A Mars környezete aktívabb a vártnál
2003. június 10. 14:01, kedd
1976-ban a világ nagy izgalommal kísérte figyelemmel a Viking 1 leszállását a Mars bolygóra. Az általa vett talajmintákon végzett biológiai kísérletek aktivitást mutattak, azonban a nagy bejelentés előtt a NASA újabb teszteknek vetette alá a mintákat, melyekből azt a következtetést vonták le, hogy a Mars egy halott bolygó.

Hirdetés

Dr. Gil Levin, aki a Vikingek által gyűjtött mintákat elemző három tudós egyike volt, soha nem tudott elszakadni a gondolattól, hogy a Viking élő mikroorganizmusokat talált a felszín talajában. Folytatta a Marsról és Földről származó újabb bizonyítékok tanulmányozását és 1997-ben eljutott arra a következtetésre, hogy az úgy nevezett LR (labelled release) munka életet talált. Elmondása szerint az általa elkészített új kísérlet véget vethet a vitáknak egyszer s mindenkorra.


Viking II felvétel a Marsról
"A szerves elemzés nagyon érzéketlennek bizonyult, milliónyi mikroorganizmus kellett hozzá hogy bármilyen szerves anyagot detektáljon az LR demonstrált képességével szemben" - mondta Levin. Azonban a kísérlet elhelyezését a most induló illetve már útra is kelt szondák fedélzetén mind a NASA, mind az ESA visszautasította. A brit építésű Beagle 2, melyet az ESA Mars Express juttat el a felszínre, az élet keresését tűzte ki fő céljául, ami Dr. Levin szerint kockázatos stratégia.

"Furcsa mód a célkitűzés ellenére a Beagle 2 nem visz élet felismerő kísérletet" - mondta. "Sem a GCMS-e (szerves detektor), melyről azt állítják, hogy érzékenyebb a Vikingénél, sem izotópikus elemző műszere nem képes bizonyítékkal szolgálni élő organizmusokról."

A NASA Mars expedíciója egy átfogóbb megközelítést jelent az élet nagy kérdésére. Két azonos marsjárója robotrégészként fogja bebarangolni a Mars ősi síkságait. Fő célkitűzésük nem az élet keresése, hanem a Mars vízkörnyezetének megismerése.
"A Vikingtől megtanultuk, hogy nagyon nehéz meghatározott kísérletekkel előállni olyan esetben, amikor nem is tudjuk pontosan, hogy mit kell keresünk" - magyarázta Mark Adler a NASA részéről.

Az marsbeli életről szóló bejelentések mindig rendkívül vitatottak voltak. Ahogy egykor Carl Sagan csillagász mondta, rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok is kellenek. Időközben a NASA Odyssey űrszondájának egy évi megfigyelése új képet látszik festeni a Marsról, egy a várakozásoknál dinamikusabb felszínt tárva a tudósok elé.


A NASA "Mars Exploration Rover"

"Nagyon nehéz pontosan meghatározni mi is történt egyes területeken, de amit találtunk nem azt tükrözi, hogy az évmilliók alatt évről évre ugyanazok a folyamatok mennek végbe" - mondta Philip Christensen, az Odyssey hőkibocsátást leképező rendszerének (THEMIS) projekt vezetője. "Ezek az adatok annyira figyelemre méltóak és különbözőek minden korábbi tapasztalattól, hogy jelentős időbe telt mire tüzetesen átvizsgáltuk és rájöttünk mit is látunk valójában."

A Mars körül folyamatosan kavargó bőséges por ellenére a felvételek széles területeket mutatnak, melyeken fedetlen alapkőzetet láthatnak a tudósok, akik semmi ilyesmire nem számítottak. Valaminek le kell sikálnia a felszínt, állítja Christensen csapata. Máshol a hegyoldalakat laza kőzet jellemzi, ami szintén új keletűnek tűnik. "Ha ezek a kőzetek évmilliókkal korábban keletkeztek volna, akkor vastag pornak kellene borítania" - tette hozzá Christensen. "Egy dinamikus Mars tárult elénk, egy aktív bolygó."
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2003. jún. 13. 21:13 | válasz | #21
Az igaz, hogy az egysejtűek evolúciója sokkal gyorsabb, mint a többiélőlényé, akár pro- akár eukariótékról van szó. Azon viszont már lehetne vitatkozni, hogy mekkora változás után tekinthető egy mmásik fajnak az új egyed.

Alapjában igazad lenne, csakhogy egyáltalán nem nyílvánvaló szétválasztani a közös eredetet és a törvényszerűséget pusztán a két élőviláf vizsgálatával. Ezért mondom, hogy itt a biológia ágainak kellene sokat fejlődni a kérdés eldöntéséhez.

A genetikai kód valóban ritkén módosul. Mondjuk szerintem azért lehetnek az adott körülmények között előnyösebb vagy kevésbé előnyösebb változatai (pl. az örökítőanyag stabilitása látható módon lényeges szempont az élőlények számára). És arról se feledkezzünk meg, hogy egyes elméletek szerint az első élőlények vagy csak nukleinsavakat tartalmaztak, vagy csak fehérjéket, így elképzelhető, hogy egy ősi élőlényből kifejlődő élővilágokban különböző a genetikai kód. Ilyen esetben felettébb nehéz lenne bebizonyítani, hogy közös gyökerekből indult a fejlődés. (A fordított eset - azaz független eredet, de törvényszerű kódolás miatt közel azonos kód - sem egyszerűbben felderíthető.)
2003. jún. 13. 17:38 | válasz | #20
Az igaz, hogy a baktériumok mai képviselőihez külsőleg hasonló alapváltozatok nagyon korán stabilizálódtak, de ez nem jelenti azt, hogy lényegileg ugyanazok voltak. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenése egyértelműen bionyítja, hogy a legkisebb méretű élőlények evolúciója (igazából adaptációja) semmilyen értelemben nem "áll", sőt, a leggyorsabb alkalmazkodási folyamatok itt mennek végbe, olyan gyorsak, amelyek felveszik a versenyt az ember tudatos tervezési folyamataival. A baci burkának lenyomata nagyon kevés információt hordoz. Szinte semmit nem tudni az igazán érdekes részeikről. A kövületek alapján csak azt lehet állítani, hogy a baktériumok életmódja - és nem maguk a mai baktériumok! - nagyon korán megjelent az élővilágban. Ismétlem, ez továbbra sem jelenti azt, hogy a mai baktériumok valóban ősi lények lennének.

Egyébként épp azért érdekesek a marsi bacik, amit leírtál. Manapság, ha egy már kihalt közös ős tulajdonságaira akarnak következtetni az evolúciókutatók, legelőször is fogják ma élő leszármazottaikat, és megnézik, mi bennük a közös: ezek a tulajdonságok valószínűleg megvoltak az ősben is. Az, hogy azonos ősökből induló másik fejlődési szál "végtermékei" lennének, az egyáltalán nem haszontalan: így ki lehetne következtetni, mi a közös a különböző bolygókon megjelenő életben.

A genetikai kód a legritkábban módosul az élővilágban, mert legtöbb nehéz lépés ezekhez az alapvető molekuláris mechanizmusok feltalálásához kellett. Amelyik organizmus akár csak a legkisebb mértékben megváltoztatja a genetikai kódját, szükségképpen hátrányba kerül a többihez képest, mert részben új molekuláris reprodukciós apparátust kell kidolgoznia, új tRNS-eket kell szintetizálnia stb. Ha a beépített aminosavai is megváltoznak, akkor hiába eszik meg más szervezeteket, esetleg már nem hasznosíthatja annak aminosavait közvetlenül stb. Ráadásul semmilyen szelekciós előnyt nem biztosít az egyik kód a másikhoz képest, így nincs meg a változáshoz szükséges felhajtóerő. Így az nem is változik meg, mint ahogy az a mai földi élővilágban tapasztalhatjuk. Ha a Marson egészen eltérő a genetikai kód és emellett más különbségeket is találunk (én remélem, valami egészen más másolási apparátust találnak), akkor a marsi élet biztosan földön kívüli eredetűnek tekinthető.
Poki  
2003. jún. 12. 12:34 | válasz | #19
Az érdekes lenne ha találnának valami a marson. Élvezném végre ha történne valami olyasmi amire felfigyelnek az Mberek és elkezdene mozgolódni mindenki valami más felé, és nem csak mindenki magával lenne elfoglalva, hogy hogyan érvényesítse másokon keresztül a szaros kis szarságait. Na, valamit le írtam, de lehet nem is ezt akartam. Nekem a biológia kissé magasreptű tudomány, de kell találni valamit. Vizet mindenképpen, de ha nem visznek magukkal életet kimutató műszsereket akkor azt se látják, ha a marslakók elkezdik a seggit rugdosni a marsjárónak, hogy csak úgy.
Poki  
2003. jún. 12. 12:27 | válasz | #18
És a terminátor 3-ban mibűl lesz az a csajszi? Folyékony hiperpoliamidtrietilnukleidpolivinilcelluloidtetravaniliakutyaszarembrioivadéksuperpolimerlitiumelemmelműködőállatibaromságokatírokmárdeminek?
2003. jún. 11. 21:27 | válasz | #17
"Lehetséges-e valamilyen egészen más elvű de mégis szénalapú élet?"
Persze, a Terminator2ben is folyekony szenbol volt a csavo. :)
2003. jún. 11. 21:10 | válasz | #16
A legősibb kövületekben olyan baktériumok lenyomatait is meg lehet találni, amelyek ma is léteznek. A kevésbé életképes fajoknak a Marson is el kellett volna tünniük, mivel ott is végbe kellett mennie egy, a földihez hasonló evolúciónak. Az más kérdés, hogy ennek eredményeként ott esetleg nem a földihez hasonló élőlények alakultak ki az eltérő körüémények miatt. Ennek ellenére igen sok információt nyerhetnénk az élet születéséről, ha a Marson életet találnánk, de az ottani élőlények a legjobb esetben is csak azonos ősökből induló másik fejlődési szál "végtermékei" lennének. Az is lehet, hogy annyira elfejlődött egyímástól a két ág, hogy már a genetikai kódok sem egyeznek. A maga részéről inkább hajlok arra feltevésre, hogy ott a földitől függetlenül alakult ki az élet, ha kialakult.

Az említett kérdésekben a marsi élet sem tudna egyértelmű válaszokat adni. Az igazi válaszokat csak az elméleti és a kísérleti biokémia-biofizika fejlődése hozhatja meg.
2003. jún. 11. 18:43 | válasz | #15
Egyébként azt is mondhatom neked, hogy valójában egyetlen élőlény sem bír "ősi" tulajdonságokkal, mert minden, ami jelenleg a Földön él, definícióból eredendően nem ősi. Volt benne valami, ami sok millió éven keresztül fenntartotta a génállományát, tehát alkalmazkodni tudása nagyon is aktuális tudás. Az általános vélekedéssel ellentétben az evolúció nem "haladás" a rosszabbtól a jobb felé, pusztán folyamatos alkalmazkodás a változó környezeti feltételekhez: bizony van, amikor a legkorábban kialakult élőlény bizonyul a legalkalmasabbnak, míg az időben később megjelenő kipusztul. Meg kell különböztetni tehát a jelenleg ismert formájukban már korán megjelenő élőlényeket a valóban "ősi" lényektől, akik a kisebb környezeti verseny mellett voltak csak életképesek. Na ezek azok, akik roppantul izgalmasak lehetnek, ha megtaláljuk pár példányukat a Marson.
2003. jún. 11. 18:33 | válasz | #14
Cruithne ez nem igaz. A genetikai kód pl. az egész élővilágban szinte teljesen azonos. Csak egyes archeobacteria fajoknál vannak apró eltérések (ahol a túlélést az egyéb speciális képességek - speciális környezeti alkalmazkodás, pl. óceáni hőforrások közelsége, izolált élettér - indokolták). Mai napig nem tudjuk, mennyire KELL univerzálisnak lennie a földi életnek: mi az, ami véletlen, és mi az, ami szükségszerű, azaz valami mélyebb oka van? Lehetséges-e más aminosavakat felhasználni, vagy a földi élővilág által használt huszonegynéhányféle a legjobb és kész? Kellenek-e egyáltalán az öröklődéshez nukleotidok (DNS, RNS) vagy van más (esetleg jobb) örökítő folyamat is? Lehetséges-e valamilyen egészen más elvű de mégis szénalapú élet?

Ha ezek a tulajdonságok egy része a (feltételezett) marsi bacikban is megvan, akkor valószínűsíthető, hogy minden idegen életforma a földihez eléggé hasonló lehet. Ugyanakkor ezzel eldönthető a marsi élet eredete is: ha pl. a marsi életformákban a genetikai kód azonos a földiével, akkor majdnem biztos, hogy a földről kerültek oda (pl. valami vulkánkitörés, meteorbecsapódás, napszél röpítette őket odáig), mert a biológusok szerint semmi különös dolog sem indokolja a genetikai kód univerzalitását. Ekkor is érdekes lehet, hogy hogyan néznek ki, mert a földön gyakorlatilag az eredetileg létező állatformák már csak egyetlen leszármazási ága él.

Mondok egy példát. 500-600 millió éve volt egy úgynevezett kambriumi robbanás az élővilágban, amikor létrejöttek a ma ismert élővilágban létező fő törzsek. Ekkor azonban sok más, egészen testfelépítésű élőlény is létrejött, amelyek azonban mind kihaltak, teljesen eltűntek. Az evolúció nagyon nehezen tud teljesen újat létrehozni, könnyebb neki a meglevőket átalakítgatni - ezért van az pl. hogy minden szárazföldi gerinces négy végtaggal rendelkezik, a végtagokon többnyire öt ujjal... Ha ezek a kambriumi teremtmények tovább élnek, most lehet, hogy hat kezünk van, és az arcunkat a hasunkon hordjuk. A pusztulásuk oka ismeretlen: vajon ki kellett halniuk, mert "bénábbak" voltak, avagy pusztán pechük volt? Az evolúció története tele van ilyen talányokkal, és a legtöbb ilyen érdekes kérdés talán pont a bacik környékén van.
2003. jún. 11. 11:49 | válasz | #13
Aztán hogy következne a folyómedrek, tengerek, óceánok vagy inkább tavak egykori létezéséből egyértelműen, hogy a Marson volt élet? Miért pont a déli pólusnál fognak bármit is találni, amikor az északi pólusnál is pontosan annyi a vízjég, mint a délin?
2003. jún. 11. 11:45 | válasz | #12
Vagy égsem? A baktériumok 80-90%-a nagyon ősi tulajdonságokkal bír.
kev  
2003. jún. 11. 09:46 | válasz | #11
A marson valaha volt élet. Ezt bizonyítják a folyómedrek,a tengerek, óceánok álltal kivájt kőzetek.
Valószinüleg az északi és déli poluson található fagyott jégben találni fognak egyszerübb élőlény maradványokat.

Már rég nem az a kérdés hogy van e élet a földön kivül, hanem az hogy hol van hozzánk a legközelebbi olyan hely ahol most is van.
2003. jún. 10. 21:52 | galéria | válasz | #10
fizetem az útjukat (odafele :))
TunTun  
2003. jún. 10. 21:13 | válasz | #9
Eljenek a zod emberkek, fradistakat a marsra...
Pöty_  
2003. jún. 10. 20:38 | válasz | #8
zászó=zászló :/
Pöty_  
2003. jún. 10. 20:37 | válasz | #7
Éljen az amerikai zászó! Éljenek az amerikaiak... kenyéren és vizen...
2003. jún. 10. 17:56 | válasz | #6
Ez kicsit olyan lenne, mint ha a biológusok kapnának egy időgépet a föld őskorába. Sajnos nálunk már nincsenek ilyen bacik, mert a többiek (akik ügyesebbek voltak) felzabálták mindet...
2003. jún. 10. 17:53 | válasz | #5
Ez nagy tévedés zippofcy. Ha az az élet valóban idegen eredetű - értsd helyben fejlődött ki és nem pl. a Földről került oda - akkor egy szimpla egysejtű is iszonyatos horderejű felfedezést jelenthet. Jelenleg fogalmunk sincs például, mi a valószínűsége, hogy az élet más bolygókon is kifejlődik. Egy marsbeli primitív létforma léte önmagában bizonyíték lehetne arra, hogy az élet roppant valószínű jelenség. Nem tudjuk, hogyan zajlott a mi bolygónkon az élet kialakulása, nem ismerjük, milyen módon jöhetett létre a mostani élőlényekben megtalálható bonyolult fehérjeszintézis. Egy ősi baci vagy vírus egy rakat problémát eldöntene, pl. mi az, ami szükségszerűen olyan, amilyen a mai földi élőlényekben, mi az, ami csak véletlenül alakult így. Lehetségesek-e pl. egészen más alapon működő életformák? Egy ilyen felfedezés valóságos kincsesbánya lenne, és végső soron arról is rengeteget mondana, lehetnek-e más bolygókon értelmes lények.
sanyi  
2003. jún. 10. 17:00 | válasz | #4
A loszfaszt szaltunk mi le 76-ban a MARSra! Elirtatok hujek
Fer123  
2003. jún. 10. 16:26 | válasz | #3
2003. jún. 10. 15:39 | válasz | #2
Miota szenzacio az ha a Marson van elet? Nem a kozepkorban elunk, Istennel meg az egyhazzal. Majd ha ertelmes eletet talalnak (vagy az talal meg minket) az szenzacio lesz. De nehany egysejtutol nem dobom el az agyam, attol meg hogy a Marson / Venuszon / Teu Cetin talaljak oket.
Emb1  
2003. jún. 10. 14:36 | válasz | #1
Hmm, nem rossz!