Az EU franciaországi fúziós erőmű mellett döntött
2003. november 30. 22:19, vasárnap
Az Európai Unió Franciaországot választotta annak a nukleáris reaktornak otthonául, mely reményeik szerint forradalmasítani fogja a világ energiaellátását. A fúziós gép megépítése, ami a Nap kohóihoz hasonlóan bocsátja ki az energiát, milliárdokba fog kerülni.

A tudósok szerint az új reaktor lesz az első olyan prototípus, ami lényegesen több energiát ad ki, mint amit elfogyaszt. A hatalmas műszaki tervezet nemzetközi szintű, közreműködői Európa mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és Korea. A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) végső helyéről decemberben születik meg a döntés. Az EU jelöltje a Franciaország délkeleti részén fekvő Cadarache valószínűleg kemény küzdelemre számíthat a japán Rokkashóval.

Európai részről Spanyolország is pályázott, végül azonban az EU döntése értelmében a projekt európai adminisztratív főhadiszállása Vandellos lesz. Az erőmű - bárhova is kerüljön - több ezer munkahelyet fog létrehozni. Európa mindenesetre úgy véli, jó esélyei vannak az erőmű elhelyezésére. Egy a napokban megjelent interjúban Sir David King, a brit kormány tudományos főtanácsadója úgy nyilatkozott, miszerint "nagy a valószínűsége hogy európai helyszín nyeri meg a nemzetközi válogatást".

Az ITER projekt a legnagyobb állomása az évtizedeket felölelő atomenergia fejlesztési kutatásnak. A hagyományos atomerőművekben nehéz atomokat választanak szét az energia felszabadításhoz. A fúziós reaktorban az energiát a könnyű atomok magjainak összeolvasztásával nyerik, nagyjából ugyanez a folyamat meg végbe a Nap magjában, ez adja a ragyogását. A tervezet támogatói szerint a jövő kereskedelmi fúziós erőműveinek üzemeltetése olcsó, maga az erőmű pedig környezetbarát lesz, mivel jóval kevesebb radioaktív hulladék termelődik. Mindazonáltal a szükséges technológia kifejlesztése nagyon költségesnek és időigényesnek bizonyul.

Ahhoz hogy fúziós reakciókat használjunk energiaforrásként, a fütőanyagot 100 millió Celsius-fokos hőmérséklet fölé kell hevítenünk, ami többszöröse a Nap közepében uralkodó hőmérsékletnek. Ezen hőmérsékleten a gáz plazmává alakul, és a deutériumból és tríciumból álló plazmarészecskék összeolvadva héliumot és nagy sebességű neutront alkotnak. A felhasználandó üzemanyag gyakorlatilag kimeríthetetlen. A deutérium és a tritium hidrogén izotópok - a deutérium vízből nyerhető ki, míg a tricium egy könnyűfémből, a lítiumból állítható elő, ami világszerte megtalálható. Egy kilogramm ugyanannyi energiát állít elő, mint 10 millió kilogramm kőolajszármazék.


A fúzió során neutron szabadul fel

Az ITER lesz a világ legnagyobb nemzetközi együttműködéssel készülő kutatási és fejlesztési projektje a Nemzetközi Űrállomás után. Célja 500 megawatt fúziós energia előállítása 500, vagy annál több másodperc alatt minden különálló fúziós kísérlet során (a reakció hosszútávon még nem tartható fenn), így kisérletezve ki a kereskedelmi felhasználás számára szükséges technikákat.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Zéta  
2003. dec. 15. 14:06 | válasz | #44
Már miért is lenne? Azt nem mondtam, hogy mi keletkezik, csak azt, hogy miből. A(z anti)neutrínó katalizálhatja az egyik proton neutronná és pozitronná alakulását. Ennek a reakciónak kicsi az esélye, de két proton deutériumá bomlásának se sok.
(A 2p=D reakcióban három részecske keletkezik: a deutérium, egy pozitron és egy neutrínó. Az utóbbira a leptonszám-megmaradás miatt van szükség.)
Kryon  
2003. dec. 10. 19:09 | válasz | #43
"2p+neutrínó",Nincs itt gond a töltésmegmaradással?(lévén,hogy a neutrínó semleges).Bár a neutrínóbefogás valószínűsége igen csekély,ha 2p+e+neutrínóra gondoltál akkor korrekt:)
Zéta  
2003. dec. 10. 01:04 | válasz | #42
Valóban. Bár az is elképzelhető, hogy három részecske (2p+e vagy 2p+neutrino) ütközik, ami gyorsíthatja a folyamatot. Az ilyen események azonban csak magas hőmérsékleten mennek végbe említésre méltó gyakorisággal.
Zéta  
2003. dec. 10. 00:58 | válasz | #41
Viszont a Földön minimális He3 van, hidrogénből meg néhány óceánnyi. Ehhez képest a Hold He3-készlete elhanyagolható. A neutronok ellen egyszerűen lehet védekezni, csak hidrogénnel kell körbevenni a reaktor, így a legrosszabb esetben deutérium keletkezik. Az se volna utolsó, ha hasadásos reaktorokban felhalmozódott radioaktív anyagot sugároznák be velük. Az újabb neutronbefogások hatására előbb-utóbb rövid felezésiidejű izotópokká lehetne alakítani a hosszúéletű transzuránokat is.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 09. 23:05 | galéria | válasz | #40
Tisztán H2-őt "égető" fúziós reaktor? Szerintem az nem lenne az igazi. Akkor inkább He3+D reakció a cél, mivel ennél (tudtom szerint) nem keletkezik szabad neutron, ergo nincs radioktivitás. Ehez végülis csak a Holdra kéne eljutni, mivel ott elég szép mennyiségű He3 található a felszinen, viszonylag könnyen kinyerhető formában...
Kryon  
2003. dec. 08. 22:15 | válasz | #39
A H+H=D kissé másként megy végbe mint a többi fúziós reakció,ennél míg a két proton összetapad (rövid időre) az egyik protonnak neutronná kell bomlani,hogy együtt maradhassanak.Ennek felezési ideje van,tehát nem bomlik automatikusan neutronná rögtön minden összetapadt p-pár egyik tagja.Sokkal valószínűbb,hogy ilyenkor a protonpár gyorsan szétesik 2 külön protonná.Amúgy a Napban végbemenő proton-proton ciklus első állomása a H+H=D és azért "égeti" lassan hidrogénjét a Nap,mert a ciklus ezen fázisa (relatíve) kis számban megy végbe egyszerre az előbbi okból.
Zéta  
2003. dec. 08. 21:54 | válasz | #38
A H+H=D reakció pedig még ennél is magasabb hőmérsékleten indul, viszont a végcél egy tisztán közönséges hidrogént égető reaktor megépítése.
Kryon  
2003. dec. 08. 19:01 | válasz | #37
Igazad van "nem az igazi..."
Kryon  
2003. dec. 08. 17:46 | válasz | #36
Lehetséges tisztán deutérium azaz H2 fúziójával energiát termelni,ekkor He3 is és H3 is keletkezik,melyek H2 vel fuzionálva He4-et+első esetben protont,másodikban neutront adnak.A gond,hogy ez a reakció (H2+H2) a H2+H3 aktiválási hőfokának sokszorosán megy végbe és ezzel még több technikai problémát vet fel....
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 06. 19:48 | galéria | válasz | #35
Eh, ez nagyon szép egyenlet, de ahoz, hogy megvalósuljon, kellene némi energiabefektetés, plusz ugye lenne egy kis maradék a reakcióból (ha jól számolom két neutron). Szóval nem az igazi...
2003. dec. 05. 08:57 | válasz | #34
Akkor azért lesz drága mert lítium kell hozzá, ami szintén el fog majd fogyni x év múlva és az ára a csillagos égig szökik.
Nem lehetne simán Vízből nyerni az energiát?
2 x H20 = 2 x He + 1 x O2
És még oxigént is termelnénk...

Kryon  
2003. dec. 03. 01:10 | válasz | #33
Kössz,a reaktor típusnevét nem ismertem sem az elnevezés eredetét,rendesen utánajártál.
JZO  
2003. dec. 02. 21:50 | válasz | #32
na akor pár évtized múlva visszanézek
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 02. 00:43 | galéria | válasz | #31
Ha esetleg elolvasnád a hozzászólásokat, átlátnád, hogy az ITER-től nem szabad ilyesmiket várni. Egyfelől azért, mert ez csak egy kisérleti reaktor (nem az áramtermelés a cél vele), másfelől azért, mert ahoz, hogy a fúziós raktorok elterjedjenek, még kell pár évtízed...
2003. dec. 01. 23:56 | válasz | #30
Tiszteletem!

Végre kitalálhatnának már valami amitől nekem is jó lesz !

Például már várom azt a hírt:
"Holnaptól igyen van az áram"

Komolyan mondom ezeket a híreket csak azért rakják be hogy ne ríjak anyira a karácsonyi áremeléseknél :)

Kiváncsi vagyok vajon hogy fogják megoldani az energia leosztását ebből a bizonyos csodaerőműből. Másodpercenként 1 megawatt azé elég húzós.

Meg az az 100 milla celzius sem lehet túl stabil.

[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 01. 23:09 | galéria | válasz | #29
Tényleg profi összegzés, elismerés érte!
Cat  
2003. dec. 01. 22:28 | galéria | válasz | #28
és ez adja a magyarországi összfogyasztás 40%át
2003. dec. 01. 22:12 | válasz | #27
itt van hivatalosan is:

A paksi atomerőműben 4 darab VVER-440/213 típusú reaktor működik. Ezek a rektorok a nyomottvizes reaktorok (PWR) csoportjába tartoznak. A név a "víz-vizes energetikai reaktor" orosz megfelőléjének rövidítéséből adódik, a "440" szám pedig arra utal, hogy egy ilyen atomerőművi blokk eredeti névleges villamos teljesítménye 440 MW volt. Ma ez a szám a különböző fejlesztéseknek köszönhetően az össes blokkon 460 MW-ra és a 4. blokkon 1999 óta 470 MW-ra nőtt. A paksi atomerőmű elektromos összteljesítménye így 1850 MW.
A reaktorok hőteljesítménye egyenként 1375 MW, ebből kiszámolható a hatásfok: kb. 34%.

2003. dec. 01. 22:08 | válasz | #26
paksi atomeromu blokkonkent 440 megawatt
es 4 darab blokk van
tehat 1760MW
2003. dec. 01. 21:59 | válasz | #25
Hülye kérdés: A paksi erőmű mennyi energia előállításra képes (csak összehasonlításképpen ;)
Sub  
2003. dec. 01. 21:19 | válasz | #24
Tehát a vízbül veszi ki a zokszigént...
2003. dec. 01. 20:44 | válasz | #23
Gratulálok! Látom, te is inkább írsz, mint olvasol.
z.p.e  
2003. dec. 01. 19:12 | válasz | #22
Ez nagyon tuti leírás volt kössz !
2003. dec. 01. 18:22 | válasz | #21
Bazz, még tervrajz is van :)
http://www.iter.org/ITERPublic/ITER/gifs/xsect1b.gif
Kryon  
2003. dec. 01. 17:39 | válasz | #20
MINDENKINEK:Az ITER költségvetését még tervezik,kb.6-7milliárd dolcsiba kerül majd.Egyszerre valóban csak néhány gramm trícium van a reaktorban,és ennek felezési ideje rövid(kikerülve sem veszélyes).A tríciumot úgy nyerik,hogy a reaktortóruszt lítiummal veszik körül(ez árnyékol is),így a fúzióban keletkezett neutronok ebbe jutnak,az Li magokat He4-re és H3(trícium)hasítják.Eközben az elnyelődő neutronok leadják energiájukat továbbá újratermelik a tríciumot.Az energia kb.4/5-öd részét a fúzió után a neutron örökli,és szállítja a lítiumköpenybe így melegítve azt.Az Li köpenyt "becsövezik" és vizet keringtetnek benne ami felforrva a turbinákhoz jut,hatásfok kb.30-40%,de ez nem fontos hisz az energia ezen termelése relatíve olcsó,olcsóbb mint atomerőműből.A 100millió fokos plazmát mágneses térrel tartják egyben,gyújtási hőfokra egyébként mikrohullámmal melegítik.A mágneses indukcióvonalak körül csavarvonalban mozognak az ionok.Reakció esetén az energia 1/5 része a keletkező He4 kinetikus energiájaként jelenik meg,ezért a He4 ionok jókorákat köröznek a mágneses térben(gyorsak),a reakciótérben maradásuk okán kell bazi nagyra építeni az ilyen reaktort.A He4 leadva energiáját fűti a plazmát fenntartva a szükséges hőmérsékletet.Robbanás nem történhet,túlpörgés esetén ugyanis a plazma kitágul,ettől hőm.e csökken és a fúzió leáll.A mágneses teret szupravez.tekercsekkel keltik,ezek elszigetelése mai technológiával már megoldott. (esetleges helyesírási hibákért elnézést).....
Sub  
2003. dec. 01. 16:03 | válasz | #19
Inkább Rokkashóba Japánba építsék! Ha berobbana vagy vmi ne mi szívjunk! Fo azért nincs messze
Gabest  
2003. dec. 01. 16:03 | válasz | #18
A zöldek a klorofillt javasolják!
2003. dec. 01. 15:39 | válasz | #17
Megjegyezném azt is, hogy az ITER egy kísérleti reaktor. Ha lesz valaha kereskedelmi fúzió, akkor még az is lehet hogy más, neutront nem termelő reakcióval fog működni. Mindenesetre abban bíznak a szakértők, hogy meg lehet csinálni az energiatermelést. Ami kétséges, hogy mindezt gazdaságosan is lehetséges-e. Az ITER teljesítménye kb. akkora, mint egy közepes atomerőmű egy blokkja, és 20 milliárd dollárba kerül. Nyilván a technika sokat fog fejlődni, majd meglátjuk.

Ja, és tudtátok, hogy a sötétzöldek ez ellen is tiltakoznak? Valamelyik ökör szerint pl. nem érdemes olyan technológiákba pénzt ölni, amelyek mondjuk 100 év múlva kezdenek működni. Ekkora szűklátókörűséget rég pipáltam.
2003. dec. 01. 15:33 | válasz | #16
A fúziós erőműnél sosem az volt a gond, hogy miként védjük meg az erőművet a reakciótól, hanem hogy hogyan védjük meg a reakciót az erőműtől. Maga a fúzió emiatt abszolút veszélytelen és semmiféle Csernobil nem fordulhat elő: bármi beavatkozás, meghibásodás esetén a reakció azonnal leáll (mert alig bírják így is összehozni).

A keletkező neutronok részben az erőműben nyelődnek el, ennek eredmnéyeképp a reaktor üzemideje után keletkezik néhányszor tízezer tonna felaktivált anyag, amit kb. 100 évig kell pihentetni, utána akár újra fel lehet használni. Az atomerőműveknél keletkező hulladékot tízezer évekig kell tárolni.
Cat  
2003. dec. 01. 15:08 | galéria | válasz | #15
jaja, itt kapcsolodik össze az abszolut nulla környékére hutött mágnes, és a szuperforró, többmillió fokos plazma utáni fejlesztés
előbbinek a mágneses tere tartja össze a fortyogo levest, mivel ha hozzáérne bármihez, azonnal lehülne
2003. dec. 01. 14:33 | válasz | #14
Még a ruszkik (asszem) kifejlesztettek egy mágneses mezőkből álló tóruszt (úszógumi), és ebben zajlik a reakció. Ez a mező valami elképesztő energiát zabál, de ha működik a fúzió, akkor a mezőt is fenn tudja tartani.
Jópofi, valahol vannak fenn képek.
Aoy  
2003. dec. 01. 14:29 | válasz | #13
Nem edényben tárolják ezeket, hanem mágneses térben lebegtetik
2003. dec. 01. 14:12 | válasz | #12
ez jó, csak ha jó pár millió fokos, akkor ezt miben fogják tárolni hogy ne olvadjon meg?
2003. dec. 01. 14:03 | válasz | #11
Áemberök (főleg: bandita, és Zoley)!

A fúziós erőműnek pont ez az egyik hatalmas előnye. Mivel egyszerre csupán neéhány gramm(!) anyag fúzionál benne, ezért nincs az a veszély, hogy felrobbanjon. Hiába több 100 millió celsius fokos az a kevés anyag, ha már néhány 100 kiló víz (ez kb egy kád víz) is normál hőmérsékletűre hűti. Sőt, úgy emlékszem, ha mesterségesen nem tartjuk fönn a fúziót, akkor nem robbani kezd, mint ahogy azt néhány darkosabb tizen-huszonéves képzeli, hanem a másodperc tört része alatt leáll a folyamat,ez ugyanis nem hidrogénbomba.

Sajnálom, ha most a világ avagy az emberiség elpusztulásába vetett hiteteket kicsit megingattam. :))
Zoley  
2003. dec. 01. 12:36 | válasz | #10
Mintha olvastam volna, hogy Nostradamus irogatott valami olyat, hogy lesz egy franko godruk a franciaknak egy bumm kisereteben....
Majd meglatjuk :)
z.p.e  
2003. dec. 01. 08:41 | válasz | #9
Cifu, ha a neutronok és az elektromágneses sugárzás felfogódik egy ólomköpenyen akkor azt fűti nem ?
z.p.e  
2003. dec. 01. 07:49 | válasz | #8
Halihó nincs semmi probléma mert a modern gőzturbinák kb. 40-50% közötti hatásfokkal üzemelnek.
2003. dec. 01. 07:24 | galéria | válasz | #7
Hejj de kira kis kócerájt dobnak össze a csigazabálókna'...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 01. 05:47 | galéria | válasz | #6
Ezt ugyan honnan veszed? A fúziós reaktorok esetén a gőzturbinás megoldás alapesetben eléggé nehézkes lehet. Lent írtam, hogy az egyik probléma éppen az, hogy nyerjék ki az energiát a reakcióból.

Ez az egyik fő kérdés, amit még meg kell oldani...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 01. 05:45 | galéria | válasz | #5
Mi van, ha egy Fúziós reaktor elszáll? Nos ez nem ilyen egyszerű kérdés. A fenti eseten van némi probléma, mivel alapból van rádióaktív anyag (a Tricium) és a reakcióban gyors neutron keletkezik. Azonban messze nem olyan veszélyes, mint pl. egy atomreaktor, hiszen abban a sokkal veszélyesebb mértékű sugárzó anyagok vannak.

Ugyanakkor vannak olyan reakciók, amelyek elméletileg nem termelnek sugárzó anyagokat, ilyen a He3 + D reakció, viszont ennél még magasabb a gyújtási hőmérséklet (fejből nem tudom, de többszáz millió celsius), ráadásul a He3 a földön nem megtalálható.

Hogy mekkora a hatásfoka? Ez jó kérdés, egyenlőre ugye nincs pozitiv energiamérlegű fúziós reaktor, tehát több energiát kell befektetni, mint amennyit kinyerünk belőle. De maga a reakció jóval több energiát jelenthet, tehát ha úgy nézzünk, hatékonyabb erőművet lehet majd készíteni fúziós technikával - 50-100 év múlva...
2003. dec. 01. 00:54 | válasz | #4
Valamikor itt egyuttmukodes volt az EU, USA es ha jol emlekszem Japan kozott, a kozponti bla bla bla Princetoni egyetem kornyeken van... valoszinuleg itt is nagy elorehaladas lessz amikor majd mindenki maga kocogtat "elore"... emberek sirjunk, a 21. szazad elejen kezdodnek a megoszlasok, ha a 20. szazad vege az integraciok szazada volt, akkor sajnos a 21. szazad a dezintegracio szazada lessz, es kezdem elhinni az EU fog itt a legnagyobbat durrani, de ha az Amcsik is a szuperkonzervativ elmebeteg Bushi palyat folytatjak futni, akkor az is megtortenhet, hogy ott is lessz egy nagy dezintegracios bumm, de nem nuklearis, hanem ... politikai! Fejlodunk emberek, ugy ahogyan meg sohasem...
2003. dec. 01. 00:04 | válasz | #3
Én azon röhögök csak, hogy szuper, meg csúcstech, de a végén mégiscsak egy üst vizet forralnak gőzzé, ami meghajtja a turbinákat. Ez meg elég sok energiaveszteséggel jár. Mikor tudnak más módon energiát kinyerni? Mondjuk a hatásfok nem 15% hanem 45-50% körül lenne?
Vannak erre fejlesztések?
bandia  
2003. dec. 01. 00:01 | válasz | #2
Mi van, ha egy ilyen elszáll???? Engem csak az érdekelne, ez valóban olyan tiszta, vagy ebből is Csernobil méretű katasztrófa lenne, ha valami balul üt ki. Ja és hány atomerőmű teljesítménye egyenlő egy ilyen fúziós reaktorral? Köszi
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 30. 22:50 | galéria | válasz | #1
Az ITER a fúziós kutatások netovábbja, a segítségével talán sikerülhet megoldani a pizitív energiamérlegű fúziós reaktort (vagyis több energiát lehet kinyerni belőle, mint amennyit belefektettünk), ugyanis jelenleg csak másodpercekre tudják fentartani a plazmaáramot.

Ugyanakkor problémák továbbra is vannak. Egyfelől az ár. Az ITER már a 90-es években elkezdődött, csak aztán a horribilis költségek miatt (az ITER összköltsége egy számítás szerint elérheti akár a 100 milliárd $-t is! A másik probléma, ami felmerül, az a neutron, ami látható az alsó ábrán is - ami ugye a radioaktivitással jár eggyüt, tehát a "tiszta" reakció azért nem olyan tiszta. Ami a kép alatt van, az szerintem félreértés, hiszen a felszabaduló energia nem csak a neutron-ban realizálódik, bár az egyik lehetőség az lenne, hogy közvetlenül a neutron-ból nyerjük ki az energiát - bár ez a lehetőség egyenlőre még a tudományos-fantasztikum szintjén mozog csak.

Még egy kiegészítés - a Lítium valóban megtalálható az egész földön, de az utóbbi időben jelentősen megugrott a kereslet iránta, elsősorban a mikroelektronikai cégek részéről, és a Lítium messze nem olyan gyakori a földön, Japánban pl. olyan tervek is vannak, hogy a vízből nyernék ki a Lítiumot - még akkor is, ha több millió liter vizet kell "átszűrni" ahoz, hogy 1 kg Lítiumot összeszedjenek...