A norvég kormány alkalmazottja, Elisabeth Staksrud hivatalos filmcenzor újabb munkakört kapott: ő lesz az Európai Bizottság által is támogatott SAFT program koordinátora, melynek egyik célja figyelemfelhívás az internetes veszélyekre.

Hirdetés

A SAFT nem más, mint az Európai Bizottság által pénzelt és a norvég kormány vezetése alatt álló internetes project. A SAFT a Safety Awareness Facts and Tools (azaz a biztonsági tudatosság tényei és eszközei) egyfajta kísérlet az internet önszabályozására, miközben az európai kormányok, és maga az Európai Bizottság is éppen azt mérlegeli, hogy szükség van-e további törvényekre ezen a téren.

Staksrud számára nem ismeretlen az ötlet, hiszen az Oslói Egyetemen utolsó évesként meglehetősen provokatív, "Hogyan cenzúrázzuk az internetet?" címmel készítette diplomamunkáját. Munkájában Szingapúr tengeren túli - vitatott politikai vagy szexuális tartalmú - weblapokra kiadott tiltását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a szingapúri modellnek sok olyan ország is hasznát venné, melyek az internetes információáramlás szabályozását vették tervbe."

Véleménye szerint a probléma azonban nem az internet. Az Internet csupán műszaki háttér, mely kommunikációra használható, jóra és rosszra egyaránt. A gond ott van, ha a félelem kerekedik felül, ezért leginkább a megijedő szülőktől tart. "Ha valami rossz történik, a legfontosabb az, hogy legyünk felkészültek és tudjuk, mi a teendőnk - ha például gyermekről van szó, szóljon a szülőknek. A gyerekek azonban általában nem beszélnek félelmeikről."

Egy nemrégiben készített felmérés során 11 ezer szülőt kérdeztek meg Norvégiában, Svédországban, Dániában, Írországban és Izlandon. Az eredmény: a szülők 12 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy használ-e tartalomszűrő szoftvert. A közvélemény azonban nem követeli szűrők alkalmazását. Ennek egyik oka, hogy a szülők más dolgoktól tartanak, vagy pedig nem ilyen szinten aggódnak a dolgok alakulása miatt.

A kutatás szerint a 14-15 éves gyerekek saját területüknek érzik a netet, és megvannak a saját szabályaik, hogy mi elfogadható és mi nem - melynek meghatározásánál nem veszik figyelembe a szülők véleményét. Norvégiában ülnek a legkorábban a gép elé, Írországban a legkésőbb, de összességében véve 34 %-uk már 8 éves kora előtt találkozott az internettel. A lányok szabályok nélkül neteznek, mert soha nem csinálnak semmi rosszat. A fiúkat általában apjuk látja el jótanácsokkal, de ezek meglehetősen általánosak, mint a mindenki által jól ismert "Aztán semmi szamárság!".

Staksrud a SAFT legnagyobb feladatának a személyes információk biztonságát tartja, mivel az az amerikai "Child Online Privacy Protection" törvényhez hasonló online gyermekvédelmi szabályozás Európában teljesen hiányzik. A felmérések szerint a gyerekek kétszerannyi postafiókkal rendelkeznek mint a felnőttek, ezért a pornográf levelekből is jóval többet kapnak - nyilatkozta.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »