A Hubble Űrteleszkóp a legkisebb valaha észlelt objektumokat fedezte fel a távoli Neptunusz mögött. A három objektum, melyek mindössze néhány tíz kilométer átmérőjűek, a Naprendszer kialakulásának maradványai.

Hirdetés

A jeges égitestek üstökösökké fognak változni, ha a Nap közelébe érnek, ahol a hő a jeget lebegő gázcsóvává alakítja. A csillagászoknak azonban máris fejtörést okoz a Hubble felfedezése, mivel az űrteleszkóp kifinomult látásával a kutatók jóval több új jeges szikladarabra számítottak, melyek számításba jöhetnek a Nap körül ma keringő üstökösök számának igazolásához. A most felfedezett objektumok több milliószor halványabbak, mint a szabad szem számára már láthatatlan égitestek.

A bolygók négymilliárd évvel ezelőtt formálódtak a Napot körülvevő gáz és porfelhőből. A gravitáció vonzásának köszönhetően a jég és por darabok összetapadtak, majd lassanként kavicsnyi méretből sziklává, majd abból város-, később kontinensméretű planetezimálokká, azaz bolygókezdeményekké növekedtek. 1950 környékén Gerard Kuiper és Kenneth Edgeworth csillagászok arra következtettek, hogy a Neptunusz mögött húzódó területen nincs bolygó, ami képes lenne a bolygókezdemények szétszórására. Feltételezésük szerint ott egy olyan zónának kell lennie, ami tele van kisméretű jeges égitestekkel, ezt hívjuk most Kuiper-övnek.


Az objektum mozgását a nyíl mutatja



Sokévnyi kutatás ellenére az első ilyen objektumot csupán 1992-ben fedezték fel. Azóta a csillagászok közel ezer másikat észleltek a földi távcsövekkel. A becslések szerint, ha ezeket egyetlen bolygóba gyűjtenénk össze, a kapott tömeg csupán néhányszor nagyobb lenne, mint a Plútóé, a Naprendszer parányi, legkülső világáé.

A legfrissebb megfigyelés három kis objektumot észlelt, melyeket 2003 BF91, 2003 BG91 és 2003 BH91 névre kereszteltek, méreteiket tekintve 25 és 45 kilométeres átmérő között váltakoznak. A tanulmány nagy meglepetése, hogy ilyen kevés Kuiper-öv objektumot fedeztek fel. A Hubble képességeivel a csillagászok legalább 60 új tagra számítottak a régióban, melyek 15 kilométer átmérőjűek, azonban csak háromra bukkantak.


Egyre inkább elterjedtebb nézet, hogy a Plutó nem bolygó, csupán a Neptunuszon túli övezet nagyméretű tagja
"Az, hogy a várakozásokkal ellentétben jóval kevesebb Kuiper-öv objektumot fedeztünk fel, elég nehézzé teszi annak megértését, hogyan lehet annyi földközeli üstökös, mivel elméleteink az üstökösök többségét a Kuiper-övből eredeztetik" - mondta Gary Bernstein, a Pennsylvania Egyetem csillagásza. "A kis szám azt is jelentheti, hogy a kisebb bolygókezdemények egymásnak ütközve porrá zúzódtak az elmúlt évmilliárdok során."

Az új Hubble megfigyelések, a földi megfigyelésekkel kombinálva megerősítették azt a nézetet, mely szerint a Plútó és holdja a Charon csupán nagy méretű Kuiper-öv objektumok. Hogy a Kuiper-öv bolygókezdeményei miért nem alkottak egy nagy bolygót, és miért van kevesebb belőlük a vártnál? A kérdések megválaszolása főként az ISS költségeinek megnyirbálásának hatására újjáélesztett New Horizons Plútó és Kuiper-öv expedícióra vár.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »