Oroszország atomerőművet tervez a Marsra
2003. szeptember 8. 17:59, hétfő
Orosz tudósok azon terveiket tárták a nagyközönség elé, mely szerint atomerőművet építenének a Marson. Bejelentésük szerint minden szükséges technikai tervrajz rendelkezésükre áll és néhány apróbb simítás után minden készen fog állni a szerkezeti munkálatok megkezdéséhez is.

Az erőmű véleményük szerint 2030-ig megépíthető és üzembe helyezhető, szakértők azonban megkérdőjelezik a projekt megvalósíthatóságát. Az első földön kívüli atomerőmű egy állandó kutató bázis ellátását szolgálná, mely az orosz tudósok szerint 30 éven belül felállítható lenne a vörös bolygón. Az Orosz Atomenergiaügyi Minisztériummal közeli kapcsolatban álló állami tudományos társaság, a Vörös Csillag főmérnöke szerint az állomást a Mars hegyvidékein kellene megépíteni, valószínűleg az egyik kanyonban.

Az erőmű elegendő energiát termelne a jövő bolygóra irányuló orosz expedícióinak, teljesen önellátó lenne, és karbantartásához nem lesz szükség hat technikusnál nagyobb személyzetre. A tudósok elmondása szerint az állomás már majdnem készen áll az építésre, már csak azt kell megoldaniuk, hogyan óvják meg a személyzetet a környezet és a sugárzás viszontagságaitól. Az egyetlen hiányzó részlet, ami már az olvasókban is bizonyára felmerült, hogyan szállítsák a kész építőelemeket a Földtől 300 millió kilométerre fekvő bolygóra.

A tervek szerint a nehezebb felszerelést egy automata leszállóegység szállítaná a felszínre, hasonló a jelenleg a vörös bolygó felé úton levő európai Beagle-hez. A tudósok szerint az érzékenyebb eszközöket egy ember repülte űrhajó juttathatná a helyszínre, melynek legénysége elvégezné mind az erőmű, mind a bázis építését, kikövezve az utat a jövő expedíciói számára.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
NF  
2004. jan. 02. 18:02 | válasz | #57
A Magyar űrkutatási iroda meg egy gémeskutat tervezaz Olympos Mons tetejére. (A két hír kb. ugyanannyira hihető)
Terlis  
2004. jan. 01. 23:33 | válasz | #56
Az atomerőművek alapjáraton elég biztonságosak. Csernobilhoz rengeteg összejátszó tényező kellett. Amíg nincs más, addig jó ez. De ha te sikeresen alkalmazod a fúziós vagy esetleg a nullponti energiát, akkor ellenezni fogom az 5letet. :)
Gázhűtéses reaktorok meg egészen biztosan vannak használatban, ráadásul az erőművek 3 típusából ezek alkotják az egyiket. Szal nem hiszem hogy víz nélkül nincs biztonságos erőmű, ez egy jó nagy baromság.
Szerintem meg úgy, ahogy van az egész emberiség egy rossz vicc, nem kell mindig a "beszennyezés"-sel jönni, van elég bajunk ezen kívül is? Pl. tudod te mit eszel meg? Tudod, hogy hány gondolatodból mennyi valóban a tiéd?
Yetike  
2003. szept. 21. 01:19 | galéria | válasz | #55
Érdekes cikk. Mindenki azt szajkózza, hogy 40 év múlva sem lesz emberi utazás a Marsra, mostmeg a ruszkik bejelentik hogy 30 év múlva atomerőmű a Marson, és gondolom nem sokkal utána bázist is szándékoznak telepíteni a felszínre.

Ezt miből finanszírozzák?

De annak örülnék, ha mégis belevágnának és sikerülne is, nagy lépés lenne az űrkutatásban.

bandia  
2003. szept. 16. 00:36 | válasz | #54
Ne bazz! Marson is lesz nagy Csernobil!!! Beszarás! Inkább bontanák le az életveszélyes erőműveiket! A Marsot meg ne akarják beszennyezni:)))
Urán  
2003. szept. 14. 00:02 | válasz | #53
Pl. Pineer-10 -11. Azt nem tudom, hogy honnan fognak pénzt szerezni erre az oroszok, ha fognak egyáltalán. Valószerútlen, hogy saját erőből meg tudnák oldani a következő 30 évben, inkább EU-s vagy amerikai pénzből egy közös program keretében.
Ami a reaktort illeti, az valószínűleg 5-10 kg majdnem tiszta U-235 izotópot fog tartalmazni. Az hőt termoelemekkel alakítja elektromos árammá, a nagyobb megbízhatóság miatt. A hűtésről esetleg MHD szivattyú gondoskodhatna, amiben nincs mozgó alkatrész. Ezesetben a hűtőközeg folyékony nátrium-kálium ötvözet lehetne. A legfontosabb része az egésznek a radiátor lenne, amin keresztül távozik a hulladékhő. Ez nagy felületet igényelne. A teljes rendszer tömege 20 tonna körül lehetne. Hasonló rendszer földkörüli pályán teljesen autómatokus üzemmódban már többször működött. Azt nem tudom, hogy most van-e pályán működő atomreaktor. Használaton kívül helyezettből viszonylag sokat lehet találni pár ezer kilóméteres magasságban.

A Marson vannak nagykiterjedésű sík területek, így nem lenne gond az elhelyezés. Mielőtt egy ilyen rendszert telepít valaki, a kiszemelt területet alaposan felderíti űrszondákkal. Még az is elképzelhető, hogy a kiszemelt helyre először egy másik leszállóegységet tesznek le, amit aztán a reaktort szállító egység felhasználhat, mint tájékozódási pontot, illetve az általa készített felvételeken pontosan ki lehet választani a legmegfelelőbb leszállóhelyet.

Egy példa az etomreaktorral felszerelt műholdakra:

25 December 1971 Cosmos 469 Spacecraft: US-A. Mass: 3,800 kg. More details

Ocean surveillance; nuclear powered. First RORSAT flight confirmed by Russian source to have had BES-5 nuclear reactor.

Az ebbe sorozatba tartozó műholdakat itt találhatod:

http://www.astronautix.com/project/rorsat.htm

A www.astronautix.com címen több példát is találhatsz. Amerikai űrreaktorokra példa a SNAP-9A és a -10A. További ötlet: üsd be egy keresőbe, hogy "space nuclear reactor".
2003. szept. 13. 20:30 | válasz | #52
Asugárzó anyagot kétféle módon lehet felhasználni energiaszolgáltatóként. Az egyik a földi típusú erőmű, ahol gyakorlatilag egy gőzgép. A radiaktív cucc felforralja a vízet amivel gőzturbinákat hajtanak meg. A másik mód, amikor egy embernélküli műholdra sugárzó anyagot pakolnak és az az ürben a belső hő és a külsű hideg miatt termoelemkénként működik. Ehhez nem kell víz, csak komoly hőmérsékletkülönbség.
2003. szept. 12. 18:05 | válasz | #51
Az egész cikk egy szép kövér marhaság.
ripo  
2003. szept. 11. 21:45 | válasz | #50
Ez egy igen szép kövér blődség volt a grafitos cuccal. Nem kellene előbb utána nézni a dolgoknak?
Zocsi  
2003. szept. 11. 18:21 | válasz | #49
Szvsz a műholdak jelentős hányada napenergiával nyomul, azért vannak szép szárnyaik! :)

Másfelől az ember az összerakásban annyira kell, hogy tudjon improvizálni és kijavítani. Ha van egy programozott gép és hiba csúszik a "számításba", akkor az nem tudja korrigálni.

Jony: Tudom, hogy képzelgés az egész, de amikor olvastam a hozzászólásokat rögtön ezt találtam ki. Nem lehetett nem leírnom, kijött. Ha sci-fi szinten gondolkozunk szerintem elég jó alapkoncapció! Talán majd írok egy novellát és közzé teszem! :)
2003. szept. 11. 17:21 | válasz | #48
Qrvajó. Küldjünk el mindenkit Paksról! Láttál már olyan ember alkotta dolgot, ami 20 évig minden javítás nélkül működik (és jó bonyolult?)

Elképzelem hozzászólásaitok alapján: Az orosz kormánytagok elmennek pénzt keresni az államkasszában. Találnak egy keveset, csinálnak egy mini atomerőművet, 3 beleraknak kiskanál uránt (nem kell nagy teljesítmény!) Az erőmű oldalába beraknak egy dobozos kólát, ha esetleg melege lenne, tudja mivel hűteni magát. Felpakolják a mini erőművet a progresszre, ami leszáll a Marson, mert megtanulták az irányítását a földiek. Lerakja az atomerőművet, és mindenki boldog, hogy a 20 év múlva érkező első állandó lakók tudnak majd krumplit sütni.

Na persze. Urán, szerinted milyen az az atomreaktor? Ledobják, "kicsit ferdén áll mert sziklára esett", na de mindegy, oldalán van egy 220-as csatlakozó, és jajj de jó! Vagy esetleg lejön 3 robot, egyik arrébbpakolja a köveket, másik betonoz, harmadik építi a távvezetéket, mert a kedves űrhajósok nem akarnak kanyonban lakni? (És ekkor kiderül, hogy nem hoztak 14-es kulcsot?) EMBER NÉLKÜL NEM LEHET LERAKNI!

És valaki bizonyítsa be, hogy reaktorral működő műholdakat lövöldöznek fel!

(A Marson nem lenne probléma 1-2 atomrobbanás, oda kellene kiköltöztetni Indiát meg Pakisztánt. )
Urán  
2003. szept. 11. 13:58 | válasz | #47
Űgy látszik kicsit álmos vagyok.
2003. szept. 11. 12:50 | galéria | válasz | #46
Nem veszed észre, hogy csak hülyítelek?
Urán  
2003. szept. 11. 12:17 | válasz | #45
A biztonságos működés azon múlik, hogy milyen messze van a reaktortól illetve a vezérlő berendezésektől a legközelebbi ember. Minnél nagyobb a távolság, annál megbízhatóbban működik a reaktor.
Urán  
2003. szept. 11. 12:12 | válasz | #44
Ha vennéd a fáradtságot, és utánna néznél, akkor ráönnél, hogy pontosan úgy van, ahogy írtam.
Jony   "Rest in Peace Jony" 
2003. szept. 11. 10:53 | válasz | #43
Na ja és az is lehet hogy valami más bolygón találjuk majd meg a fénysebesség túllépésének titkát.:D Mert hát hiába megyünk mi a marsra. Egyenlőre csak ebben a naprendszerben tudunk mozogni. Sajnos van egy olyan gyanum hogy amikor isten megteremtette a világegyetemet akkor gondolt arra is hogy fizikai lehetetlenség legyen egy fajnak kapcsolatot teremtenie idegenekkel. Szvsz időutazás elszáltság meg ezek a szürke idegenek is szerintem. Nem jutott ide még senki és nem is fog. Sajnos szerintem ezek a Scifi képzelgések most még kicsit se reálisak. Inkább olyanok vagyunk mint akváriumban a hal, szerintetek az mikor jut ki onnan? Ha kiveszik.:D
2003. szept. 11. 02:30 | válasz | #42
a mukodesehez tenyleg nem szukeseges viz (a csernobil is grafittal mukodott, nem??)
a biztonsagos mukodeshez kell a viz
2003. szept. 11. 02:27 | válasz | #41
nem mondsz hulyeseget, volt egy ilyen hipotezis az ufokkal kapcsolatban...
2003. szept. 11. 00:20 | válasz | #40
"És biztos ami biztos harmadszor is: EGY ATOMREAKTOR MŰKÖDÉSÉHEZ NEM SZÜKSÉGES VÍZ."

Ezzel most azt akarod mondani hogy egy atomreaktor mukodesehez nem szukseges viz vagy csak felre ertettem valamit ? :))
2003. szept. 10. 21:59 | galéria | válasz | #39
Kicsit iszol, már hülyeségeket beszélsz.
Urán  
2003. szept. 10. 20:39 | válasz | #38
Már leírtam ugyan egy párszor, de megismétlem, hogy EGY ATOMREAKTOR MŰKÖDÉSÉHEZ NEM SZÜKSÉGES VÍZ. Gyengébb felfogású versenyzők kedvéért mégegyszer: EGY ATOMREAKTOR MŰKÖDÉSÉHEZ NEM SZÜKSÉGES VÍZ. És biztos ami biztos harmadszor is: EGY ATOMREAKTOR MŰKÖDÉSÉHEZ NEM SZÜKSÉGES VÍZ.

A földi reaktorok esetében valóban a víz a legelterjedtebben használt hűtőközeg, de nem az egyetlen. Vannak gázhűtésű reaktorok is, amelyekben pl. CO2-t vagy héliumot használnak. A folyékony hútőanyagot alkalmazó reaktorok sem mindig vízet használnak. Előfordul pl. folyékony fém hűtés is. Az ilyen reaktorokban nátriumot vagy nátrium-kálium ötvözetet használnak elsősorban. Létezik azonban olyan reaktor is, amelyikben maga az üzemanyag folyékony, és szállítja is egyben megtermelt energiát a generátorhoz. Ezt a megoldást tudtommal kisebb teljesítményű reaktoroknál alkalmazták.

A földi erőművek a hulladékhő elvezetésére is vizet szoktak használni, ez azonban nem szükségszerű. Pl. a világűrben működő reaktorok a felesleges hőtől nagyfelületű radiátorok segítségével szabadulnak meg. Ez a megodás müködik a Földön és a Marson is. Sőt, pl. a BME tanreaktora is hasonló módon szabadulmeg a működése közben keletkező hőtől, mivel nincs hűtőköre.
Urán  
2003. szept. 10. 20:21 | válasz | #37
Egy komolyabb bázis fenntartásához meglehetősen sok energiát szükséges. Ki kell vonni valahogy a vizet a Mars légöréből, és az oxigént is elő kell állítani valahogy. Ezen felül energiát igényelnek a kutatáshoz haszánalndó járművek is. Végül pedig a lehető legolcsóbban kellene megúszni egy marsutazást, amihez az kell, hogy a visszaútra szükséges hajtóanyagot helyben állítsák elő, ami sok energiát igényel.
Cat  
2003. szept. 10. 19:32 | galéria | válasz | #36
és utána visszamegyünk az időben, hogy a XX század végi embereket riogassuk :D
Zocsi  
2003. szept. 10. 18:02 | válasz | #35
Nekem feltőnt valami a hozzászólásaitok alapján. Nem értem, hogy egy atomerőműnek miért kell irtó sok energiát termelnie. Az egész az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségétől függ. Szvsz a marsi reaktort nem kell város méretűnek elképzelni. Ami a vizet illeti, a mai feltevések alapján nagy a lehetőség arra, hogy a sarki jégsapkák alatt vízre leljenek. Azzal kapcs., hogy az erőművet telepítik először, teljesen egyetértek, mert még mindig jobb, mintha velhúznák a kutatóbázist és csak utánna gondolkoznának, hogy "bazze kell még egy kis energia, mert akksiból nem lehet élni". Kezdetnek az atom kell, és utána lehet gondolkozni az alternatív (nap, szél...stb.) energiatermelésben.

"A tudósok elmondása szerint az állomás már majdnem készen áll az építésre, már csak azt kell megoldaniuk, hogyan óvják meg a személyzetet a környezet és a sugárzás viszontagságaitól." <--- Na mondjuk ez olyan, mintha azt mondanák, hogy egy urántömbből kellene szobrot faragni az Anktartiszon alsógatyában.

a téma aktualitásást figyelembe véve pedig szerintem egyáltalán nem korai a terv. Nekem úgy tűnik, hogy a jövő emberi generációja sáska életformát fog felvenni. Az űr lakóivá válunk, persze csak akkor, ha képesek leszünk kolonizálni a Marsot. Kinyírjuk a földet, de mielőtt kivégeznénk, professzionális szintre fejlesztjuk az biokémiát és megtanulunk klónozni, mert a marsra is kell állat + növény ugyebár. És mi emberek nem vagyunk olyan türelmesek, hogy várjunk az evolúcióra. Ha ez megvan, akkor a Marsról uccu a következő bolygóra, és ez egészen addig megy, míg a végén totál homogén lesz a biológiai állományunk és csak a gépek segítségével tarthatjuk fent fajunkat. Az eredmény kis szürke izék, nagy fekete szemekkel... :)

Jony   "Rest in Peace Jony" 
2003. szept. 10. 10:08 | válasz | #34
Engem inkább az érdekelne, ha már megépitik azt az erőmüvet akkor mire használják azt a rengeteg energy-t. Nem hinném hogy olyan kutatómunkát tudnak ott inditani amihez ennyi energia kell. Szóval előbb egy natur házat kéne amiben elélnek az emberek. Attól független keményen hangzik, főleg hogy egy kanyonba rakják, tiszta scifi.:D
2003. szept. 10. 09:11 | válasz | #33
Kicsit kapj a fejedhed kedves hozzászóló. "Jelenleg az orosz kormany kb nulla dollart kolt evente urkutatasra.Es nem valoszinu hogy ez valtozna mondjuk 20 evnel hamarabb"
Most éppenhogy az oroszok tartják fennt az egész Nemzetközi űrállomás programot!Ebben az évben ez 4 Progressz -t és 2 Szojuz-t jelent. Évi űrkutatási költságvetésük mintegy 200 millió dollár, ami a NASA 14 milliárdjához nevetségesnek tűnik, de ha az emberes, űrállomásos űrprogramokat nézzük igenis a lehetőségeikhez képest nagyon jó a költésghatékonysági - fellövési arányuk. India pl.évi 500 millió dollás és csak két fellövés önerőből. És az évi Progressz - Szojuz fellövéseket egyáltalán nem az USA fizeti. Amit a tudósok és a munkanélküliségről állítasz szerintem is igaz.
duke.  
2003. szept. 10. 04:46 | válasz | #32
"Oroszország atomerőművet tervez a Marsra"

Anyagi szempontbol az egesz tokeletesen irrealis.
Jelenleg az orosz kormany kb nulla dollart kolt evente urkutatasra.Es nem valoszinu hogy ez valtozna mondjuk 20 evnel hamarabb.
Ami van urkutatas azt 100 %-ban az usa fizeti,hogy az ott levo tudosok a munkanelkuliseg miatt ne menjenek el mondjuk bombat kesziteni terroristaknak.
De meg ha 15-20 ev mulva ujra lesz is allami penz az urkutatasra,akkor is kizart hogy annyi legyen hogy finanszirozanak egy ilyen tervet.
Yg0r  
2003. szept. 09. 23:09 | válasz | #31
Az ok hogy mondjuk felviszik az elemeket. De fel kell vinniük az uánt is.
Na meg a hűtés az ami engem zavar az egészben. Hogyan fogják azt ott hűteni?? Semmivel? Az lehet hogy eléggé lehűti, v Csernobilt akarnak játszani??...
AtomHeart   2002. 10. 05. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 05. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. szept. 09. 23:00 | galéria | válasz | #30
Hát igen, ezek az oroszok...
Urán  
2003. szept. 09. 22:03 | válasz | #29
Ember, te aztán jól el vagy tájolva! Az oroszok RENDSZERESEN indítanak atomreaktorokat műholdak fedélzetén. Annyira profik etéren, hogy a NASA is vásárolt tőlük egy mintapéldányt.

A Marsig az út a legenergiatakarékosabb pályán is 259 napig tart. A visszaindulás előtt 450 napot kell eltölteni a Marson, és újabb 259 nap a visszaút. Ha valamivel több üzemanyagot visz magával az űreszköz, akkor 70+12+70 napra rövidül a teljes út.
Két indítási ablak között csak egy kicsivel több, mint két év telik el.

Ha a világűrben üzembe lehet helyezni egy atomreaktort emberi beavatkozás nélkül, akkor miárt ne lehetne ugyanezt a Marson megtenni?

Azért nem egy vacak játékautóból ne hasonlíkellene kiindulni, ami már akkor is csak viccnek volt jó.
A 30 főt honnan veszed? Már csak azért, mert egy sem kell.

A napelem minden, csak nem olcsóbb és strapabíróbb. Nagyon kicsi az egységnyi tömegre jutó megtermelt energia nagysága, egy atomreaktorral egyszerűen nem versenyezhet. A Mars viszonyai mellett pedig az élettartama is erősen korlátozott, a szél ráfújja a port, ami csökkenti a megtermelt energiát stb.

Az űrtechnika azért áll lényegében egyhelyben, mert az 50-es években a haditechnika felhasználásával jött létre. Akkor ezek a módszerek olcsók voltak, mert a katonaság is ezt alkalmazta, mára viszont a fejlődés akadálya lett. Sokkal célszerűbb lett volna már a kezdet kezdetén többször felhasználható eszközöket fejleszteni, mint ahogy meg is voltak az ilyen tervek.

Az ameriakiak tényleg nem tudnák megcsinálni, mivel nincs meg a szükséges nagyságú hordozórakétájuk.
mireez   "Rest in Peace mireez" 
2003. szept. 09. 21:19 | válasz | #28
mireez   "Rest in Peace mireez" 
2003. szept. 09. 21:12 | válasz | #27
Szóval, végig gondolva az ötlelet: LOOOOOL
d  
2003. szept. 09. 20:08 | válasz | #26
biztos vagy abban h nem lonek fel atomhulladekot? :(
2003. szept. 09. 18:46 | válasz | #25
Le merném fogadni, hogy ez az egész hír kacsa:

1, Bajkonurral is problémák vannak, mert még a lóvét is alig tudják összekaparni a kazahoknak, hogy fellőhessenek vmit. Ilyen anyagi helyzetben örülnek minden egyes progressznek!

2, Küldtek már valaha embert másik égitestre?

3, Ha a MIR-be is beleállították a Progressz-t, akkor majd egy atomerőművet le tudnak rakni?

4. Az egész oda-vissza út tartana vagy 5 évig. Ha probléma van, nem lehet csak úgy fellőni a következő csapatot, mert az 2 év, mire odaér. Ja, és 20 évente indíthatnak...

5, Ha nincs ember a marson, mert nem tudnak küldeni, akkor minek erőmű?

6, Miért Mars? Miért nem a Hold? Közelebb van, valamivel egyszerűbb!

7, Az esetleges atomerőmű lerakásához min. kellene 30 ember. Mivel mennek? A Space Volán munkaszüneti napokon közlekedő 7 órás járatával??? Automatának sose fog sikerülni lerakni a cuccot! A Mars autó is ment 2 hét alatt 10 métert, és megszakadt a kapcsolat vele.

8, A napelem sokkal olcsóbb, balesetmentesebb, strapabíróbb. Nem kell 400 MW a Marsra.

9, Az atomhulladékot is azért nem lövik fel az űrbe, mert félnek, hogy a startkor probléma lesz, és kiszóródik a hulladék. (meg drága lenne) Akkor majd erőművet lövünk fel?

10, Azt hiszed hogy akkor majd fejlettebb lesz a technika? Ami változott 1970 óta: megjelentek az űrrepülőgépek meg a hosszú életű űrállomások. Az egész lényegében ma is ugyanaz. Túl nagy pénzeket kell beleölni kevés haszonért.

EZT MÉG AMERIKA SE TUDNÁ MEGCSINÁLNI, HA BELEÖLNÉ MINDEN PÉNZÉT!
2003. szept. 09. 17:30 | galéria | válasz | #24
Na, csak nehogy az legyen, mint az időgép c. filmben, hogy robbanás történt a holdon, és a Hold ketté szakadt, aztán az egyik fele beleszállt a Földbe, vagy nemtom már mi volt. hülyeség az egész. nemtom mér nem tudnak a seggükön ülni, és azzal foglalkozni, hogy hogyan is tegyék rendbe, amit elbasztak a Földön. ez idegesít a legjobban, hogy a Föld is tiszta "méreg" már, és akkor még egy bolyót megszennyeznek, mindent elbasznak a hülye gazdagok.
2003. szept. 09. 15:36 | válasz | #23
"A tudósok elmondása szerint az állomás már majdnem készen áll az építésre, már csak azt kell megoldaniuk, hogyan óvják meg a személyzetet a környezet és a sugárzás viszontagságaitól." :) Sugárzás viszontagságaitól? Valami akkor nem stimmel azzal az erőművel. Lehet, hogy egyszer használatos legénység lesz az erőműápítő brigád.
2003. szept. 09. 15:10 | válasz | #22
A Napenergia meernem jo?
2003. szept. 09. 15:09 | válasz | #21
egyezzünk meg abban hogy viszenk ki sok duracel elemet és azt használják. :)
Urán  
2003. szept. 09. 14:48 | válasz | #20
A világűrben sincs víz, mégis működik atomreaktor műholdak fedélzetén. A víz csak egy lehetséges hűtőközeg, de közelsem az egyetlen.
bagoo  
2003. szept. 09. 13:54 | válasz | #19
erősen megkérdőjelezhető ennek a hírnek a valódisága!!! ehez az erőműhöz egy apróság hiányzik csak: víz!!! pár millió köbméter, de oroszok megoldják biztos
2003. szept. 09. 08:08 | válasz | #18
Olvassátok el a Vörös Mars c. könyvet! 95% science, 5% fiction... Ott is van atomerőmű a Marson...
rolo  
2003. szept. 09. 02:06 | válasz | #17
Bazzeg meg ennek a bolygonak se ment tonkre az atmospheraja meg. Mar azon gondolkodnak hogy lehet tonkre tenni a masiket szep mondhatom.
2003. szept. 09. 01:47 | válasz | #16
vagy inkabb Kirill Bulicsov: az utolso haboru c. regenye...
a 2028: elso ember a marson, kicsit korainak tunik.... (mivel jelenleg meg a holdra se tudnank felmenni...) azonkivul az atomeromuvel varni kene, hiszen nem is tudjuk, hogy egyaltalan van-e ott elet, ne pusztitsuk mar el, ha egymod van ra... epp eleget sut a marson a nap, a kb 1,5 evenkent jelentkezo homokvihar ellen meg lehet vedekezni (megfelelo burkolattal)
2003. szept. 09. 00:20 | válasz | #15
"... vagy atomháborút. mindenki lövöldözze csak el a nukleáris muskétákat ott, ..."
Javasolt "szakirodalom": Stanislaw Lem - Béke a Földön :)
MaDFoX  
2003. szept. 08. 23:56 | válasz | #14
:DD
2028 az elso ember a marson...
2028 az elso szemettelep a marson...
2030 az elso atomeromu a Marson...
2038 az elso nuklearis baleset a marson...
2039 Mars???...
2003. szept. 08. 23:01 | válasz | #13
Legalább a kajával nem lesz gond, akkor már lesz néhány kínai büfé a Marson. :o)

Amúgy meg elég merésznek tűnik ez a bejelentés annak fényében, hogy az első emberes expediciót is csak halasztgatják folymatosan... Ennyi erővel mondhatták volna, hogy 2050-ben szállodát nyitnak az Alfa Centauri mellett...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2003. szept. 08. 22:28 | galéria | válasz | #12
Erről csak annyit, hogy az Oroszok folyton marketingolják az Angara hordozórakéta-családot, amely az R-7-eseket (Szojuz-hordozórakéták) váltaná. De egyenlőre még nem tisztázott, mikor is lesz az első fellövés.

Aztán ott az USA "OSP"-tervének orosz ellenpontja, a MAKS-OS, amelyet konkrétan kb. 10 éve bejelentettek, és azóta sem repül - holott a hordozó An-225-ös már ismét repül...
f3rgie  
2003. szept. 08. 22:19 | válasz | #11
Én a kertemben már 1 éve üzemeltetek egyet. Mi ebben a nagy kunszt? Hogy valamivel messzebb van?...
d  
2003. szept. 08. 21:41 | válasz | #10
"állami tudományos társaság, a Vörös Csillag" hihi
Laci73  
2003. szept. 08. 21:37 | galéria | válasz | #9
Elsőnek a Holdon kell létrehozni állandó bázist - éppen ezért nem hiszem hogy "komoly" helyről származik a huszonegynéhány éven belül a Marson megépíthető erőmű ötlete.
2003. szept. 08. 21:15 | válasz | #8
Morgen.

Mi a meglepő a hírben? A Marson is biztosítani kell az energiaellátást, a nehéz, drága, sérülékeny napelemek megjoosolhatooan gyengén fognak muzsikálni egy combosabb homokviharban.

A vizierőmű joo ötlet, attól eltekintve, hogy joo eséllyel a vizet is vinni kéne, nameg melengetni, hogy ne faggyon rögvest jéggé. Erre joo volna egy nagy kazán, amit okooos grínszépsz aktivistákkal fűtenek..

További kellemest.

Ez aztán a Jooooooooooooooo hozzászoolás.. eh.
pakura   "Rest in Peace pakura" 
2003. szept. 08. 21:00 | válasz | #7
Ekkora marhaságot ritkán hall az ember!
2003. szept. 08. 20:53 | válasz | #6
Nagyon elvetemült 5let
2003. szept. 08. 20:28 | válasz | #5
vagy atomháborút. mindenki lövöldözze csak el a nukleáris muskétákat ott, az embereket meg hagyják békén a háborúsdival (ok, tudom hogy utópia...)
2003. szept. 08. 19:00 | válasz | #4
Inkább naperőművet kellene. A felhőzet nem jelentene problémát.
nenne  
2003. szept. 08. 18:55 | válasz | #3
Mindenesetre nem kispályáznak, az biztos.

Az viszont kicsit meglep, hogy elbír az orosz gazdaság egy ilyen projectet. Vagy lehet, hogy náluk nem olimpiával lehet kábítani a népet, hanem Gagarint-tervekkel?
ayden  
2003. szept. 08. 18:37 | galéria | válasz | #2
És igazuk is van, ha kell megyek tiltakozni:D
Xboxman   "Rest in Peace Xboxman" 
2003. szept. 08. 18:24 | galéria | válasz | #1
már előre látom ,hogy a Greenpeace azért fog tilatakozni ,hogy miért nem vizierőművet vagy más környezetkimélő alkalmazást telepítenek:P