[euro.hu] Egy múltbeli furcsa kísérlet adatai alapján Párizsban megcáfolták azt a feltételezést, hogy az ipari forradalmat követően Nyugat-Európa nagyvárosainak légköre megtisztult. A francia főváros atmoszférája ma éppen olyan szennyezett, mint 110 évvel ezelőtt.

Hirdetés

Letűnt korok homályába merült annak a tudósnak a neve, aki az 1890-es években szokatlan kísérletet végzett a párizsi Eiffel-torony tetején. A 19. század végén Párizs hihetetlen terjeszkedésnek és fejlődésnek indult, s akkoriban a legszennyezőbb fűtőanyagok egyikét, a szenet használták a lakások fűtésére. Benjamin Chauveau az alig elkészült Eiffel-torony tetején a légtér villamosság-vezető képességét vizsgálta, amely magasság, napszak és évszak függvényében változik.

Száztíz éves adatok

A jelenség jól ismert, értékei kiszámíthatóak, s így a változó - a levegőben lévő ipari füst, hamu, illetve a szén alapú anyagok elégéséből származó korom - mértéke könnyűszerrel regisztrálható, s elemezhető ugyanis a szennyeződés növekedésével a légtér villamosság-vezető képessége csökken.

Az elfelejtett kutató pontosan rögzített adatai alapján Giles Harrison brit meteorológus és Karen Aplin, a Rutherford Appleton Laboratórium kutatója kiszámította, mennyire lehetett súlyos a 19. század végi francia főváros légkörének szennyezettsége. A szaklapban közzétett eredmény szerint az 1890-es években Párizs légkörében reggelente köbméterenként 30-90 mikrogramm füstöt lehetett kimutatni. A tudósok szerint a párizsi légkör adatairól fennmaradt feljegyzések egyedi lehetőséget jelentenek az európai levegőszennyezés tanulmányozása szempontjából.

Füstös London

A szénégetés tilalmát Párizsban azért vezették be, hogy a völgyben fekvő város légköre megtisztuljon. Az adatok viszont a nemes szándék kudarcát mutatják: csupán szerepcsere történt - a szénégetés során levegőbe kerülő szennyező anyagokat felváltották a benzin és gázolaj elégetéséből keletkező származékok.

2001-ben köbméterenként 70 mikrogrammos szennyeződést mértek, olvashatjuk a francia főváros légtisztaságának megfigyelését végző Airparif honlapján. A cél az, hogy 2005-ig a szennyeződést 50 mikrogrammra csökkentsék a környezetkímélőbb járművek használatának támogatásával, illetve a személygépkocsi-forgalom mérséklésével.

A két kutató korábban hasonló módszert használt az 1860-as évekbeli és a mai londoni levegő összehasonlító vizsgálatára. Az eredmény megdöbbentő volt: a 19. század derekán a füstös jelzőt méltán kiérdemlő brit főváros levegőjében napjainkban köbméterenként 170 mikrogramm por- és füstszemcse mutatható ki, vagyis a brit főváros légterének szennyezettsége háromszorosa Párizsénak.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »