Felfedezték legközelebbi galaktikus szomszédunkat
2003. november 8. 23:32, szombat
A Tejútrendszer egy újonnan azonosított galaxissal ütközik és emészti fel, mely jelenleg galaxisunk legközelebbi szomszédja. Egy ausztrál, francia, olasz és angol csillagászokat tömörítő nemzetközi csoport a hét közepén jelentette be a felfedezést.

A Tejút martalékává váló Canis Major, azaz Nagy Kutya törpegalaxis, ami arról a csillagképről kapta a nevét melyben felfedezték, eddig szinte teljesen észrevétlen volt galaxisunk sűrű porkorongjának köszönhetően. Az égbolt új infravörös fényű áttekintése lehetővé tette a tudósok számára, hogy átlássanak ezen a poron és M-óriás csillagokat - infravörös megvilágításban fényesen ragyogó hűvös vörös csillagokat - észleljenek. Az M-óriásokat jelzőfényekként használva sikerült megállapítani a Canis Major alakját és elhelyezkedését, mely nagy segítséget nyújtott a Tejút távoli területeinek háromdimenziós szerkezetének elkészítéséhez is.


"Olyan mintha egy infravörös éjjellátó szemüveget venne fel az ember" - magyarázta a csapat egyik tagja, Rodrigo Ibata, a Strasbourgi Egyetem csillagásza. "Most már képesek vagyunk a Tejút eddig nem látható részének vizsgálatára."

A Canis Major viszonylag parányi, csupán egymilliárd Nap tömegével rendelkezik, így könnyű prédája volt galaxisunk kolosszális gravitációjának. A képen rózsaszín áramlatként látható amint a Tejút magához húzza a törpegalaxis csillagait. A törpegalaxis megközelítőleg 42 000 fényévre van galaxisunk középpontjától, ami kisebb távolság, mint amit a Sagittarius törpegalaxis esetében mértek, mely ugyanarra a sorsra jutott, mint most felfedezett társa, ahogy arról már korábban beszámoltunk. A kutatók szerint a Canis Major egy százalékot tehet hozzá galaxisunk tömegéhez.


Dr. Geraint Lewis, a Sydney Egyetem tudósa szerint a felfedezés megerősíti a Tejút viszonylag fiatal mivoltát. "Nem nevezhető érettnek, láthatóan még csak most formálódik" - mondta Lewis. "Úgy tűnik, a kibelezett Canis Major galaxis nem csupán a Tejút korongjának külső pereméhez járul hozzá csillagaival, de a Naphoz közeli területekre is jut belőlük. Ezekhez hasonló a kölcsönhatások alakíthatták ki galaxisunk ma látható jellemvonásait."

A felfedezés új megvilágításba helyezte a galaxisok kialakulását. Bár a csillagászok hosszú ideje feltételezték, hogy a Tejútrendszerhez hasonló hatalmas galaxisok központi részei a túl közel kerülő kísérő galaxisok felemésztéséből építkeznek, ez az első eset, hogy a galaxis külső területe, vagy korongja ugyanezt a módszert alkalmazza.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2003. nov. 11. 13:18 | galéria | válasz | #25
Végre már Te is beleszóltál a dolgokba. Nem ismersz, de előszeretettel olvasgattam azokat a topicokat, amikben a te írásaid, vélemányeid, hozzászólásaid találhatók. Nem nyalizni akarok, félre ne értsd, csak úgy néz ki, értesz a témához. :-)
Sunyi  
2003. nov. 11. 08:52 | válasz | #24
Mikó? Akó most kezdjem készíteni a kakaót, mert kifut a tejút?
Imre  
2003. nov. 11. 00:59 | válasz | #23
#15, #19: Akkor fogalmazzunk úgy, hogy tekintettel a csillagok közötti hatalmas távolságokra (átlag 4 fényév), igen kicsi, elhanyagolható valószínűsége van két csillag ütközésének. Annak a valószínűsége, hogy egy csillag 0,4 fényévre közelítse meg a Napot, kb. 1%, viszont ilyen távolságból egy átlagos (napméretű) csillag legfeljebb az Oort-felhőt tudja megzavarni. A fellépő gyorsulások elhanyagolhatók. (Mnap=2*10^30 kg, 1 CsE=1,5*10^11 m, G=6,672*10^-11, így ilyen távolságban is már csak 10-3^m/s^2 nagyságrendű gyorsulás jön létre, és akkor hol van még a fényéves távolság?)

#16: Az Androméda nem 1 milliárd, hanem 1,6 millió fényévnyire van, és 1 milliárd és múlva kezd ütközni a Tejútrendszerrel. Az 1,6 millió fényév még a Tejútrendszer 100.000 fényév átmérőjéhez képest sem különösebben sok.
0007  
2003. nov. 10. 16:16 | válasz | #22
Lehet oda mailt küldeni?? :-)
Sub  
2003. nov. 10. 15:50 | válasz | #21
Addigra a Skynet úgyis elszabadul...
Max a gépek döglenek meg az meg má mindegy lesz nekünk :)))))
void  
2003. nov. 10. 15:50 | válasz | #20
homo superior sapiens gracilis! A kurvára gondolkodó kicsi ember! :DD
Vagy csak szimplán homo neokortexus major! :))
void  
2003. nov. 10. 15:46 | válasz | #19
Az attól függ, hogy hogyan értelmezzük a csillagok szintjén történő egyesülést.
Ha a napunk ütközne egy androméda ködbeli csillaggal akkor bizony bizony különös zavart keltene! :P
Gondolom láttál már forró vasalón vízcseppet! kb a földünk is ilyen gyorsan párologna el.
Billi  
2003. nov. 10. 13:56 | válasz | #18
Vagy nukleális robbanások maradéka leszünk :-)
WiLDoR  
2003. nov. 10. 12:10 | válasz | #17
nem csak mi, hanem az elkövetkezendő két-három civilizáció is kiirta addigra saját magát mire ez bekövetkezik.
vagy addigra mire ez bekövetkezik az emberiség - ha netán megéri - már rég nem homo sapiens lesz, hanem homo superior vagy valami még fejlettebb szinten létező életforma.
rolika  
2003. nov. 10. 10:51 | galéria | válasz | #16
mi a tévedés?
úgy vélem, az egymilliárd fényév nyugodtan sorolható a "jó messze van"-kategóriába :)
z.p.e  
2003. nov. 10. 08:20 | válasz | #15
Azért ezt nem lehet előre tudni ! HA közel halad el a naprendszerünk mellett egy csillag , akkor az a bólygórendszerünk pályáját is befolyásolhatja. SZerinted milyen gyorsulási hatások lehetnek ilyenkor ?
void  
2003. nov. 10. 08:01 | válasz | #14
Remélem belénkbaszódik egy m-óriás és vége lesz a faszom emberiségnek. :)
Cat  
2003. nov. 10. 00:06 | galéria | válasz | #13
megfordítanám: az utóbbi két évtizedben kiküldött tucatnyi űrszonda olyan jó minőségű felvételeket küldött, hogy már nincs értelme távcsővel nézegetni
Zéta  
2003. nov. 09. 23:20 | válasz | #12
Ez olyan volt, mintha valaki azt mondta volna neked, hogy minek olvasol tudományos cikkeket, előbb inkább fejezd be az iskolát.

A Naprendszerben ma már nem lehet különösebb felfedezéseket tenni távcsövekkel, ezért egyre inkább a távolabbi objektumok felé fordítják azokat. Egyedül a kisbolygók és az üstökösök felfedezésére jók még, minden máshoz méregdrága űrszonda kell.
O0D---  
2003. nov. 09. 22:55 | válasz | #11
"Nagy Kutya törpegalaxis" akkor miért nem tacskó?
NF  
2003. nov. 09. 17:34 | válasz | #10
Mit foglalkozunk mi ilyen távoli dolgokkal előbb a saját naprendszerünket kéne megismernünk!
Emb1  
2003. nov. 09. 14:31 | válasz | #9
"reméemmnbem rpül"
Ez mi akar lenni? remélem nem repül?
Emb1  
2003. nov. 09. 14:31 | válasz | #8
"reméemmnbem rpül"
Ez mi akar lenni? remélem nem repül?
Zéta  
2003. nov. 09. 14:18 | válasz | #7
Ez hatalmas tévedés. A Tejútrendszer kb. 1 milliárd év múlva fog összeütközni az Andromédával, ami másfélszer nagyobb nála. A két galaxis egyesülése a csillagok szintjén nem okoz különösebb zavart, így a Naprendszer sem fogja megsinyleni.
2003. nov. 09. 11:59 | válasz | #6
a környéken mi vagyunka nagy csávók, és mi zabálunk. :) reméemmnbem rpül erre vmi nagyobb galaxis. bár ha ide kerül akkor, azt sztem én már nm érem meg.. :D
2003. nov. 09. 11:57 | válasz | #5
Mire ez bekövetkezne mi kiírtjuk itt magunkat a földön :))
2003. nov. 09. 09:29 | galéria | válasz | #4
hát az ilyen galaxisok hálisten jó messze vannak.
Sub  
2003. nov. 09. 09:06 | válasz | #3
Ez akkor lesz fasza ha minket falatoz be egy 10-szer nagyobb galaxis...
Csatti  
2003. nov. 09. 08:44 | válasz | #2
És mennyi ideig tart mindez?
2003. nov. 09. 06:31 | válasz | #1
Érdekes...