Életre alkalmas területet találtak a Marson
2003. május 29. 09:53, csütörtök
Tudósok talán az eddigi legjobb helyet azonosították be az élet utáni kutatás számára a Marson. A területet a helyi tavaszi és őszi időszakokban vizsgálták, amikor a dűnéket borító fagy visszahúzódik, ekkor folyékony víz jelenhet meg a felszínen az év bizonyos időszakaiban. A részletes elemzések arra utalnak, hogy a víz keveredik a talajjal gyakori sárfolyamokat idézve elő.

Hirdetés


A Russel kráter
"A víz, ami szerintünk ott található, azt jelenti, hogy ez az eddig ismert legalkalmasabb hely, ahol érdemes lenne fúrásokat végezni az élet utáni kutatások számára" - nyilatkozott Dr. Dennis Reiss a BBC Newsnak. "A Russell kráter rendkívüli jellemvonásokkal rendelkezik, olyanokkal, melyek a földi sárfolyamokra emlékeztetnek" - mondta Dr. Reiss, a Német Űrközpont munkatársa, aki a Mars Global Surveyor űrszonda nagy felbontású felvételeit tanulmányozta. Arra a következtetésre jutott, hogy a sárfolyamok a Mars legújabb tulajdonságai közé tartozhatnak, melyek talán még a mai nap is időről időre létrejönnek.

Dr. Reiss különösképpen a felszín hőmérsékletére és albedójának, azaz fényvisszaverési képességének mérésére összpontosított. Ez a két adat nagyon sok mindent elárult a dűnék között végbemenő folyamatokról. Az albedo megmutatja, ha a felszín fagyott vagy olvadásnak indul, a hőmérséklet pedig bizonyítékokkal szolgál a jelenlévő jég vagy folyadék típusáról. Amikor a tél eléri a Russell krátert, a vízpára és a szén-dioxid kicsapódik a Mars vékony légköréből és ráfagy a dűnékre. Az albedo és hőmérséklet adatok arra utalnak, hogy a tavaszi olvadás folyamán a fagyott szén-dioxid szublimál - gáz halmazállapotúvá válik - egy olvadásnak indult felszínt hagyva maga után, ami folyékony vizet tartalmaz.

"Ezek alapján a felszín első pár centiméterében jelen lehet a folyékony víz, sőt elképzelhető hogy akár a felszín felett is találnánk belőle" - magyarázta Dr. Reiss. "Ezen a helyen naponta néhány órára, nyáron pontosan dél után, elképzelhető hogy a Mars felszínén megjelenik a folyékony víz." A lehetőség mindenképpen figyelemre méltó azoknak, akik az élet után nyomoznak a bolygón. Általánosan elfogadott nézet, hogy aki életet szeretne találni a Marson, annak először víz után kell kutatnia.

Mindazonáltal a Marson még idén leszálló három szonda közül egy sem landol a Russell kráternek még csak a közelében sem. Az európai Beagle 2 Issidis kietlen síkságán ér földet, az egyenlítőtől megközelítőleg 10 fokkal északra. Az Issidis előnye, hogy elég meleg van ahhoz, hogy a Beagle dolgozhasson, és elég alacsonyan fekszik, hogy az ejtőernyők biztonságban lejuttassák a leszállóegységet. A két amerikai marsjáró, melyek nem sokkal az európai után vágnak neki a vörös bolygónak, szintén az egyenlítő közelében fognak leszállni nagyjából a bolygó két különböző oldalán.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2003. jún. 07. 20:29 | válasz | #16
Csóka!

Szerintem az ember méltatlan az űr gyarmatosítására. Egy új faj, amely a Homo után jön, talán...
Csóka  
2003. jún. 02. 19:42 | válasz | #15
Egyetértek rtpoival, sztem is inkább a saját bolygónkra kellene vigyázni és ha ezt megtettük, akkor szabad csak máshová is elmenni...
rtpoi  
2003. máj. 31. 12:36 | válasz | #14
Ez nyilván nem komoly, bár viccnek elég rossz. Nem lenne jobb inkább vigyázni a környezetünkre?
Dino  
2003. máj. 30. 22:44 | válasz | #13
Ugyanis legalább az űrkutatásra menne a pénz.
Dino  
2003. máj. 30. 22:43 | válasz | #12
Má rég Star Trekkel lennénk a Vega-n hogyha Amerika nem háboruzgatott volna Irakban
Emb1  
2003. máj. 30. 20:46 | válasz | #11
Hát ha nem akarunk kihalni, akkor muszaj ilyet tenni
rtpoi  
2003. máj. 30. 16:26 | válasz | #10
Egy élő bolybót kolonizálni? Nem elég, hogy a földi bioszférát tönkretettük? Muszály most egy másikat is?
2003. máj. 30. 10:53 | válasz | #9
Hello!

A tudományos jelentősége mindennek az, hogy kolonizálhatjuk - igaz a távoli jövőben - a Marsot. Új élőhelyet jelentene az emberiség számára. A víz jelenléte (ami nagyon örvendetes tény, korábban ugyanis száraznak vélték a Marsot) lehetővé teszi hogy bonyolult eljárások és technológiák helyett aránylag "egyszerű" módon vegyük birtokba a bolygót.
2003. máj. 30. 10:37 | válasz | #8
Matematkai alapokon szinte kizárt hogy CSAK a földön legyen élet :) Más kérdés az inteligens élet jelenléte.
Ninju  
2003. máj. 30. 07:04 | válasz | #7
Példáúul az, hogy nem csak a földön fejlődhet ki élet. Ha erre sikerűl bizonyítékot találni akkor MAJDNEM bizonyított, hogy az élet nem egyedi jelenség és máshol is kialakúlhat.
arch  
2003. máj. 30. 01:26 | válasz | #6
YetUpa: Sztem sosem rossz valami újat megtudni... Számtalan hasznos találmáűny született már így, véletlenül. Lehet, hogy pl. a marsi baktériumok olyan aspektusait világítják meg a mittoménminek, ami hozzájárul a gyógyászat fejlődéséhez, vagy akármi... Nem vagyok biológus, nem tudom, de valami merőben új dolgot felfedezni, megtalálni, kutatni biztos nem rossz :)
bye
Arch
2003. máj. 29. 21:42 | válasz | #5
2003. máj. 29. 21:25 | válasz | #4
Ma párszáz egysejtűt, holnap ősembert!
2003. máj. 29. 19:52 | válasz | #3
Mi annak a tudományos jelentősége ha netán találnánk a felszín alatt párszáz egysejtűt vagy valami még egyszerűbb élőlényt?
2003. máj. 29. 18:47 | galéria | válasz | #2
hoho küldöm a biosztanárt :)
2003. máj. 29. 11:14 | válasz | #1
Máris csomagolok :)