 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Bocsánat, ez bonyolultabb kérdés, mint elsőre látszott. Az biztos, hogy a visszavert fény kétszer szenved vörös eltolódást, mivel egyszer utól kell érje a tükröt, aminek 0,75 c a sebessége, így a tükör maga már vörösebbnek látja a lámpa fényét a kibocsátáskorinál, és ez verődik vissza. Amikor visszaér a kibocsátás helyére, ennél is vörösebb lesz a fény, mivel a tükör távolodik, tehát az új forrás távolodik. A kétszeres vörös eltolódás nem helyettesíthető egyetlen kétszers sebességű eltolással, annál kevésbé fog vörösödni.
A bonyolultabb kérdés, hogy mekkora sebességgel látszik távolodni a lámpa képe. "Fél naív" számolással 6/7 c adódik, de valószínűleg nem jó a számolásunk. Hiába, ez már relativisztikus optika.
|
aham, es a voroseltolodasa hogy mukodik, 1,5 c-nek megfelelo nem lehet, igy hat ha pl 3/4 c-vel tavolodo lathatatlan, de a lampat majdnem 100%ig visszavero tukorben, egy 3/4c-nek megfelelo voroseltolodasu, 1,5 c-s latszolagos tavolodo sebessegu kepet fogok latni?
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Ez igaz, de ez csak egy látszólagos sebesség, és valójában semmi sem fog adott esetben 1,5 c-vel mozogni. Hasonló hatást lehet elérni, ha a lámpával egy pl. fényévnyi távolságban lévő, 180 fok kiterjedésű tükröt világítunk meg az egyik szélén, majd egy laza mozdulattal egyetlen másodperc alatt átirányítjuk a tükör másik szélére. Ha kivárjuk amíg visszaér a fény, azt fogjuk látni, hogy egy fényfolt egyetlen másodperc alatt több fényévet tesz meg, holott a valóságban csak fénysebességgel halad a fény, és nem is a látszólagos irányban, hanem a szemünkbe.
|
lehet, hulye vagyok, de nem ertem...
normalis esetben, ha egy elemlampaval ravilagitok egy 2 m/s-el tavolodo tukorfalra, akkor az elemlampa tukorkepet 4m/s el latom tavolodni... ezert volt az elozo kerdesem
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
A tükörképedet pontosan 3/4 c-vel látod távolodni. A fény hullámhossza valóban nőni fog, mivel a visszavert fény olyan, mintha a tükör bocsátotta volna ki, ami viszont távolodik a fényforrástól, így vörösebb lesz az eredetinél. Doppler-eltolódás.
|
nem a hullamhossza no a fenynek, amikor meghajtja a cuccot? (no a hullamhossz, csokken a freki, igy a foton energiaja is...)
tenyleg, es mi tortenik akkor, ha egy tukorre ravilagitok, az elemlampammal, (na jo, a lezeremmel) es kozben a tukor mondjuk 3/4 c-vel tavolodik, akkor a tukorkepemet 1,5 c-vel latom tavolodni??
vagy, amikor latszolag eleri a fenysebesseget eltunik??
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld.
S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
|
Na most megint alulmultam magamat, az emlitet hajtomu is valamennyire kemiai, csak a hatasfoka "picit" jobb volt ...
|
A multkor valaki emlegette a Deep Space-1 kiserleti hajot, amit a Nasa a 90-es evekben csinalt es ion hajtomuve volt. Tudtommal sikeres volt, akkor miert maradtak a kemia vackoknal eddig???
|
Különbüzü atommeghajtású trevek vannak, amelyek minden szempontból felülmúlják a kémiai meghajtást (keress rá: VASIMR, vagy ezt a címet nézd meg:
http://spaceflight.nasa.gov/shuttle/support/researching/aspl/index.html)
Ha nem lenne alternatívája a kémiai hajtómüveknek, akkor szépen le is lehetne állítani az ürprogramot.. A kémiai meghajtás a legprimitívebb módszer, ezen már elméletben túllépett a tudomány, csupán a gyakorlatnak is követnie kellene.
|
Természetesen a meghajtás javítható a jármű tömegének csökkentésével és a vitorlafelület növelésével. Az 1/10000 g egy műszakilag kivitelezhető nagyságrendet jelent. Hol a határ? Néhány molekula vastag hártya, több száz négyzetkilométer felülettel? Nem valami masszív szerkezet.
Ami az ionhajtást illeti, arról is el lehet mondani, a kis tolóerő-hosszú ideig szlógent. Sajna nincs igazi alternatíva a láthatáron a kémiai hajtóművekkel szemben.
|
Ha a Merkur felé indul a vitorlás, és onnan kezd gyorsulni, jóval nagyobb sebességet is elérhet. Az elérhető maximális sebesség úgy 100-500 km/s között lehet. Ez az első csillagközi űrszondáknak bőven elegendő lenne. A 0,1 g-s gyorsulás igencsak a műszakilag megvalósítható felső határ. Sokkal reálisabb a 0,001-0,01 g.
|
Az elérhetö gyorsulás a vitorla méretétöl függ a jármü össztömegéhez képest. Azaz, ha sikerül kellöen nagy és könnyü vitorlát gyártani, akkor a gyorsulkás lehet nagyobb.
Képletekkel:
g = M(egész jármü)/(F(egységnyi napvitorla hajtóereje)*A(napvitorla)
Az F négyzetesen fordítottan arányos a Naptól vett távolsággal, a Jupiternél már valóban sokkal gyengébb.
A külsö bolygók kutatásában nagyon hasznos lehet egy ilyen eszköz. Jóval olcsóbb, mint egy hagyományos meghajtású társa.
Szerintem az ionhajtómüvel kevered egy kicsit a dolgot. Ott ugyanis a jelenlegi(!) hajtómüvekkel nem érhetö el nagy gyorsulás, az viszont nagyon hosszú ideig, és kis hajtóanyagfelhasználás mellett.
Ezt a megoldást érdemes még megnézni: Mini-Magnetospheric Plasma Propulsion -
http://www.geophys.washington.edu/Space/SpaceModel/M2P2/
|
Napvitorla meghajtással az elérhető gyorsulás tízezred g körül van. Ez nagyon kevés, de folyamatosan hat, ha kell, hónapokig vagy évekig és ingyen van. Csak távolodni lehet vele a naptól és a Jupiteren túl már túl gyengévé válik. Aligha lesz belőle más, mint kísérleti eszköz, vagy mondjuk sporteszköz. Ami a sportot illeti, Arthur C.Clarke írt egy fantáziaébresztő novellát (Napvitorlások, Az őrszem c. kötetben jelent meg).
|
Tpe!
a fotonnak -amely, jól látod, mindig az adott közegben érvényes fénysebességgel közlekedik, nem rendelkezik nyugalmi tömeggel, de "mozgási" tömege van - létezik impulzusa. Ha a tükör felületével rugalmas összeütközést hajt végre (ez nyilván egy kicsit boynolultabb, de gyakorlatilag így tekinthetjük), akkor az impulzusmegmaradás törvénye miatt (a foton visszafordul) a tökürnek az impulzusvektora nöni fog a foton eredeti irányában. Természetesen a tömegarányok miatt elenyészö mértékben, de sok kicsi sokra megy.
Az impulzusvektor mövekedését mondhatjuk egyszerüen úgy, hogy arra gyorsul, amerre a foton hajtja.
|
Tetszik a jelmondat a csarnok falán, hiába szűnt meg a SU, a fíling maradt... :)
|
ez az egész egy baromság....
értelmesebb meghajtást találjanak ki
|
Akkor miért tükröződő? Miért nem fekete? Akkor minden fényt elnyelne és jobban gyorsulna.
|
a fény nem fénysebességgel megy :) csak annyi energiával indul és amint találkozik a foton bármi mással (energiahullám gamma sugarak neutrínó... miegymás) kicsit lassul de amikor a tükörbe berombol 1000L akkor sokat lassul :) ezét van hogy a profi tükör is max 90-95 %-os visszaverésre képes... persze lehet hogy vannak ennél jobbak de nem tudok róla.
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
|
Hogy pontosan hogy működik, azt nem tudom, de láttam TV-ben a kísérletet, ahol lézerrel világították meg az anyagot, és tényleg működött...
Egyébként fénysebesség és fénysebesség között is van különbség...
|
Üdv nagyérdemű! Valaki elmagyarázná, hogyan működik ez a napvitorla? A visszavert fény nem fénysebességű? Mert ha igen, akkor mi hajtja ezt a járművet?
|
Szerintem ez nagy lebögés lesz......sajna.
tök másfele kéne kutatgatni...
|
Ez a Volna bárcsak életképes volna...
|
Hunter-nek: -ugyanebben- egy szó
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A fémek vallanak a hirosimai támadásról
Sikerrel vette a szerkezeti teszteket az X-37
Távolodik az égbolt
