Új hidegvilágrekord
2003. szeptember 15. 00:47, hétfő
Az MIT (Massachusetts Institute of Technology, a Massachusettsi Műszaki Intézet) tudósai a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletre hűtötték le a nátriumgázt, mindössze félmillárdod fokkal az abszolút nulla fok fölé.

Hirdetés

A szeptember 12-én bejelentett eredmény hatszorosan szárnyalja túl az előző rekordot, ráadásul a világon most először hűtöttek anyagot 1 nanokelvin alá.

"Egy nanokelvin alá menni egy kicsit olyan érzés, mint amikor először futja az ember négy perc alatt az egy mérföldet" - mondta a Nobel-díjas Wolfgang Ketterle, aki egyben a csapat egyik alapító tagja. "Az ultraalacsony hőmérsékletű gázok rendkívüli módon elősegíthetik a nagy pontosságú méréseket azáltal, hogy jobb atomórákat, illetve a forgás- és gravitáció-érzékelőket állíthatunk elő" - mondta said David E. Pritchard, az atomoptika és atom-interferenciamérés egyik úttörő személyisége.


Az anyag új halmazállapotát a sebességeloszlási adatok erősítik meg. A két jobb oldali ábrán az atomok a korábbi szabadon mozgás helyett makroszkópikus kvantumállapotban egyesülnek

A kutatók elképzelése szerint eddig ismeretlen jelenségek játszódnak le ilyen alacsony hőmérsékleten: milyen kölcsönhatásba lépnek a hideg atomok a felülettel, illetve hogyan mozognak, amikor kis csatornába vagy vékony rétegbe kényszerítik őket. Ezzel a gázok egy rendkívüli anyagállapotot, az úgynevezett kvantumfolyadék halmazállapotot veszik föl, így tulajdonságaik tanulmányozásával betekintést nyerhetünk az anyag alaptermészetébe. Abszolút nulla fokon (-273,16 Celsius-fokon) az atomok mozgása megszűnik, mivel a hűtés során összes energiájukat leadják. A hűtési módszerek javításával a tudósok egyre közelebb jutottak az abszolút nulla fokhoz. Szobahőmérsékeleten az atomok egy utasszállító gép sebességével mozognak, míg az új "csúcshőmérsékleten" egy perc alatt csupán 5 cm-t tesznek meg.

1995-ben Ketterle vezetésével a Coloradói Egyetem és az MIT egyik csoportja 1 mikrokelvin (azaz 1 milliomod Kelvin) alá hűtött gázokat, melynek során felfedezték az anyag új halmazállapotát, az ún. Bose-Einstein kondenzátumot, melyben a részecskék sűrű sorokban mozognak, nem pedig egymástól függetlenül, szabadon röpdösnek. A Bose-Einstein kondenzátum felfedezését 2001-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták, melyet Ketterle Eric Cornell-lel és Carl Wiemannal megosztva nyert el.

Azóta nagyon sok kutatócsoportnak sikerült nanokelvin nagyságrendű hőmérsékletetre gázokat hűteni; a legalacsonyabb hőmérséklet eddig 3 nanokelvin volt. Az MIT által beállított új rekord 500 pikokelvin, ennek a hatodrésze.


A szuperhideg atomokat mágnesek tartják fogva

Ilyen alacsony hőmérsékletű anyagot persze nem lehet edényben tartani, mert a falhoz tapadna. További problémát okoz, hogy nincs olyan tároló, amelyet ilyen alacsony hőmérsékletre le lehetne hűteni. Ezen okokból kifolyólag az atomokat mágnesek veszik körül, amelyek bezárva tartják a gázhalmazállapotú ködöt. "Egy közönséges tárolóedényben a részecskék visszapattannak az edény faláról. A mi edényünkben az atomokat a mágneses mező távol tartja a faltól" - mondja Aaron Leanhardt.

A szuperalacsony hőmérséklet eléréséhez az MIT kutatói az atomok bezárásának teljesen új módszerét fejlesztették ki, amelyet "gravitációs-mágneses csapdá"-nak hívnak. Ahogy a név is mutatja, a mágneses mező a gravitációs erőkkel összejátszva tartja egy helyben az atomokat.

"Nagyszerű érzés, hogy itt, az MIT-nél értük el az új hőmérsékelti rekordot, ahol a világ egyik ultraalacsony-hőmérsékleti kutatóközpontja is van" - mondta Dan Kleppner, az Ultrahideg Atomok Kutatóközpontjának igazgatója.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
ISS  
2003. szept. 24. 22:33 | válasz | #40
Normál esetben valóban szilárd a nátrium 98 Celsius fok alatt. Megfelelő körülmények között azonban el lehet érni, hogy az abszokult nulla fok közelében is gáz maradjon. Ez az egyikk előfeltétele a Bose-Einstein kondenzátum létrehozásának. Ha rosszul dolgoznak, nem kapnak kondenzátumot, hanem egyszerűen kifagy a kísérletben használt anyag.
ge-org  
2003. szept. 24. 19:31 | válasz | #39
az persze senkinek sem jutott az eszébe, hogy a nátrium, mint fém +97,8 Celsius fokon olvad (370,96 K), ezért mindegy, hogy az abszulút nulla fölött vagy a téli Duna parton vagyunk, a nátrium mindig szilárd halmazállapotú és nem GÁZ
ISS  
2003. szept. 17. 21:54 | válasz | #38
Úgy oldják meg. Na jó, nem kerülnek közvetlen kapcsolatba az űrrel, azaz a vákuummal, hanem a keletkező feleseges hőt az űrállomás radiátorokon keresztül sugározza ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy infrafény formájában szabadulnak meg a hőtől. Egyébként a vákuum a lagjobb hőszigetelő, és ami a hűtés szempontjából fontos, a fajhője, gyakorlatilag nulla, azaz nem tud hőt elvonni.
Kryon  
2003. szept. 17. 21:11 | válasz | #37
Most a nyelvről vitázunk vagy a hidegről?
2003. szept. 17. 20:45 | galéria | válasz | #36
Na jó, akkor lezártuk a vitát.
gz_8  
2003. szept. 17. 19:13 | válasz | #35
Nálad még mindig a ketrec rázza a majmot?

Más: használt forma, de a milliárdod az, amit helyesnek fogad el az emberek többsége; részemről (blau- vagy grüne) punktum, a vitát lezártnak tekintem.
Keroo  
2003. szept. 17. 12:16 | válasz | #34
Rohadjon meg az összes lekvárom ha értem hogy min vitatkoztok... :)
2003. szept. 17. 10:01 | galéria | válasz | #33
Nem nyertél semmit, ugyanis nem a "bő szöveg korpuszok" befolyásolják az embert, hanem az ember a szövegkorpuszokat...

Nehogy már a nyelv formálja az embert, lekvár tegye el a nagymamát.

Amúgy pedig használt formáról van szó, tehát semmit sem nyertél.
Cat  
2003. szept. 17. 09:12 | galéria | válasz | #32
TAPSVIHAR
gz_8  
2003. szept. 17. 07:31 | válasz | #31
És itt a kegyelemdöfés. Írtam a nyelvorkukacc3.hu-ra, és a következő választ kaptam.

"Ezek után az a kérdés, hogy mit csinál a nyelv. A leginkább az ilyen
problémákat ún. szövegkorpuszok alapján vizsgálhatjuk meg. A mai
magyar nyelv legbővebb korpusza a Magyar nemzeti szövegtár --
http://corpus.nytud.hu/ . Ez 153 millió szónyi anyagot tartalmaz az
utóbbi évtizedek, de főként az utóbbi évek magyar nyelvű írásműveiből.
Ebben a korpuszban a milliárdod szó 56-szor, a milliárdomod szó pedig
3-szor fordul elő. Ez is azt mutatja, hogy a közelmúlt megjelent egy
milliárdomod alak, de látható, hogy ez egyértelműen kisebbségben van a
hagyományos milliárdod alakkal szemben. Az elmélet és a gyakorlat
tehát -- szerencsésen -- összhangban van. Mindebből természetesen nem
következtethetünk arra, hogy ezt a számot milyen névvel fogják illetni
néhány tíz vagy néhány száz év múlva -- számos nyelvi változás
elindul, és később el is hal. A mai magyar nyelvben azonban mind a
hagyomány, mind a nyelvi rendszer, mind a nyelvhasználat egyértelműen
a milliárdod alakot preferálja."

Tehát én nyertem. Bocs :-p
gz_8  
2003. szept. 16. 23:16 | válasz | #30
gz_8  
2003. szept. 16. 23:15 | válasz | #29
Naaszonnya:
1) Na és itt: ez nem is todománnyos oldal (hehe)
2) meg itt: esse (nem mintha az sg az lenne, de azé' mégis)
3) ez a faszi sem fizikus :))
4) és itt: annak a cikknek ne higgyél, amiben tizedesvessző helyett tizedespont van...

Keresőnek copernicet használok; az általam istenített verzióra 26 találat, a te javaslatodra 0. Ez az arány azért mond valamit, nem?
2003. szept. 16. 14:19 | válasz | #28
Van ám a "hősugárzónak" is neve: fonon. Igen, fonon, nem gépeltem el...
2003. szept. 15. 23:27 | galéria | válasz | #27
2003. szept. 15. 23:05 | válasz | #25
Bár valószínű ilyen hőmérsékleten a sör egy ezredmásodperc alatt jéggé fagy, szétrepesztve az üveget :) Megfogni sem tudod, mert hozzáfagy a kezed a könyöködig :) Jó sörözést :))
Lars  
2003. szept. 15. 22:49 | válasz | #24
Tessék. Már meg is van az otthoni alkalmazás. Ha türelmetlen vagy, és szereted a hideg sört, akkor ez a te cuccod. Csak gondolom kicsit drága az üzemeltetése.
2003. szept. 15. 21:33 | válasz | #23
nekem is kéne itthonra ilyen hűtő. pillanatok alatt lehűlne az a rekesz sör :-)
gz_8  
2003. szept. 15. 21:28 | válasz | #22
Akkor itt, meg itten
gz_8  
2003. szept. 15. 21:24 | válasz | #21
Höhö, ez 1970-es tzikk
Már rég nem úgy írunk, mint 30 évvel ezelőtt
i  
2003. szept. 15. 17:42 | válasz | #19
már, hogy a fenébe volna rossz beidegződés... mindkettő elektromágneses sugárzás csak más frekvencián... van a látható tartomány (400-600 nm között) alatta infratartomány (gyk: hő) felette infratartomány.
A legtöbb fényforrás nem 100%-osan hatékony, azaz a kisugárzott energia egy (nagy) része nem a látható tartományban, hanem az infravörös tartományban kerül kibocsátásra, ezért melegszik a villanykörte, ez veszteség. A hidegfényű világitóegységek majdnem 100%-os hatékonyságúak, nem sugároznak hőt. (az igazsághoz tartozik, hogy ezek nagyrésze ugyanúgy nem 100%-os hatékonyságú, csak a veszteség nem az infra hanem az UV tartományban ill. afelett sugározzák, ami ugyanúgy haszontalan világitás szempontjából, de nem érzékeljük hőként)
2003. szept. 15. 16:55 | válasz | #18
Amúgy a fényt a hőséggel összekötni tipikusan rossz beidegződés. Lásd pl. foszforeszkáló anyagok, vagy szentjános-bogár: ezek fényt termelnek, hőt nem.
2003. szept. 15. 16:52 | válasz | #17
Omegared: Egy másik szó: Sugárzás. Talán gimi második, fizika.

Ha nem érted: a te elméleted szerint akkor a föld nem sugározhatna ki hőt, mert nem termel fényt. De ha ez igaz lenne, már rég megfőttünk volna.
2003. szept. 15. 16:09 | válasz | #16
"...1 mikrokelvin (azaz 1 milliomod fokkal az aboszlút zérus) alá hűtött gázokat..."

Akkor most alá, vagy fölé?

Helyesen:

1 mikrokelvin alá hűtött gázokat (azaz kevesebb, mint 1 milliomod fokkal az aboszlút zérus fölé)

Érdekes lenne, ha az abszolút zérus alá hűtötték volna, mondjuk -300 celsiusra... :P

Figyelünk ám kedves cikkíró-fordító! Nem szeretjük az ordas hibákat!!! :)
Muhaha  
2003. szept. 15. 15:57 | válasz | #15
elég maszek az az alufolia ott a képen, biztos hogy jó helyen van ? :D
gz8  
2003. szept. 15. 14:41 | galéria | válasz | #14
De ha nem hiszed, nézd meg itt
2003. szept. 15. 14:36 | válasz | #13
birom az ilyen tudományos dolgokat. csak valaki magyarázza el őket.. :)
Lars  
2003. szept. 15. 12:18 | válasz | #12
Jó kis cikk. Jöhet még bármikor. Ezeket elolvasom, még ha nem is értem meg teljesen :-)
2003. szept. 15. 11:28 | válasz | #11
"a nap hoje is eljut hozzank kozvetito anyag nelkul is"

Egy szó: FÉNY (foton)
2003. szept. 15. 11:09 | válasz | #10
Birom az olyan vitat amikor mindenki csak talalgat:)
gz8  
2003. szept. 15. 08:41 | galéria | válasz | #9
:)) És amikor valakinek k*va sok pénze van, az milliárdomos, igaz?
2003. szept. 15. 07:58 | válasz | #8
Nem tulzás van 130-150 fok is...
RelakS   2002. 05. 15. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 05. 15. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 05. 15. óta regisztrált VIP fórumozó
2003. szept. 15. 07:19 | galéria | válasz | #7
Viszont a naptól is le kéne árnyékolni, mert ha pont arra néz a hűtő, akkor jól fel tud melegedni. A Hold nap felőli oldalán is "meleg"van. 100 fokra emléxem, de ezt kicsit túlzásnak érzem...
gonosz  
2003. szept. 15. 06:36 | válasz | #6
hm. foldi viszonyokban gondolkozol.

nem kell kozvetito anyag. a ho sugarzaskent terjed. <ivel nem veszi korul hoszigetelo anyag(pl a levego..), azonnal szetsugaroz es kihul. probald ki nyujtsd ki a kezed az urbe ;)) ha a vakumhatas okozta karosodast leszamitjuk komolyan fazni fogsz :)

gy.k., ha esetleg nem ertened: a nap hoje is eljut hozzank kozvetito anyag nelkul is.

peace
2003. szept. 15. 01:57 | galéria | válasz | #5
"félmillárdod" ez elég cinkesen hangzik, nem félmilliárdomod lenne ez?
2003. szept. 15. 01:57 | válasz | #4
És az űrben mi venné át a számitógép által termelt hőt, a légüres tér?? Ha van is ott valamilyen gáz, az is olyan alacsony sűrűségű, hogy nem lehetne vele semmit igazán jól hűteni.
2003. szept. 15. 01:40 | válasz | #3
Az en gazomat bezzeg nem tudnak szagtalanna tenni :)
vax@  
2003. szept. 15. 01:35 | válasz | #2
kb. 3 kelvin fog körüli a hőmérséglet. A hideg az meg van, de minden más tekintetben rendkivüli nehézségeket kell megoldani. Nap kitöréresek, gamma sugárzás stb., amelyek igen károsan hatnának a számitógépre.
Cat  
2003. szept. 15. 01:09 | galéria | válasz | #1
én azt nem értem, hogy a világürben, a nemzetközi ürállomáson lévő számítógépek hütését miért nem ugy oldják meg, hogy simán az űr hidegébe kirakják, persze megfelelő védellemmel ellátva a porszemcsék és mikrometeorok ellen?
A jövőben az ürben lehet igazán ütős szuperszámítógépeket olcsón üzemeltetni, hiszen a hütés ingyen van..., nem?