A Jupiterről és holdjairól készített ámulatba ejtő felvételek és nyolcévnyi felfedező munka után szeptember 21-én a NASA Galileo űrszondája az óriásbolygó atmoszférájában befejezi pályafutását.

A NASA szakértői szeptember 17-én ülnek össze a washingtoni főhadiszállás James E. Webb auditóriumában, ahol megvitatják a történelmi küldetést, a műszaki kihívásokat, a tudományos csúcspontokat, és megtervezik a Galileo becsapódását a Jupiter légkörébe. Az ülést élőben közvetíti a NASA Television.


A Galileo űrszonda
Az űrhajót azért állították a Jupiterrel ütközőpályára, hogy kizárjanak minden lehetőséget az Europa holddal való ütközésre, melyről a Galileo adatai szerint elképzelhető, hogy egy felszín alatti óceánnal rendelkezik. A csapat arra számít, hogy az űrszonda néhány órányi tudományos mérést valós időben közvetít a vasárnapi becsapódás során. A manőver azért szükséges, mert a fedélzeti hajtóanyagkészlet szinte teljesen kimerült. Hajtóanyag nélkül az űrszonda nem képes antennáját a Föld felé irányítani, illetve pályáját korrigálni, így irányítása a továbbiakban már nem lehetséges.

Szeptember 21-én délután 4 és 5 óra között EDT a NASA Jet Propulsion Laboratory élő helyszíni közvetítést ad az irányítóközpontból. A televíziós különkiadásban két csoport működik közre. Az egyik a projekt vezetőiből, a másik a projekt tudósaiból áll.


A Jupiter és a Galileo által alaposabban vizsgált négy hold
Az Atlantis űrsiklóval 1989-ben felküldött expedíció felfedezések egész sorát eredményezte mialatt 34-szer járta körbe a Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját. A Galileo volt az első űrszonda, ami hosszú távú megfigyeléseket végzett a Jupiter-rendszerről, valamint közvetlen méréseket hajtott végre a Jupiter atmoszférájáról egy ejtőernyővel leeresztett egységgel, ami csaknem egy órán át bírta az iszonyú nyomást, mielőtt összeroppant volna. Ezen felül bizonyítékokat talált a felszín alatti folyékony sós vízrétegekre az Europa, Ganymedes és Callisto holdakon, majd rendkívüli vulkanikus aktivitást észlelt az Ión. A Galileo volt az első űrszonda, ami elrepült egy aszteroida mellett és elsőként fedezett fel egy aszteroida körül keringő holdat.


A szonda útvonalát időpontokkal feltüntető ábra; a nagyméretű rajzhoz KATT IDE
Az űrszonda elsődleges küldetése hat évvel ezelőtt ért véget, kétévnyi keringést követően a Jupiter körül. A NASA háromszor hosszabbította meg a küldetést, hogy kiaknázza a Galileo egyedülálló tudományos képességeit.