Egy új genetikai kutatás szerint a csimpánzok annyira közeli rokonai az embernek, hogy ennek megfelelően az emberi család tagjakét kellene őket tekinteni. A detroiti Wayne State University tudósai megvizsgálták az emberek valamint számos majomfaj kulcs génjeit és arra az eredményre jutottak, hogy "életkódunk" 99,4%-ban azonos a csimpánzéval.

A kutatók azt javasolják, hogy a közönséges csimpánzt és egy másik nagyon közeli emberszabású majomfajt, a bonobókat vegyék a Homo nemzetségbe, abba rendszertani csoportosításba, melyet a kutatók az ember osztályozására használnak az állatok birodalmában. Az ember, avagy a Homo sapiens, az egyetlen élő organizmus jelenleg a nemzetségben - bár néhány kihalt lény, mint a Neander-völgyiek (Homo Neanderthalis) szintén ebben a csoportban helyezkednek el.

"Amióta a főemlősök evolúcióját tanulmányozzuk, megvan ez a kettősség az emberek és a majmok között" - mondta Dr. Derek Wildman, aki munkatársaival a genetikai tanulmányt elkészítette. "Ezért mutattuk be, hogy az emberek és a csimpánzok valójában sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint bármelyikük bármelyik más majomfajra" - nyilatkozott a BBC News számára.

A modern genetikai tudomány egy másik módszert is lehetővé tesz a kutatóknak a különböző fajok közötti rokonságok megállapítására, ez DNS kódjaik összevetésén alapul, ami elég nagyban eltér az organizmusok kategorizálásának hagyományos módjától, mely kinézetükön alapul, akár élnek, akár már megkövesedtek. A detroiti csapat 97 fontos gént hasonlított össze hat faj, az ember, a csimpánz, a gorilla, az orangután, a cerkófok és az egér esetében. Ebből a tudósok egy evolúciós fát alkottak, mely az organizmusok közötti rokonság fokát méri. Az elemzés szerint a csimpánzok és az emberek a családfa testvéri ágain helyezkednek el 99,4%-os genetikai egyezőségükkel. Utánuk következnek a gorillák, majd az orangutánok és végül a cerkófok. Egyetlen főemlős sem kapcsolódik szorosan az egerekhez, melyeket, mint kontroll csoportot használtak fel.

"Elmondhatjuk, hogy az emberek és a csimpánzok annyira hasonlítanak egymáshoz, mint mondjuk a ló és az öszvér" - magyarázta Dr. Wildman. "Nem igazán van bizonyíték, hogy eltérőek lennénk családi szinten, mint ahogy azt az emberszabású és az egyéb majmok esetében tapasztalhatjuk. Ez az elképzelés Arisztotelész ideje óta létezik, amikor a nagy lánc tetején az ember állt, majd az egyre kevésbé összetett életek egyre lejjebb sorolódtak. Azonban míg ez intuitívnek tűnhet egyes emberek számára, nem ezt vonhatjuk le az adatokból. Ugyanannyi változás következett be felmenő ágon a csimpánzokhoz vezető vonalon, mint az emberekén utolsó, körülbelül hatmillió évvel ezelőtti közös ősünk óta"

A detroiti csapat szerint munkájuk alátámasztja azt az elképzelést, miszerint minden élő emberszabású majomnak a magasabb Hominida rendszertani csoportban lenne a helye, és három fajnak kellene megkapnia tagságát a Homo nemzetségben. Az egyik lenne a Homo (Homo) sapiens, a másik a Homo (Pan) troglodytes, azaz a hétköznapi csimpánzok, és a harmadik a Homo (Pan) paniscus, másként a bonobók.

Persze nem minden tudós fogadja el az új besorolást. Amíg Dr. Wildman csapata 99,4%-ban találta azonosnak az embert és a csimpánzt, más kutatók tavaly 95% körüliként állapították meg a hasonlóságot, az eredmény attól függ, mely genetikai különbségeket nézzük egészen pontosan.