A Mars fagyos felszínéről a marsjárók a bolygó körül keringő műhold felé sugározzák információikat. Innen az adat csomagok eljuttathatók egy közeli kutatóhajóra, ahol az űrhajósok tanulmányozzák az adatokat, majd e-mail formájában tovább küldik a Földre.

Hirdetés

Ez némileg tudományos fantasztikumként hangozhat, mégis hamarosan tudományos ténnyé válik. Az Interplanetary Internet (IPN) egyre több támogatót tudhat maga mellett, beleértve Vint Cerft, a TCP/IP protokoll egyik megalkotóját, akire gyakran "az Internet atyjaként" is utalnak. Az IPN a bolygókon, űrhajókon és a világűr más pontjain elhelyezett hubok sorozatát összekötő gerincként szolgálna. Ezek a hubok nagy teljesítményű, széles körben hozzáférhető Internetes forgalmat biztosítanának olyan hatalmas távolságok között, melyek több millió kilométert is jelenthetnek.

Az IPN kutatói már hozzárendelték az Internet címeket a Naprendszerben a bolygókhoz, műholdakhoz és űrhajókhoz. A tudósok tervei szerint már 2005-ben elindítanának egy IPN-nel felszerelt műhold sorozatot. A Mars körül keringő egy vagy több IPN műholddal máris egy kétbolygós IPN hálózatunk lenne.

A NASA jelenleg a Deep Space Network (DSN) segítségével kommunikál a bolygóközi és Föld körüli expedícióival. A hálózat vevőrendszerei Kaliforniában, Spanyolországban és Ausztráliában helyezkednek el, melyeket manuálisan állítanak vételre az adott űrhajótól. A DSN fő hátulütője, hogy rálátásos közvetítésre támaszkodik. Ez azt jelenti, hogy például a Mars Földtől távol eső oldalán tevékenykedő műszerek vagy űrhajósok kénytelenek kivárni, míg rálátásuk nyílik a Földre, ha adataikat le szeretnék sugározni. Az adatok vételéhez a DSN tányérjait megfelelő szögben, a megfelelő időben kell beállítani, máskülönben a jel örökre elvész.


A Hubble felvétele a Marsról
Az IPN sokkal inkább úgy működik, mint egy e-mail, ahol az információ eltárolódik, majd továbbítható bármely hub rendszerre. Ez a "késedelemtűrő" hálózat folyamatosan üzemelő kapcsolatot biztosít a bolygók, űrhajók és a földi Internet között. A Mars esetében a hubokat egy bolygó körül keringő műhold flottára erősítenék. Az űrhajósok üzeneteket küldhetnek a Mars távol eső oldaláról, ami átjátszásra kerül a Földhöz legközelebb eső műholdra, az pedig továbbítja a Földre. Az IPN "tárol-és-továbbít" módszertana segít minimalizálni a hatalmas távolságok által támasztott olyan problémákat, mint a nagy hiba százalék és a késési arányok, melyek percek, vagy akár órák is lehetnek.

Az IPN kutatócsoportja, mely a NASA JPL, a MITRE Corporation, a UCLA, és a Kaliforniai Technológiai Intézet tudósait tömöríti, szemmel követi a nyáron induló Mars Exploration Rovers (MER) programot. A két marsjáró CCSDS (Consultative Committee for Space Data Systems) protokollal lesznek felszerelve, mely az IPN infrastruktúrájának alkotóeleme. Bár az eredeti tervek szerint a marsjárók teljes IPN szoftverrel lettek volna ellátva, a kód "még nem volt annyira kiforrott, hogy teljes egészében beilleszthető legyen a MER előrehaladott expedíciós tervezetébe", mondta Stephen Farrell, az IPN Special Interest Group elnöke.

A Földhöz kötött Internet és mobiltelefon felhasználók egyhamar nem fognak az IPN-en szörfözni, a bolygóközi hálózatba belemélyedő kutatás azonban számos újításnak adhat kezdőlökést az új és a már meglévő földi hálózatok esetében.
"Ez a fajta munka általában viszonylag gyors kereskedelmi eredményt szokott magával vonzani" - tette hozzá Farrell.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »