Vízzel működő akkumulátor
2003. október 21. 16:05, kedd
Két kanadai tudós áttörésének köszönhetően a jövő akkumulátorainak működtetéséhez semmi más nem kell, csak víz. A kutatók az elektromosság előállításának egy teljesen új módját fedezték fel, 1839 óta elsőként.

Hirdetés

A kezdeti alkalmazások között olyanokkal számolhatunk, melyek feltölthető akkukkal üzemelnek, mint például a mobil telefonok, azonban a felfedezők, Larry Kostiuk és Daniel Kwok, az Alberta Egyetem munkatársai úgy vélik, idővel ez teljes körű energia előállításra is kiszélesedhet. Mondhatjuk, hogy a turbinák már jó ideje állítanak elő elektromosságot vízből, azonban esetükben a víz mozgásával egy dinamót hajt meg, az új eljárás azonban a víz mozgását közvetlenül alakítja árammá. Amikor a "vízakku" lemerül, egyszerűen csak fel kell pumpálni. Szennyező és mérgező anyagoktól mentes, emellett teljesen hordozható lesz, és talán már az évtized vége előtt elterjedhet a kereskedelmi forgalomban.

A nanotechnológia vívmányának számító felfedezés a víz mikroszkopikus csatornákon történő mozgását használja fel elektromosság generálására, az egyetem laboratóriumában egy LED energia-ellátását biztosította egy kézi működtetésű fecskendővel, némi vízzel, és egy 1 centiméter átmérőjű, 3 centiméter hosszú üvegdarab segítségével. A találmány pusztán a véletlen műve, ami akkor következett be, amikor Kostiukot megbízta az egyetem műszaki karának vezetője, hogy ellenőrizze, mivel is foglalatoskodnak kollégái. Egyikük, Daniel Kwok a nanoelőállítás mindenki számára homályosnak tűnő területén ügyködött.

"Egy délután átmentem meglátogatni Danielt, aki elmagyarázta, mit ért el az elektrokinetikában, a mozgó anyagok, mint a víz elektromos töltéseinek tudományában" - mondta Kostiuk, aki többnyire az égési kémia területén dolgozik. Kwok elmagyarázta, hogyan "dörzsölődnek" az ionösszetevők a szilárd anyaghoz, amikor víz halad át egy felületen. Ezáltal a felület enyhén töltötté válik.

"Mivel más a szakterületem, én más szemszögből néztem az elért eredményeket, ezért azt mondtam, hogy ha sikerült elkülöníteni a töltéseket, akkor nekem ez leginkább egy energiaforrásnak tűnik" - idézte vissza a beszélgetést Kostiuk, mely után Kwok is új szemszögből kezdte szemlélni munkáját. Miután bedrótozták a csatorna két végét a töltésfelesleg utat kapott, amin áram jött létre.

"Körülbelül 10 voltot és egy milliampert nyertünk ki egy 10 ezer mikrocsatornás üvegdarabból" - mondta Kwok. "Jelenleg gond nélkül tudunk üzemeltetni vele egy LED-et, mindössze egy fecskendő és némi víz kell hozzá, amit átnyomunk a csatornákon."

A mikrocsatornák számának növelésével elméletileg egyenesen arányosan növelhető az áramerősség is, azonban ennek igazolására további kutatások és fejlesztések várnak. A munka kulcsa, melyet számos szaklapban publikáltak, hogy mindezt képtelenség lett volna kifejleszteni és hasznosítani a nanotechnológia előrelépései nélkül. Lehetséges, hogy egy nap mindent ez a módszer lát majd el energiával, beleértve háztartásainkat is?

"Szükség lesz egy jókora területre, mint például egy partvidék" - válaszolt a kérdésre Kostiuk. "Azonban ez már rendelkezésünkre áll, így nem látom semmi akadályát."
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2004. máj. 12. 14:49 | válasz | #27
Egy termodinamikai rendszer és környezete között különbözo kölcsönhatások (mechanikai, termikus, kémiai stb.) léphetnek fel. Hatásukra a rendszer és környezete között energia-, tömeg-, impulzus stb. csere indul meg. Ezeket a folyamatokat nevezik a termodinamikában transzportfolyamatoknak.
A technikában használt energia-átalakító körfolyamatok (pl. Rankine-körfolyamat) igen sok transzportfolyamat összegeként jönnek létre. Minden energiatranszport újabb (külso és belso) irreverzibilitásokat jelent. Az egyes folyamatok létrehozásához nagyszámú alkatrészbol álló komplikált berendezésekre van szükség, tehát sok a hibalehetoség.
Ezt a problémát küszöbölnék ki az ún. közvetlen energia-átalakító rendszerek, melyek ma még nem vetélytársai a hagyományos rendszereknek. Ilyenek a MHD-generátorok, a termoelektromos generátorok, a termoionikus generátorok, a tüzeloanyag-cellák. Ezek közül csak az MHD-generátorokkal foglalkozunk röviden.
9.1. Magnetohidrodinamikus generátor
Muködési elve: ha mágneses térben elektromosan vezeto anyag áramlik, az áramló közegben elektromos erotér indukálódik. Az áramlás iránya célszeruen meroleges a mágneses erovonalakra. Az indukált elektromos erotér a sebesség és a mágneses erotér által megszabott síkra meroleges.
A munkaközeg folyékony fém, vagy gázplazma lehet. A jelenlegi berendezések fosszilis tüzeloanyagok elégetésével eloállított plazmával dolgoznak. Mivel a homérséklet csökkenésével a gázok ionizáltsága csökken, a körfolyamat -elvben azonos a gázturbinákéval- csak nagy homérsékleti tartományban valósítható meg, amelyhez igen drága szerkezeti anyagok kellenek. Próbálkoznak a Rankine- és az MHD-körfolyamat összekapcsolásával is.
A legnagyobb MHD generátor Japánban muködik 15 MW teljesítménnyel.
Fiz.  
2003. okt. 25. 13:17 | válasz | #26
Nagyon vicces vagy. Vagy inkább primitív?
hwhw  
2003. okt. 24. 23:25 | válasz | #25
Most akkor ez hogy van? Kivonnya az vízbűl (30l?- 300l?) azoxigént, de előbb engedéjt is kell a tanács részírűl? Nem baj,majd mekkérdem Maalvínt,egyebet nemtok mondani.:) -e-
Fiz.  
2003. okt. 22. 21:09 | válasz | #24
Alapvető félreértéseket látok a működési elvet illetően. Ez a generátor a dőrzsölés hatására létrejövő töltésmegoszlást használja fel, szó sincs új működési elvről. (Így persze nincs is mit eltitkolni.)

Az előzőekből már következik, hogy az áramot viszonylag jól vezető tengervíz nem igazán alkalmas ilyetén energiatermelésre. Ki lehet próbálni, mikor töltődik fel jobban egy üvegtárgy, ha alufóliával, vagy ha egy száraz ronggyal dörzsöljük.

A tengervízből nem válna ki a só, mivel nem telített az oldat. Csak akkor tudna kiválni, ha az üvegben jelentősen lehűlne, vagy a víz jelentős része elpárologna az oldatból.

A tengerpart emlegetése nem azt jelenti, hogy a tengerből szeretnének energiát előállítani, hanem azt, hogy az üvegben létrehozott struktúra összes felülete "partvidéknyi méretű" lesz. Ez a hasonlat így persze sántít. Lehet hogy az eredeti cikk szerzője valami másra gondolt, illetve nem mindig lehet egy az egyben lefordítani az idegennyelvű szöeget. Vannak a nyelvekben olyan állandósult szófordulatok, amelyeknek a szószerinti fordítása nem adja vissza azt, amire a beszélő gondolt, bár úgyis értelmes. Nyelvészek az "Ó, Istenem!" kifejezés angol- és oroszbeli szerepét szokták emlegetni, mint tipikus példát. A két, egyébként rokon nyelv teljesen más esetekben használja az említett kifejezést, így az egyik nyelvből a másikbavaló szószerinti fordítás nem adja vissza az eredeti szöveg értelmét.
BJ  
2003. okt. 22. 18:03 | válasz | #23
Hat igen, ha errol az oldalrol nezzuk, akkor a chip-ek sem kornyezetszennyezoek, mert csak apro sziliciumdarabok, rajtuk kis fem bisz-baszokkal.:)) De nezd meg, mennyi gep meg vegyszer meg energia kell az elkeszitesukhoz!
Ahogyan 3P kollega is irta, az eloallitasara celoztam.
3P  
2003. okt. 22. 16:56 | galéria | válasz | #22
Bár igazán nem akarok off-olni, de egy pár szót ez megérdemel...

A paksi uzemzavart a media es nemely politikus sajnos tulzottan is felfujta, sokan hozzanemertesbol adodoan, sokan egyeni cellal. Valoban nem szabad lebecsulni a jelentoseget annak ami Pakson tortent, de kar lenne nagyitani is azt (mint most is teszik).

Az allitasod masodik felevel viszont 100%-ig egyetertek, sajnos egy atomeromunek nem a mukodese a problema, hanem a kiegett futoelemek utogondozasa, ill reprocesszalasa.

ollie  
2003. okt. 22. 13:46 | galéria | válasz | #21
évekig? inkább évszázadokig...
jee_c  
2003. okt. 22. 12:59 | válasz | #20
Paksot azt éppen most inkább ne hozzuk fel példának, ok? >-|

Egyébként az atomenergia általában OK, de azért ne feledkezzünk meg az árnyoldaliról se! (pl. tárolók, ..)
2003. okt. 22. 10:51 | válasz | #19
Hülyeségnek tartom azt hogy ezt a technologiát a mobil akumlátoroknál alkalmaznák, ha kezd csipogni a mobil hogy gyenge az aksi akkor szólok: -Várjár pumpálok egy kicsit mert lemerülök :)
Ugy látszik feltalálták a spanyol viaszt :) "a megdörszölöm a fésűt és vonza a papirdarabokat efektus" Ennyi eröből ezt is alkalmazhatnák az erőművekben...
Én csak kiegészítő árramforrásban látnék benne fantáziát pl.: gépkocsiknál a vízkörbe beépíteni ott ugyanis állandóan dolgozik a vízpumpa, agy lakásokban a központi fütésbe beépiteni...
3P  
2003. okt. 22. 08:59 | galéria | válasz | #18
Szerintem felre ertettetek BJ-t,l o nem azt irta, hogy a mukodese fog kornyezetszennyezo lenni, hanem az eloallitasa, sot energia oldalrol nezve kerdes, hogy mennyi energiat igenyel az eloallitasa.

Tovabbik kerdeseket vet fel:
"Amikor a "vízakku" lemerül, egyszerűen csak fel kell pumpálni."

Na most ez pumplas mekkora energia befektetessel jar? Ugyen nem szabad elfelejteni, hogy ahhoz is energia kell...

A tengerparti megvalositasban ket okbol nem hiszek.
1. Mint elottem is irtak a tenger vize kelloen sos (ok ionokat is tartalmaz), ezert ez a kapilaris rendszert rendszerint eltomiti. A desztillalas meg szoba sem johat, hogy miert:
a, energiat igenyel, megpedig sokat
b, a desztilalt vizben nincsenenek ionok, magyarul tok jo szigetelo....

2. Kornyztvedelmi okokbol sem jon letre. Nem tudom hogy ki jarulna hozza hogy a vilag tengerpartjkait ilyen ipari objektumok (Szalacsi rulez) ovezzek. Ezt latszik igazolni, hogy a mai technikaval is eromuvi szinten(!!!) megvalosithato ar-apaly eromuvek, vagy hullamter eromuvek sem valosulhatnak meg, tobbek kozott kornyezet esztetikai okokbol.

A technika viszont tenyleg igeretes, de szerintem sem az alaperomuveket fogjak felvaltani, hanem a mobil arramforrasokat, magyarul az akkumulatorokat forradalamasithatja.

Es van meg egy fontos kerdes, megpedig ez a technológia altal aloallitott villamosenergia egyseg koltsege (Ft/kW).
Ami azt tukrozi, hogy 1 kW energiat hany Ft-ert lehet eloallitani. Itt a koltsegek kettosek 1. allando koltseg (Beruhazasi koltseg, karbantartasi koltseg). 2. Valtozo koltseg (itt az uzemanyag koltseg szokott felmerulni).
Valtozo koltsegrol itt elvileg nem igen beszelhetunk, leven az energia termeszetes viz, de valoban nincs? Talan megis van, pont a cikben emliotatt "pumpalas", amely aranyos lehet a termelt energiaval. 2, ha megis kell valamifele tisztitas, pl (reszleges)sotalanitas, akkor annak a koltsegre...

Csak tajekoztatasul egy szamadat ma a Paksi Atomeromui Rt. 6 Ft-ert allit elo 1 kW villamosenergiat, megpedig ugy, hogy ebben benne van minden koltseg, beruhazas, uzemyanyag karbantartas, ber+berkoltseg, illetve minden ami koltsegkent felmerulhet. Ez a 6 Ft a legalacsonyabb osszeg az orszagban, pedig az atomeromu fizette vissza egyedul eddig a teljes beruhazasi koltseget az allam fele.

A kis paksi kitero utan vissza ide, tehat hasolo egyseg-koltsegekkel kell versenyezni ennek a technologianak is, ha ezt szeretnek a vilagon alaperomuve tenni. Szamos mas jo otlet van, ami kornyezet szennyezes nelkul, vagy mersekeltebb kornyezetszennyezessel allitana elo az aramot, de azok terjedeset is az a bizonyos egysegkoltseg gatolja meg. Tehat nem szabad elfelejtkezni a fotocellakrol, a (sajnos teljes egeszben meg nem valosult Bos-Nagymarosi vizeromurol), es nem szabad elfelejtkezni a szeleromuvekrol sem. Csak egy masik szamadat hazank egyik uj szeleromuve a kulcsi (Dunaujvaros kozeleben) a paksi 6 Ft-tal szemben 30 Ft felett kepes csak villamos energiat termelni. Persze igy is lehet, csak egy dolgot nem szabad elfelejteni, a kulonbozetet mi fogyasztok fizetjuk meg...
2003. okt. 22. 05:33 | válasz | #17
sajnos igazad van
Ruban  
2003. okt. 22. 04:16 | válasz | #16
Pl: lasd : Tesla.. :(
2003. okt. 22. 02:29 | válasz | #15
Az olaj sajnos nagy úr! Túl nagy ahoz, hogy ne érné meg eltüntetni az ilyen feltalálókat. Igen sok hír volt már ilyen korszakalkotó enrgia forrás feltalálókról eddig is.Voltak bíztatóbb müködő megoldások is.
2003. okt. 22. 01:30 | válasz | #14
A kínaiak megveszik, jól fog jönni a Holdon... :o)
Pár éve arról olvastam, hogy ami a '90-es évek fejlődése volt, az csak a kezdet volt...
A robbanás most jön. Bízzunk benne.
Noffir  
2003. okt. 21. 22:55 | válasz | #13
Olyan rossz érzésem támadt. Az ilyen találmányokról vagy kiderül, hogy tévedés vagy kamu és nem is működik, vagy pedig szépen nyomtalanul eltűnnek valamelyik multi gyomrában.
Balea  
2003. okt. 21. 21:11 | válasz | #12
Egyszer egy vezető pozícióban dolgozó "okos" ember pár évtizede az IBM-nél azt mondta, hogy a számítógép nem fog elterjedni és teljesen fölösleges a fejlesztésére áldozni...
Hááát???...
Séf bátyó. Majd 10-20 év múlva meglátjuk mekkora ökörség ez a találmány.
2003. okt. 21. 20:10 | válasz | #11
Na szóval: a nanoanyag nem sok szennyeződést termel, mert amint az a cikkből is kihámozhattad volna, az egész egy kis üvegdarab egy csomó a szemed számára láthatatlan méretű lyukkal.

A hatásfoka nem valószínű, hogy rosszabb. Ugyanis így a víz mozgási energiáját nem kell átalakítani egy másik fajta mozgási energiává (mellékesen a turbina hőt is teremel, ami tiszta veszteség), és így egy csomó energiavezteséget meg lehet sporolni!

Mondjuk az egy jó kérdés, hogy hogy akarnak közvetlenül pl.: tengervízből energiát előállítani, mert a só lerakódik az amúgy is elég keskeny csatornákban és eldugítja őket, a mási dolog, hogy a hullámzás miatt nem igazán lehet egyenletes nyomást biztosítani, ami ennél a berendezésnél valószínőleg nagyon is számít.
z.p.e  
2003. okt. 21. 19:33 | válasz | #10
Szerintem sem hülyeség a dolog bár szerintem nem lesz hatékonyabb nagy méretekben egy jól tervezett lapátkerék-generátor kombinációnál mert abban a sok kis nanocsatornában sok kis örvény keletkezik ami rontja az áramlás hatásfokát meg hát olyan sok szabad ion sincs azért valószínűleg a vízben alapból, hogy az komoly töltésmennyiséget vigyen föl a nanocsatorna falára.
De az is lehet, hogy marha nagy hülyeséget írtam .)
Hmuda  
2003. okt. 21. 18:05 | galéria | válasz | #9
Ezt most nem modod komolyan! Már miért keletkezne bármilyen káros anyag? :PPP
2003. okt. 21. 17:41 | válasz | #8
De a legjobb a miniatűr atomerőmű lenne :) Képzeljétek csak el, egy elemmel évekig mehetne egy eszköz... Az elemeket persze ólommal bélelnék és szigorúan tilos lenne felnyitni, de előbb-utóbb mindenki atommal mérgezné a nemkívánt szomszédját :)Persze ezután elterjednének a személyi GM számlálók...
2003. okt. 21. 17:33 | válasz | #7
Igaza van a főnökömnek: tényleg kezd robbantani a nanotechnológia... :)
2003. okt. 21. 17:30 | válasz | #6
Miért lenne ökörség? Itt arról van szó, hogy a víz mozgási energiáját alakítják közvetlenül árammá. Ez nagyon is lehetséges a leírt módon, azaz hogy valahogy megcsapoljuk a vízben mozgó ionokat. Plazmában valami hasonló már régóta létezik (ez az MHD generátor). Pár dolog azonban hiányzik innen. Egyik a hatásfok. Semmit sem ér a módszer az áramtermelés szempontjából, ha mondjuk ezerszer rosszabbul dolgozza fel az áramló vizet, mint egy mai árapályerőmű vagy egy hőerőmű (mármint ha azok úgy lennének megépítve, hogy mondjuk ne gőzt, hanem gyorsan mozgó vizet állítsanak elő). Nem sokat ér, ha a mikrocsövek előállítása tetemes költséget jelent (ami valószínűleg így is van, ezért gondolnak először mobil eszközökre stb.)

Ha mobil eszköz, akkor az elemek szempontjából az a fontos, mekkora áramot lehet ezzel effektíve tárolni és mekkora helyen. Az ionok szétválasztásához energiát kell befektetni, ami azt jelenti, hogy nem lehet a módszerrel több energiát tárolni, mint amennyit a mozgás során kifejtünk, magyarán ez a találmány maximum a dinamót helyettesítheti.

Namost gőzöm sincs ez mit jelent a gyakorlat szempontjából: lehet, hogy pl. egy nagy nyomású patronból nyerhető mozgási energiával elmegy a telefonod egy hétig, de lehet az is, hogy semeddig.

Az ideális az lenne, ha valamilyen egyszerű módon a kötésekben rejlő energiát direktben a víz mozgási energiájává lehetne fordítani, pl. miniatűr hidrogéncellák robbanásai hajtanák át a vizet egy ilyen mikrocsöves áramfejlesztőn. Magyarán egy komplett miniatűr hőerőmű lenne az elemben. Nem lehetetlen, és valószínű, hogy jobb hatásfokú lenne a jelenlegi megoldásoknál.
BJ  
2003. okt. 21. 17:22 | válasz | #5
Aha, csak lehet hogy a nanoanyag vagy mi a rak eloallitasa soran 50x tobb karosanyag keletkezik, mint amit mondjuk egy szeneromu termel...:))
2003. okt. 21. 17:03 | válasz | #4
mér lenne ökörség te fasz? mert nem szenyezi a levegőt, és mondjuk nem döglesz mega szmogtól 20éven belül? ha ezt elterjesztik, és tovább fejlesztik, nagyon kirr dolog lehet!!
Hmuda  
2003. okt. 21. 16:48 | galéria | válasz | #3
Szerintem hatalmas dolog. Ugyan még mindig messze van a víz, mint tiszta energiaforrás hasznosításától, de akkor is előrelépés egy tiszta és környezetbarát energiaforrás kifejlesztéséhez. Aki szerint ez ökörség, az húzza le magát a WC-n. :PPP
rolika  
2003. okt. 21. 16:32 | galéria | válasz | #2
mér, tök jó...

"Szükség lesz egy jókora területre, mint például egy partvidék" - na ebből megint kimaradunk... mire kifejlesztik, kiszárad a balaton :-(
2003. okt. 21. 16:24 | válasz | #1
Ekkora okorseget en meg eletemben nem lattam