Rossz hír a holdkolonizálók számára
2003. november 22. 18:01, szombat
A Hold rejtélyes sarkvidéki krátereiről készült eddigi legrészletesebb elemzés semmi jelét nem találta annak a hatalmas jég mennyiségnek, amiben a tudósok reménykedtek a jövő holdkolóniáinak ellátásához.

Hirdetés

Az eredmény nem jelenti azt, hogy nincs jég a tartósan árnyékkal borított kráterekben, de ha van is bennük jég, akkor feltehetőleg erősen elszórt foltokban vagy vékony rétegekben létezik és keveredett a talajjal. "Tényleg szép lenne, ha egyfajta holdbeli jégpályára, vagy vastag jégrétegekre bukkannánk, de jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy erre minimális az esély" - mondta Bruce Campbell, a Smithonian Intézet Föld- és Bolygótanulmányi Központja képviseletében.

Ő és munkatársai a Puerto Rico-i Arecibo Obszervatórium hatalmas radarernyőjét alkalmazták a kráterekről visszapattanó rádióhullámok megfigyeléséhez. Minden eddiginél mélyebbre kémleltek a kráterek fenekén, több mint 6 méteres mélységbe a talajban. A korábbi földi radar leképezésekhez hasonlóan, ami csupán néhány egy-két méterre tekintett be a kráterek aljára, ez az elemzés sem mutatta ki vastag jégrétegek jelét. A tanulmány a Nature magazinban jelent meg.


A Hold sarkai az Arecibo Obszervatórium 70 cm-es radarjával. Felül a Hold északi sarka középen a Hermite és a Peary kráterrel, alul pedig a déli sarka

Campbell szerint munkájuk alátámasztja azt az elképzelést, mely szerint a sarkvidéki területeken található jég vagy vékony rétegekben, vagy nagyon elszórt kristályok formájában található holdunkon, annak talajával keveredve. Ez annyit jelent, hogy a Holdat gyarmatosítóknak szükségük lenne olyan berendezésekre, melyekkel kiválogathatnák a jégrészecskéket a talajból, vagy felmelegíthetnék a kráterek fenekét és begyűjtenék a felszabaduló vízgőzt.

Öt évvel ezelőtt a NASA Lunar Prospector holdszondája igen csábító bizonyítékokat talált, melyek szerint a mély és sötét kráterek a sarkvidéken jeget rejtenek a Nap fényétől elzárt részeiken. A Prospector magas hidrogén szintet érzékelt a sarkkörök környékén, ami legerősebben a sötétségbe burkolózott krátereknél jelentkezett. A jégre utaló bizonyítékok azonban közvetettek voltak.


A Mauna Kea csúcsán lévő obszervatóriumot a Smithsonian intézet működteti

A Hold orientációja miatt az árnyékos kráterek csupán 20 százaléka szondázható a földi radarokkal, azonban Campbell szerint valószínűtlen, hogy hatalmas jégtáblákat rejtsen a Földről elérhetetlen terület. A csillagászok a hatvanas évek óta feltételezik, hogy a Hold sarkvidéki kráterei, melyek több kilométer mélyek és kiemelkedő peremük is segít a napfény távoltartásában, az évmilliárdok során becsapódott üstökösök jegét rejtik mélyükön. Egyes kráterekben a hőmérséklet eléri a -173 Celsius-fokot.

Alan Binder, a tucsoni Holdkutató Intézet igazgatója szerint az egyetlen mód a jég mennyiségének megállapítására egy robot, vagy ember küldése az égitestre. "Le kell menni oda, utána már lesz miről beszélni" - mondta. A NASA-nak jelenleg nincs tervbe véve ilyen irányú expedíciója, azonban az ESA szondája, a SMART-1 2005 elején eléri a Holdat és valószínűleg többet fogunk megtudni a Hold jegéről.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
pgreg  
2004. szept. 12. 22:02 | válasz | #29
A vakációnak nem. Ha sok vizet viszünk oda, sokáig kibírjuk.
Oporto  
2003. dec. 06. 13:29 | válasz | #28
Hát... akkor fuccs a lunavakációnak?
Zéta  
2003. dec. 01. 16:23 | válasz | #27
Megkérdeztem egy jezsuita barátomat (teológiához mégiscsak jobban ért nálam), és lényegében azt mondta, ami magam is mondtam volna: az sincs benne, hogy ne szolgáljanak.
FRoly  
2003. nov. 26. 20:08 | válasz | #26
Ugyanakkor:

"És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek."

Az nincs a szövegben, hogy lakóhelyekül szolgáljanak idegen életformák számára.

Zéta  
2003. nov. 26. 00:10 | válasz | #25
Ha létezik Isten, ugyan miért ne teremthetett volna több világot is? Miért csak a Földön lehetne élet? Isten létezésének kérdését nem lehet eldönteni tudományos alapokon, és ezen az sem változtatna, ha életet találnánk más égitesteken. Ha azt állítja valaki, hogy Isten csak itt tudott életet teremteni, akkor ezzel egyúttal kétségbe vonja Isten mindenhatóságát is.
zoli_x  
2003. nov. 25. 21:09 | galéria | válasz | #24
ja igen, és még valami, aki más égitestenek jeget, élővilágot stb-t keres, az először is abban bízik, hogy isten nem létezik, pedig ha igen, akkor azt is ő teremtette, és lehet, hogy direkt nincs ott semmi érdekes, legalábbis ez is egy lehetőség, aki ezzel nem számol az nem vette figyelembe minden alternatívát, ez van
zoli_x  
2003. nov. 25. 20:42 | galéria | válasz | #23
persze mindemellett sajna nem tartom lehetetlennnek a holdutazás tagadók elméletét sem, és ezt SAJNOS jelzővel kell illetnem persze, hiszen ha belegondolunk ebben az esetben több ál, vagy valós bizonyíték is felmerül, sokkal jelentősebbek mint az UFO bohócok esetében, mondanom sem kell itt is sok amásik oldalról a ködösítés
zoli_x  
2003. nov. 25. 20:37 | galéria | válasz | #22
hogy miért nem megy manapság holdexpedíció, és miért nem történt túl sok ezügyben a hatvanas hetvenes évek után, az az dolog pénzügyi vonatkozásából is fakad, mivel amcsiban ezt meg kell szavaztatni és ha dollármilliárdokat költenek minden egyes fellövésre (a sugárhajtómű üzemanyaga ugyanis nem lett olcsóbb semmivel, sőtt) és emellett semmitmondó kutatások folynak csak, amik nagy részét a földön is meg lehet csinálni akkor nem adnak rá pénzt, hiszen a támogatási rendszer amcsiban még nagyrészt demokratikusan épül fel. És mivel más államok túl spúrok, vagy simán csak csórók ilyen méretű vállalkozásra (holdutazásra jóhogy, de soxor egy műhold fellövés is sokéves fejlesztés, és több eu állam kínszenvedett eredménye szokott lenni) akkor asszem beláthatjuk, hogy anettkán kívül alig alig lesz magyar űr-arc mostanában, a holdon pedig nem sokan fognak császkálni néhány mázlista amcsi exvadászpilótán kívül :-(((
Sub  
2003. nov. 25. 18:11 | válasz | #21
Bezzeg háborúkra meg egyéb faszságokra van! Össze kéne fogni az egész Világnak az űrkutats fejlesztéséért de amíg egymás írtjuk sajna csak utópia...
Zéta  
2003. nov. 25. 00:29 | válasz | #20
Valójában inkább az a kérdés, hogy miért mentek el a Holdra. A válasz az, hogy preztisből. Nagyon kínosnak találták, hogy a szovjetek álították pályára az első műholdat, majd az első embert is. Valahogy javitani kellett a bizonyítványon. Azért nem vitték túlzásba. Kennedy kifejezetten megtiltotta a NASA-nak, hogy tudományos programot hajtsanak végre a Holdon, mert az drága lett volna. Nem is a NASA eredeti elképzelései valósultak meg. Azok szerint csak a '70-es évek közepén került volna sor az első emberes útra, de nem csak "jöttünk, láttunk, visszamentünk" stílusban, hanem egy állandó bázis kiépítésével. Azóta csak ábrándozni lehet a Holdról. A rövidlátó politikai érdek csak rombolni képes.
2003. nov. 24. 21:16 | válasz | #19
Elfogadnál egy olyan választ, hogy "pénz"? Kétlem, ehhez a holdraszállást tagadók túl sok X-aktát szoktak nézni.
2003. nov. 24. 17:23 | válasz | #18
Az a betonteknő Puerto Ricoban van, szóval nem Dél-Amerikában.
http://www.naic.edu/vpublic/vcenter/aovef.htm
Sub  
2003. nov. 24. 15:57 | válasz | #17
Csak egy apró kérdés: Ha a 60-as években állítólag sikerült a Holdra szállás akkor már miért nem történt meg még többször??? Ha már a 60-as években képesek voltunk olyan űrhajót barkácsolni hogy a Holdraszállás megvalósítható legyen akkor a 21. században MIÉRT nem??? Nagy humbuk van a dologban!!!
2003. nov. 24. 15:29 | válasz | #16
A Holddal szerintem inkább az alacsony gravitáció lenne a gond hosszú távon, kétlem, hogy a legénységek képesek lennének túl sok időt ott tölteni.
2003. nov. 24. 11:54 | válasz | #15
talán inkább jussunk fel először...
Csudri  
2003. nov. 24. 10:45 | galéria | válasz | #14
az a "betonteknő", amiről beszélsz, az Dél-Amerikában van. Nem tudom, hogy benne volt-e a Goldeneye-ban, de a Kapcsolatban tuti!
rolika  
2003. nov. 24. 07:58 | galéria | válasz | #13
arecibo az nem az a bazi nagy antenna, ami a goldeneye-ban is "szerepelt"? egy hatalmas betonteknő felett lóg a radar... :)
mauna kea meg hawaii-n van...
Dino  
2003. nov. 24. 01:30 | válasz | #12
Úgy értettem hogy mivel nincs levegő a Holdon ezért szél sincs és így nem is lephette el a kőzeteket por.
Zéta  
2003. nov. 23. 21:33 | válasz | #11
Igencsak kicsi az esélye, hogy az üstökös olyan helyre csapódjon be, ahova a becsapódás után soha sem ér el a napfény. Ha odasüt, akkor az esetleg megmaradt jég olvadni, pontosabban szublimálni kezd, és pillanatok alatt elillan. A Hold gravitációs tere nem tudja megtartani a vizet.

A helyzet azért nem olyan rossz, hiszen az tény, hogy hidrogén jelenlétét mutatták ki a korábbi vizsgálatok. Az csak a legkézenfekvőbbnek látszó feltételezés volt, hogy ez víz formájában van jelen, és ezt a radaros mérés sem zárta ki. Az is kérdés, hogy a szonda milyen mélyre látott be a felszín alá.
FRoly  
2003. nov. 23. 21:09 | válasz | #10
Engem nem a kolonizáció miatt aggaszt, hogy nincs jég a Holdon, hanem azért, mert kétségeim lettek a Hold (és minden más) keletkezési idejével kapcsolatban. Van-e valami magyarázat rá, hogy egy több milliárd éves Holdon miért nincs jég, amikor a sok üstökösnek jeget kellett volna szállítania rá?
Laci73  
2003. nov. 23. 19:27 | galéria | válasz | #9
A Hold kolonizálása kezdetben kis lépésekben indulna: jelentőségét az adná, hogy - a kisebb gravitáció miatt - jóval könnyebb lenne útnak indítíni az űreszközöket, ráadásul a körzenyetre sem jelentenének veszélyt pl. a nukleáris hajtóművek.
Igazi, népes kolóniát jelenleg a Marson képzelhetünk el - a Hold mindig is egyfajta ugródeszkaként szolgált a tervekben. A Föld relatív közelsége miatt a víz nem jelentene olyan égető problémát, ellenben a Hold kőzetei gazdagok oxigénben, és bármilyen meglepő, de a földi növénykultúráknak is megfelelő táptalajt jelentenének. Pár száz vagy ezer fős kolónia felállítása a Holdon nem jelentene jelenleg sem technikai akadályt, csak anyagilag nem térülne meg...
Punker   2002. 05. 09. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 05. 09. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 05. 09. óta regisztrált VIP fórumozó
2003. nov. 23. 15:22 | galéria | válasz | #8
pedig a holdról beszerzett víz palackozásából akartam meggazdagodni....
2003. nov. 23. 11:54 | válasz | #7
ahhoz h valahol por legyen nem kell levegő
Dino  
2003. nov. 23. 02:23 | válasz | #6
Milyen por, mikor a Hold-on nincs is levegő???
2003. nov. 22. 21:42 | válasz | #5
hát jó lenne ha találnának.
Xboxman   "Rest in Peace Xboxman" 
2003. nov. 22. 21:28 | galéria | válasz | #4
lol azok az antennák olyanok mint valami játékfigurák:P
lola..  
2003. nov. 22. 21:03 | válasz | #3
Szerintem rossz a rovat elnevezése. Inkább viccrovatnak kéne hívni.
Csatti  
2003. nov. 22. 20:45 | válasz | #2
Lehet, hogy csak melyen betemette a por ami a felszint boritja...
Okoska  
2003. nov. 22. 18:39 | válasz | #1
Jégmennyiség egy szó!!!