Megismétlődhet a "tökéletes űrvihar"
2003. október 30. 14:55, csütörtök
Újabb napkitörésekkel kell megküzdenie a Földnek, azonban ezek a viharok csupán széllökések ahhoz az elektron zuhataghoz képest, ami 1859-ben, a "tökéletes űrvihar" idején érte bolygónkat. A tudósok szerint előbb vagy utóbb a Nap újabb pusztító időjárást zúdít ránk.

Hirdetés

Azt még nem tudjuk pontosan mire is számíthatunk, amíg véget nem ér, azonban a modern kommunikációs rendszerek valószínűleg úgy fognak kinézni, mint egy tengerparti ház, amin hurrikán söpört végig. 1859 szeptemberének elején a távíró vonalak hirtelen elnémultak az Egyesült Államokban és Európában, a kisülések pedig kiterjedt tüzeket okoztak. Színpompás aurórák - melyek rendszerint csak a sarkvidékeken láthatók - ragyogtak Róma és Hawaii felett.

A 144 évvel ezelőtti eset háromszor erősebb volt az elmúlt évszázad legerősebb űrviharánál, ami egy teljes kanadai megye, Quebec áramellátását iktatta ki 1989-ben. Az 1859-es esetről készült új tanulmány, melyet a NASA JPL kutatója, Bruce Tsurutani készített régi és újonnan napvilágot látott adatokból, részletesen taglalja az írott történelem legerősebb napenergia csapását. Az űrviharok a napkitöréseknek köszönhetőek, töltött részecskéket ontva ki magukból, egy forró gázgömböt.


A Nap másodpercenként egymillió tonna anyagot veszít, melytől a Föld - a sarkoknál elvékonyodó - mágneses pajzsa véd meg minket

"A Napból kilövellt plazmagömb eltalálta a Földet. Ez nem nevezhető ritkának, ami azonban megelőzte mindezt, az már annál inkább szokatlan volt" - magyarázta Tsurutani. "A plazma hihetetlenül nagy sebességgel érkezett, mindössze 17 óra és 40 perc kellett hogy megtegye a 150 millió kilométeres Nap-Föld távolságot, ami általában 2-4 napot szokott igénybe venni. A gömb mágneses mezői rendkívül erősek voltak, ezen felül, ami a legfontosabb, hogy ezek a mezők ellentétes irányúak voltak a Föld mágneses mezejével."

A Föld mágneses mezeje általában megvédi a felszínt az úgy nevezett napszéltől, sőt többnyire a napviharok ellen is kellő védelmet nyújt, ahogy az történt múlt pénteken is, azonban ez nincs mindig így. Az akkori társadalom nem úgy észlelte a vihart, mint a mai. A távíró mindössze 15 éves volt, nem volt televízió, nem voltak átjátszó műholdak, sőt még elektromos hálózat sem. Tsurutani elmondta, a tudósok még ma sem képesek pontosan megmérni vagy előre jelezni milyen erejű vagy irányú lesz a Föld mágneses mezeje, amikor egy vihar érkezik. A viharok előre jelezhetők és Tsurutani szerint egyszer még szembe kell néznünk egy 1859-eshez hasonlóval. "Könnyen lehet, hogy az még erősebb lesz"- tette hozzá. "Hogy mikor jön el, azt még nem tudjuk."


A legfrisebb Napról készült felvétel

Bernhard Fleck, az ESA Nap-figyelő SOHO műholdjának tudósa szerint a következő nagy napvihar észlelhető lesz, azonban ez csupán egy része a történetnek. "A Tsurutani által leírt gigantikus esemény időben felismerhető lesz a SOHO-val és más műszerekkel is" - mondta Fleck. "Teljes méretét azonban csak akkor tudjuk felmérni, ha már ideért, bár a jövő űreszközeivel ez a hiányosság is kiküszöbölhetővé válhat."

A pénteki vihar két Jupiter méretű napfoltból eredeztethető, azonban ez a vihar a vártnál kisebb károkkal vonult el, a második, ami még előttünk van, az ennél gyengébb lesz. Ezeket a jelenségeket nanoteslában mérik, és hogy fogalmunk legyen az 1859-es viharról kicsit el kell mélyednünk a számokban. Minél kisebb az érték annál erősebb a jelenség. Egy átlagos vihar -100 nT, az erősebb, károkkal járó társaiknál ez az érték -300 nT körül van. Az 1989-es kanadai kitörésnél -589 nT-t mértek, míg az 1859-es tökéletes vihar becslések szerint -1760 nT körül mozoghatott.

A Föld felszínén tartózkodó emberek általában biztonságban vannak a legnagyobb űrviharok esetén is, a technika azonban komoly veszélybe kerülhet. "1859-ben a technika igen alacsony szintű volt a maihoz viszonyítva, viszont a ma technikája jóval sérülékenyebb" - mondta Tsurutani. Egy erős vihar túltöltődéshez vezethet az elektromos és kommunikációs vezetékekben, melyek ma már behálózzák szinte az egész bolygót. A töltéssel rendelkező részecskék a műholdakat is tönkretehetik, ahogy az tapasztalható a gyengébb viharok esetében is. Az űrvihar felmelegítheti a légkör felső részét, mely ennek hatására kitágul, megint csak veszélybe sodorva a földközeli műholdakat. "Ez fokozott gravitációs vonzást jelent a műholdak számára, melyek elveszhetnek a légkörben" - mondta Tsurutani.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Csatti  
2003. okt. 31. 22:37 | válasz | #35
A masik dolog meg, hogy az az egymillio tonna anyag nem a foldre jon mind, ennek csak egy toredeket kapjuk meg fotonok formajaban.
2003. okt. 31. 15:54 | galéria | válasz | #34
A nagy sebességű légkörrel történő surlódás felhevíti és elpárolog. Inkább ez a gáz.
jee_c  
2003. okt. 31. 13:03 | válasz | #33
Centrifugális erö? :)

Na jó, szóval semmi nem tart ellen a gravitációnak, a müholdak folyamatosan zuhannak a Föld felé, csak nem mindegy, hogy mennyi az érintöirányú sebességük. Ha akkora, amekkora a keringéshez kell (a pálya magasságától függ), akkor pont annyival távolodnak a Földtöl a sebességük és tehetetlenségükl miatt, mint ameyynit zuhannak a Föld fele, tehát a magasságuk állandó marad. Ha lassabban mennek - vagy lelassulnak a kitáguló légkör fékezö hatása miatt (ebböl is látszik, hogy ez a veszély csak az alacsony pályán (LEO - Low Earth Orbit) keringö müholdaknál van jelen), akkor a pályamagasságuk egyre csökken. Ezzel egyidöben a légkörnek egyre sürübb rétegébe merülnek bele, ez pedig a fékezöeröt növeli (surlódás, közegellenállás), így egyre inkább zuhannak lefele. Nyilván te is erre gondoltál bonewerkz,
2003. okt. 31. 12:00 | válasz | #32
ezek amcsik, csak misztifikaljak az egeszet, persze, hogy nincs itt fokozott gravitacios ero, csak a lelassult muholdakra hato centrifugalis ero nem tart mar ellent a tomegvonzasnak, igy a muholdak aztan lepottyannak.
viszont, ha mar a gravitaciot is belekeverik, ugy izgalmasabb a dolog, jobban lehet misztifikalni:)
2003. okt. 31. 10:26 | válasz | #31
Amit en nem egeszen ertek, hogy a kitagulo legkortol hogy no meg a muholdakra hato gravitacio??
Ha legkor kiterjeszkedik a muholdakig, akkor a legellenallas miatt a muholdak lelassulnak es leesnek. Ez rendben van, de ez nem azt jelenti hogy megnott a gravitacio...
:))  
2003. okt. 31. 09:24 | válasz | #30
Szerintem az nem koponya, hanem egy vigyorgó sectoid... ;)
viCtoR  
2003. okt. 31. 09:02 | válasz | #29
azert mondom..enis rajottem hogy nemjo ;) thx
de a koponyát látjátok? :)
d4rk^  
2003. okt. 31. 08:31 | válasz | #28
viCtoR ennyire ne keverd a dolgokat:)) a napvihar az elektromos toltessel rendelkezo reszecskek vihara (asszem proton, de most hirtelen nem vagyok benne biztos). szal magneses ter attol ved es nem a meteoroktol;> szal a kettonek semmi koze egymashoz
gz8  
2003. okt. 30. 23:35 | galéria | válasz | #27
Meg nemecsek, mi?
viCtoR  
2003. okt. 30. 23:35 | válasz | #26
de nemjo..tuti hulyeseget mondtam:D akkor meteorok se erkeznenek ha mindig csak az unalmas magneses vedelem power style-t nyomjuk;D
gz8  
2003. okt. 30. 23:34 | galéria | válasz | #25
Ja, 11 éves a ciklus (mázlisták vagynunk, hogy nem 28 nap ), de ha emlékezetem nem csal, a tavalyra jósoltak az ideihez képest kutya füle
viCtoR  
2003. okt. 30. 23:32 | válasz | #24
armageddon cimu filmbe mertnem vedett meg szimplan a fold magneses tere - amely a sarkoknal vekonyodik - tul nagymeretu volt? dehat a naprol 1mp/1millio tonna erkezik. bar a kis 15 eves fejem...:P azis elofordulhat hogy csak az akcio kedveert nem vedett meg:P
viCtoR  
2003. okt. 30. 23:26 | válasz | #23
eh mostnezem az elso kepen (ahol a magneses cuccos van) a naptol jobbra abba a nagy napszelbe egy vigyorgo koponya van..ket szemgodre latszik..az orrgodre a vigyorgo szaja az a fenyes es meg az alla is.
2003. okt. 30. 23:25 | válasz | #22
Kb. egy hónapja már volt hírben, hogy extra nagy kitörések várhatóak.
(11 éves ciklus miatt?)
És állítólag az elmúlt hét után még pár hétig várható hasonló ...
viCtoR  
2003. okt. 30. 23:20 | válasz | #21
ja lehet nagyonnagy baj van csak nem akarnak panikot
2003. okt. 30. 22:53 | válasz | #20
ez kezd nem tetszeni...
viCtoR  
2003. okt. 30. 22:39 | válasz | #19
egyaltalan melyik negy egtaj fele kell nezni?:P gondolom eszak?!
Zéta  
2003. okt. 30. 22:30 | válasz | #18
Mint azt más is megjegyezte már, jelenleg kishazánk felett sajnos borult az ég. További probléma, hogy csak elegendően sötét helyről látszana, amiből nagyon kevés van. Nagyon fontos, hogy az égbolt alján látszódik, ahol azonban még jóval erősebb a fényszennyezés. Budapest néhányszor tíz kilométeres környezetében elég reménytelen.
viCtoR  
2003. okt. 30. 20:50 | válasz | #17
mindenhol esik az eso:)
Raz  
2003. okt. 30. 20:42 | válasz | #16
itten esik a zeso
viCtoR  
2003. okt. 30. 20:39 | válasz | #15
nemtudom micsinalok ha kihagyom a sarki fenyt. ha egyaltalan latszodik
Raz  
2003. okt. 30. 20:34 | válasz | #14
jé viCtoR, Embi tiis itt?:D
2003. okt. 30. 20:20 | galéria | válasz | #13
Előbb vagy utóbb mindenképpen bekövetkezik egy nagy kiterjedésű katasztrófa, ennek a megállapításához nem kell sem tudósnak sem jósnak lenni. Elkerülhetetlen és kész. Nem feltételezem, hogy az emberiség technológiailag olyan szintre tud emelkedni, hogy ezt megakadályozza vagy megkerülje. Holnap, jövő héten, kétezer év múlva vagy pár százezer év múlva, de bekövetkezik. Lehet, hogy már mi is élőben nézhetjük a "Dark Angel"-t. Feltéve, hogy az erősebbek közé tartozunk. Majd kiderül.
viCtoR  
2003. okt. 30. 20:12 | válasz | #12
jé Embi teis itt?:)
2003. okt. 30. 19:19 | válasz | #11
ezt most honnan vetted? de most komolyan!
2003. okt. 30. 19:18 | válasz | #10
itt pl esik eső! :D
és nem látni semmccse höhö
2003. okt. 30. 18:38 | válasz | #9
Ezt ugye nem mondod komolyan?! Ha igaz pontosan mikor lehet a legjobban látni?
Cat  
2003. okt. 30. 18:06 | galéria | válasz | #8
ma este magyarország felett is látható a sarki fény!
2003. okt. 30. 16:48 | válasz | #7
'es akkor az Ur azt mondta: soha tobbet nem kuldok vizozont a Foldre...' csak azt felejtettek ki hogy: azt nem mondta, hogy tuzozont se kuld...:D
2003. okt. 30. 16:46 | válasz | #6
naja, csak akkor aztan ma mar nem tudnal se telefonalni, se tv-t nezni, stb.... ma mar a muholdak sokkal inkabb beagyazodtak a mindennapi eletbe, mint mondjuk a 80as evekben... ma mar nem csak a hadseregek kemmuholdjai ropkodnek a vilagurben, hanem minden mas... melyiteni a vilagvalsagot az biztos
DozR  
2003. okt. 30. 16:31 | válasz | #5
Ha már északi fényt nem is produkál, legalább a műholdakból csinálhatna egy jó kis meteorzáport! :)
viCtoR  
2003. okt. 30. 16:24 | válasz | #4
de durva:) hova menekuljunk?
Hmuda  
2003. okt. 30. 15:58 | galéria | válasz | #3
Majd jönnek a filemk, oscardíjak, merthogy ez kell majd a népnek. Nem is tudom. Megnéznék egy ilyen vihart, legalább látnám a sarki fényt. :DDD
rolika  
2003. okt. 30. 15:55 | galéria | válasz | #2
hahaha
itt az új katasztrófa-szcenárió
már unatkoztunk volna nélküle, nem? :-)
2003. okt. 30. 15:47 | válasz | #1
Sziasztok!
Írjatok nekem