Az I. Világháborút a halálos légiharc, az úgynevezett "dogfight", azaz közelharc jellemezte. A német Manfred von Richthofen báró volt a korszak leghíresebb pilótája, egy hideg fejű, pontosan taktikázó vadász, aki 80 szövetséges repülőgépet lőtt le.

A háromfedelű, jól felismerhető vörös színűre festett Focker DR-1 Dreidecker erénye az volt, hogy tervezői lerövidítették a repülőgép szélességét, ami a légi harcokban fordulékonyabb gépet eredményezett. Von Richthofen sikereivel több becenevet is kiérdemelt, német részről a Rote Kampfflieger nevet kapta, míg a franciák le Diable Rouge, azaz a Vörös Ördögként emlegették, míg a britek Vörös Bárónak nevezték el, ami azóta fogalommá vált.


1918-ban a 25 éves von Richthofennel egyetlen .303 kaliberű golyó végzett, amit sértetlenül megtaláltak öltözékében, jobb hónalj alatt hatolt be, végighaladt a mellkasban és a bal mellén távozott a testből. A győztes lövést egy kanadai pilótának, Roy Brown kapitánynak tulajdonították, a szakértők azonban úgy vélik, a bizonyítékok nem támasztják alá az állítást. Az orvosi jelentések szerint a németet egy felfelé tartó lövés érte jobb oldalról, azonban Brownnak hátulról kellett volna lőnie, felülről és balról, így Brown nem ölhette meg a Vörös Bárót, akkor viszont ki tette? Ez az a kérdés, ami 80 éve foglalkoztatja a történészeket.

"Ha a lövedék közelről éri von Richthofent, akkor egy robbanásszerű, jóval roncsoltabb sérülést kellett volna okoznia" - magyarázta Peter Franks ballisztikai szakértő. "A von Richtofent megvizsgáló orvosok azonban képesek voltak végig követni a lövedék útját."


Amikor az emberi testet lövedék éri, robbanásszerű hidrosztatikus lökés jön létre, ami ballisztikai tesztekkel kimutatható. Egy minimális roncsolódású sérülés alacsony becsapódási sebességű, távolról érkező lövésre utal. "A tény hogy a golyót épségben találták a ruházatban újabb bizonyíték arra, hogy távoli lövés érte a bárót" - mondta Franks. "Szerintem 500 méterről vagy még nagyobb távolságból érkezhetett."

"A lőszer természetéből és a test szöveteken belüli viselkedéséből megállapítható a lövés hozzávetőleges távolsága. A ballisztikai vizsgálatok szerint az akkor használt fegyverek közül feltehetőleg egy Vickers MG-ből adták le a lövést" - fejtette ki Franks a ScienCentralnak küldött levelében. "Ezután megkérdeztük fegyverszakértőnktől, hogy milyen nyomok után kutassunk" - folytatta Norman Franks történész. "Ő erre ezt kérdezte: 'Lehetett valaki, aki tudta mi folyik 500 méterrel távolabb és von Richthofen jobb oldala felől lőhetett? Mi erre igent mondtunk és már tudtuk, hogy megvan az emberünk."


A szóban forgó személy Cedric Popkin, ausztrál tüzérőrmester, aki a kérdéses összecsapás idején a földről tüzelhetett a báróra, nagyjából 500 méteres távolságban helyezkedett el. "A bizonyítékok alapján kijelenthetjük, hogy távoli lövésről van szó" - összegzett Peter Franks. "Az egyetlen számba vehető személy abban a távolságban Popkin volt. Természetesen nem zárhatunk ki egy eltévedt lövést sem, de ez valószínűtlennek tűnik."

Mindezek ellenére több szakértő is úgy véli, hogy soha nem fog kiderülni ki lőtte le a Vörös Bárót. Ellenséges mivolta ellenére von Richthofen olyan nagy elismerésnek örvendett a szövetségesek körében, hogy teljes katonai pompával temették el saját halottaik mellé. Sokak számára a legendás Vörös Báró a jelképe annak a korszaknak, amikor a légiharc egy amatőr sportból a modern hadviselés jelentős részévé nőtte ki magát.