Új ionhajtóművet tesztel a NASA
2003. november 25. 14:05, kedd
A napokban mérföldkőhöz érkezett a NASA Prometheus projektje egy ionhajtómű első sikeres tesztjével, ami forradalmi képességekhez vezethet a Naprendszeren belüli és azon túli űrkutatásban.

A kísérlet egy Nagyenergiájú Elektromos Meghajtású (HiPEP) ionhajtóművet foglalt magában. Az esemény csak az első eleme volt egy teljesítménymérő tesztsorozatnak, melynek célja új, nagy sebességű és tolóerejű hajtómű demonstrálása a nukleáris elektromos meghajtású (NEP) alkalmazásokhoz.

"A kezdeti kísérletek rendkívül jól sikerültek" - mondta Dr. John Foster a HiPEP ionhajtómű főellenőre a NASA Glenn Kutató Központjának (GRC) munkatársa. "A tesztek során bemutatkozott a valaha épített legnagyobb mikrohullámú ionhajtómű. A mikrohullámok ionizációra való felhasználása kiemelkedően hosszú élettartamú hajtóműveket eredményezhet az univerzum kutatásához."


A kísérletet a GRC vákuumkamrájában hajtották végre. A HiPEP ionhajtóművet 12 kilowattos teljesítményszinten működtették. A hajtóművet úgy tervezték, hogy élettartama 7-10 év legyen nagy hajtóanyag hatásfok és több mint 6000 másodperces impulzus mellett. Ez az érték azt mutatja meg, hogy mennyi tolóerő képződik egy fontnyi (azaz fél kilogrammnyi) hajtóanyagból. Az űrsiklók főhajtóműve például 460 másodperces adott impulzussal bír.

A HiPEP hajtóművek a xenongáz mikrohullámokkal való ionizálásával működnek. A hajtómű hátsó részén egy pár téglalap alakú fémrács található, ami 6000 volt elektromos feszültséggel töltött. Ennek az elektromos mezőnek az ereje nagy elektrosztatikus húzást fejt ki a xenonionokra felgyorsítva azokat, és létrehozva az űrhajót előremozdító tolóerőt. A téglalap alak - ami szakít a korábban alkalmazott hengeres ionhajtóművek elvével - lehetővé teszi a hajtómű erejének és teljesítményének fokozását. A mikrohullámok használata sokkal hosszabb élettartamot és ionképző képességet biztosít a jelenlegi legkorszerűbb technikákhoz képest is.


Robert Jankovsky, a Glenn kutatója egy ionhajtóművel

A NEP hajtóművek ezen új generációja tekintélyes teljesítménybeli előnyökkel fog rendelkezni az 1999-ben felbocsátott Deep Space 1 ionhajtóművével szemben. Ezek közé tartozik az ereje, ami tízszeresére nőtt, hajtóanyag hatékonysága két-háromszorosára, élettartama nyolc-tízszeresére. A GRC mérnökei folytatják ennek a modellnek a tesztelését és fejlesztését, melynek csúcspontja a legmagasabb energiaszint, a 25 kilowattos teljesítményteszt lesz.

"Ez a kísérlet hatalmas ugrást jelent a fejlett ion technikákban rejlő lehetőségek bemutatásában, melyekkel a Naprendszeren belülre és túlra irányuló expedíciókat láthatjuk el hajtóművekkel" - mondta Alan Newhouse, a Prometheus projekt igazgatója. "Elismeréssel kell szólnunk a Glenn, valamint a programot támogató többi NASA központ munkájáról."


Balra egy 50 kW-os hajtómű, jobbra a tesztplatform - előrejelzések szerint mindössze 10 év alatt eljuttathat 2000 kg hasznos terhet a Plutó távolságáig

A HiPEP egyike annak a számos meghajtási technikának melyeket a Prometheus projekt keretein belül kitűzött első expedíció, a Jupiter Icy Moons Orbiter (JIMO) kaphat. A kis nukleáris reaktorral felszerelt JIMO-t elektromos hajtóművek fogják előrevinni a Jupiter három holdja, a Ganymedes, a Callisto és az Europa körül végzendő megfigyeléseiben. Ez a három hold tartalmazhat vizet, és ahol víz van ott az élet is elképzelhető.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. jan. 18. 15:05 | válasz | #84
Itt van egy elég érdekes cikk angolul, ami a napelemektől kezdve a rádioizotópos maghasadáson keresztül a nukleáris fúziós és antianyaggal működő erőforrásokat taglalja, pl hogy milyen erőforrás kell ahhoz majd, hogy az ember eljusson a Marsra és ott bázisokat építsenek és fenntartsanak.

Space Power

2004. jan. 18. 14:40 | válasz | #83
Pár száz kilogramm lenne az üzemanyag, ez nem tudom mekkora helyen fér el. Az elektromos energiát a napelemekből nyerik, a naphoz közeli helyeken, azonban a marson túl már nem lennének képesek ellátni energiával azt az egységet, ami csak pár kilogrammos és az energiát alakítja át a megfelelő feszültség szintekre, a hajtómű számára, ezért ott rádióizotópos erőforrásokat használnak, ami nem veszélytelen.


2004. jan. 18. 00:17 | válasz | #82
Én most úgy értelmeztem ezt a cikket, hogy az egész ion meghajtó 2 kamrából és egy fúvókából áll. Az 1. kamrában mikrohullámokkal ionizálják a Xenon gázt, a másik kamrában pedig elvonzza ezeket az ionizált gázt (plazmát) az elektromos tér (6000V). A plazma pedig ez által felgyorsul, ergo tolóerőt fejt ki a jövőbeli űrhajóra.
Ezekkel "csak" annyi a gond, hogy sok Xenon gázt kell tárolni, a mikrohullámokat állandóan elő kell állítani és azt a 6000V-ot is elő kellene állítani gondolom egy kis reaktorból.
Reakciók?
2004. jan. 18. 00:11 | válasz | #81
Hali!
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. dec. 01. 23:03 | galéria | válasz | #80
Na itt a teljesen korrekt válasz ;)

Bár azt én is leírtam, hogy lényegében a napos oldalon energiát közöl a napfény, az árnyékos oldalon ellenben semmi ilyesmi nincs.
Kryon  
2003. dec. 01. 16:25 | válasz | #79
Az űrhajó felületének van egy un. albedója,ez megagja,hogy mennyi fény nyelődik el és mennyi verődik vissza.Ami elnyelődik az melegít.Az árnyékos oldalon az infra kisugárzás erősebb a röv.hullámú besugárzásnál,ezért az hűl.
lsl  
2003. nov. 30. 23:05 | válasz | #78
pff,relax,te aztán egy nagyon okos ember vagy,grat...
jézusom...
mrzool  
2003. nov. 29. 10:03 | válasz | #77
"Volt nemreg tv-ben egy film, az amcsi holdraszallast akartak megismetelni, de nem jott ossze. Lenyeg nem volt aramuk futeni, majd szet fagytak az urhajoban."

Érdekes, akkor hogy hogy nem fagynak szét sem a Szojuzokban, sem az űrsiklókban, sem az ISS-en? Nem kell ám mindent elhinni, ami a tv-ben van.:)
2003. nov. 29. 02:20 | válasz | #76
A StarTrek-ről meg annyit, hogy a forgatókönyv írók között volt egy-két atomfizikus, kvantumfizikus, stb.
Másrészt meg néhány fanatikus Trekkernek köszönhető az Enterprise űrsikló vagy pont a Deep Space 1 elnevezése is :)
2003. nov. 29. 02:19 | válasz | #75
"10 év alatt a plútóra jut ? hát abban mi olyan szenzációs ? LOOL
még ha 1 év lenne is húznám a számat, de 10..."
A Hold itt van egy köpésre, de az Európai Űrkutatási Intézet ion-hajtómúves csodája (pár hete indult el) még is csak 15 hónap alatt ér oda. És mennyivel közelebb van mint a Plútó!!!
hoho  
2003. nov. 29. 00:25 | válasz | #74
A hegymaszok magasan leegnek ez igaz, de ettol meg nem lesz meleguk. Mas a leeges meg mas a melegerzet(mas hullamhossz). Leegnek, de megfagynak :) Most akkor meleg van vagy hideg? :) Lehet az urben nagy az UV sugarzas, de ettol meg nem melegszik az urhajo. Volt nemreg tv-ben egy film, az amcsi holdraszallast akartak megismetelni, de nem jott ossze. Lenyeg nem volt aramuk futeni, majd szet fagytak az urhajoban. Azt vagom, hogy a fold melegit, de az urben nincs fold, igy meleg se.
Relax  
2003. nov. 28. 12:36 | válasz | #73
idealista vagyok nem szocialis munkas...persze az ebben rejlo kulombsegek feleslegesnek tuno kielemzeset a te esetedben jogosnak erzem, latvan a megrogzott fogalomzavarbol eredo felszines elemzeseidet adott temaban.

Minden esetre ha nem mindenkivel foglalkozol akkor ne hasznalj szamodra olyan idegen fogalmakat mint mondjuk az evolucio...
Cat  
2003. nov. 28. 07:42 | galéria | válasz | #72
ahhoz tul sokan vagyunk, hogy mindenkivel foglalkozzon az ember, nemcsak az afrikai éhezőkre gondolok, hanem a hajléktalanoktól kezdve mindenkire
ezernyi emberélet sem lenne elegendő ezeknek a problémáknak a megoldására, tehát nem is foglalkozok vele, sztm ez teljesen logikus
ha akarsz persze mehetsz szociális munkásnak, sok sikert hozzá
Relax  
2003. nov. 28. 02:19 | válasz | #71
"az emberiség sosem lesz és sosem volt összetartó. Mindenki lexarja a másikat
ez nem is baj, ez az evolució alapelve"

Az evolucio alapelve a kenyszeru valtozasbol fakado alkalmazkodas. Amit te mondasz maximum a fatalizmus alapelve lehet. Persze nem allitom hogy nem igy van, de azt el kell fogadni hogy ez csak egy allomas, talan egy kihagyhatatlan lepcso.

Mindig mosolygok mikor latom hogy az ilyen techno hirek mint ez, milyen turelmetlen erzelmeket valtanak ki ebbol az eppen felnott generaciobol. Mindenki urhajokon akar mar kozlekedni bolygok kozott es meg annak a gondolatatol is kirazza a hideg, hogy esetleg az o eleteben meg az urbe sem juthat el...
Es ahogy a mindenki lexarja a masikat magatartas egy allapota az evolucionak, ugyan ugy ez az egyre hatarozottabban jelenlevo gondolkodas, vagy is mind jobban azza valik.
Meggyozodesem, hogy a vilagur ugyan azt a szerepet tolti be a fejlodes soran, mint annak idejen az ocean, mintegy akadaly, aminek a lekuzdesehez az evolucio hatasara folyamatosan valtozo kollektiv tudatnak tul kell jutni egy kritikus szinten. Ki tudja... talan a vilagur eseteben ez a szint pont az hogy mar senki se akarja lexarni a masikat.
Kryon  
2003. nov. 28. 01:30 | válasz | #70
A "gyorsítós hajtásról" valahol olvastam,tehát ötlet szinten bizonyára felmerült.(Nem kell túlságosan lehúzni emberünket)A fő gond a tömeg.A jelen ion és atomhajtású szerkentyűk kis méretűek és tömegűek,valószínűleg van egy mérethatár,mely fölött kifizetődőbb a "gyorsítózás",ám ezen szerkezetek méretük és bonyolultságuk miatt túl drágák,a jelen célok eléréséhez nem kifizetődőek.Felhasználásuk a távolabbi jövőben hatalmas tömegek űrbeli mozgatásánál jöhet elő.A napszél terelésével ugyancsak próbálkoznak(Mesterséges magnetoszférát hoznának létre az adott űrszerkentyű körül, melyben eltérül a napszél),a gond itt az,hogy nem találták még ki a kormányzását.(arra menne amerre neki "tetszik")
Kryon  
2003. nov. 28. 00:18 | válasz | #69
A nukleáris hajtóművek ugyancsak a Prometheus projekthez tartoznak és az ionhajtással párhuzamosan fejlesztik,komolyabb felhasználásukat is egy időpontra tervezik,ráadásul az USA jelenlegi kormányzata atomhajtáspárti.Talán leküzdhetők azok a politikai problémák....
Kryon  
2003. nov. 28. 00:01 | válasz | #68
A (már közeli) jövő a nukleáris rakétahajtómű lehet.Ezekben folyékony hidrogént vezetnek egy kis reaktorba,ott az kb.3000K-re melegszik és az lövell ki a fúvókán.A tolóerő nagy kis tömegkiáramlás mellett,tehát rövid úton is sokat gyorsít.Szilárd zónás atomhajtóművek pl.:NERVA(régi),MITEE(ez új).Jelenleg fejlesztik a plazmazónás atomhajtóművet(a NASA),itt a kiáramlási hőfok több mint 10000K.Ezzel már a Földről is fel lehetne szállni,s az űrutazás költsége nagyjából egy tengeren túli repülőúténak felelne meg.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 27. 22:53 | galéria | válasz | #67
Azért a Kepleri/Newtoni-fizika, vagy olyan alapdolgok, mint a hang terjedésének hiánya az űrben eléggé alaptudás-szint, nem?
A 'fiction' szó szép, de elötte csak ott van az a 'Science', márpedig szerintem sok Sci-Fi-nek nevezett filmet/sorozatot inkább (Space) Fantasy-nak kellene nevezni - lásd Star Wars vagy Star Trek. Ezeknek ugyanis annyi közük van a valósághoz, mint egy átlagos John Woo-filmnek...

Az Ion-hajtóművek amúgy jelenleg az egyetlen reális lehetőséget képviselik a bolygóközi űrutazásban szerintem. A napvitorla eléggé problémás, és a külső bolygókhoz már kevés, a nukleáris hajtóművek politikailag túl problémásak, a lézerhajtás szintén csak egy írányú, és szvsz túl költséges (megfelelő méretű lézert építeni és üzemelteni), a fúziós hajtóművek pedig egyenlőre még ott sem tartanak, ahol most az ion-hajtóművek....
Cat  
2003. nov. 27. 17:52 | galéria | válasz | #66
egy évszázadon belül nem lenne jó összekerülni az ürben senkivel...
Chappy  
2003. nov. 27. 15:32 | galéria | válasz | #65
Tetszik az ionhajtómű.
Ezért sok pénzt kaphat a készítő!

2003. nov. 27. 13:01 | válasz | #64
Az űrkutatásnak az adhat nagy lökést, ha pl. valami nagy katasztrófát lehetne vele elkerülni, vagy ha az USA/KÍNA el kezdene fegyverkezni az űrben (ez reális lehet, az űrbe nem nagyon lehet ENSZ alakulatokat kiküldeni, hogy megnézzék, vannak-e tömegpusztító fegyverek, meg ha vannak is, kihez tartoznak) vagy szembe kerülünk valami idegen civilizációval, amelyik kb. ugyanolyan szinten van, mint mi, vagy némileg felettünk.(ha sokkal fejlettebb és ráadásul agresszív/defenzív is, akkor nekünk kampec)
2003. nov. 27. 12:56 | válasz | #63
Ne értsetek félre, mint mondtam nem fegyverkezés párti vagyok, hanem fejlesztés/felfedezés párti. Csak az ember olyan szerintem, hogy ha nem kényszeríti rá semmi, akkor nem is csinál magától semmit, nem talál ki semmit. Lehet, hogy pont a két világháború miatt és az utána következő hidegháborús időszak miatt volt ez az ugrásszerű fejlődés, aztán, hogy viszonylag nyugi volt a fejlett országok számára, csak lineáris lett a fejlődés.
Ráadásul könnyebb pénzt szerezni olyasmihez, ami pusztít, mint ami gyógyít. Könnyebb valamit feltalálni, ami elpusztít, mint ami meggyógyít.
2003. nov. 27. 12:43 | válasz | #62
Hülyeség, hogy nem az ionhajtóművé a jövő.

Valahol el kell kezdeni a dolgot. Nem lehet azt mondani, hogy az ionhajtómű úgyis zsákutca, meg hogy túl nagy távolságok vannak az univerzumban, meg hogy ugye ott van az, hogy fénysebességnél gyorsabban nem mehet úgysem az űrhajó ne foglalkozzunk vele, csináljunk helyette hiperhajtóművet...
Először a kereket is meg kellett építeni, nem lehet rögtön a repüléssel kezdeni.

Amúgy a hadiipari fejlesztésekből is lehet profitálni, lásd lézerfegyverek, magából a fegyverkezésből nem lehet, abból tényleg csak a fegyvergyártóknak van haszna, hogy egyes afrikai országokban még az óvodások is kalasnyikovokkal rohangásznak és halomra lövik egymást. Sőt a biológiai fegyverek fejlesztésének is lehet értelme, mert ugye ellenszert is érdemes fejleszteni, ami talán jó lehet az olyan természetes bacilusok meg vírusok legyőzésében, amelyekre jelenleg nincs gyógyszer.
2003. nov. 27. 12:26 | válasz | #61
Jajj nehogymár elkezdj izélni, hogy miért lehet látni a Star Wars-ban a lézerlövedékeket. Így néz ki jól, vaze. Szerinted minden sci-fi forgatókönyvíró szerezzen fizikus diplomát? Marhaság. Jó, hogy nem már azt várod, hogy (pl Star Trekben) a 24-25. században használt technológiákat majd megmagyarázzák úgy, hogy tudományosan védhető legyen.
(Egyébként is ajánlom figyelmedbe a sci-fi szóból a második szótag jelentését: "fiction" alias fikció.)

Az ionhajtómű pedig nagy előrelépés az űr meghódításában, mert hosszú időtartamon keresztül képes gyorsítani az űrhajót. A régi hajtóművekből szinte már a felszállással elfogyott az összes üzemanyag; most meg itt van ez a kis biszbasz, nem túl nehéz, felvihető az űrbe, ott meg már használható is.

Emberiség nagy problémáiról: semmi értelme megoldani az éhező országok problémáit. Egyébként is azért éheznek, mert az európai és amerikai ember bevitte a gyógyszereket, és túlnépesedtek. Lehet dumálni arról, hogy kegyetlenek vagyunk meg civilizálatlanok, csak azt nem fogják fel az ilyen emberkék, hogy a múlt század elején törzsi társadalmakat "kényszerítettünk" országalapításra, akik még nem érettek meg az ilyenfajta társadalomra. Ez pedig mit sem változott azóta. Nem hiszem, hogy kegyetlenség kimondani: nem lenne jó megoldani a problémáikat, mert különben sosem fejlődnek arra a szintre, amit a 21. század kapitalista világa elvár egy országtól. (Ez megint csak kicsit furcsán hangzik, mert emberekről van szó, de a népességszabályozás az első, amit meg kéne oldani, és csak utána foglalkozni az élelmiszerhiánnyal. Ha előbb az éhség problémájával foglalkoznak, akkor két-három évnél tovább a világ összes pénzéből sem laknak jól, mert jönnek az új utódok, és azoknak is ennie kell valamit.)
Joe  
2003. nov. 27. 11:37 | válasz | #60
Megpróbálom egyszerüen leírni, hogy a fórumozók fizikában kevéssé jártas rész is megértse:

Az Ionhajtómü impulzus hajtómü, mint a rakéta. A meghajtást onnan nyeri, hogy anyagot lövell ki a haladási iránnyal ellentétes irányban. Az ion hajtómü nagyobb sebességü anyagot lövell ki, mint a hagyományos rakéta, ezért kevesebb hajtóanyagra van szükség.

Ha kevesebb a hajtóanyag, akkor az egész jármü kisebb lehet.

Az ion hajtómüvek fogják lehetövé tenni a naprendszer meghódítását. Rendszeres járatok lesznek a Holdra, Marsra, Jupiterre. A menetidö napok, hetekben lesz majd mérhetö és mindenkinek elérhetö lesz. (Kb. annyiért, mint ma egy rep.jegy.)

Ez nem álom, hanem valóság.

Az utazás a szomszédos csillagokig egyenlöre csak a képzeletben létezik, de az ionhajtómü már üzemel...
Ra3  
2003. nov. 27. 08:20 | válasz | #59
szerintem nem az ionhajtóműjé a jövő, ez egy ugyanolyan tolósugaras hajtómű amit már a 60-as években használtak (gyk rakéta), csak más üzemanyaggal megy. arra esetleg jó lehet hogy az általa megszerzett tapasztalatokkal továbbléphessünk egy következő generációs űrmeghajtás felé, bár szerintem az egy egész más kutatási terület feladata lesz...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 27. 05:53 | galéria | válasz | #58
Jah...

A Sci-Fi-t ne keverd az élettel. Amit a hülye amerikai filmeket/TV-sorozatokat illeti, a készítőknek sokszor még az álltalános iskolai fizikával is meggyűlik a bajuk. Legyen szó Star Trek-ről, Stargate-ről, stb...
Cat  
2003. nov. 27. 00:32 | galéria | válasz | #57
"különben sem tudunk jelenleg akkora űrhajót építeni, amin mondjuk legalább 4-5-6 hatalmas Ion hajtómű van"
ez nemigaz, tudunk, csak pénz kérdése

"az emberiség sosem lesz és sosem volt összetartó. Mindenki lexarja a másikat"
ez nem is baj, ez az evolució alapelve. Egyetlenegy dolgot kell csak megteremteni, a kiemelkedés lehetőségét, tehát ha valaki okos/tehetséges az ne vesszen el az emberiség számára mint nagy elme, hanem tanulhasson ösztöndíjak, támogatások stb. által
Neton  
2003. nov. 26. 23:25 | válasz | #56
Vissza térve az ion hajtóműre. :)

Valóban óriási dolognak tartom ezt, ugyanakkor egyet kell értsek azzal, hogy 10 év még így is rengeteg idő. Miért nem kérdezik meg Zefram Cochrane-t, hogyan is kell fénysebességgel utazni? :) Aztán majd jönnek a vulkániak és lesz Föderáció. :) Aztán eljutunk messzi messzi galaxisba, ahol van egy Csubakka meg Hánszóló és akkor majd jöhet a lézertyutyutyu. :)

Komolyra fordítva a szót. Valóban kicsit szomorú, hogy még mindig 10 év kell elérnünk a plútót, de ez csak egy kezdet. És különben sem tudunk jelenleg akkora űrhajót építeni, amin mondjuk legalább 4-5-6 hatalmas Ion hajtómű van. Bár azt hiszem a Stargate-ben van egy Prometheus hajója az embereknek és az mintha ion hajtóművel müxene.:) Szal mondjuk addig, amíg ilyen gyenge hajtóműveket fejlesztgetünk, addig sok esély nincs a csillagközi utazásra. Viszont arra jó, hogy hátha ez lesz egy ugródeszkája egy másik technológiának.

Ami az emberiséget illeti. Sosem fogjuk felkarolni a puttóbb országokat. Max valami nagy csoda folytán. Egész addig, amíg az emberek azért dolgoznak, hogy kajájuk legyen, semmi nem fog megváltozni. Ha mondjuk a bolygó etetését megoldanád, onnantól kezdve a pénznek sem lenne értéke, hiszen már nem kajára költenél, hanem mondjuk szórakozásra. Igen ám, de milyen jogon kér akkor pénzt, hiszen neki már nem kell a megélhetésért küzdeni. Mondjuk ez már filozófia, szóval hagyjuk. A lényeg, hogy az emberiség sosem lesz és sosem volt összetartó. Mindenki lexarja a másikat. Sírunk, amikor elvesztünk egy embert, de nem érzünk semmit, amikor 100.000-rek halnak meg. Az a baj, hogy az űrkutatásban tényleg nincs pénz. Semmit nem profitál. És amíg ez így lesz, addig senki nem fog pénzt beleölni...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 26. 22:27 | galéria | válasz | #55
Szerinted egy urhajonak az a fele ahol a nap suti forro, a masik meg fagy? Eltekintve a burkolat hovezetesetol.

Pontosan ez a helyzet. Az árnyékos részen ugye nem fűti semmi a felületett, emiatt van hideg, a napos részen viszont az intenzív napsütés következtében hőt vesz fel (a világűrben erősebb a napsütés hatása, mint a földön, mivel azt nem szűri meg semmi, míg a földre érő napsugarakat megszűri a légkör).

Ha en megyek egyre magasabbra, fazni kezdek, hiaba sut a nap, nem?

A nagy magasságba igyekvő hegymászók szerinted miért kennek napvédő krémet az arcukra? Azért, mert azt igen intenzíven süti a nap, hiába -10 fokos a levegő, e nélkül leégnének.

A ho megfogasahoz kell valami "tomeg" szerintem.

A megfogásához igen. De itt mitől is keletkezik hő? Attól, hogy a napból jövő sugárzás, amely a spektrum széles skálájából áll (Infravöröstől a látható fényen át az Ibolyántúlig) energiát ad le arra a felületre, ami felfogja. Álltalános iskolában volt (vagy legalábbis kellett volna) lennie szó arról, hogy először a Földön is a talaj melegszik fel, amelyet a napsugarak melegítenek. A légkör a felszintől kapja a hőt, és ahogy egyre magasabbra megyünk, éppen azért csökken a hőmérséklet, mert a felszinről kisugárzó hő már egyre kevésbé éri el.
Mice  
2003. nov. 26. 22:07 | válasz | #54
más. kiváncsi lennék azért te hogyan osztanád be azt a pénzösszeget, mert serintem azzal, hogy azt mondod fordíthatnák másra, kétségkívül igazad van, de azért arra is kiváncsi lennék, hogy 7 napból vajon hány napig lennél nyugodt ha átcsoportosíthatnád azokat a pénzeket. Merthogy nem sokan tolerálnk az biztos.

Kétség kívül ráférne a világra, hogy egyesek jótékonykodjanak, de szerintem amíg vmi marhanagy katasztrófa be nem üt addig úgyse változik semmi, így viszont oltárira semmit nem ér amit mondtál.

ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy mki csavarja mindig vissza fogkrémes tubus tetejét.

inkább irosgassál te is m/s-ekről meg tonnákról, mert az ilyen legyen már világbéke meg mindenütt heppinesz szöveg már oltárira uncsi, hogy minden "fegyvernek vélhető tárgy"-ról szóló cikkben előjön

ha a fejed tetejére állsz akkor sem fognak kevesebbet költeni rá, de ha legalább elolvasol 1-1 ilyen cikket, akkor legalább a hétköznapi embertől elvárható up2date szintet eléred.
Mice  
2003. nov. 26. 21:54 | válasz | #53
az a vagy az csak véretlenül maradt az űrtech előtt

Mice  
2003. nov. 26. 21:52 | válasz | #52
"a fajfenntartás a fontos"

szerintem azzal, hogy hangyák módjára pusztítunk mindent, épp hogy semmit sem fogunk fenn tartani hanem ellenkezőleg.

"de ilyen szinten hogy ki hagyja megdögleni a másikat"

1 - na mert te aztán sokat teszel értük
2 - "háborúba ölni a pénzt" tény és való, hogy ez folyik, de aszem e topicban pont nem erről hanem egy hajtóműről van szó, már pedig ha olcsóbban és több kerülne fel odafenntre akkor szerintem nagyságrenddel több gyógyszer meg többi profitálódna a dologból, mintha idelennt játszadoznánk a kémcsövekkel. Aszem az utóbbi jó pár gyógyszer és készülő gyógyszer is pont vagy az űrtech egyik valamilyen vívmánya miatt jöhet(ett) létre. Legalábbis ha csak magát a teflont nézem, s nem az az ide-oda égős szénbevitelt növelő fazekakat. pl.

ha meg már civ, akkor essen szó a kultúrról is
dögleni az állat, s nem a manó szokott

dumálni a szépet mindenki tudja

21. század - nagy szavak,

amikor még az 1700 is csak 300 évnyire van innen és egy római is tisztább volt az akkoriaknál

kérdés, hogy mosolyogsz, s közben mész a pusztulás felé, vagy megpróbálsz reálisan is látni
Dino  
2003. nov. 26. 21:17 | válasz | #51
Mindezek mellett pedig nem pl. háborúba kéne ölni a pénzt hanem hasznos dolgokba ( pl. fejlödő országok felkarolása is). Na meg azt senki ne mondja hogy ezek mellett nem lenne pénz az űrhajózásra.
Dino  
2003. nov. 26. 21:12 | válasz | #50
Szerintem az aki ilyen dolgokat mond az abszolút nem vágja hogy mi az hogy civilizáltnak lenni. Ugyanis gondolkozz már el azon hogy a 21. században állatok vagyunk-e és a fajfenntartás a fontos ( de ilyen szinten hogy ki hagyja megdögleni a másikat) vagy pedig a civilizációnk fejlődése-e a tét!!!
Mice  
2003. nov. 26. 19:24 | válasz | #49
meteorok - ok --> biztos nem a design miatt néz ki úgy

kutyaséta két có

Heteske nagy há, mert ő azér mégis csak Heteske! :)

a szalámi meg úgy jön ide, hogy ha malacból meg a többiből is megy, akkor zantilopból is műxiknie kéne

'nnyi
Mice  
2003. nov. 26. 19:19 | válasz | #48
ly akart lenni a queen
Mice  
2003. nov. 26. 19:19 | válasz | #47
"Szerintem meg lenne sokkal fontosabb dolog is itt a foldon, inkabb arra forditottak(tanak) azt a sok penzt. Ehezes, kornyezetszennyezes, stb... .
Persze tudom akkor meg nem fejlodnenk, dehat eloszor itt legyen minden rendben aztan az urben."

Aszem az ilyesmit meg kéne hagyni a szépségkirájnőknek.

De, jó. Tegyük fel. Esetleg nem lenne éhezés. Nem lennének gyökér kis kunyhós országok. Őszintén, jó lenne ez nekünk?

Hiába van 4 percenkénti halálozás (vagy mennyi) a világon, mégis túlnépesedésről dumálnak mindenütt.

Ha az űrtech helyett a humanitárius dolgokra menne el az egész kóceráj és hússzor annyian lennénk, akkor ezt a kupac embert hova raknád? Menhelyre? Vagy kerti kutyaólba?

Még a csupasz holdig sem tudunk elvánszorogni, nem hogy másfelé. Arról nem is beszélve, hogy a holdon pl. nap mint nap számíthatnánk meteorokra, mert még a Föld mellett elhaladókat sem tudjuk emberi időben kiszúrni.

Ha meg más bolygó vagy csillagról beszélünk, akkor még egy szonda esetében is fogjuk a fejünket a költségek miatt.

Szerintem igenis menjen bele ez a pénz ebbe a cuccosba, amíg még van kajánk és az Eszperantó parkba is le lehet menni kutyátsétáltatni, mert még nincs tele 200 kínaival.

Senki sem azért várja a technikát, mert heteskén olyan jól néz ki az adóvevős ruci, meg hogy el tud tűnni, meg meg tud jelenni, hanem mert a jelenlegi színvonalon semmit nem érnénk vele, ha ennyien lennénk.

Szép dolog az empátia meg az összes többi érzelmi szösz, de aszem az oroszlánt is azért találták ki olyanra, hogy antilopot egyen mert ennek így kellett lennie, nem pedig azért mert a fű mégsem olyan finom mint a szalámi.
hoho  
2003. nov. 26. 17:42 | válasz | #46
Szerinted egy urhajonak az a fele ahol a nap suti forro, a masik meg fagy? Eltekintve a burkolat hovezetesetol.
Ha en megyek egyre magasabbra, fazni kezdek, hiaba sut a nap, nem? A ho megfogasahoz kell valami "tomeg" szerintem.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 26. 15:00 | galéria | válasz | #45
Kissé öszetettebb a probléma. A naphoz "közel", vagyis a belső bolygók pályáján a napfény érte terület +150 Celsius fokosra hevül, az árnyékos oldalon meg -100 Celsius környékére sülyed. Tehát valóban hűvös van - ahol árnyék van. Ergó a hűtőfelületet vagy folyton árnyékban kell tartani, vagy úgy kell méretezni, hogy akkor is megfelelő mértékű legyen a hűtőhatás, ha éppen az egész napfényben fürdik.

Ez az első probléma, a második pedig az, hogy légüres térben van a hűtőfelület, ami szintén problémák garmadáját jelenti.

Egy igen kis teljesítményű, 15MW-os nukleáris reaktor esetén már mintegy 100 négyzetméteres területű hűtőfelületre van szükség. Egy olyan ion-hajtómű energiaéhsége, amely 1kg/s üzemanyagfelhasználására készül, legalább GW szintű, ekkora teljesítményű reaktorhoz pedig már négyzetkilométer nagyságrendű hűtőfelületre lenne szükség szvsz...
Sub  
2003. nov. 26. 14:53 | válasz | #44
Nyúlni kell jobb technikát alien-éktől...
2003. nov. 26. 13:00 | válasz | #43
És probléma esetén kidobják a reaktort?? :)

versio: Egyébként meg az atomreaktort fel is kéne juttatni az űrbe. Gondolj bele hány milliárd dollár lenne. Nem is beszélve az esetleges balesetekről. (Nem a reaktorbalesetekre gondolok, mert az elhanyagolható, de mi van, ha felrobban az űrsikló?)
Mixi  
2003. nov. 26. 12:47 | válasz | #42
Az űrben a hűtés azért megoldható szerntem. Ott elég hideg van.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 26. 11:41 | galéria | válasz | #41
De kegyetlen vagy, most egy világ omlott össze emberünkben...
void  
2003. nov. 26. 11:12 | válasz | #40
Abban biztos lehetsz, hogy ezek az emberek már valószinüsíthetően átgondolták, hogy mit és hogyan lehet csinálni. Azért nem a te ötletedet valósították meg, mert valami olyan akadálya van, amit nem vettél figyelembe és nem azért mert nem jutott eszükbe.
Legalábbis ezt onnan gondolom, hogy ott azért nem dawn kóros kretének fejlesztgetnek űrhajtóművet, hanem az egy fokkal iskolázottabb réteg az ún. tudósok... :P
2003. nov. 26. 09:21 | válasz | #39
Nem csak a tomeg de a meret sem elhanyagolhato. Van masfel kilomeer atmeroju a millenium falcon? Mert egy kissebb (!) reszecskegyorsito kb akkora...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 26. 08:41 | galéria | válasz | #38
Igen csinálsz akármekkora atomreaktort (hűtés!!!), meg gyorsítótekercset, plusz még anyám tyúkja is ráfér. Csak akkor a tömeg már ezer tonnákban van mérve, és nem 100 tonnában...

És nicsak, az űrhajó által elért gyorsulás még a valóságban megvalósíthatattlan 100.000km/s kiáramlási sebességnél is csak töredéke az általad számoltnak...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 26. 08:37 | galéria | válasz | #37
Te valamit nagyon félrenéztél. Az Ionhajtóművek egyik gyengéje éppen az, hogy a kiáramló anyag sebessége nem növelhető a végtelenségig...

A DS1 hajtóműve pl. mindössze 30km/s sebességű ionáramot hozott létre. A kémiai hajtóművekhez képest ez is irgalmatlanul gyors, nade 100.000km/s?! Ez még viccnek is rossz, az eddigi csúcs olyan 60-70km/s...
versio  
2003. nov. 26. 01:41 | válasz | #36
még meg lehet fejelni kis szupravezetéssel a gyorsito tekercseket
az meg hogy mennyi energia kell a gyorsitáshoz kit érdekel lehet csinálni akármekkora atomerömüvet
Kryon  
2003. nov. 26. 01:06 | válasz | #35
Nem feltétlenül kéne nekünk gyorsítani az anyagot,elegendő lenne mágnesesen terelni a napszelet,esetleg még ez után adni neki némi lökést.
Kryon  
2003. nov. 26. 00:54 | válasz | #34
Kiváló ötlet.Én is erre gondoltam.Atomreaktor + proton-szinkrotron(vagy egyéb gyorsító); Jó kis cucc lenne (csak kb 100t)...
Zéta  
2003. nov. 26. 00:33 | válasz | #33
A szovjet Zond-2 1964-ben már elektromos hajtóművet használt orientációs célokra.
Zéta  
2003. nov. 26. 00:27 | válasz | #32
Akkor azt is számold ki, hogy mekkora energia kell 1 kg 100.000 km/s-ra való felgyorsításához. Utána számold ki, mekkora kell, ha beéred 40 km/s-mal. Azt is nézd meg, hogy ez az energia mekkora tömeggel egyenértékű. Hogy akarod előállítani ezt az energiát, amikor a maghasadás is csak 0.062%-ban alakítja energiává a hasadóanyag tömegét?
Cat  
2003. nov. 25. 23:40 | galéria | válasz | #31
huh, ez a technika már 1967-ben is megvolt... csöppet röhejes
http://www.grc.nasa.gov/WWW/ion/present/hipep.htm
Cat  
2003. nov. 25. 23:37 | galéria | válasz | #30
ez csak egy teszthajtómű, de már egy kezdetleges változat is olyan jó, hogy inkább ezt használják, mint egy hagyományosat
nyilvánvalóan egy többszáz kW-os a cél, de valahol el kell kezdeni...
versio  
2003. nov. 25. 23:32 | válasz | #29
heh?
számoljunk? 1 kg iont felgyorsitasz 100e km/s-re
az ürhajo legyen 100 tonna
x*100000=1*100e
x=1 km/s = 3600 km/h

szal 1 kilo anyag 3600km/h-val növeli a sebességet
ha 100 kilo anyagot kinyom már 360 ezer km/h-val megy az ürhajo
szal menne ez renddesen, viszont ha valamiér nem jo a dolog akkoe légyszi magyarázd meg miért is nem mert nagyon érdekelne
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. nov. 25. 22:43 | galéria | válasz | #28
Nem teljesen világos, hogy minek kell NEP-erőforrás egy ilyen szintű ion-hajtóműhöz. 12kW-ot még nukleáris thermo-elemekkel is megvalósítható...
Csatti  
2003. nov. 25. 21:47 | válasz | #27
Latom nem sok fizika oran voltal. Ezzel a modszerrel legfeljebb rezgetni fogod azt a kurva urhajot. :)))
XJoe  
2003. nov. 25. 21:39 | válasz | #26
Szerintem meg lenne sokkal fontosabb dolog is itt a foldon, inkabb arra forditottak(tanak) azt a sok penzt. Ehezes, kornyezetszennyezes, stb... .
Persze tudom akkor meg nem fejlodnenk, dehat eloszor itt legyen minden rendben aztan az urben.
dd  
2003. nov. 25. 21:39 | válasz | #25
re 23:
latom mar a NASA uj vezerigazgatojat;) igy tovabb pajtas
dd  
2003. nov. 25. 21:37 | válasz | #24
az evi 450 milliard dolcsi az befektetes, ami hamar meg is terul. az urkutatas nem.
versio  
2003. nov. 25. 21:28 | válasz | #23
szerintem ezek hülyitenek bennünket
ez az ion hajtomü egy LOL,
nemértem miért nem körpályán gyorsitják az ionokat közel fénysebességre akkor 1 nap alatt a pluton lennének
nem hiszem hogy olyan nagy kunszt összerakni egy ürhajot egy atomerömüvel meg ciklotronnal
a Millenium Falcon alakja pont ideális egy ürhajohoz belefér a körpálya a közepébe meg az atom
ha ez igy meg tovább még az unokám se jut ki a naprndszerböl
elmennek ezek a picsbe
2003. nov. 25. 20:53 | válasz | #22
miert is jo neki uretchnologiat fejleszteni? mert neked jobb lesz? azert az egvilagon nem senki nem fog tenni helyetted. majd ha sok kedves uriember kezd megdogleni a szennyezettsegtol, talan majd akkor elgondolkoznak a dolgon egy pillanatra.

.
2003. nov. 25. 20:46 | válasz | #21
Ez nekem magas:)
2003. nov. 25. 19:22 | válasz | #20
Én csak azt szertném megérni hogy az USA ne hadviselésre költsön 400milliárd dollárokat, hanem hasznosabb dolgokra, pl. jobb ürbeli hajtóművek kifejlesztésére, és akkor lehet hogy nem tartana 10 évig hogy "cirka" 2000kg-ot elvigyünk a Plutóra
Cat  
2003. nov. 25. 18:36 | galéria | válasz | #19
semennyivel nem "megy"
a kémiai elven működő hajtóművek rövid ideig, de nagy tolóerőt képesek kifejteni, ez az ionhajtómű hosszu ideig, de gyengét - tehát előbbi a föld gravitációs terének elhagyásához, ez meg az urbeli éveken át tartó gyorsuláshoz jó
a sebesség az idő függvénye
de egyébként akit érdekel, mér nem nézi meg a kapcsolodó linkeket meg híreket? azér vannak bazze
2003. nov. 25. 18:29 | válasz | #18
Én már az Imperium Galactica-ban rég kifejlesztettem ;)
2003. nov. 25. 18:26 | válasz | #17
1el biztos ;)
Xboxman   "Rest in Peace Xboxman" 
2003. nov. 25. 18:19 | galéria | válasz | #16
és akkor most mennyivel megy egy ilyen ijonizÉ?
Cat  
2003. nov. 25. 18:16 | galéria | válasz | #15
jelenleg a mai hajtóművekkel több mint 20 év eljutni a plutóig
Freel  
2003. nov. 25. 18:15 | válasz | #14
Na látom nem csak engem zavar ez az ökörség... Ki a francot érdekli milyen gépe van? Ha valakit mégis az majd megkérdezi, nem?
Aztán majd mindenki odairja milyen kocsija van, kutyája macskája, egy háztartásban élő családtagok száma, kertesházban lakik-e, mennyit keres és hol, adóbevallása, van-e tartozása egyéb szarja, ehh...
2003. nov. 25. 17:26 | válasz | #13
minek kell odaírni a vacak géped adatait? ez most trendi?
Hmuda  
2003. nov. 25. 17:15 | galéria | válasz | #12
Ha nem használjuk az inonhajtóművet akkor a mai technikával 8-9 hónap lenne csak a Marsig eljutni, szóval én nem huzigálnám olyan nagyon a számat, mert ez a 10 év nagyonis jó eredmény.
Multi  
2003. nov. 25. 16:48 | válasz | #11
Te mennyi idő alatt küzdenéd le a 6 milliárd kilométeres távolságot, miközben a Nap gravitációs terével is meg kellene bírkóznod?
2003. nov. 25. 16:35 | válasz | #10
Hát kb...
2003. nov. 25. 16:31 | galéria | válasz | #9
10 év alatt a plútóra jut ? hát abban mi olyan szenzációs ? LOOL
még ha 1 év lenne is húznám a számat, de 10...
_Drake  
2003. nov. 25. 16:20 | válasz | #8
Csak épp arról nincs szó a cikkben, hogy ez a hatómű még mindíg elég csekély pillanatnyi tolóerővel rendelkezik - szóval pl.: felszállni a földről nem igazán lehet még vele.
2003. nov. 25. 16:17 | válasz | #7
érdekes cucc. mingyá itt a star trek, deep space 1. :D
Borg  
2003. nov. 25. 15:45 | galéria | válasz | #6
Ionizált gázt lövell ki egy fúvókán. Nagy vonalakban ennyi :)

Mivel a xeongázt ionizált állapotban egy elektromos mezővel felgyorsítják (vonzzák), és így lövellnek ki a hajtóműből.

Magyarán nagyon hasonlít a mostani sugárhajtóművekhez, csak éppen sokkal effektívebb teljesítményre képes:)
2003. nov. 25. 15:39 | válasz | #5
no haladunk lassan a hiperhajtómü felé :)))