A Columbia balesetét vizsgáló bizottság egy második katasztrofális hibaforrására bukkant a NASA űrsiklóinál, melyek módosítási listája egyre gyarapodik. A most felfedezett hiba lehetőségnek valószínűleg nincs köze a Columbia végzetes visszatéréséhez, ami a teljes legénység életébe került.

A vizsgálatot lefolytató szakemberek rájöttek, hogy egy a kilövés után a 126 másodperccel detonáló robbanó zár - mely az az űrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétáinak leválasztásáért felelős - keresztültörhet azon a boltozaton, melynek az a feladata, hogy foglyul ejtse a 18 kilogrammos roncsdarabot, és távol tartsa az űrsikló röppályájától.


A képen az űrrepülő külső üzemanyagtartályát a gyorsítórakétákkal összekötő kapocs látható. Leválasztása robbantással történik, és a vizsgálatok szerint megüthette a sikló szárnyát.
A nyomkövető radar adataiból előtűnik, hogy egy azonosítatlan hulladék darab vált le a Columbiáról a kritikus 126 másodperces határnál. Bár az objektum lehetett egy jégdarab vagy valami egyéb tárgy is, a lehetőség hogy az a zár vagy a zárt megfogó alkalmatosság volt, további tanulmányozásra serkentette a vizsgáló bizottságot, akik problémákat találtak a zárrendszerben és elhatározták, hogy teszteknek vetik alá azt.

A kísérletek bebizonyították, hogy az erő mellyel a zár hozzácsapódik az elfogónak, és az elfogó ereje nagyon közel állnak a NASA biztonsági küszöbéhez. Még folynak az elemzések annak megállapítására, hogy a zárrendszer valamely darabja eljuthatott-e a bal szárnyhoz. A vizsgálat már leszögezte, hogy a szárnyon keletkezett repedés tette lehetővé a visszatéréskor keletkezett forró gázoknak a szerkezetbe való behatolását. A sérülés okozásával leginkább gyanúsítható az a kilövéskor levált szigetelésdarab, ami egészen biztosan megütötte a szárnyat.


A felvételen egyértelműen látható a Columbiáról a felszállás után levált két darabka. Már biztos hogy a jövőben csak nappal fognak felszállni ürrepülők, mivel kamerákkal rögzítve az esetleges sérülést, az űrben ki lehet azokat javítani.
"Az egyértelmű hogy a szigetelés levált és a szárnyhoz csapódott" - nyilatkozott a vizsgáló bizottság tagja John Barry. "Azonban számba kell vennünk más hulladékokat is, melyek a jövőben potenciális katasztrófához vezető sérüléseket idézhetnek elő."

A bizottság kiadta a szigetelésdarabbal végzett kísérletek eredményeit is. Múlt héten egy kevesebb, mint egy kilogramm súlyú darabot lőttek a Discovery-ről leszerelt panelnek, ami a becsapódás hatására megrepedt. A mérnökök letesztelték azt is, hogy milyen kis résnek kell keletkeznie ahhoz, hogy az űrsikló ne vészelje át a visszatérést. A szakemberek egy 2,5 centiméteres lyukba fújtak be felhevített levegőt. A visszatérés hőjének megfelelő hőmérsékletű levegő mindössze 20 másodperc alatt 15 centisre növelte a parányi lyukat.

"Rendkívül meggyőző" - ismerte el Douglas Osheroff professzor, Nobel-díjas fizikus, a bizottság egyik szakértője. "El sem tudtuk képzelni a lyukon keresztüláramló gázok pusztító erejét. Elég félelmetes volt látni mire képesek."
A bizottság a tervek szerint az elkövetkező hónapokban közzéteszi végleges jelentését és az űrsiklók átalakítására vonatkozó tanácsait.