyik ok az, hogy közel hat éven át dolgozott rajta. "Majdnem kiléptünk a piacra az első prototípussal" - mondta Jaskie. A cég azonban úgy döntött, hogy a mikrotechnika csupán 20 colig biztosít elfogadható képminőséget, ezért nem lehet versenyképes az LCD-kkel. A Motorola tovább lépett a nanoméretek alkalmazása felé, ami mint a legtöbb tudományos törekvés félelmetes kihívások egész sorát állította a fejlesztők elé.
"Szén nanocsöveket kevertünk tintával" - mesélt Jaskie az egyik folyamatról. "Azonban rájöttünk hogy a nyomtatás nem a megfelelő technika. Az azt követő néhány évben katalizátorok egész családjait próbáltuk végig, hogy kitaláljuk, hogyan tudjuk növekedésre bírni a nanocsöveket alacsony hőmérsékleten, ráadásul üveg felületen." Végül a tíz teljes munkaidőben dolgozó kutatóból, és közel egy tucat szakértőből álló kisegítő csapat ráakadt a megfelelő katalizátorra, ami azóta szabadalmaztatott Motorola formula, és gyakorlatban is összeállni látszik a nagy képernyő.
A nanocsöveket egyenes vonalakban termesztik, így leginkább egy hajkefe sörtéire emlékeztetnek. A folyamat egy hőmérséklet-szabályzott kamrában zajlik, amit hidrogén, metán és a katalizátor keverékével töltenek fel. "A vegyi összetétel a mi titkos receptünk" - mondta Jaskie. "A katalizátor nélkül nagyon magas hőmérsékleten tudnánk előállítani a nanocsöveket, több mint 980 Celsius-fokra lenne szükség."
A "titkos recept" a fenti hőérték kevesebb, mint felén képes sikeresen megvalósítani az eljárást. "Amikor kikapcsoljuk a hőt és a gázt, a csövek növekedése megáll " - tette hozzá Jaskie.
A recepttel a kezében a Motorola potenciális partnereit igyekszik meggyőzni, hogy alkalmazzák a technikát. A meglévő gyártósorok módosíthatók, hogy alkalmassá váljanak a NED képernyők előállítására, mondta Jaskie. "Ha van egy plazma sor, akkor viszonylag könnyű az átállás. Meg kell változtatni néhány lépést, azonban a gyártás eleve kevesebb lépcsőből áll, és a megmaradók is egyszerűbbek lesznek."
Egy rövidebb, egyszerűbb folyamat mind a gyártók, mind a vásárlók számára megtakarítást jelent, és Jaskie szerint ez még nem minden. Kihangsúlyozta, hogy a plazma képernyők egyik magas költségvonzatú tényezője a drága elektronika. "A nano olcsóbb ilyen tekintetben, ezen felül az elektromos alkatrészekkel is jelentős megtakarítás érhető el" - mondta. "A célkitűzés az, hogy egy hatalmas, 60 vagy még nagyobb colos képernyőt nézhessünk olyan áron, amit az emberek valóban meg tudnak fizetni." Jaskie szerint egy NED TV ára jóval 3000 dollár, azaz 650 ezer Ft alatt fog mozogni.
"Egy-két éven belül egy átlagos vásárló - legalábbis nyugat-európai mércével mérve - már megengedhet magának egy 60 colos, vagy akár annál nagyobb képernyőt. "
Hm. 2003+1-2 = 2004-2005. Most 2006 van, és sehol nincs egy szem NED tévé sem és én még mindig 17"-os LCD-vel kínlódom.
Ne hagyd magad manipulálni, tájékozódj több forrásból!
Ajánlott honlap:.....................www.jobbiktv.hu....................
Rengeteg új ígéretes technológia van (pl. OLED), amelyek nagyrészt már kereskedelmi forgalomra érettek. A gyártóknak azonban addig nem áll érdekükben milliárdokat ölni a tökéletesítésükbe, amíg az LCD-ből tudnak pénzt sajtolni.
Én is úgy hallottam, hogy ezeknek a plazma tévéknek az élettartama rövidebb, mint a hagyományos katódsugárcsöves TV-knek. A legdurvább az volt, amikor egy TV szerelő ismetrősöm mondta, hogy 2-3 év hqasználat után plazmasorok (képpontsorok) mehetnek tönkre. hmm...
Meg hát az autóiparban nem a termék hoz profitot a vállalatoknak, hanem az üzemeltetése. Ezért jóval nehezebb és lassabb ott a technológiai váltás. Senki sem akarja a mostani fejőstehenet agyonütni.
Esetleg ha megnézitek, hogy mennysitz forgattak a kifejlesztésre akkor majd rájöttök a lényegre. Először is. A Plazma Technológia kifejlesztése sem volt olcsó mulatság. Drága cuccokat állítanak elő vele. Ez tulajdonképpen a jó minőségű méregdrága sík képernyős kijelzők szférája. Ez az NED tulajdonképpen ennek lenne a butított része. Hogy olcwsóbb legyen az előállítás így magasabb legyen az értékesíthetőség. Nincs értelme ráülni a szabadalomra. HA így lenne akkor a síkképcsöves gyártók is ráülhettek volna a plazma szabadalomra.... A hidrogénautó teljesen más volt. Ott a töltőállomások kiépítése elterjedés megvárása nem térül meg olyan gyorsan. mint pl az elektronikában számítástechnikában.
"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time"Zaraki Kenpachi Bleach episode #36
ez mindennél igy van - az egész marketinges életciklus elmélet erről szól, megtartani a termékat mindaddig a legtöbb hozamot hozó fázisban, amig csak lehet, apró modosításokkal, kis fejlesztésekkel eladni ujra ugyanazt többször
rég lehetnének jobb, olcsóbb videókártyák vagy akár gyógyszereket is mondhatnék (vagy bármely más terméket, pl a TV2-es Nagy Ő sorozat...), de a gyártónak egyszerüen nem érdekük kiadni addig, amig az előző is megfelelő profitot hoz. Ebben jórészt az játszik szerepet, hogy manapság a fejlesztési költségek nagyon magasak, és ha egy termék bejön, a kiadó/gyártó igyekszik mindent kisajtolni belőle
Hát, nekem ilyen nanoizé kell. Szerintem mire nyugdíjas leszek, meg is tudom majd venni. No nem azért, mert nincs rá pénzem, hanem mert ráülnek majd erre a szebeadomra is. Úgy, mint a nem szénhidrogén meghajtásúautókra az olajcégek. Nem baj, ha olcsóbb, környezetbarátabb, jobb. Itt szerintem keményen a profit játszik szerepet.