A nem rég bemutatott hollywoodi filmben a Föld középpontját derítik fel egy repedést robbantva a felszínbe, majd olvadt vas tonnáit zúdítva a behatoló szonda elé, így biztosítva az utat a magba. Hasonló elképzelésről számolt be egy tudós a SPACE.com-nak, ám ő nem a mozivásznon szeretné viszont látni ötletét, hanem a valóságban.

Hirdetés

A Föld gyomrának felderítése tudományos értelemben is ambiciózus küldetés, általa rendkívül értékes adatokhoz juthatnánk. A szilárd belső mag gyorsabban forog, mint a külső, ami folyékony és a Föld mágneses mezejét tartja fent. A tudósok azonban nem tudják pontosan miért is van ez így, valamint a mag pontos összetételét és hőmérsékletét sem ismerik.

Ha a további kutatások bebizonyítják, hogy a küldetés valóban működőképes, akkor számos űrprojekttel felveheti a versenyt finanszírozási téren, mondta David Stevenson, a Caltech egyik bolygótudósa, aki számos NASA expedíció megtervezésében vett már részt. Stevenson a Nature magazin május 15-i számában számol be elképzeléséről.


Elképzelése szerint egy nukleáris eszköz lenne a legalkalmasabb a szükséges rés kirobbantására. Az esemény egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengésnek felelne meg. Legalább 100.000 tonna forró vasat kellene azonnal a repedésbe önteni egy kellőképpen védett szondával egyetemben, melynek nem kell nagyobbnak lennie egy grapefruitnál.

"Amint megteremtettük ezt az állapotot, a rés önmagát mélyíti" - magyarázta Stevenson. A vas súlya, ami sokkal sűrűbb a Föld külső régióinál a bolygó külső magjáig utat vágna. A szonda óránként 16 kilométeres sebességgel ereszkedhet, miközben mögötte a rés bezárul. A hetekig tartó expedíció célja, hogy megmérje a mag hőmérsékletét, elektromos konduktivitását és az összetételét.

"Több mint 10 milliárd dollárt költöttünk embernélküli űrexpedíciókra" - mondta Stevenson. "Saját bolygónkon azonban még csak 10 kilométeres mélységbe jutottunk. Az univerzum felettünk van és többségében üres" - jegyzi meg. "Ezzel szemben, ami alattunk van telis-tele van érdekes dolgokkal, melyek szinte teljesen ismeretlenek számunkra."

Az űrhajók rádión küldik vissza megfigyeléseit, a rádiójelek azonban nem terjednek a bolygón keresztül, így a Föld-szondának az adatok feljuttatásához alacsony intenzitású hullámokat kell keltenie, hasonlóan a hangszórók működési elvéhez.


"Gondoljunk úgy a szondára, mint egy dobogó szívre" - magyarázta Stevenson. "Mozgásba hozza a körülölelő anyagot, ezáltal hanghullámokat képez, ami a szondától a felszín irányába halad." Az ötlet némileg emlékeztet a "Mag" című filmre, melyben a "terranauták" behatolnak a Föld belsejébe, hogy újraindítsák a forgásában megállt magot, ami számtalan vészhelyzetet alakított ki a felszínen. Egy interjúban Stevenson kifejtette, miszerint ő már évekkel ezelőtt kigondolta a mag expedíciót, és a tudományos kapcsolat a fikció és az ő tényeken alapuló indítványa közt elhanyagolható.


"Azt azonban bevallom, hogy a film ösztönzött elképzeléseim leírására" - tette hozzá. A Föld és más bolygók eredetét és fejlődését kutató tudós elismeri, hogy elképzelésének e korai szakaszában nem túl nagy az esélye a sikernek. "Ugyanez igaz volt azokra az űrexpedíciókra, melyek azóta már sikerrel lezárultak, vagy az 1940-es Manhattan projektre" - mondta. "Természetesen nem hajszolnám, ha számos tanulmány kimutatná, hogy kicsi a valószínűsége, vagy éppen teljesen kizárt a megvalósítása. Azonban jelenleg egyáltalán nem ebben a szakaszban vagyunk."

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »