Rákfaj, mely kimutathatja az idegen életet
2003. július 16. 06:22, szerda
Százmillió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok népesítették be a Földet, a jelentéktelen tőfarkú rák már akkor a tengerpartokat járta fürge lépteivel. Hamarosan ennek a primitív lénynek a vére a távoli bolygókon előforduló élet felderítésére szolgálhat.

Hirdetés

"Az egyik ok, amiért ez a rákfaj ilyen sokáig fennmaradt, az a fejlett immunrendszere" - mondta Norman Wainwright a Massachussets állambeli Woods Hole-ban található Tengerbiológiai Laboratórium (TBL) vezető tudósa. "Ezt a rendszert remekül alkalmazhatjuk mikroba szintű élet felfedezéséhez."

Amikor ezek a páncélos ízeltlábúak megsérülnek, véreznek, és ki vannak téve az élősködőkkel teli tengervíznek, kék vérük megkeményedik, és távol tartja a fertőzéseket. A rák trükkje az enzimeiben rejlik, ami alvadást idéz elő a legtöbb baktérium sejtfalával való érintkezés hatására. Az ötvenes évek óta ezt az egyedülálló alvadási reakciót számtalan gyógyszergyár vette már igénybe a sterilizált gyógyászati eszközök és termékek tisztaságának vizsgálatához. Most a tudósok egy kézi műszerbe csomagolták a vér enzimeit, mellyel az élet jeleit tesztelhetik.


"Lehetséges, hogy a mikrobák sejtfalai más bolygókon elég hasonlóak ahhoz, hogy rajtuk is alkalmazható legyen a teszt" - mondta Wainwright. A számológép nagyságú eszközt a TBL és a Charles River Laboratórium kutatói fejlesztették ki, melyet a tőfarkú rák vérének egyedi enzimeivel töltöttek fel. A műszerek ellátásához a tudósok a rák szívéből vettek vért. Ezután elkülönítették az enzimeket a vérből, kivonták, majd szárazra fagyasztották és elhelyezték a műszerben. Az enzimek sárgává válnak, amikor mikrobával érintkeznek.
"Minél sárgább a minta, annál több mikrobát találtunk" - magyarázta Wainwright.

A Föld egyik legősibb lényének vére nem tűnik különösebben high-tech alkalmazásnak, azonban a teszt egy kulcsfontosságú előnyt mindenképpen hordoz a többi eljárással szemben - ez a gyorsaság. A műszer alkalmazható például egy űrhajó átvizsgálásához, hogy megbizonyosodjanak róla, nem hordoz földi mikrobákat, mielőtt elindulna a világűrbe, vagy egy másik bolygóra. A műszer 15 percen belül képes eredménnyel szolgálni, míg más tesztek eredményei, melyek arra várnak, hogy a kitenyésztett minták normálisan fejlődnek-e általában legalább három napot vesznek igénybe. Wainwright már egy mikrogravitációs repülést is végrehajtott a műszerrel, ami a korlátozott gravitációjú közegben is remekül működött.

Az utolsó alkalom, hogy egy űrszonda közvetlenül kutatott az élet jelei után a NASA Viking 1 és 2 szondái fedélzetén zajlott le a hetvenes években. Ekkor egyik szonda kísérletei sem mutatták ki az élet jelenlétét. A mostani két NASA szonda főként a víz után fog kutatni, míg a brit Beagle 2 a metán jeleit kutatja, az aktív élet névjegyét. A NASA vezetői szerint a 2004-ben leszálló két marsjáró fogja kikövezni az utat a jövő Mars szondái számára, melyek megkezdik a bolygón az élet felkutatását. Wainwright ezen űrszondák egyikére szeretné elhelyezni műszerét.

"Az olyan életet, amit nem ismerünk nem könnyű felfedezni. Nehéz olyasvalamit azonosítani, amiről nem tudjuk pontosan mi is az" - mondta Jason Dworkin a NASA Goddard Űrrepülő Központjának asztrobiológusa. "Ezért az új teszteket mindig szívesen fogadjuk."
A tőfarkú rák vitathatatlanul szívós lény, nem véletlenül élte túl az evolúció évmillióit. A rák képes egy éven át élelem nélkül élni és egészen extrém hőmérsékleteket is elvisel, mégis a túlhalászás következtében számuk egyre csökken.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2003. júl. 27. 20:18 | galéria | válasz | #19
gondolod? szerintem tényleg egy nagy techno élősködő marad... sajnos!
v#  
2003. júl. 21. 01:43 | válasz | #18
Talán emiatt a tévhit miatt nem törődik senki az egésszel... A többi állat nélkül mi sem leszünk.
2003. júl. 19. 01:37 | válasz | #17
Nevergreen: Babylon
inkabb ez aktualis a tarsadalomra nezve...
de meg par ev, es a Front Line Assembly : Dead Planet lesz a talalo arra az allapotra, ami majd kis bolygonkat jellemezni fogja....
2003. júl. 18. 20:06 | válasz | #16
százmillió évig kibírták, de majd mi beteszünk nekik...a végén nem marad más állat a földön, csak az ember. (na jó, meg a disznó, a kutya, a macska, a kanári, esetleg aranyhal, ilyesmik). nemtom. kell az élettér. úgy látszik.
2003. júl. 17. 11:24 | válasz | #15
Ha jól emlékszem, akkor 10.000x nagyobb esélyed van autóbalesetben elhalálozni, mint villámcsapás következtében. Ezen kívül 10.000x akkora esélyed van villámcsapásnak köszönhetően elhalálozni, mint cápatámadás következtében...
Éljen Spielberg!

Ez sajnos csak a jéghegy csúcsa, mindent tönkreteszünk magunk körül, de még egymást is halmra gyilkoljuk/kínozzuk, ami semelyik másik élőlényre sem jellemző. Ha már idézetet kéne választanom, akkor inkább maradnék a Fear Factory-nál -> Heading for a Downfall...
gz8  
2003. júl. 17. 10:32 | galéria | válasz | #14
Az a legszomorúbb, hogy az ember "uralkodása" alatt igen módszeresen irtotta az állatfajokat (dodó, moa, stb. stb.), és még mindig nem állt le. A Megadeth Countdown to Extinction c. száma soha nem volt annyira időszerű, mint most :(((

Nem jöttek még rá a fajtársak, hogy nem lehet egy faj egyeduralkodó a bolygón, és nem szabad a csúcsragadozókat (mint pl. a fehér cápa) kiirtani, csak mert évente 4-5 ember áldozatul esik nekik, szemben az autóbalesetben meghalt több százezerrel?
2003. júl. 17. 09:16 | válasz | #13
Ő az.
Mint egy háromkaréjú ősrák...és néhányszázmillió év túlélése után mindjárt kipusztítjuk. :(
gz_8  
2003. júl. 16. 23:32 | válasz | #12
Akkor beteszem linkelhetőség nélkül :(
http://www.labalena.it/zoologia/limulos.htm

gz_8  
2003. júl. 16. 23:32 | válasz | #11
Elvből nem guggolt használok ;->
Itt van a tőfarkú rákról egy érdekes kép, sajnos nem él.
gz_8  
2003. júl. 16. 23:22 | válasz | #10
Szó sincs róla, hogy nem érdekel a neve! Az a helyzet, hogy olvastam már róluk, de a sok-sok emlékből mégis a tarisznyarák ugrott be. Ilyen eccerű :)
hollo  
2003. júl. 16. 22:49 | válasz | #9
mankind = shit

ideje lenne valakinek lehuzni a wc-t
2003. júl. 16. 16:21 | válasz | #8
Nem. :)
Ajánlom a "tőrfarkú" kifejezés keresését a google-ban, biztos megtalálod (egyébként meg értem, hogy nem érdekel a neve, de úgy teszek, mintha nem érteném).
2003. júl. 16. 16:18 | válasz | #7
Akkor miért nem lehet inkább külön erre a célra tenyésztett embereket használni a gyógyszerkísérletekhez, bőrfeldolgozási célból, szívből vett vérhez, kamera fejbe telepítésére...végül is így nem lenne veszélyeztetve a populáció...
gz8  
2003. júl. 16. 13:31 | galéria | válasz | #6
Nekem valahogy ez ugrott be a képet látva, de még nem találtam megnyugtató választ a derék páncélos nevére. B*ssza is a csőröm rendesen :(
2003. júl. 16. 13:21 | válasz | #5
Neeem, nem, a pitbull nem új állat... Kutyának hívják. Ez minimális változás.
gz8  
2003. júl. 16. 13:21 | galéria | válasz | #4
Nem tarisznyarák?
2003. júl. 16. 12:52 | válasz | #3
azert teremtunk is uj allatokat pl pitbull
2003. júl. 16. 12:38 | válasz | #2
semmi kifogásom a kísérletek ellen ha az nem veszélyezteti a terészetes populációt. ha mindenképpen egy faj speckó tulajdonságai kellenek a kísérlethez, akkor szíveskedejenk
abból a fajból egy tenyésztett csoportot létrehozni és azokon koptatni a vésőt/kalapácsot/tűt/CT-t

(krokodilokat is tenyésztenek farmokon kifejezetten bőrfeldolgozási célból a populációt nem veszélyeztetve)
2003. júl. 16. 11:13 | válasz | #1
"...a túlhalászás következtében számuk egyre csökken..."

Milyen óvatos megfogalmazás... :(
Valójában a kipusztulás szélén állnak, és nem épp a túlhalászás miatt. A fő ok az ember partbeépítő tevékenysége, mivel ezek az állatok -melyek mellesleg magyarul Tőrfarkú és nem patkórákok...- a tengeri teknősfajokhoz hasonlóan a tengerpartot használják szaporodásra (a tőrfarkú rákok a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltekor jönnek ki a partra párzani), és mindig ugyanoda térnek vissza, ahol megszülettek. Mivel az ember kikötőket létesít és felbetonozza a partokat - ez főleg Japánban probléma, ott gyakorlatilag ki is haltak a tőrfarkúak-, az állatok nem tudnak szaporodni és szép lassan eltűnnek.
Egyébként az is rendkívül bosszantó, hogy miért gondolják egyesek, a tudomány nevében bármilyen más élőlényt halálra kínozhatnak, legyen az akár egy tőrfarkú rák. Ugyanis a szívből vett vér nem minden -bár valószínűleg az is élve csapolták le-, legutóbb egy olyan kísérletet láttam, ahol átfúrták az élő rák páncélját és az agyához egy elektódán keresztül kamerát rögzítettek (amit persze szintén belefúrtak a rákpáncélba és a rákba), pusztán azért, mert "kíváncsiak voltak", mit is lát egy tőrfarkú rák...
Mondjuk én is kíváncsi lennék, vajon mi lapul az ilyen tudósok fejében...indulok is megnézni, csak keresek vésőt meg kalapácsot... :((