A középkori puskapor összetevői majdnem olyan hatékony elegyet képeztek, mint mai megfelelőik, közel azonos tűzerőt képviselve, ami megmagyarázza, hogyan válhatott a brit flotta a világ egyik legnagyobb haderejévé.
Hirdetés
Robert Smith a Királyi Fegyvertár Konzervatóriumának vezetője egy Manchesterben tartott tudományos konferencián számolt be arról a puskaporról, amit 14. századi ősi receptek alapján állított elő.
"A puskapor egy elképesztő, furcsa és bizarr anyag" - nyilatkozott Smith az ausztrál ABC Science Online-nak. Kollégáival a semmiből alkotta újra a puskaport, ami alapvetően kén, faszén és salétrom keveréke. Nyers ként termeltek ki Izland hegyeiből, majd égerfából faszenet égettek. A harmadik alapanyagot, a salétromot az istállók trágyájából nyerték ki.
A középkori puskaport egy Loshult puska másolatába töltötték, ami egy 14. századi kisméretű, ágyúszerű svéd lőfegyver. Az újonnan készült puskapor 945 méterre repített egy ólom golyót, (másodpercenként 200 méteres sebességgel), ami nincs messze a kereskedelemben ma kapható puskapor 1100 méteres távolságától. A régi receptek szerint az összekevert port "le kell döngölni", azaz nyomás alá kell helyezni legalább 20 órára, de inkább 30 óra javallott. Azonban egész rövid előkészítési idővel is meglepő eredményeket értek el Smith munkatársai.
"Ez a leegyszerűsített por rendkívül hatékony" - mondta Smith. "Ami megdöbbentett, ha összekeverjük ezeket az egyszerű alapanyagokat és öt percre állni hagyjuk, úgy sül el, mint egy rakéta."
A csapat nagyobb fegyvereket is megtöltött a kezdetleges puskaporral, majd vastag fából készült falra irányították, a tenger hajóinak kilövését szimulálva. A kövekkel megtöltött ágyúk öklömnyi méretű lyukakat ütöttek a fán, míg a fémgolyók saját méretüknél is nagyobb lyukakat vágtak a falba. A következő lépés a hozzávalók különböző arányban történő keverése, hogy újra alkossák azt a módot, ahogy a középkor embere igyekezett növelni a por hatékonyságát a megjelenést követő évszázadokban (például a szemcsés granulátum jóval erősebb a finomra őrőlt változatnál).
"A háború fejlődésében mindig jelen van egy támadás és védekezés közötti verseny" - magyarázta Smith. "Ismerve milyen hatékonyak voltak ezek a fegyverek, információkhoz juthatunk, hogyan döntöttek az emberek a várak megtervezéséről, a háborúk megvívásáról és a hajók megépítéséről. Összességében az ok, amiért Anglia nagyhatalmi pozícióba jutott, az nagyban a haditengerészetnek köszönhető.
50 éve STG44 volt a király, az AK47-et onnan nyúlta Kali apó. Amit leirsz az nem a lőfegyver fejlődését mutatja hanem a szemléletváltást, hogy roncsoljon stb..
A lőfegyverek igen sokat fejlődtek az elmúlt 50 évben. 50 éve a legszuperebb gépkarabély pl az AK47 volt. 7.62, asszem acél lövedék, és ha belelőttél vele egy deszkába, átsuhant rajta mintha mi se történt volna. Rájöttek, hogy ettől sokkal jobb, ha amikor becsapódik a deszkába (emberi testbe), akkor iránytvált, mert így nagyobbat roncsol. Acél lövedék helyett is jobb a lágy (ólom), elég a kisebb űrméret is, mivel ez is nagyobb roncsolást okoz. Ezután jöttek az űrméret alatti (nyíl)lövedékek, rombolópuskák, amivel már simán át lehet lőni egy páncélozott jármű falát is (na jó, ne tankét, de PSZH-t igen). Az elektronikus vezérlésről, intelligens lövedékekről (kilövés után célra tart kb 5-10 fok eltérést korrigál) már ne is beszéljünk. Szóval volt itt fejlődés a lőfegyverek terén is, nyilván nem annyi, mint az aviatikáén, dehát annak meg volt honnan fejlődnie.
A titok a keverési arány. Pl. a Kínában ismert puskapor (ami jóval megelőzte az Európában ismertet) közel sem volt olyan hatékony mint az európai - jellemző módon a kínaik inkább röppentyűkhöz (és látványos tüzijátékokhoz) használták.
Ma is kérdés hogy az Eu :) puskapor a kínai por hatékonyabb elegye, vagy saját, európai találmány. (Legendák szerint egy német szerzetes fedezte fel - békés kis kolostor lehetett...)
Természetesen a mai robbanóanyagok (C4, TNT stb.) sokkal hatékonyabbak, a cikk arról szól hogy a saját korában micsoda hatékony eszköz és sors(történelem)fordító találmány volt. Kedvenc játékunkban, a Civilisation sorozatban is érdemes felfedezni :)
Valamikor a nyolcvanas évek közepén olvastam egy PIF képregényben az összetevőkről azt hiszem egy Hahota lapjain (Tudjátok, Pif és Herkules). Ez abszolút nem tartozik ide, mégis jólesett beledumálnom.
Olvassa mar el rendesen a cikket, aki hozzaszol, es hulyeseget bofog. Arrol van szo hogy egy regi recept alapjan kevertek ossze az osszetevekoket. Ha csak ugy osszekevered a komponenseket, akkor max. kis langgal egni fog, de robbani azt nem...Attol meg hogy tudod a sor osszetevoit, meg nem biztos, hogy sort is tudsz gyartani. :)
"A középkori puskapor összetevői majdnem olyan hatékony elegyet képeztek, mint mai megfelelőik, közel azonos tűzerőt képviselve, ami megmagyarázza, hogyan válhatott a brit flotta a világ egyik legnagyobb haderejévé."
Köze sincsen a puskapornak a flottához :-) A puskaport nem csak az angolok ismerték.
Demon Eyes Kyo became a legend, killing 1000 warriors in one night.
Egyébként a mai háborúkat is hasonló lőfegyverekkel és robbanóanyagokkal döntik el mint a századokkal ez előtt, a lőfegyverek pl. szinte semmit nem fejlődtek az elmúlt ötven évben. Abban sincs nagy különbség az ahogyan a robbanóanyagot célba juttatják. A mai rakéta elvén működő repülőszerkezetekkel már kísérleteztek több száz évvel ez előtt is, legnagyobb fejlődést a egyértelműen a repülőtechnika fejlődése jelentette a század elején és a mikroelektronika fejlődése az utóbbi évtizedekben. Atomfegyvert meg érthető okból nem vetnek be, főleg elrettentésül szolgálnak.
Bár azt nem igen hiszem, hogy lőporok tljesítmény tekintetében csak ennyit fejlődtek volna a középkor óta mint ahogyan a cikkben állítják.
A középkori puskaport egy Loshult puska másolatába töltötték, ami egy 14. századi kisméretű, ágyúszerű svéd lőfegyver. Az újonnan készült puskapor 945 méterre repített egy ólom golyót, (másodpercenként 200 méteres sebességgel), ami nincs messze a kereskedelemben ma kapható puskapor 1100 méteres távolságától. A régi receptek szerint az összekevert port "le kell döngölni", azaz nyomás alá kell helyezni legalább 20 órára, de inkább 30 óra javallott. Azonban egész rövid előkészítési idővel is meglepő eredményeket értek el Smith munkatársai. 
A csapat nagyobb fegyvereket is megtöltött a kezdetleges puskaporral, majd vastag fából készült falra irányították, a tenger hajóinak kilövését szimulálva. A kövekkel megtöltött ágyúk öklömnyi méretű lyukakat ütöttek a fán, míg a fémgolyók saját méretüknél is nagyobb lyukakat vágtak a falba. A következő lépés a hozzávalók különböző arányban történő keverése, hogy újra alkossák azt a módot, ahogy a középkor embere igyekezett növelni a por hatékonyságát a megjelenést követő évszázadokban (például a szemcsés granulátum jóval erősebb a finomra őrőlt változatnál).
"A háború fejlődésében mindig jelen van egy támadás és védekezés közötti verseny" - magyarázta Smith. "Ismerve milyen hatékonyak voltak ezek a fegyverek, információkhoz juthatunk, hogyan döntöttek az emberek a várak megtervezéséről, a háborúk megvívásáról és a hajók megépítéséről. Összességében az ok, amiért Anglia nagyhatalmi pozícióba jutott, az nagyban a haditengerészetnek köszönhető. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Bolygólakomán kaptak egy óriáscsillagot
Képernyő a levegőben
Viszlát egér, viszlát billentyűzet!
Véget ér a Galileo küldetése
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
