 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
lol milyen régi topic... :D
|
Mármint mire? Másrészt a számítógépek általánosságának kérdése már igencsak túlmegy az eredeti témán, így nem itt megvitatandó.
|
Erre mondta azt valaki nagyon helyesen hogy a számítógép sosem lesz olyan könnyen kezelhető mint egy mosógép mivel nem specializált, hanem sokrétű feladatkörre tervezték.
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
Mint azt az egyik tanárom rendszeresen megjegyezte, minden hasonlat sántít, de nem minden sánta hasonlít. A tiéddel is van pár probléma. A számítástechnika azért fejlődik, mert van rá igény, azaz a teljesítményuk nem felel meg az igényeknek. Ezzel szemben, a jelenleg használatos hordozóeszközök bőven kielégítik az igényeket, nem korlátozzák a fejlődést. Ott van pl. az űrgyárak esete. Miért nincsenek még űrgyárak? Tervezőasztalon már a '80-as években megszülettek, de a megépítésük minimum 2 milliárdba kerülne, a pályáraállításuk csak 300 millióba, azaz tizedannyiba. Az űreszközök drágasága pontosan a szükséges elektronikai alkatrészek magas árának köszönhető.
Arról is lehetne vitatkozni, hogy a számítástechnika valóban olyan nagyon gyorsan fejlődik e. Lehet, hogy a gépek sebessége, a bennük lévő adattárolók kapacitása sokszorosára nőt, mondjuk az utóbbi 10-15 évben, de ez használhatóságban nem jelenik meg.
|
hogyhogy túl sok ideje? a az űrkutatás úgy fejlődne mint a számítástechnnika...
hangyafasznyiak az eredmények
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
Az űrközlekedés nincs válságban. Túl sokat akartok túl rövid idő alatt. Jelenleg egy tőbb tonnás műhold pályáraállítása kb. 10 millió, ami általában elhanyagolható a műhold megépítéséhez szükséges pénzhez képest. Mivel ilyen sokba kerülnek a műholdak, csak keveset építenek, így a jelenlegi hordozóeszközök bőven fedezik az igényeket. Az űrlift megvalósításának is az a legnagyobb akadálya, hogy nincs szükség a kapacitására, és még nagyon sokáig nem is lesz.
|
Ez lehet sőt talán az is hogy az űrutazás korunk hérón gömbje. Korunk rómájának nincs szüksége rá és sok-sok nemzedék kell még mire valaki újra felfedezi majd.
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
nehéz beismerni, hogy zsákutcába jutott az űrközlekedés. Azért kellenek ezek a vidám ötletek, hogy addig se legyen feltéve a nagy kérdés.
|
El fogok jutni. :P De hogy ebből az űrliftből nem lesz semmi az hóttuti!
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
Te már csak tudod, mert okosabb vagy, mint a tervet kidolgozó mérnökök serege együttvéve, amit az is mutat, hogy már majdnem eljutottál az érettségiig is.
|
az egész vállalkozás annyira elrugaszkodott a valóságtól hogy már az agrav is valószínűbb
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
Személyszállításra tökéletes lenne. Az "agravot" meg először fedezd fel, de javaslom, hogy előtte végezd el a fizikus szakot.
|
ez nem túl valószínű és még ha megépülne akkor se nagyon lenne jó személyszállításra szvsz valami agrav cuccban kéne gondolkodni.
One bike rule them all-Aprilia RS125
|
Az alapkérdés az,hogy a Föld mágneses tere a Földdel együtt forog-e vagy sem.(mindez a felszíntől távol értendő)Ha együtt forog,igazad van.
|
Valóban ki fog mozdulni a forgalom miatt, de azért annyira nem, hogy a Föld gyenge mágneses tere mellett jelentős nagyságú feszültség indukálódjon. Ebből a szempontból akkor már inkább a napkitörések, és a hatásukra létrejövő mágneses viharok okozhatnak gondot. Ez a probléma kezelhető, mivel pl. a nanocsövek elektromos tulajdonságai jelentősen változtathatók szenyezők hozzáadásával.
|
de fog, mert ha csak egy egesz kicsit elmozdul, marpedig elmozdul, akkor indukalodni is fog
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Mivel maga a torony áll a földi mágneses térhez képest (azaz azonos sebességgel forognak), nem fog feszültség indukálódni a szerkezetben.
|
Kiegészítem a problémák sorát azzal:ha az űrfelvonót elektromosan vezető anyagból készítik,akkor a nagy hossz és sebességadatok esetén a Föld mágneses mezejében való mozgás miatt valószinűleg jelentős feszültség indukálódna.Ez gondot okozhat. (A jelenség azonban talán energiaforrásként is használható lenne(c).) Abban az esetben ha sikerül az összes gondot megoldani,akkor az űrfelvonó lehetne az űrkutatás eddigi legnagyobb előrelépése.
|
ha annyira néphülyítő áltudomány lenne akkor itt csak oldalakon át fikázás lenne, de nekem nem igy tünik 
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Te már csak tudod, mert egyetemet végzett kutató vagy. Vagy nem? A hőbörgéshez kétségtelenül értesz, szemmel láthatóan nagyon sokat tartasz magadról és a tudásodról, mások meg mondhatnak amit akarnak.
|
Hurrá, a Nasa létrehozott egy scifiolvasó szakkört.
Ha ez a rovat a tudományról szólna, akkor esetleg Teller Edéről is lett volna szó. Legalább egy fél mondatban. De az SG egy scifiírót fontosabbnak tart, mint egy elismert fizikust. Megy a néphülyítő áltudomány...
|
ja, és hogy viszed a cuccost fel a holdra :>
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
magas hegyen magas épületben is vannak hatalmas viharok - a 8 kilométer magas himalája is csak évente pár hónapban mászható
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Az űrfelvonó egyetlen problémája a megfelelő kábel legyártása, a többit már ma is meg tudnánk oldani. A fülke hajtását egyszerű elektromos hajtással fogják megoldani, a táp lentről jön majd. A fenti állomásra ható visszahúzó erőt pedig egy az állomás fölé egy kábelen kinyújtott ellentömeggel fogják megoldani, ami miután a geostac pálya felett van, kifele fogja húzni az állomást.
A légköri viharok és az azok okozta kilengéseg csillapítása a 2. legnagyobb kihívás, ezt magas hegyen épült magas épülettel lehet csökkenteni. Szerintem a kábelre végig fognak szerelni stabilizáló egységeket, amiket fel-le csúsztatva eletromotorok segítségével lehet a kilengéseket csökkenteni.
De az egész kulcs a kábel, ami még nincsen meg. A jó ebben az egészben, hogy mire meglesz a kábel, addigra meglesz a rengeteg még szükséges technológia is.
A jelentősége az egésznek, amit nem látok a cikkben, az, hogy ha ez megépül, akkor lehet tényleg kolonizálni a naprendszert. Rakétákkal és űrrepülőgépekkel nem lehet.
|
Inkább a holdra kéne felhúzni egy kilövőbázist, az 1/6 gravitáció mellett egyszerűbb lenne fellőni rakétákat.
|
A légkör hatása egy valódi probléma. A zavaró hatások kivédésére egy 50 km magas tornyot akarnak építeni. A trony megépítéséhez képest a többi probléma majdhogynem elhanyagolható. A jelenlegi technológiákkal maximum úg 1 km magas torony lenne megépíthető.
|
Az általad lehülyézett sci-fi író találta fel a geostacionárius távközlési műholdakat még a 40-es években, és tőle származik a Föld közelében elhaladó kisbolygók felderítésére illetve a pályáják folyamatos nyomonkövetésére létrehozott hálózatnak az ötlete. A jelen ötlet nem egészen tőle származik, hanem a modern rakéták elméletének kidolgozójától, Ciolkovszkijtól, aki a XIX. században élt. Clark csak annyit tett hozzá, hogy a megépítéshez szén alapú anyagokat kellene használni. Ő a gyémánt megfelelő módosítására gondolt, míg most a szén nanocsöveket tartják a legesélyesebb alapanyagnak. Amikor Clark foglalkozott az űrlift gondolatával, még nem voltak ismertek a nanocsövek. Arhtur Clark munkássága nagyban hozzájárult, hogy a NASA létrehozott egy csoportot, aminek az a dolga, hogy a világon megjelenő sci-fiket elolvasva, azokból kiszűrjék a továbbgondolásra érdemes ötleteket.
|
Lassuljon is csak le egy kicsit, kevés már ez a 24 óra a mai világban.
|
csak egy ideig siet elore, mivel a madzag a geostacionaris palya alatt felgyorsul(mint minden mas az urben) igy aztan, ha az urallomast nem lassitanak le, (nem kuldenek egy kicsit magasabb palyara) akkor a zsineg magaval huzna, es annak ellenere, hogy geostacioner magassagon lene, feltekeredne a foldre, ahogy rolika baratunk mar felvazolta az elobb... viszont ha kicsit 'hatrebb' helyezkedik el a foldi allomashoz kepest, akkor a kotel egy spiralgalaxis karjahoz hasonlo alakban meghajolva koti ossze a kettot, es igy mar azonos szogsebesseggel is mozog a ketto
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Hülyeség ez az egész.
Szerintem egy ilyen hurka még lelassítja a föld forgását, és megszűnik a nap-éjszaka ciklus.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Már bocsi, de miért sietne előre? Épp azért geostacioner a pálya, hogy ne siessen.
|
Mivel eddig senki nem jött rá a megoldásra, ezért most elárulom. A kábel egyik végét a forgástengelyhez, másikat a holdhoz kötik, így majd nem kell gyorsítani, ahhoz hogy fennmaradjon :P
|
Csak gondolj a klasszikus példára:
kicsitt több mint 100 évvel ezelött még senki se hitte hogy az ember valaha repülni fog. És nézd meg hogy most hol tartunk.
Szerencsére vannak "őrült" emberek akik képesek elszakadni az éppen reálisnak tartott törvényektől.
Ezért nem kővel dobáljuk egymást egymást, hanem interkontinentális rakétákkal.
|
lehet hogy hulyeseg de gondoljatok bele hogy a jol bevallt sci-fi filmekben a la star trek, star wars ... felvonultatott technologiakbol otletet meritve hany meg hany tervet es kiserletet agyaltak ki...
|
Mi köze van egy sci-fi író kitalált hülyeségének a tudományhoz? Miért kellett ezt a cikket a Tudomány rovatba berakni? Szerintem kereszteljék át ezt a rovatot áltudomány rovatnak, mert olyan hülyeségek vannak ide írva, hogy az már fáj!
Komolyan gondolja valaki, hogy építenek egy 35000 km hosszú "szalagot" (alias lift) az űrbe?
|
Ez egy képtelen hülyeség.
Valhol láttam egy űrrepülőket kihajító hatalmas űrkatapult tervét, valószínű ennél is hasonló anyagokat akarnának felhasználni.
Szerintem más felé kéne kutakodni, Pl.: Szintén valahol láttam un. kilővőpályák építését, amiken légüres térben a mágneses vasútnál ismert technikákkal lehtne felgyorsitani az űrrepülőket, elméletben akár szökési sebességre is. Ennek az igen hosszú fedett kilövő pálya a hátránya, de egy hegy belsejébe is föl lehetne építeni. A kivezető nyilásnál már kevesebb oxigén lenne, ami szintén segítené a kilövést, kisebb lenne a súrlódás. Persze ez is sok technikai problémát felvet, de szerintem korán sem annyit mint amennyit ezek a baromságok.
|
a fold egy kicsit eloresiet a geostacioner urallomashoz kepest, igy a szalra hato erovektor egyik osszetevoje az urallomas gyorsitasara (palyan tartasara) forditodik
a problema az, hogy vajon a szal a sajat sulyanak (ami egy 100E km-es kotel eseteben nem keves...) sokszorosat kell, hogy megtartsa, es ki kell birnia az arapalykelto eroket is
a madzag egyebkent nem tekeredik korbe a fold korul, mert ha font problema van van, egyszeruen csak le lehet oldani, es az urbe repul az egesz... a problema ott adodik, amikor ez az egesz kirepul az urbe, nagyfeszultsegre toldodik (carbon szal, vezeto, a fold magneses tereben mozog) igy aztan eleg, ha csak megkozelit egy muholdat, az ivfeny megteszi a magaet..
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
háát, nemtom... ez olyan futurisztikus, nem is csodálom, hogy clarke apó nyitja meg! messze vagyunk még ettől...
és a biztonság? képzeljetek el egy balesetet, amikor ez a madzag kétszer körbetekeredik a föld körül...
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
alulrol lézerrel megvilágítva pályán lehet fenn tartani, illetve gyorsítani lehet a felküldött cuccokat
kicsiben már müködik a dolog, a tárgy aljára egy lefelé álló parabolatányért raknak, amit alulrol becéloznak lézerrel
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Az, hogy az emberiség tulajdona-e a világűr, azzal nem vitatkozom, felesleges.
Viszont az amerikai kontinens javaiból is csak azok részesültek, akik el tudtak jutni oda, az a hatalom, ami elég pénzt pumpált bele. (tengerjáró hajók, stb... )
A történelem ismétli önmagát...
|
Na ezért ez tulzas vilagurt kisajatitani az emberiseg szamara, es a tobbi faj?
|
Lesz. Ugyanis csak akkor fog megépülni, ha már hoz annyit, amennyibe kerül a megépítése, és az üzemeltetése.
|
Az lenne a legjobb ha a fenti bizbasz egy csörlővel felhúzni a droátra kapcsolt cuccot
"Life is around you and in you."
|
Mért nincs?
"Life is around you and in you."
|
Az egész cuccnak ugyanazzal a keringési idővel kell mozognia, különben feltekeredik a földre...
Tehát ennek kőkeményen feszülnie kell, meg kell tartania a súlyát.
A gond az hogy amit felhúzol a madzagon, azt nem csak emelni, de gyorsítani is kell, geostac. pályára. Ez több km/sec sebességet jelent, és a végén keringő űrállomás impulzusából vesz el. Magyarán: az űrállomást kőkeményen gyorsítani kell hogy pályán maradjon.
|
Tegyük fel, hogy megépül! Lesz akkora haszna, amekkora a befektetés? A világűr az emberiség tulajdona. Kérdem pl. etiópia hogy fog részesülni a sok jóból, ami kintről jön? Ki fogja megvédeni a földi 'kikötőt' a gonosz terroristktól? Vagy mindenkit és minden csomagot (nyilván több ezer tonna terméket) át fognak vizsgálni?
Egyébként a feljutáshoz szükséges energiát így is be kell fektetni. A különbség csak az, hogy elvileg így nincs korlátozva a feljutáshoz szükséges üzemanyag.
|
És hogy a rákba fog felmenni a dróáton a zanyag?
"Life is around you and in you."
|
Hany emeletes a zur?
PC, PS3, x360; PS2; Wii; SNES meg egy Alfa :)
|
Röhej j. Az antigravitációs hajtómű pedig egyelőre nem létezik, és a fizika szerint valószínűleg nem is fog, míg a marhánál jobbat azért el tudunk képzelni. Amíg nincs ló, jó a szamár is...
|
A nanocsövek technológiája még eléggé gyerekcipőben jár, mesterséges enzimek vagy más néven nanorobotok nélkül nem sok esély van az ipari méretekben történő előállításukra. Újabb gondom van az űrlifttel: a feljutó áru a drótba fog kapaszkodni, tehát a súrlódás és a gyorsítás miatt lefele fogja húzni a geostac pályán keringő űrállomást, ezért annak folyamatosan üzemanyagot kell égetnie, tehát a feljutó tömeg nagy része üzemanyag lesz...
|
Már tudnak csinálni nanocsöveket. Így feltételezhetően szakítószilárdsági teszteket is. Sőt, már lehet kapni olyan LCD panelokat, amikben ez szolgáltatja a háttérvilágítást.
|
ha figyelmesen elolvastad, pont az irja, hogy MÉG NINCS készen, csupán találtak egy anyagot, ami jelenleg ugy néz ki hogy kibirja - gyakorlati tapasztalat nulla
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
royman, ha még emlékszel arra az oldalra, kérlek oszd meg velünk, engem is érdekel...
|
Megint egy halva született 5let. Nem veszitek észre mennyire erőltetett és primitív az egész? Olyan mint amikor a kókori ember azon gondolkodna, hogyan is tudna olyan marhát találni, ami 100x gyorsabban fut mint a mostaniak és 50x több terhet bír el. Röhelyes.
Az antigravitációs hajtómű messze szebb megoldás erre.
|
Bár így lenne ötösöm a lottón: lebegő kiszolgáló platformot terveznek, bár hogy hogyan jut fel az anyag, gondolom helikopterrel vagy valahogy, de hogy ki tudja majd elkapni a végét ami akár többszáz kilométeres sebességgel cikázik ide-oda meg le-fel, az még rejtély :)
What is the Space Elevator?
A space elevator is a revolutionary way of getting from Earth into space, a ribbon with one end attached to Earth on a floating platform located at the equator and the other end in space beyond geosynchronous orbit (35,800 km altitude).
|
Ja és persze akkor még nem beszéltünk a légkör hatásáról. Kíváncsi vagyok én azért arra a nanocsőre, ami bírja a magaslégköri viharokat, a rögzített vég mellett a százezer kilométeres szálban bekövetkező deformációkat... Lehet, hogy nem is lenne földi csatlakozása a végének, hanem repülőgépről kellene feljuttatni az anyagot. Bár elméletben a légkör együtt forog a Földdel, így ha már leért a talajra, akkor le is köthetnénk, csak nem biztos hogy egészséges.
|
Szerintem a centripretális erő itt semmi gondot nem okoz, elvégre azt kiegyenlíti a gravitáció, például az építmény geostac pályán keringő része nem igényel alátámasztást, sem fizikai rögzítést, "magától" pályán marad. Sokkal inkább a gravitáció hatása a problémásabb, elvégre egy közel 36 ezer kilométer magas építményről van szó. Helyesebb az egészet inkább úgy felfogni, mintha egy 36 ezer kilométerre levő űrhajóról "lelógatnánk" egy létrát, amin fel lehet mászni. Ez nem jelent semmilyen alátámasztást, sőt, gondolom a létra nem egyenesen lógna, nem is "lemarad" a Föld köré csavarodva amit fizikai intuíciónk tippelne, hanem előreszalad, hiszen az anyagát képező részek az alsóbb szinteken lassabban köröznek majd, mint ahogy az a súlytalansághoz szükséges pályán maradáshoz kellene. Így lesz érthető, hogy miért kell 100000 kilométeres szalag, pedig a vége csak 36 ezer kilométerre van a fejünk felett. Ideális esetben a felvonó anyaga végtelenül nyújtható lenne, és így ahogy lassan előretekeredne a Föld körül, minden eleme a körpályán tartáshoz szükséges sebességgel mozogna, tehát elméletben nem szenvednek erőhatást a részei, így elemről-elemre ugrálva fel lehet rajta mászni. Mivel a felvonó nem nyújtható, ezért a lentebbi elemei lassabban mozognak, mint kellene, amit azok úgy fognak érezni, hogy csúnya gravitáció hat rájuk. Így tehát hosszirányú feszültségek lépnek fel és gondolom épp azt remélik a szén nanocsövektől, hogy az bírni fogja. Gondolom, kicsit már utánaszámoltak, különben nem beszélnének arról, hogy a segítségükkel esetleg realitás lehet.
 |
bocsánat, nem véletlenül irták 2x is a szén nanocsövek alkotta rendszerről. A nanotechnológia oriási ütemben fejlődik. pár honapja magyarul is olvastam valamelyik site-on erről a témáról, a japán kutatóműhelyekről....
|
ha figyelmesen elolvastad, pont azt írja, hogy felfedeztek erre a célra alkalmasnak látszó anyagokat.
|
bocsánat, centrifugális erő ugye nem létezik, én a centripetális erő -1szereséről beszéltem :>
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
az ürlift megvalósításának egyetlen akadálya, hogy nincs olyan anyag, ami elég könnyű, és elég erős lenne ahhoz, hogy a saját tömegét és az iszonyatos erejű centrifugális erőt kibirja, és ne szakadjon el
mivel ez az anyag továbbra sincs még készen, egyáltalán nem látom a jövőt optimistán, bár kétségtelen, hogy egyszerű és hatékony módja lenne az orbitális pályára állításnak
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
|
Clarke, a "2001: Űrodüsszeia" és "A Paradicsom Szökőkútjai", valamint számos más regény szerzője Sri Lanka-i otthonából nyitja meg a konferenciát 13-án reggel 8 órakor élő műholdas kapcsolattal. Clarke számos regényében megjelenítette az űrfelvonót és sokáig uralta a sci-fi világot forradalmi űrutazó módszerével. A konferencia összehozza a világ első űrfelvonójának tudományos és műszaki kihívásai iránt érdekelődő egyéneket és intézeteket. 
A NASA Fejlett Elképzelések Intézete (NIAC) anyagi támogatásáról biztosította Dr. Bradley Edwardst, az ISR kutatási igazgatóját, hogy felmérje az űrfelvonó tervezésének és kivitelezésének megvalósíthatóságát. Az egykor a tudományos fantasztikum birodalmába száműzött űrfelvonó újra tudományos kutatás tárgyává vált. A szén nanocsövek felfedezése és a folyamatban lévő fejlesztések - melyek célja hogy felhasználható anyaggá formálják - jelentik az űrfelvonó életképességének kulcsát. A kutatók becslése szerint egy űrfelvonó, ami naponta 5 tonna rakományt juttathat alacsony földkörüli pályára, 15 éven belül válhat működőképessé. Erről az első pályáról a Holdra, Marsra, Vénuszra, vagy az aszteroidákra való eljutás költségei drasztikusan csökkenthetők. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Clarke nyitja meg az űrfelvonó konferenciát
Megújult a Sony Aibo
Csökkenthető a hangrobbanás erőssége
Szó szerint foltozná a NASA az űrsiklókat
